Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-02-22 / 8. szám

1908. február 22 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 123 Idomítás alatt levő lovak. Magánidomiióintézet A'agon. Idomár: .7. Webb. Utazó abrakmester: Harry Chapman. Lovászfiú: Paul Simon Joekey (valószínűleg) Hansi Fri"s. Hg Taxis M. E. lovai. 6é p ker Népszó Ganache—Népdil 3é p m Bosszantó The Lombard— Blumenmädchen Só p m Long Ago The Lombard—Godicb'o Só s m Maurus The Rush—Manerblümehen 3« p m Gossimer The Lombard— One to Love 3ó p m Lil.ae The Lombard -Lencsi 2ó p rn Bahas The Lombard-Dilemma 2é ]) k Gaiety The Lombard—Godiehe 2é ]) k Halupsa Dunure— Blumenmädchen 2é s k Benzi Bona Vista—Ballada Hg. Taxis M. E. és Blaskovich Elemér ur lovai. 2ó s m Good-bye Ganache— Blissful 26 p k Day Star Dunure— Arum 2ó p k Dragée Dunure - Wine Glass 2ó p k Niente The Rush—Nézz reám Gróf Festetics Pál lovai. 4é s m Bandi Statesman—Barberry 3é s m Bujdosó Prímás II.—Barberine 2ó s m Biró Primás II.— Barberry 2é s m Tanár Primás II.—Talány Báró Harkáiyi Andor lovai. 2é s m Barcsay Pardon —Barriera 2ó p k Rolande Royal Lancer— Rounerol Blaskovich Elemér ur lova. 4ó s k Blueite Bona Vista—Blissful Magánidomitó intézet Nagy Váradon. Marzovits István fhgy 'ovai. 6ó s m Bolyóka Boua Vista—Vicomtesse A. hé s h Kibolco Vesuvian— Reprise 5é s k Tatagyöngye Timothy - Sonntagskind 5é st]i k Tiii Timothy -Gayette s h Tiny-Tim, Timothy— Namenlos 3é stp m Tamagno Tokio - Marie-Brizard 3é p h tisano Ganache—Pistache 3é p k Suny Dny The Wyvern—Barbara Ezenkívül Kállay Józsefnél Alagon. 4e p le Miklós Mindig—Cliiséí Magánidomilóintézet Schönfeld-Lasseen. Idomár: Frank Butters. Abrakmesterek : J, Pacal és Cli. Smith. Jockeyk: H. Birkenrutli és Fr. Szilágyi. Aresin Fatton J. fhdgv lova. 2é s m Fortunatus Mindig— Good Fortune Mautner H. urnő loval. 3é s m Trust Talpra Magyar­Faithful 2ó s k Madrigal Pardon-Marie Mautner V. ur lovai. id P h Clavigo Ga?a— Cabale id s h Ismerős King Monmouth—Isabella 5é stp in Galantuomo Dunure—Glennie 5é p m Kara Mustafa Pardon—Cara 4é p m Simeon Simington—Veracity-k 4é p k Mataswitha Mindig—Marasea Beaaniinettól 3ó p m Bon Martini Bona Vista— Misdeed 3ó p m Brave Vesuvian—Coimbra 3é p in Lotliian Fitz Simon—Lotis 3é p m Mony Tokio—Moneta 3é p h Baldur Mindig—Baldy 3é p h Chancellor Tokio— Chance 3é sz k Gekrönt Königstein—Wilhelmina 3é s k Hohenheim Ameer— Hoheit 3é p k Kevelaer Styx—Kevély 3é s k Palma Matchbox —Palmarum 3ó s k Superba Mindig—Akárhogy 2é p in Dunbar Duncan — Bohemia 2é stp m Dunois Dunure—Istria 2é s m Fellah Pardon— Felleg 2é s m Fixstern Mindig—Fille 2ó p in Greenlaw Dunure—Green Rose 2é p m Jucla Dunure—Judica 2é p m Keiseruhlan Roval Lancer —Coalition 2ó sz m Melange Grey Child — Nectarine 2ó s in Moritufus Boregvölgy- Hampton Figlia 2 : s m Radegast Tokio—Retour Chaise 2.1 p m Sheridan Dunure-She 2é p m Smaragd Dunure— Mary Diamond 2é p m Szentes Styx—Szemrevaló 2é p m Theophrastus Triumph— Theorie 2é p m Triumi Tokio -Maritana 2é p k Bronze Meltou — Brown Bess 2é p k Duránza Gaga v. Dunure - Bonanza 2é sz k Gretna Green Triumph - Gretna Grey 2ó sz k Hamara Matchbox — Hab'eány 2é sz k Marina Marin—Signorina 2é s k Matahari Tokio— Marasea 2é ]) k Miriam Morgan—Mary Ann 2é vd k Resinat, Vesuvian -WilUelmiua Meichl T. ur lova. 2ó p k Wildalpen Dunure—Aspasia Magánidomitóintéret Salmhofban. Idomár: G. Herbert. Abrakmester : Th. Herbert. Utazó abrakmester: Oh. Trayliorn. Jockeyk : .7. Dillon és F. Barton. Aresin-Patton J. fadn. lova. 4ó p k Marquee Timothy- Marcona Mautner V. ur lovai. 6é p m Curry Peti'os— Charity Ball 6ó sz hGeorge Herbert Mindig—Hableány Balvarrantól 5é s m Sulla Tokio—Sybilla 5é p h Timur Timothy— Cuckoo Bird 40 pm Pereliance Friar Lubin— Per pedes 4é p m Spikinárd Janissary—Springal 4é sz h Formidable II. Grey Leg—Formosa 4é p k Villefranclie Chislehurst—Sarolta Meichl T. ur lova. 3é p k Harakiri History— Tablette Szemere Miklós ur beszédei. Szemere Miklós ur kitűnő sportsmanunk a delegáczió ez évi ülésein több nagyérdekü be­szédet mondott, a melyeket annyival iukább ködünk egész terjedelmükben, mert bennök a sportra vonatkozólag érdekes fejtegetések van­nak, a melyek a czéllövószettel kapcsolatosan mutatják, liogy a sport energiái mint használ­hatók föl a nemzet érdekeinek istápolására. íme a beszédek: Beszéd a delegáczióban Bécsben a külügyek tárgya­lásánál 1908-ban. Tisztelt Országos Bizottság. A legnagyobb elismerés­sel vagyok a t. külügyminiszter ur politikája iránt Olaszországgal szemben. Annál többre tudom ezt be neki, mert Ő soha Olaszországban nem is szolgált, nem egyedül a rokon­szenv vezette, de főleg a józan politikai tapintat. Az olasz szövetségből sem nekünk, sem Olaszország­nak, sem az emberiségnek kára soha nem lehet. Tisztelt Országos Bizottság. A mi a macedóniai reformactiót illeti, a melyet különösen Anglia forciroz, az az emberbaráti hatalom, a mely minden idegen helyen szívesen lebegteti a huinanismus zászlaját, ez a complikált összműködés török földön kevésbhé érde­kel, mint a jó viszony, a melyet különösen ápolni óhajtok Törökországgal és Bulgáriával. A Balkán urai és nekünk természetes barátaink ők. Barátja és tisztelője vagyok Angliának, de el nem hallgathatom, hogy Angliának a legnagyobb érdeke a mohamedán világot nyomni, sok a mohamedán Egyiptomban, Indiában ós nem mindig bárányszelidek, sőt az angol uralomra veszélyesekké válhatnának. NagyoD kényelmes tehát a macedóniai reformok politikája, a hol a gesztenyét mások kaparják ki. Tisztelt Országos Bizottság. A szomszéd Romániá­val jobb viszonyt óhajtanék. Gyanúsítások röpködnek, alaposak vagy alapnélkü­liek, nem akarom vitatni, de folyton belekeverik a nemzetiségi kérdéseket, a mi tisztán a ml belügyünk, a nemzetközi vonatkozásokba. Tisztelt Országos Bizottság. Volt alkalmam romá­niai politikusokkal érintkezni és azt a meggyőződést szereztem, hogy tavaly sokat tanultak a nemzetközi­leg szervezett román soczialista parasztlázadás által. Ma már nem a nemzetiségi kérdések a világon az elsők, az anyanyelvet, lelkiismeretet felszabadították immár mindenütt csak Bfllow küzködik még a szel­lemekkel), de a legactuálisabbak a nemzetközi socia­lisnnis törekvései. Romániát és minket összekapcsolnak a nagy keresz­tény civilisatio, a kultúra és a mai társadalmi rend megvédése. Nagy érdekeink a nemzetközi socialismus elleni harcban közösek. Komoly romániai politikusok is igy gondolkodnak és örvendettek, amikor látták, hogy nálunk is vannak, akik igy képzelik a jövőt, mert nekünk Romániával a jövendőben jól egyet kell értenünk. Ezek után a költségvetést elfogadom. Interpelláczió a császári és királyi hadügyminiszter urlioz, az egyéves katonai szolgálat kedvezményének a jó czélfövökre való kiterjesztése tárgyában a dele­gáczióban. Tisztelt Országos Éizottság 1 Nem «a nemzeti zászló, magyar vezénynyelv»-féle hangzatos és lelkesitő jelszavakról akarok szólni, tudom, ezek a paradicsom tiltott gyümölcsei; egy végtelen prózai ügyben fordulok at. hadügyminiszter úrhoz. Amidőn Ő Excellentiája átvette a hadügyminisz­térium vezetését, Budapestre jött és egy estélyen magánkörben mondotta nekem — remélem indiseretió­nak nem veszi részemről Ö Excelentiája ezt a bizal­maskodást, egy jó ügy szolgálatában, — hogy «terve az egyéves katonai szolgálat kedvezményének kiter­jesztése a jó czóllövőkre is.» A nagy eredménye, az óriási hatása ennek a modern intézménynek nemcsak abban, állna, hogy a lövövizsgát sok ifjú leteszi, de főleg abban, hogy az egész fiatalság tanul lőni a vizsgára. Katonai nevelés szempontjából az ifjúságot fegyelemre kell szoktatni ós oktatni a czéllövésben. Japánban a gyermekek katonai nevelése a legalsóbb elemi iskolában kezdődik. Nemirovitsch Datsenko Wassily hirneves orosz iró — mellesleg a Szt. György rend lovagja is — mondotta nekem, hogy Japánban minden második faluban van torna vaey czéllüvölde. Datsenko beutazta alaposan Japánt és nem győzi dicsérni a japán hazafias és katonai erényeket. Azt mondja az ifjúság annyira disciplinált, hogy három hét alatt kész katona. Francziaországban a kormány a czéllövészetet most az összes népiskolákba behozza. Nálunk Magyarországon a houvódminisztérium minden lehetőt megtesz kicsiben, csekély eszk zeivel az ifjú­ság katonás nevelésére, «Kutonás nevelés» czimmel lapot is pártol Erre a czélra magam is hirdettem pályázatot ezzel a czimmel: «Hogyan lehetne a katonai fegyverekkel való czélbalüvést a magyar ifjúság körében legjobban népszerűsíteni ?•> Az első dijakat Miklóssy István főgimnáziumi tanár, Lépes Győző főhadnagy és Ujvárossy Fedor urak nyerték el, 25 darab beérkezett pályamű közül. A Honvéd­minisztérium középiskolákban czéllövészeti tanfolyamok szervezését elősegíti, fegyvereket kölcsönöz és a leg­jobb indulattal előmozdítja az ügyet. Áldoz a minisz­térium. amit áldozhat, pár ezer forintot, ahol millió­kat kellene kiadni, mert a hadi siker a jövőben az ifjúság hadi erényein, hadi képzettségén fog meg­fordulni. Tessék megnézni Svájczot vagy Angliát, a hol az ifjúság katonás nevelését Fieldmarshall Roberts maga szervezi. Arról nem is beszélek, hogy a vagyo­nos angol urak által a népnek felállított lövöldék száma a bur háború óta százakra megy. Nálunk az állam alig tesz valamit, az egyesek pedig semmit, Tisztelt Országos Bizottság. Nem tréfa ez, sem nem sport, sem nem komédia, de a legkomolyabb honvé­delmi szervezet, a mi hiányzik. Mit ér a sok-sok millió kiadás a hadi budgetben, mit a sok beszéd, ha az ifjúság nincs hadi erényekre nevelve. Testté és vérré