Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-04-12 / 21. szám

180 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1907. márczius 26. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Kimutatás a kisbéri ménesben folyó évimárczlns hóban ellett angol telivér csikókról. Gr. Degenleld Imre : Countess Helena Whittier után 2-án sárga kan* zacsikót. Kintzig János nr : Szötyke (fv.) Kozma után 3-án sárga kanczacsikót. Jankovich-B. Gy. ur: Gyöngyös Mindig után 4-én pej kanczacsikót. — Szemérmes Phil után 8-án sárga kanczacsikót. Br. Springer Gusztáv : Marigold Pardon után 4-én pej méncsikót. — Fonóka Beregvölgy után 19-én sárga méncsikót. — Sly Vixen Melton után 22-én sárga kanczacsikót. Hg Czartoryjski Ádám : Oporto Sirdar után 4-én pej kanczacsikót. — Pari Bann Sirdar után 5-én pej kanczacsikót. — Semiromis Irish Lad után 28-én pej kanczacsikót. Lazareff Mihály ur : Sweet Hampton Gaga után 6-án pej méncsikót. — Epéé Gaga után 22-én 2 sárga kanczacsikót. Péchy Andor ur : Metella Mindig után 6-án sárga kanczacsikót. Hg. Hohenlohe-Oehringen: Vreneli Pardon után 8-án pej kanczacsikót. Luczenbacher Miklós ur : Ravtnsara ? után 8-án sárga kanczacsikót. — Samiel ? után 27-én pej kanczacsikót. Fáy Béla ur: Slipper Pardon után 12-én pej mén­csikót. — Kikelet Raeburn után 30-án pej méncsikót. Br. Tornyay-SchosbergerLajos : Cambridge Mindig után 13-án pej .kanczacsikót. Egyedi Arthur ur : Baba Pardon ulán 16-án pej kanczacsikót. Jékey Albert ur : Tschapperl Whittier után 15-én sárga méncsikót. — Bábatündér Whittier után 18-án pej méncsikót. Gr. Esterházy Móriczné urnő : Klimbim Matchbox után 19-én sárga méncsikól. Lossonczy Gyula ur: Becsali Whittier után 20-án pej kanczacsikót. — Iluby Gill Flying Lemur után 22-én pej mén­csikót. Jaross Sándor ur: Feetschi Falb után 25-én sárga kanczacsikót. Br. Herzog Mór : Béza Tokio után 26-án pej kan­czacsikót. Br. Üchtritz Zsigmond: Lisa Kozma után 27-én sárga kanczacsikót. Gr. Festetics Tassilo : Merry Agnes Gaga után 27-én pej méncsikót. — Isabelle Beregvölgy után 27-én pej kanczacsikót. — Patience Gaga után 28-án sárga kanczacsikót. Schindler László ur: Nina Bona Vista után 31-én sárga méncsikót. Kisbéri m. kir. állami ménes: Blue Tint Sorrento után 1-én pej méncsikót. — Happy Return Ard Patrick után 10-én pej mén­csikót. Meichl György ur: Via Appia Bona Vista után után 2l-én pej kanczacsikót. Györgyey Illés ur : Galagonya Falb után 21-én sárga kanczacsikót. Br. Herzog Mór ; Sa Fleur Whittier után 21-én pei méncsikót. Összesen 14 mén és 24 kanczacsikó. Kisbér, 1907. április hó 7-én. Szabadhegyi, őrnagy. Lótenyésztési kérdések. (Befejező közlemény.) n. Nem lesz érdektelen egy kis kitérőt csi­nálni s megnézni: mi ma a tenyésztő direktí­vája? Csak részben a katonai vásárlások, mert a remonda-árak alacsony volta nincs arányban a nevelő által hozott anyagi áldozattal. Á te­nyésztő idéális czélja az export, itt kapja a leg­nagyobb árakat, a külföldi kereskedelemmel fennálló összeköttetései nyújtják neki a leg­nagyobb hasznot. Miután pedig a kereslet és kinálat aránymérlege a vásárló feltételeihez szabja az eladó anyagát, lovaink elsősorban a német és osztrák lókereskedők feltételeihez ala­kulnak. Mi tehát az, a mit a külföld keres? Az egykor népszerű, jóvérű jukkerek ma már alig kellenek, a könnyű hátasok is háttérbe szo­rulnak : a német lókereskedők nagy, széles eson­tozatu, hibátlan lovakat kívánnak s a meuőké­pességtöl, a szívtől, az életerőtől szivesen elte­kintenek. A vér másodrangú faktor lettt sót a német vásárló gyakran súlyt helyez reá, hogy a ló nyugodt, kényelmes legyen, ugy kocsiban, mint nyereg alatt. E tétel következése az, hogy: a magyar te­nyésztő az exportnál inkább fog boldogulni a részben hidegvérű, a munka által meg nem vi­selt, az istállózott, a kihizlalt anyaggal, mint a népies lótenyésztésre valló alacsony, száraz, gyakran vékony csontú, csupa tüz és lélek ma­gyar lóval. Vagyis: a tenyésztő, ha az export előfeltételéinek megfelelő lovukat nem tud tiszta neveléssel előállítani (dicséret a kivételeknek), a használati ló produkálására tér át s az irlandi minta szerint oly egyedeket produkál, amelyek csak a tulajdon generácziójukban fognak sze­repet játszani. Ezt végre a tenyésztőtől rossz néven venni nem lehet s a külföldi vevő is meg­elégszik vele, ha lovát nyereg alatt vagy ko­csiban használta ki, a ménesben való alkalma­zástól eltekinthet, ha pedig mégis ragaszkodik hozzá, ugy abból csak neki származik kára. De, kérdjük, mi történik azzal az anyaggal, a mely­nek külföldi vevője nem akadt, a mely itthon maradt s végül more patrio mégis csak ménesbe osztatott ? A tenyésztésnek ezek az igazi rák­fenéi, generácziókat, méneseket tesznek tönkre, s végre az egész tenyésztési körzetet megmé­telyezik. Ezért tartjuk károsnak nálunk az ex­portot tenyésziránynak tekinteni, mert lóneve­lőink legtöbbjében nincs meg a kellő akarat, hogy a ménesbe csak tisztán vagy homogenice nevelt lovat oszszou be s nem tud ellentállani a csábitásnak, hogy a keresztezés réven elő­állított egy-egy csontos, nagy, úgynevezett szép kanczával kisérletet ne tegyen, A helyes magyar tenyészirány, évezredes múlt­jával, mindig a katonaló nevelése volt, vagyis az éieterő, az igénytelenség, az akarat, a sziv, a munkabírás, a vér megkivánása. Mindezek oly sajátságok, melyeket a szem legfeljebb részben tud megitélni; bebizonyításukra a ló teljesít­ményei nélkülözhetetlen előfeltételek. Ezen vál­toztatni nem kell, sőt kívánatos azt mentől inkább a népies tenyésztésre is átruházni, mert Jus­tinus ama szavai, hogy csak a népies tenyésztés állandó (a szerző egyik legszebben megokolt tétele) ma is teljes érvényben áll s a nép konzer­vatizmusa, örök gazdálkodása az a tényező, a mely nem változtat máról holnapra irányt s a lótenyésztésének a folytonosságot biztosítja. A népies tenyésztésben a kipróbálásra kétség­kívül szintén szükség van. Régebben, mikor még nagy utakat kellett kocsin vagy lovagolva megtenni, ez a két utóbbi mód alkalmas tényező volt, hogy a kis tenyésztő lova elevenére tapint­son. Ma már a vasút, az intenzív gazdálkodás itt is érezteti hatását s a paraszt többnyire igásnak használja lovát, a mi aztán könnyen a hidegvérre tereli figyelmét. Ezen az állapoton már nehezebb segíteni. Az úgynevezett népies versenyek nem felelnek meg e czélnak, szá­muk is kevés, a teherkiegyenlités fölött való eltekintés is hátráltatja az alapjában helyes tendenczia kidomborodását. A kistenyésztő lovát ugy szólván csak a katonaság próbálja ki, innét pedig az anyag többé nem kerül vissza kiindu­lási helyére : a kis ember istállójába. Azt hisszük, ez az a pont, a hol erélyes köz­belépésre és gyors segítségre van szükség. Mi­után pedig a katonai kincstár veszi legtöbb hasznát a magyar népies tenyésztésnek, ő az a faktor, a melyeknek jó indulatára és tevékeny­ségére e téren számítani kell. A köztenyész­tés kanczáit vissza kell adni a kis embernek, a hogy az évi termés egy részét félre kell tenni magnak, — de semmiesetre sem a közelmúltban követett rendszerrel, a mely teljesen elaggot, hasznavehetetlen kauezákat juttatott a kis te­nyésztésnek. Ezzel a bajon nincs segítve, a java anyag elvész s a kipróbálás jótékony eredménye már a kővetkező generáczióra se hathat el. A kistenyésztó érdekeinek a katonai kormány­zat érdekeivel való összekapcsolását nehéz meg­találni. Nem lehet ez rideg üzleti kötelék s végleges életbeléptetése csak kölcsönös jóaka­rattal található meg. Ha már nem lehetsé­gesa pótló-árak felemelése, ugy legalább szük­séges volna a tenyésztők erkölcsi buzdítása, a mely nem egy lónevelőnél az anyagi ha­szonnal egyenértekü. Ezt első sorban pót-ló kiállításokkal, alkalmas anyakanczák, jobb csi­kók díjazásával lehetne elézni. Kisérletkép aján­lani mérnők a következő rendszert is. A bizott­ság megvesz egy-egy szebb kanczát, azt azon­ban nem viszi el, hanem a tenyésztőnél hagyja oly feltétel alatt, hogy várható ivadékaira a had­ügyminisztériumnak van elsőbbségi vásárlási joga. Igy az anyag legjava megmaradna a kis­embernél, viszont a bizottság is tudná, hol ke­resse idők multán a jól nevelt és jó anyagból ellett csikót. Erre az expediensre már egyszer felhívtuk a figyelmet; keresztülvitele aligha ütközik nehézségbe és a magyar kormány is szivesen fogja az ily knnezának a telepek bár­mely, természetesen a bizottság által kijelölt ménjét díjtalanul rendelkezésére bocsájtaui, hi­szen a lovak nevelése a nemzeti vagyon gyara­podását jelenti. Nagyjában ezeket akartuk ezúttal e fontos tárgyról elmondani. Czikkünket a tenyésztők ós az illetékes kö­rök figyelmébe ajánljuk. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lóte­nyésztési bizottsága április 13 án szombat d. u. 4 órakor a Köztelek-ben ülést tart, a melynek egyetlen tárgya a székesfővárosi lovásárok uj szabályrendelet­tervezetének megvitatása és arra vonatkozó szak­véleménvadás. A zalamegyei gazdasági egyesület feliratban kéri a földmivelésügyi minisztert, hogy Muraközben vá­sárolja össze az egyéves méncsikókat, hogy ezáltal a tenyészanyag itthon maradjon. A földmivelésügyi miniszter már előzőleg államsegélyt adott az egyesü­letnek, melyből azokat a négyéves muraközi kauezá­kat díjazzák, melyek tenyésztői kötelezik magukat, hogy a díjazott állaton hétévig nem adnak tul. í 1900. párisi világkiállítás GRAND PRIX. 1" arany- 20 ezüstérem, 80 tisztelet- és elismerő oklevél. Alapíttatott 1853-ban . L_ Kwizda Ferencz János cs. és kir. osztrák-magyar, román kir. és bolgár feje­delmi szállító, körgyógyszeréqp. Bécs mellett TIX. 7 levél. I KORNEUBUKGBAN.: Kwizda-féle Restitutionsfluid cs. és kir. szab. mosóvíz lovak számára. Ejry üveg Ar» 2 K.SO Bllér. 40 év óta hasz­nálják advari is­tállókban, na­gyobb katonai és polgár 1 istállók­ban ; nagyobb megerőltetések előtt ós után erő­sitőszer az erő visszaszerzésére, továbbá az izmok merevsége eseté­ben stb. ; a lo­vakat a training­ben erőpróbákra képesíti. Kwizda-féle Rentitnti»».«­fluid cn»k akkor valódi,ha ezen vé Jegygyel van el­látva . Képes árjegyzék ingyen és bórm. Főraktár: TOROK JÓZSEF gyógyszertára, BUDAPEST, Király-n. 12., Andrássy-ut 26. DUAOR VILLAND TESTVÉREK NAQY CZIRKUSZA pazar helyiségükben. Villamos világítás. a TATTERSALLBAN saját Kényelmes ülőhelyek. | Ma este háromnegyed 8 órakor nag-y díszelőadás válogatott műsorral. Csupa attrakezió! • »­f r— Jegyek kaphatók: Soproni nagytőzsde, RákóCM-ut t. szám, Fischer tőzsde Andrássy-ut 20 sz. és Jambrikovits-tőzsde. Rákóczi-ut 50. szám Rendes czirkusz-helyárak. — Cafe „DO GEN HOF" kávéház a Praterstern közelében. Bécs, II. Praterstrasse 70. sz. Legkellemesebb spnrt kávéház Bécsben A piofessionatusok és a sportvilág találkozó helye. Az Ausztria-Magyarország, Franczia ország, Ang ia és Németországban futott osszesversenyek eredmé­nyéről telefoni tudósítás. Itt olvashatók : «Vadász-és Versenylap-. • Allgemeine Sport-Zeitung», «Jockey», -Sport», Snortwelt», «Ber­liner Sport», -The Sportsman», »Le Jockey». -Sport im Bild-, • Sport und Salon- továbbá eredeti amerikai sportlapok és a-New York Herald.» — A versenyek utáni társas kocsikázások a kávé­házból a legolcsóbb sétakocs kázás. — Ügynökük páholyplaquok megszerzésére a kávéházban állandóan vannak. Guth Sándor kávéházában BUDAPEST. VII«, Klauzál'űtcza 33. Telefon hírmondó ; valamint az összes bel- és külföldi sportlapok olvashatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom