Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-01 / 1. szám

11 »ív, »illa, »«sí ésvj ttéve ictf® tiu ' V ít*I Hit, «SS» «b, 1st ** tk sté Ibi Iá: Mt tth II es J át It St « Inkey Antal 9 évesek átlagárai a magas fedezési dijakat, drága fel1 nevelést és a kanczaérték amortizáezióját födözhessék. A versenyzés költségei pedig majd mindenhol egy1 forma magasak. '• Ily importálás esetén a yearlingek ára a mai nivó alá esne; sokan szivesebben is vásárolnák idegenben • a hangzatosabb leszármazásu yearlinget, itthon pedig a jól nevelt yearlingre is kevesebb ajánlat lenne. S ezzel is ugy járnánk, hogy évtized kellene, mig felismernénk és becsülni tanulnánk hazai kiváló kanezáinkat, melyek idegenbe vándoroltak, mig divatos volt elsőrangú méntől vemhes, selejtes kanezát vásárolni Angliában. Az itt nevelt csikó igen ritkán vált be, importált anyja pedig tenyésztésünk ballasztjává lett; mustrálták régi hazájában, mert rossz anyag volt vagy eladták drága pénzen, mert szépen volt nevelve, de csikót nem nevelhetett. Belföldi yearlingjeink árát ma is mennyire befolyásolja az importált yearlingek vásárra való dobása. S lehet-e kivánni, hogy a tenyésztő küldjön kanezát oly ménhez, melyről tudja, hogy csikót utána jó árban el nem adhat. Innen a panasz, hogy hány kiváló mén nem kap elég kanezát, a mely a pártolást pedig igen megérdemelné. A tenyésztő díjazása oly minimális nálunk, hogy erre sem számithat a tenyésztő, ki éveseit olc9Ónadja el kipróbálás végett, jobb jövő reményében. Hány esetben a verseny győztese nem az erkölcsi győztes is s ez indokolná tenyészverseny 'kben a helyezettek tenyésztőit is megfelelő tenyészdijjal jutalmazni, ez nem terhelné túlságosan a versenyrendező egyletet s mégis mily hatalmas segitsége lenne a tenyésztőnek, hogy rózsásabb szinben láthassa üzleti mérlegét. Yearling-importálás megengedése esetén fix árt kellene meghatározni, melylyel a lóvá fejlődött yearling, akkor immár kiváló versenyló, a hazai tenyészet által megvásárolható vagy használható lenne. Mit használhat egy ily kiváló apamén például, ha fedezési dija oly magasan lenne megállapítva, hogy kevés hazai kanezát kapna s a többi szabad helyre idegen kanoza vétetnék fel, vagy ha ily kiváló kancza utódjai drága pénzen külföldre adódnának el. L>e kérdem, ha az egyéni tulajdonjogot a hazai tenyészet érdekében e pontban is megkötöm, nem teszem-e lehetetlenné a yearling-importálást is ? Szomszédaink példája, megegyező véleményünk, mely tenyésztésünk fejlesztését követeli, teszi mindannyiunk kötelességévé vállvetve közreműködni, hogy stagnáczió ne lehessen lótenyésztésünk fejlődésében. Minden egyes tégla, melyet e munkánál kiki tehetsége szerint nyújt, épiti fel a falat, mely diadalmasan védi meg lótenyésztésünk régi nagy hirét minden idegen tenyészet ellenében is. Liptay Béla. Tenyésztési kérdések. Irta: Jaross Sándor. Hogy lehet lótenyészetünket a 70-es évek színvonalára emelni, esetleg még tovább fejleszteni V Ezen fontos országos kérdésnél két pontból indulok ki, az első a meglevő vagy belföldi anyag fejlesztése, a második: tenyésztésünk importok által való fejlesztése. Az első pontnál a legfőbb feltételnek tartom belföldi anyagunknál a jót a tenyésztésnek okvetlen megtartani, tehát: ne hagyjuk jó classisukanczáinkat külföldre vagy Austriába kivinni, Zangen M. Fairhairen, 3*