Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-02-01 / 5. szám

98 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1908- február 1. BUDAPEST VIII., Kerepesi at 19. sz. (Szentkirályi u. sarkán). TELEFON: 83-02. WIEN I., Adlergasse 6. TELEFON: 21266. Budapest, 1908. február 1. Magyar kanczadij. 4 Málka 10 Galore 6 Guajak 18 Menotte 7 Match me 14 Pandora 8 Arlesienne 14 Galate 8 Viganó 14 Java 8 Jalouse 14 Tante Agnes 1U Rangon d'un Roy liir&lydlj. fi Peregrin 51 18 Rother Stadl 66V, 7 Mátka 46'/, 12 Love Letter 69'/, 7 Miracle 61 14 Elmore 61 7 Lángoló 61 11 Flapdoodle 49'/, 8 Rentier 49'/, 14 Trombitás 41 8 Fantome 51 16 Jalouse 48V, 10 Guajak 49'/, 16 Ranton d'un Roy 46'/, 10 Matschaker 48 Oaitiik kauezadij. fi Illustra 8 Arlesienne 6 Mátka 10 Jalouse 8 Match me 10 Vlganó 8 Guajak 12 Dinas Oaztrák derby. fi Kármentő 16 For Ever fi Peregrin 1« Mátka 8 Miracle 20 Vansittart 10 Faust 20 Trombitás 10 Rentier 20 Anklang 18 Fantome 20 Goldgulden 12 Guajak 25 Match roe 11 Matschaker 25 Viganó 1* Gaboriau S3 Bonfini 14 Flapdoodle S3 Arlesienne it Horizont S3 Jalouse ouble­és Treeble-Eventek! Halmozott fogadások. Vidéki megbízásoknak készséggel ===== teszek eleget. = A bookmaker-startodds hivatalos jegyzései a ma gyarországi versenyekre a «Vadász- és Verseny-Lap»­ban, az ausztriai versenyekre a «Wochen-Renn-Kaleu­der»-ben jelennek meg és a fogadások ezen jegyzések szerint számittatnak és fizettetnek ki. fedezési hirdetés. Az 1908. évi fedeztetési idényben az ászári mé­nesben (Kisbér mellett) fedeznek : .. DCDCrVm f* V aP- Bon a Vista, any. DCnLVlYULUI Furcsa, ap. Craig Mil­lar, anyja Budagyöngye, Buccaneer-től. Beregvölgy fedezési listája 1000 korona fedezési dij mellett 1908. évre megtelt. M A 7 A FI a p" 0rwe1 1' a nY- Ollyan-nincs, »»MfcnMri ap. Buccaoeer, any. Kincsem, Cambuscan-tól. Hazafi megnyerte a Király-dijat, az Ausztria-dijat, stb., stb. és Angliában is igen jól futott. Fedezési dij: 200 korona. Kanczák tartása és ellátása a kővetkező árakon Meddő kanczáért naponta 2.— K. Vemhes kanczáért naponta 2.50 K. Kanczáért csikóval naponta __ 3.— K. Állatorvosi kezelésért, paták jókarban tartásáért és patkolásért minden kanczánál naponként 4 fillér számíttatik. Minden kancza után az istállószemély­zet számára 10 korona fizetendő. Bejelentések a ménes kezelöséghez Ászárra (vasút és távirdaállomás Kisbér), Komárom megye inté­zendők. A lesvári ménesben anyakanczák, csikók, lovak egész éven át tartásra és ápolásra elfogadtatnak. Fedezőmén napi tartásdija 4"— korona Anyakancza csikó nélkül 2 30 « Anyakancza csikóval 3 — ' « Választott csikó, éves, üdülőié 280 « Körömápolás és vasalásárt napi — 06 « Bejelentéseket elfogad és bővebb értesítést Jaross bándor ad, Puszta-Lesvár, posta- és távirda állo­más : Téth, Győr mellett. Ha valaki mondjuk, tétét egy egyszerű, tehát egy ese­ménytől függő fogadást köt, teszszűk azt 6:1 odds­szal és a fogadott ló holtversenyt fut, fogadása ér­vényben marad és a fogadó megkapja ugy tétjének, mint nyereményének 50%-át, De ha ugyanaz a fo­gadó ugyancsak azt a lovat összeköti több esemény­nyel, daczára a viselt koczkázatnak (letörés, betegség, törlés, stb.), fogadása off. — E téren tehát módosí­tásnak nyilhatik helye. A mi a halmozott fogadások limitét illeti, a köny­veseink e tételt ugy magyarázzák és pedig joggal, hogy a fogadás mindaddig játszik, mig a limit elére­tik. Erre vonatkozólag mindenekelőtt a következő példát iktatjuk ide: Egy fogadó a mult év május 5-én bemegy egy könyvfogadó irodába és megfogadja 10 koronával a kövelkező halmozott fogadást. 2. futam Torta 5. « Mautner istálló 6. « Nanus E három ló startoddsai a következők voltak : Torta 8:1 ellen, Recolte 8:1 ellen, Nanus 2:1 ellen. Tudva­levő, hogy e három ló megnyerte versenyét és a foga­dónak a két első ló győzelme után már 810 K. nyere­mény járt volna, s most ez összeg Nanusra játszik 2:1 ellen, a mi teljes fizetés esetén 2430 koronát tenne ki. A limit 120-szoros pénzt ir elő, tehát az illető fogadó stakese Nanusra nem 2:1 ellen, hanem 2 reás oddsal van elhelyezve. Sokan azt kívánják, hogy a halmozott fogadásoknál általában, a fogadás utolsó eseméDyére csak annyi pénz fordítható, a mely a limit eléréséhez szükségeltetik. Ezzel szemben a book­makerek védekezése az, hogy ez esetben úgynevezett «könyvük» sohasem lehet, mert egy nagy pointü hal­mozott fogadás döntöleg befolyásolhatja a jegyzéseket s a kurzusokat tökéletesen megváltoztatja. A book­makerek kuláncziéja folytán az usance itt eddig is az volt, hogy a fogadó a versenytéren, a limit el­érése előtt tetszés szerint stornírozhatta halmozott fogadását és csak az a kérdés, hogyan lehetne ezt az eljárást a ringbe nem járó kisközönségre is kiter­jeszteni. A mi a fogadásokat a közönség szempontjából illeti, erre nézve sok mindent el lebet mondani. Régi dolog, — akadémikus álláspontról szólva — hogy nem az a fogadás a föltétlenül jó, a melyik megnyerődik, hanem azt kell jónak tartani, a mely jó oddssal van megkötve. Az ily módon kötött foga­dások akár megnyerödtek, akár nem, mindenkor elő­nyösek, mert a fogadónak módja van rá, hogy fo­gadását más lovon fedezze, továbbá, hogy azt rész­ben hedgelje, hogy igy minden koczkázat nélkül ját­szik az általa fogadott ló nyerési esélyére. Erre a következő érdekes példát hozzuk fol. Egyik fogadónak az elmúlt kottingbrunni rneetin­gen délelőtt egy könyvesnél a következő, a lehető leg­reálisabb esélyű lovakra épített fogadást kötötte az aznapi délutáni versenyekre. Bon marchó 1} nyerés 2 reá hely Ovidius ÍJ « 2 « Perczent 1j « 2 « E három lovat külön-külön és minden lehető double, treble event, stb. kombinacziókba megfogadta. Ily módon az illető 27 fogadást kötött 200 koronájával, a miért 39,000 korona osztalékot kapott. Ugyanezen fogadásért, ha azt a versenytéren — startoddssal — köti, lóvén összes tétje 5400 korona, nyert volna 15000 koronát. Epen ezért előnyösnek tartjuk a fogadókra, ha hosszú oddssal kötnek a teny ész versenyek re előre fo­gadásokat, a minek hasznát láthatja abban, hogy a ló oddsának rövidülésével érvényesíthetik fogadásaik egy részét, a mely nekik feltétlen nyereményt bizto­sithat, koczkázat nélkül. „ARGUS" magánnyomozó-intézet Wien, VIII., Skodagasse 23. A legrégib b cs. és klr. bejegyzett ozég 0 sziikmá­ban. Házassági Infonnáczlék, nyomozások, meg­figyelések az ignzság kiderítésének teljes ga rant Iá ja mellett. Okmánybeszerzések. Kevésbé Jómódnak előnyben részesülnek. Megbeszélések dljtalan ni. A. vidéki verseny egy letek értekezlete. Az «Urlovasok Szövetkezete» helyiségében vasárnap délután tartotta meg a vidéki ver­senyegyletek ez évi értekezletüket br. Har­kányi Andor az Urlovasok Szövetkezete ver­senyintézőségi tagjának elnöklete alatt. Az értekezleten 16 vidéki versenyegylet volt képviselve. Báró Harkányi Andor ismert kitűnő szakférfiunk megnyitó beszédében sok oly esz­mét és ideát érintett, melynek czélszerü volta megvalósítás esetén bizonyára nagyban előfogja mozditaDi a vidéki versenyek fellendülését. Fö­lötte hasznos és üdvös eszmének tartjuk, amaz inditványt, a melyben az elnök a vidéki verseny­egyletekfigyelmét felhívja, határnapjaikat akként állítsák össze, hogy az egyletek versenyei ne collidáljanak egymással, mert ezzel egymás erejét gyengítik. Az egyes versenyek feltételei­nek kiírásánál is volt az elnökló bárónak több, a versenyüzemre üdvösen kiható indítványa, igy az el adóversenyeknek részbeni megszorítása, kizárás és poenalitások által, továbbá az aka­dályversenyeknek élénkitése, a melyet szerinte, haudicapszerü akadályversenyek kiírásával le­het legkönnyebben elérni. A fölvetett indítvá­nyokhoz a magunk részérói csak annyit jegy­zünk meg, hogy azok tényleg hivatva vannak nemcsak a vidéki versenyek színvonalát, hanem pénztári eredményét is emelni. AZ értekezlet lefolyását alább adjuk. Az értekezleten jelen voltak Harkányi Andor báró, az Urlovasok Szövetkezete versenyintéző­ségi tagjának elnöklésével, lnkey Antal, az Ur­lovasok Szövetkezete elnöke, gr. Pejacsevich Albert választmányi tag, Magyar Elek titkár, a vidéki versenyegyletek képviseletében: Liptay Béla (Kassa, Debreczen, Kisvárda, Nyíregyháza), gr. Teleki Arctur (Kolozsvár), Jeszenszky Ferencz, ifj. Jeszenszky, Littke József (Pécs), Czárán Zol­tán (Arad, Kisjenő), Gaál László (Marosvásár­hely), Nagy Ákos száz. (Szabadka), Hunkár Dé­nes (Pápa), gr. CsekoDics Sándor (Nagykikinda), Weingärtner A. (Nagyvárad), Szalay Frigyes (Zombor), Lukovits Aladár (Eperjes), Poszvék A. (Szatmár). , Báró Harkányi Andor megnyitván az ülést, üdvözli a vidéki egyletek képviselőit és örömét nyilvánítja azon élénk érdeklődés fölött, mely számos megjelenésükben nyert kifejezést. Annál fontosabbnak tartja ezt, mert a vidéki egy­letek helyeslésére számítva, jelen alkalommal a szokottnál behatóbb megbeszélés tárgyává reméli tehetni azon eszközöket és módokat, melyek a közös czél, t. i. a versenyügynek az egész országban való felvirágoztatását illetőleg czélra vezetőknek mutatkoznak. Konstatálja, hogy a vidéki egyleteknek az urlovasok szövet­kezetével való rövid 5 évi együtt működése alatt is igen kielégítő eredmények érettek el és hogy 17 egylet működik a vidéki verseny­ügy terén, melyekhez 18-ul a Pápai verseny­hely is fog csatlakozni, áttér azon általános szempontok ás irányelvek tárgyalására, melye­ket a mult tapasztalataiból leszűrve, a jövót illetőleg megvalósitandóknak tart. Bevezetóleg konstatálja, hogy a vidéki egyletek üzeme ugy a külterjes fejlődés, mint a technikai részletek tekintetében még sok kívánni valót hagy fenn. Egyik fő hiánynak jelzi a versenyistállók csekély számát megjegyezvén, hogy ezen számos tényező egybehatását függő tünetnek javulása csakis hosszabb idő múlva czéltudatos munkásság és idevágó viszonyoknak elónyösebb alakulása révén remélhető. Ugyanilyen elbírálás alá esik a lóanyagban észlelhető hiány is. Áttérve a részletekre, az eladóversenyeknól kizárás által véli a mezőnyök nagyságát, illetve pönalizálás által az esélyek kiegyenlítését biz­tositandónak, annál is inkább, mert a puszta eladóverseny az előforduló birtokcserék ritka­ságánál fogva, nagyobb indokoltsággal nem bir. Sajnálattal konstatálja továbbá, hogy az aka­dályversenyek számos izben nem sikerültek, amin a kvalifikáczió szűkebbre szorítása vagy handicap akadályversenyek kiírása által kellene segiteni. Ezen eljárás előreláthatólag alkalmas­nak bizonyulna egy másik hátrányos tüneten is, t. i. a konkurrenczia elégtelen voltán segiteni. Hangsúlyozza ezután, hogy a vidéki verse­nyeknek még mindig észlelhető, nevezetesen az őszi hónapokra öszpontosuló torlódása a vidéki versenyügynek határozottan kárára van s hogy az egyes meetingeknek az egész évre arányosan való elosztása csakis előnyös lehet, mert el­EDELSTEIN KÁROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom