Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

21 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP L'JÉYI SZÁMA Szemere Miklós ur gr. Batt hyány Elemérről. Szemére Miklós ur szives volt lapunknak azt az indítványt átengedni, a melylyel gr. Batthyány Elemérnek örökös tiszteVtbeli igazgatónak való megválasztását a M. L. E. választmányi ülésen indokolta. A nemes hangú, emelkede t felfogású inditvány a következő. * * * Tisztelt választmány ! Szabadjon efy «Inditványnyal» járulni a tisztelt választmány szine elé. A Magyar Lovar-Egyletet Széchenyi István alapította, de Batthyány Elemér nevelte fel, tette nagygyá, egy nemzeti intézménynyé. Ami érdeklődés, ami lélek Batthyány Elemérben a közügyek iránt volt, azt mind bele lehelte szeretett gyermekebe a Magyar Lovaregyletbe. A Lovaregylet virágzása az ő ne» véhez fűződik. A népszerűséget soha nem kereste, de a népszerűség követte már gyermekkorában és erősödött mint ifjúé és férfié. Dicső apja nagy nevének glóriáját semmivel nem homályosította el soha, A Lovaregyletnek korlátlan ura volt, mint uem lesz soha senki, ellenzéket nem ismert, és Elnök igazgatói tisztjét magasztosait töltötte be, mint olyan férfiú, a ki nem fél és a kinek nincs Achilles sarka. T. Választmány 1 Arról a pótolhatatlan veszteségről részletesen nem beszélek, a mi most ér bennünket, hogy gr. Batthyány Elemér távozik. A veszteség elsősorban minket versenyzőket sújt, de érinti magát az egész magyar sportot, érezni fogja azt mindenki, az egész sportvilág. De hogy ő ki volt, beszéljenek a cselekedetei és a sport krónikája. 34 év óta választmányi tag 27 év óta igazgatósági tag 16 év óta elnök, és a Batthyány Elemér név a sport ős hazájában Angliában ép oly tiszteletben ragyog mint Budapesten és Bécsben. Áldásos Ó3 tettekben gazdag működéséből felemlítem, hogy neki döntő része volt a Budapesti versenytér megteremtésében. Ü létesítette a Magyar Lovaregylet nagy versenyistálló telepét a fővárosban. 0 vette meg az alagi birtokot és létesítette Alagon a contin ns egyik legnagyobb training telepét. Az ő befolyásának köszönhetjük hogy annak idején a Budapesti versenytér állami czélokra el nem vétetett. Igazgaztósága első évében 1880-ban 7 versenynap volt Budapesten 61.000 K. dijjal. 1891-ben már 24 versenynap volt 786.000 K. dijjal. ma versenynapjaink száma 40, a dijak pedig 1.930,000 K-t meghaladnak.