kellene válnia kora ifjúságtól a nemzet fiai­ban. Kis nemzet vagyunk, nagyhatalmat játszunk, hát duplán birjunk azokkal az erényekkel, a melyek­kel honfoglaló őseink hazánkat elfoglalták, ha vozető nép akarunk lenni! Ez adja meg a létjogot minden nemzetnek. Tisztelt Országos Bizottság 1 Engedjék meg, hogy pár adattal megvilágítsam, mennyire ol vagyunk maradva a czéllövészet terén. A nemzetközi czéllövész-unióval kapcsolatban minden évben van egy nemzetközi czéllövő match, a melyben minden nem­zet öt kiküldött lövő által van képviselve. A ezéllö­vők 40 lövést állva, 40 lövést térdelve" és 40 lövést fekve tesznek. Mind katona-fegyverekkel lőnek. Leg­szívesebben a norvég munltiót használják. Távolság 300 méter. A tavalyi zürichi czéllövő-versony ered­ménye ez: 1. Schweiz. 2. Belgium. 3. Francziaor­szág. 4. Argentinia. 5. Holland. 6. Ausztria. Azóta belépett Anglia és Németország is az unióba, amely államok a jövő matehban szerintem szinte Ausztria előtt fognak helyet foglalni. Magyarország eddig nincs az Unióban, de most tettem lépéseket, hogy az Or­szágos Lövész-Szövetség is belépjen. Azt hiszem, hogy ez mégis csak élénkiteni és fokozni fogja nálunk az általános érdeklődést az ügy iránt, egyszersmind pe­dig tudatára fogunk ébredni, hogy helyünk leghátul van, — Ausztria mögött még a távol messzeségben. A XI. nemzetközi Match eredménye részletes tabel­láját bemutatom, nézze meg, akinek tetszik. Mind a li nemzetközi matehban, a mit eddig tartottak, min­dig Schweiz volt az első. Tisztelt Orszásros Bizottság 1 Egy parlamenti beszédemből ismétlek, ha azt mon­dom, hogy «nem meghalni kell a hazáért, de élni és az ellent eltalálni» és hogy «többet ér egy törpe, eey púpos, aki talál, mint egy óriás, aki hibázik.» Ha mi azt akarjuk, hogy véreink a fegyverekkel bánni tudjanak, arra egy biztos módot látok, egy oly meg­oldást, a mi megmozdítja a nemzetet és a mi meg­fundálja egy tollvonással az egész ifjúságnál a mo­dern hadi erények legelsőjét-, a céllövészetet. Ez a csodaszerü intézmény az egyéves katonai szolgálat kiterjesztése a jó czóllövökre. «Kérdem a hadügy­miniszter urat tisztelettel: hajlandó-e oda hatni, hogy az egyéves katonai szolgálat kedvezménye a jó czól­lövőkre (akik ebből nyilvánosan vizsgáznak) mielőbb kiterjesztessók ?» Beszéd, a delegáczióban mondotta a tengerészeti költ­ségvetés tárgyalásánál T. Országos Bizottság ! Végtelen sajnálom, hogy a felette érdekes és tanulságos pólai kirándulásnak ré­szese nem lehettem, de talán jobb igy, mert a lelke­ket nemesen és magasztosan felemelő felséges tenger látása, a különböző tekintetek és benyomások talán annyira kaptiváltak volna, hogy szólni sem merek. T. Országos Bizottság! A legnagyobb bizalommal vagyok hadi tengerészetülik vezetősége iránt ós sen­kinek jobb véleménye a cs. és kir. tengerészetről nincs, mint nekem. Azt kérdem azonban illő tisztelettel, mire jó nekünk egy tekintélyes flotta? Gyarmataink nincsenek, a t. külügyminiszter úr­tól soha nem is hallottam, hogy gyarmatpolitikán törné a fejét. Tengerentuli kereskedelmünk védelmére nagy flotta nem kell, először, mert külkereskedelmünk nem oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom