Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-12-11 / 98. szám

646 VADÁSZ- ÉS VKRSKNY-LAP 1908. deczember 11. DÜLCZ ANTAL OTÖDAI MEkKÓ és HAITIK nyereg- és szíjgyártók SADDLER AND HARNESS MAKER TO IIIS ROYAL HIGHNESS THE PRINCE OF WALES. Dudapest, IV., Egyetem-utcza 2. Fedezési hirdetés. Az 1909. évi f'ede/.tete.-i idényben az abonyi ménesben (vasút-, posta- és távirda-állomás Abony, Pestmegye» a következő telivér mének ábanak: RAEBURN ell. 1890-ben, apja St. Simon, anyja Mowerina (Donovan es Semolina anyja», Scottish Chief-től. Raeburn a következő nagy versenyeket nyerte

: Boscawen Stakes, Ham Stakes, Stud Produce Stakes, Royal Stakes, Lancashire Plate (Isinglass és La Flécho ellen). Ivadékai angol sikpályákon 800000 koronán felül nyertek. Ezen uyerök között vannak: Eboracum, Lady Ogle, St. Krida-k., Sllverpoint, Alvescot, Edna Lyall, Queen of the Vale, Ramelton —Lassie-k., Rostrevor, Selected, Consolatiou, Ettrick, Hogarth, Xettlecreeper, Stratton, Albermurle, Liberation, Non treafl ovpr, Vidame, Puppet k., Nebelig, Sunburn, Coldra, Regalia, Rosbxen, Master Ludwig, Noblesse, King s Limner, Wild Apple, Japan, Ringburn, Mileray, Bonanza, A, R A., Garonne k., Rayah, Bilbau, Scotch Mixture, Cecil-k., Hepburn, Kaffer Chief, Cup de Gráce, Daedalus, Lady Thea, Black Lace, Sir Henry, Wedderburn, Woodchuck, Fiji, Lady Leslie, Romney. Pillo, Point of View. Raeberry, Resem bianco, Cathie, Torch, Riverina, Limner; továbbá az osztrák magyar versenypályákon Széli csend (Szt. István dij nyertese), Amras és Gatlinger 145000 koronát nyertek. Raebnrn ledezési listája 1909. évre megtelt; 1910. évre 1000 korona fedezési dij mellett még 8 kancza fogadtatik el. TENERIFFE Cyllene édestestvére, melynek ivadékai Angliában 6 év alatt ca. t.650.000 koronát nyertek) ell. 1898-bau, apja Buna Vista, anyja Arcadia, apja Isonomy, anyja Distant Shore, apja Hermit. Teneriffe nyertes ivadékai : «48», Szomszéd, Tuli pán II. és Ténsasszony. Fedezési dija 200 korona; egy tulajdonos két kanczája ntán 300 korona Kanczák tartása ós ellátása a következő árakon számíttatik : Meddő kanczáért naponta 2-— K. Vemhes kanczáért naponta 2'50 K. Kanczáért csikóval naponta 3-— K. Azonkívül állatorvosi felügyeletértés a paták rendben tortájáért 8 korona, a ménesszemélyzet részére pedig 10 korona számíttatik fel minden kancza után. A mene intézOség kívánatára a számla a kanczák elszállítása eiőtt egyenlítendő ki. Bejelentések báró Harkányi János központi irodájához, Budapest, Andrássy-nt 4. sz. intézendök. A lesvári ménesben •nyakanczák csikók, lovak egész éven át tartásra és «polssra ellogauU.iiák. Fedezőmén napi tartásdija 4'— korona Anyakancza csikó nélkül 2 30 « Anyakancza csikóval 3» « Választott csikó, éves, üdülő ló 2 80 « Körömápolás és vasalásárt napi — 06 t Bejelent s»ket elfogad és bővebb értesítést Jaross Sándor ad. Puszta-Lesvár, posta és távírda állomás : Télh, Győr mellett. ban, ezen intézkedesben sérelmet látnának. B nehézmeny azonban jogosultnak nem volna mondható. Tudjuk, hogy csak kevés, anyagilag dúsan megáldott egyen van azon szerenesés helyzetben, miszerint pólólovakat vasárolhassi n és tarthasson. Pólúistáink manapság már 2 — 6 ezer korouáig fizetnek egy-egy jó póló-ponnyórt. melyeket azonban a legritkább esetben idomitonak maguk, de e magas árt ép azért fizetik érte, mert készen idomítva kapják. Eme kitűnő ós drága ponnykkal tehát, melyok birtoklásában az iigyesseg kevésbbé, de főleg a nervus rerum játsza a főszerepet, túlságos fölénnyel lehet a pénzügyileg gyengébb tisztikarnak fáradságosan belovagolt lovaival konkurralni. A póló-egyesület állal évenként rendezett gymkáuákou úgyis tág terep ny ilik ezen ponnyk érvényesülésének. Ámentől nagyobb részvétel szempontjából még egy dolgot tartok fontosnak, hogy t. i. bizonyos megszorításokkal a tiszti szolgálati lovakon való részvétel is megengedtessek. Az ugratásnál a tiszti szolgálati lovat korlátozás nélkül beengedném, a lovaglásnál azonban kikötném, hogy a charge ló legföljebb 2 éve legyen gazdájánál és hogy csakis akkor vehessen reszt, ha előtte más gazdája nem volt. Ezekben voltam bátor igénytelen inditváuyomat előadni és meggyőződésem, hogy az Urlovasok Szövetkezete, mely eddig is már annyit tett a hazai lovassport emelése tárgyában, megérti a haladás szükségét és megpendített eszméimet tárgyalás alá veendi. Boldog volnék, ha ezen eszmék visszhangra találván, hazai lovas sportunk és ezzel kapcsolatosan lótenyésztésünknek szolgálatot tehettem volna: Gróf Széchenyi Viktor. A díjlovaglás kérdéséhez. Irta : Jeszenszky Elemér. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Széchenyi Viktor grófnak az «Urlovasok Szövetkezete» választmányához benyújtott indítványa a díjlovaglás és ugratás feltételeinek megváltoztatására nézve, ma jutott kezeimhez. Engedje meg, hogymint ezen lovaglásokon többször résztvett lovas, ehhez lapjában hozzászóljak. Nem akar ez Széchenyi gróf indítványa feletti kritika lenni, mert ehhez nem érzem magam hivatottnak. Inkább csak a lovasok részéről való hozzászólás ez és részben azok kívánságainak és nézeteinek tolmácsolása. A legnagyobb elismerés illeti Széchenyi grófot, hogyjnint arra hivaApU, megtette a kezdeményező íópéát ez irányban és. oly nágy szakórtelem'merösszeállitott inditványt terjesztett a választmány elé. Egészben véve az indítványozott változtatások nemcsak üdvösek, a lovaglás továbbfejlesztésére hasznosak, hanem elkerülhetetlenül szükségesek is. Tökéletesen igaza van Széchenyi grófnak, midőn azt irja, hogy az eddigi díjlovagláson bemutatott lovak'.legnagyobb része nem feTelt meg a «tábori ló» eszményének és ezen lovak legnagyobb része terepen egyáltalában nem használható. Kell tehát díjlovaglásunk követelményeit ugy megváltoztatni, hogy a résztvevők kényszeríttessenek lovaikat tényleg biztos ós kellemes tereplovakká kiképezni. Az inditvány megadja az utmutatást, hogy mily eszközökkel lenne ezen czól elérhető. Ehhez óhajtok néhány szót szólani. A lovasjátékot (jeu-de-barre) a díjlovaglás egyik feltételének megtenni ós ehhez csatolni, szerény nézetem szerint, elhibázott dolog lenne. Meggyőződésem, hogy ez sokakat visszariasztana a dijlovaglásbani részvételtől. És igen sok arra kevésbbé érdemes nyerne érdemesebb előtt dijat. Legnagyobb része a díjlovaglásra készülőknek anyagi eszközeinek teljes felhasználásával igyekszik szép küllemü, szép kiváló mozgású, mutatós, egy szóval értékes, sőt mondhatom a viszonyainkhoz képest igen drága lovat vásárolni. Mert a díjlovagláshoz való előkészületre szükséges nagy fáradságot és szorgalmat igénylő munka csak ezeknél fizeti ki magát. Egy szép, kiváló mozgású ló, határozott fölényben van a hasonlóan jól átlovagolt, de kevésbé mutatós ló fölött. Sőt még ha ez utóbbi tökéletesebb is, a pálma a szebb és mutatósabbé lesz. De még ha dijat nem is kap vagy csak kisebbet is, még mindig előtte áll az a remény, hogy lovát jó áron eladhatja, miáltal költségei megtérülnek. A mint látjuk tehát, nagy szerepet játszik a díjlovaglásoknál a lónak ez által való áremelkedése. Már most. ha ily értékes lónak birtokában van egy tiszt, óvakodni fog attól, hogy értékcsökkenés alljoii be lovánál. A lovasjátéknál a játék hevében, ha nemcsak első sorban a szemnek tetszetős fordulatokkal a nézőket elkápráztatni akarjuk, hanem tényleg komolyan lesz lovagolva, azaz a védő elhatározott szándéka a szallagnt minél tovább megtartani és a támadók minden alkalmat felhasználnak, hogy a szallagot elvegyék, ugy elkerülhetetlen szükséges a durva lovaglási mód. (Durvább szárhuzások, éles saikantyusegitségek és a nem kellően előkészített fordulatba való hirtelen rángatás.) Elképzelhető, hogy az ily lovaglás mellett mennyi veszélynek van a ló kitéve es mily könnyen történik valami baja. (Egyenlítő szallag, váll- vagy bokarándulás, csontkinövés stb. De bármily csekély baja történik is a lónak, ha csak néhány uapi sántasággal is jár, már n ló értékéből legalább abban az eladási időszakban vészit, vagy az illető lovát hosszabb ideig eladni nem tudja. Ez által nagy szorgalommal és kitartással végzett munkája teljesen kárba veszett. De a lova-Játék nem is igazi próbaköve az iskoluilag bemutatott forgathatóságnak és helyes hajlitottságnak. Mert igen sokszor egy nem egészen hajlított es ál lovagolt ló sokkal ügyesebb ós gyorsabban forgatható, mint a jól és helyesebben lovagolt. A lovasjátékhoz, tapasztalati tény, nem annyira a jól lovagolt lovak, mint inkább az erre a czélra különös alkalmassággal biró lovak felelnek meg. Többnyire a kisebb, gyorsabb, nagy kezdősebességgel birók, rövid és igen gyorsan forgatható lovak. Mig ellenben a nagyobb, nehezebb, bármennyire jól átlovagolt hajlított lovak, mindig hátrányban lesznek az előbbiekkel szemben, holott ezek sokkal jobb tereplovak lehetnek. Számtalan esetet láttunk, hogy egy tigyes lovas egyik vagy másik oldalon teljesen merev, de igen ügyes, fürge kis lóval, melylyel mindig csak ugyanazon oldalra volt képes fordulni és ha véletlenül kényszerítve lett volna a másik oldalra fordulni, erre képte len lett volna, első dijat nyert a lovasjátékon, mert igen ügyesen tudta a szallagját védeni, az erre a czélra kevésbbé alkalmas lovak ellenében. Pedig nem lehetett reá fogni, hogy a lova jól át lett volna lovagolva. Ezen körülmények nézetem szerint kizárják azt, hogy a czél eléressék azzal, ha a díjlovaglással kapcsolatban a lovasjáték is bírálat tárgyává tétetik. Sőt talán attól kellene némileg tartani, hogy ezáltal a díjlovaglás nivója is esetleg sülyedne. A lónak forgathatóságáról, helyes hajlitottságáról és engedelmességéről meggyőződni, ajánlanám inkább a néhány különféle gyors egymásutánban történő vezényszóra végeztetett fordulatot. Az által, hogy a lovast előkészületleuiil éri a vezényszó, nem tudja ugy, mint a saját belátása szerinti lovaglásnál minden fordulat előtt a lovát még külön erre elő is késziteni. Egy ügyes és jó szomtl biró, néhány vezényszóra végeztetett fordulattal, hamar megtudhatja, hogy a ló igazán helyesen hajlitott, engedelmes és fordulókony e. Kivánatosuak tartanám, ha a díjlovaglásnál is hasonlóképpen mint a hogy az indítványban a díjugratásnál emlitve van, egy-két akadály a pályázók előtt titokban tartatnék. Ez is egy hathatós próbaköve lenne a lovak engedelmességének, a mi a díjlovaglásnál különösen fontos. A díjugratás megváltoztatására vonatkozó inditvány oly czélszerüen és szaktudással van összeállítva, hogy ehhez szó nőm férhet. Még csak bátor vagyok az intéző körök figyelmét felhivni azon körülményre, melyre Széchenyi gróf az indítványa megtételénél tahin nem gondolt, hogy sokan vannak tisztjeink között, kik nem saját, hanem egy bajtársuk lovát készítették elő díjlovaglás vagy díjugratáshoz. Ez esetben a szokás többnyire az, hogy a tiszteletdíj a lovasé, a pénzdíj pedig a lótulajdonosó lesz. Már most, ha a «nagyon szép és drága tiszteletdijak» hc-lyett kevésbbé szépek és értékesek kerülné nek kiosztásra és helyettük több és magasabb pénzdij lenne alapitva, ugy ép azok lennének megrövidítve, kiké a munka és fáradság volt. Végül nagyon pártolandónak tartom azon eszmét, hogy a tisztek szolgálati lovaikon is részt vehetnének ezen lovaglásokon. Hozzátehetném még, hogy korlátolt tulajdonban lévő lovaikon is. De kikötném, hogy mindenki csak a saját nevére írott lóval vehet részt Mig ellenben azon kikötést, hogy c ak akkor vehessen részt, ha előtte más gazdája nem volt a lónak, nem teDném. Esetleg előfordulhat, hogy gyengébb lovas kap egy magas vérfl, igen jó szolgálati lovat, de ő nem boldogulván vele, visszaadja; utána egy más jó lovas tiszthez kerül, kit kár volna e miatt elzárni a pályázattól. Elég megszorításnak tartom, hogy csak 2 éve lehet a ló gazdájánál. 1000 márkát kap Németországban az a magántenyésztő, a ki a versenypályákon legsikeresebb fél vért nevelte. Ezt a dijat idén Klönne A. ur vitte el Gisalttal, a mely 10 255 márkát nyert versenyekben. Ezt az összeget egyébként Treulose (12.000 mk.) és Anstifterin (10.270 mk.) túlhaladták, deákét kancza állami ménesből származik. A versenyekre legalkalmasabb félvérekot — ép ugy, mint a katonai lovakat — Kelet-Poroszországban nevelik. Kiadó 20 boxból álló gyönyörű versenyistálló. Trainerház: 11 szoba, konyha és mellékhelyiségekkel. A Monarchiában egyedüli training-pálya. gyep- és homoktalaj 2000 méter hosszú

, — hozzá fedeles lovarda. Értekezhetni a JÓSZAGIGAZGATÓSAGNAL, OROSZVÁR.