Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-12-11 / 98. szám

VADÁSZ ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet. Az Urlovasok szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo Club, Az Országos agarász szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 30 korona; fél évre 16 korona (a versenysaison alatt 20 korona); negyedévre 10 korona (a versenysaison alatt (2 korona). Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (IX., Ferenczkörut 6.) czimezendök. 98. szám. Telefon-szám 657. Budapest, 1908. péntek, deczember 11. Távirati czim : Versenylap, Bndapest. 52. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. HIVATALOS. Nevezési zárnapok. A Magyar Lovaregylet vezértltkársigánál, Budapest, Semmel welss-utcza 17. Deczember. ló. 1909. Tav.-m. Gr. Kárnlyi Gy. emlékv. 32.000 k. 1000"V Nevezés — 1910. . . Ef yes. Nem'. Hazali-dij 20.000 k. líOfl™/ — • • • Kancza-dij 30.000 k. 2000™/ . — • . • Alagi-dij. 30,000 k 2000™/ ... ... — 'Alag Kozma Ferencz emlékv. o oOO k. 1100*y. • , — • Nyári-m. Erzsébet Királyné dij.Tdii éa 50000 k -.000"y . — • .. > • Tenyészt.jk-dija. 10,000 k. 1100"I • — « Oszi mcet'ng St. Leger 00,000 K 2800«/ _ ... • — ' • • Szt.-László-díj 12 iW. k. 1500™/. — 1911/1912. Nyárí-meet.Kettős Ivadékvers 20,000 k. 1100"y . — 1909.Tav.-m.Kirély-dij.T -dij.100.000 k. 1800™/ Kisbánatjelentés — 1909. Alagi m. Kozma Fer. eml.-v. 60,000 k 1100'"/. • — • Nyári-meet. Szt. István-dij 60.000 k. 1800"^ « Meghívó a Magyar Lovaregyletnek 1908. évi deczember hó 3 4-ikéti esti 10 órakor tartandó választmányi ülésre. Napirend: 1. Az 1908. évi pénzügyi eredményről egybeállított hozzávetőleges zárszámadas előterjesztése. '2. 1909. évi költségelőirányzat bemutatása. • 3. Igazgatósági előterjesztés Szemere .Miklósnak importálás! javaslata ügyében. 4. Az igazgatóság előterjesztése az országos lovászsegélyegylet tárgyában. ö. Alagon állatorvosi állás szervezése. 6. A tagdíjjal hátralékosok felolvasása. 7. Folyó ügyek; esetleges indítványok. 8. Gr. Csekonics Gyula lemondása folytán az igazgatóságnak az 1909. évre való kiegészítése. Budapest, 1908. november 30. Gróf Nádasdy Tamás, elnök. Meghívó a Magyar Lovaregyletnek 1908. évi deczember hó 14 ón esti 11 órakor tartandó rendes közgyűlésre. Napirend: 1. Az 1908. évi pénzügyi eredményről egybeállított hozzávetőleges zárszámadás előterjesztése. 2. Az 1908. évi zárszámadás felülvizsgálatára az alapszabályok 6. §-a értelmében számvizsgáló bizottság kiküldése. 3. Az 1909. évi költségelőirányzat előterjesztése és megszavazása. 4. Gróf Wenckheim Dénes inditváuya az évi tiszta jövedelem 20%-nak egyelőre 3 évre importálásra való fordítása tárgyában. 5. A választmányi tagok egy harmadának — az , alapszabályok 10. §-a értelmében történő — kilépése folytán megüresedett választmánynak az 1909., 1910. és 1911. évekre való kiegészítése. Budapest, 1908. november 30. Gróf Nádasdy Tamás, elnök. Hirdetmény. A Magyarországon székelő idomárok felszól ittatnak, hogy az idomitásuk alatt álló lovak jegyzékét, figyelemmel a versenyszabályok 70. §. b) pontjában előirt pályahasználati jegyek engedélyezésére, a lovak neve, kora, neme, szine és leszármazásának feltüntetésével, legkésőbb 1909. január l-ig a Magyar Lovaregylet vezértitkárságához küldjék be. Az idoniitási jegyzékbon a tulajdonos, manager, az idomár, jockey, lovászfluk és abrakmesterek is felttinteteudők. Azon idomárok, kik idoinitási jegyzéküket 1909. január l-ig be nem küldik, 100 K birsággal fognak büntettetni. Budapest, 1908. deczember 11. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Meghívó az országos lótenyészalap jövedelmeit kezelő Kilenczes bizottmánynak 1908. évi deczember 14-én délután 5 órakor a Magyar Lovaregylet helyiségeiben tartandó ülésére. Napirend: 1. Jelentés a uewmarketi deczemberi árverésen való kanczabevásárlás eredményéről. 2. Előterjesztés a bizottmányi alap állásáról. 3. Az 1909. évi subventio iránt a földmivelésügyi miniszter urboz benyújtandó kórvény. 4. Határozathozatal az 1909. óvbou megejtendő import ügyében. ö. Folyó ügyek, esetleges indítványok. Budapest, 1908. deczember hó 2. Gróf Festetics Tassilo, elnök. TEL1VEREK ES YERSENYEK. Telivérteny ész tésünk.* Irta : Gróf Esterházy László. Igen tisztelt szerkes,.'u ur 1 Becses felszólítására sietve válaszolok. Sajnos, időm nem engedj, hogy terjedelmes czikkben adjak szerény nézetemnek kifejezést ez ügyben, hanem dióhéjban iparkodom azokat összefoglalni. , Őszintén móndva, nem látom oly fekete szinben a jelenlegi hazai telivérlótenyésztést, mint azt sokan, de mégis szükségesnek tartom, hogy ez ügyben komoly lépéseket kell tenni előre; erre később fogok rátérni. Hisz az országban vannak még jó lovaink, a melyek majdnem oly jók, mint a 70-es években szerepeltek voltak, csakhogy ezt nehéz bebizonyítani ! Vannak, de nem olyan arányban, mert több a ló, nagyobb a konkurrenczia, nagyobb és többször fordul elő a fluctuatió a verseny ek távolsága között, ezekkel a körülményekkel is le kell számolni. Így egy jó ló nem tűnik most ugy ki, mint a 70-es években. Például vannak luivak, melyek hosszú távolságra jók, vaunak, melyek közepes távolságra megfelelők és vannak, melyek rövid távolságra fele'nének meg. Az már az owner és trainer dolga, hogy ezt kiismerjék és a lovat neki megfelelő távolságra hozzák ki, tip-top kondiczióban. Itt fordul gyakran elő az a körülmény, hogy az illető sokszor túlbecsüli a lovát és azt moudja: hisz a ló oly jó 1000 —12Ö0 méterre, hogy ha én azt 1400—1600 méterre, sőt hosszabb távolságra idomítom, nyerhet versenyt erre a távolságra is. Ez száz eset közül egyszer-kétszer be is következhetik és ilyenkor mindjárt találkoznak olyanok, kik ezt az eljárást utáuozzák, hogy lovukat minél jobban kihasználhassák. Mi következik ebből ? Az, h"gy a ló nem képes megfelelni a nem neki való távolságnak s a jó ló hirnevét elveszti és közepes-anyag hirébe sülyed. * Több sportsmanünkhez, tenyésztőnkhöz azt a kérést intéztük, mondják el nézeteiket telivértenyésztósünk mai állapotáról. A sort gróf Esterházy László nagyértékü czikkével nyitjuk meg. »Ha pedig mindeu lovat a maga távolságára iparkodtak volna kihasználni, sok oly ló, mely az előbb említett körülmények között közepes minőségű anyaggá vált, maradt volna elsőrangú anyag hirében és a továbbtenyésztésnél nagyobb gondozásban részesült volna, illetve jobb ménhez lett volna beosztva. De tisztelet a kivételeknek. Tényekről szólva, voltak itt az országban a 70-es évek óta is jó lovak és vannak most is (u. m. kancza-anyag) Patience, Mágnes, Vinaigrette, Budagyöngye stb. stb, stb. De eltekintve a nagy versenynyerő kanczáktól, melyek azonban nem minden esetben a legjobb tenyész-kanczák, van itt sok jóvérű kancza, melyek ha igazán jó ménnel fedeztetnének, jó, sót kiváló lovat (versen, lovat) hoznának a pályákra. Azt mégis el kell ismerni, hogy a telivér tenyésztésüuk már annyira fejlődött, hogy majdnem minden kanczában van egynéhány hírneves elődnek véréből, a mely éppen ugy, mint a földben mélyen fekvő ncmes-fümag, évekig meddőn pihen és ha kellő miveléssel felhozzuk a termőrétegbe, az kikél és nemes füvet terem. Igy például, lia egy ló, melynek sem apja, semí anyja nem volt kiváló versenyló, mégis egy jó társaságban, vagy nagyobb versenyben nyer, vagy jó formát mutat, biztosak lehetünk benne, hogy őseiben megtaláljuk Cotswold vagy Buccaneer-t, stb. stb. Ezek szerint ugy hiszem nem szabad egészen anyagunk felett kétségbe esni, mert igen sok, sőt majdnem minden jobh ménesben megtaláljuk a iíanczákban azt a «vénát», mely, ha érintkezik egy kiváló, vagy homogen mén vérével, hozhat elsőrangú lovat a világra. Mindazonáltal osztom Szemere Miklós t. barátom ama nézetét, hogy kiváló kanczaanyag importáltassék az országba, mert ez is nagy mértékben és több oldalról elősegiti, gyorsítja telivértenyésztésüuk fejlődését, hogy azon színvonalra jusson, melyre azt minden az ügyet szivén viselő magyar telivérióbarát óhajtja emelni. A mint levelem második bekezdésében jeleztem, hogy szükségesnek tartom komoly lépéseket tenni elóre, a telivér-tenyésztés terén, mit itt két pontba foglalok. 1. Szükségesnek tartom a telivérkanczák importálását, ugy mint azt Szemere Miklós t. barátom contemplálja. 2. Okvetlenül és főleg, arra kell törekedni, hogy az állam szerezzen be-lehetőleg olyan apamóneket, melyek megállják a konkurrencziát Anglia, Francziaország és Németország legelső ménjeivel. (Megjegyzem, itt nem volna szabad a pénzt kimélni.) nogyha ezt el tudjuk érni, meggyőződünk majd arról, miszerint a legrövidebb idő alatt ezen néhány kivánt és szükségesnek tartott kiváló apamén segítségével versemylóanyaguuk eléri az oly gyakran emlegetett 70-es években szerepelt és hirnévre szert tett versenylovak színvonalát. Arról is meg vagyok győződve, hogy a most közepesnek hitt kancza-anyagunknak is szép és igen hasznos szerep fog jutni a kiváló mének által. Legközelebbi számunk szombaton jelenik meg. — Ä mai szám ára 40 fillér. I