Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907
1907-04-12 / 21. szám
180 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1907. márczius 26. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Kimutatás a kisbéri ménesben folyó évimárczlns hóban ellett angol telivér csikókról. Gr. Degenleld Imre : Countess Helena Whittier után 2-án sárga kan* zacsikót. Kintzig János nr : Szötyke (fv.) Kozma után 3-án sárga kanczacsikót. Jankovich-B. Gy. ur: Gyöngyös Mindig után 4-én pej kanczacsikót. — Szemérmes Phil után 8-án sárga kanczacsikót. Br. Springer Gusztáv : Marigold Pardon után 4-én pej méncsikót. — Fonóka Beregvölgy után 19-én sárga méncsikót. — Sly Vixen Melton után 22-én sárga kanczacsikót. Hg Czartoryjski Ádám : Oporto Sirdar után 4-én pej kanczacsikót. — Pari Bann Sirdar után 5-én pej kanczacsikót. — Semiromis Irish Lad után 28-én pej kanczacsikót. Lazareff Mihály ur : Sweet Hampton Gaga után 6-án pej méncsikót. — Epéé Gaga után 22-én 2 sárga kanczacsikót. Péchy Andor ur : Metella Mindig után 6-án sárga kanczacsikót. Hg. Hohenlohe-Oehringen: Vreneli Pardon után 8-án pej kanczacsikót. Luczenbacher Miklós ur : Ravtnsara ? után 8-án sárga kanczacsikót. — Samiel ? után 27-én pej kanczacsikót. Fáy Béla ur: Slipper Pardon után 12-én pej méncsikót. — Kikelet Raeburn után 30-án pej méncsikót. Br. Tornyay-SchosbergerLajos : Cambridge Mindig után 13-án pej .kanczacsikót. Egyedi Arthur ur : Baba Pardon ulán 16-án pej kanczacsikót. Jékey Albert ur : Tschapperl Whittier után 15-én sárga méncsikót. — Bábatündér Whittier után 18-án pej méncsikót. Gr. Esterházy Móriczné urnő : Klimbim Matchbox után 19-én sárga méncsikól. Lossonczy Gyula ur: Becsali Whittier után 20-án pej kanczacsikót. — Iluby Gill Flying Lemur után 22-én pej méncsikót. Jaross Sándor ur: Feetschi Falb után 25-én sárga kanczacsikót. Br. Herzog Mór : Béza Tokio után 26-án pej kanczacsikót. Br. Üchtritz Zsigmond: Lisa Kozma után 27-én sárga kanczacsikót. Gr. Festetics Tassilo : Merry Agnes Gaga után 27-én pej méncsikót. — Isabelle Beregvölgy után 27-én pej kanczacsikót. — Patience Gaga után 28-án sárga kanczacsikót. Schindler László ur: Nina Bona Vista után 31-én sárga méncsikót. Kisbéri m. kir. állami ménes: Blue Tint Sorrento után 1-én pej méncsikót. — Happy Return Ard Patrick után 10-én pej méncsikót. Meichl György ur: Via Appia Bona Vista után után 2l-én pej kanczacsikót. Györgyey Illés ur : Galagonya Falb után 21-én sárga kanczacsikót. Br. Herzog Mór ; Sa Fleur Whittier után 21-én pei méncsikót. Összesen 14 mén és 24 kanczacsikó. Kisbér, 1907. április hó 7-én. Szabadhegyi, őrnagy. Lótenyésztési kérdések. (Befejező közlemény.) n. Nem lesz érdektelen egy kis kitérőt csinálni s megnézni: mi ma a tenyésztő direktívája? Csak részben a katonai vásárlások, mert a remonda-árak alacsony volta nincs arányban a nevelő által hozott anyagi áldozattal. Á tenyésztő idéális czélja az export, itt kapja a legnagyobb árakat, a külföldi kereskedelemmel fennálló összeköttetései nyújtják neki a legnagyobb hasznot. Miután pedig a kereslet és kinálat aránymérlege a vásárló feltételeihez szabja az eladó anyagát, lovaink elsősorban a német és osztrák lókereskedők feltételeihez alakulnak. Mi tehát az, a mit a külföld keres? Az egykor népszerű, jóvérű jukkerek ma már alig kellenek, a könnyű hátasok is háttérbe szorulnak : a német lókereskedők nagy, széles esontozatu, hibátlan lovakat kívánnak s a meuőképességtöl, a szívtől, az életerőtől szivesen eltekintenek. A vér másodrangú faktor lettt sót a német vásárló gyakran súlyt helyez reá, hogy a ló nyugodt, kényelmes legyen, ugy kocsiban, mint nyereg alatt. E tétel következése az, hogy: a magyar tenyésztő az exportnál inkább fog boldogulni a részben hidegvérű, a munka által meg nem viselt, az istállózott, a kihizlalt anyaggal, mint a népies lótenyésztésre valló alacsony, száraz, gyakran vékony csontú, csupa tüz és lélek magyar lóval. Vagyis: a tenyésztő, ha az export előfeltételéinek megfelelő lovukat nem tud tiszta neveléssel előállítani (dicséret a kivételeknek), a használati ló produkálására tér át s az irlandi minta szerint oly egyedeket produkál, amelyek csak a tulajdon generácziójukban fognak szerepet játszani. Ezt végre a tenyésztőtől rossz néven venni nem lehet s a külföldi vevő is megelégszik vele, ha lovát nyereg alatt vagy kocsiban használta ki, a ménesben való alkalmazástól eltekinthet, ha pedig mégis ragaszkodik hozzá, ugy abból csak neki származik kára. De, kérdjük, mi történik azzal az anyaggal, a melynek külföldi vevője nem akadt, a mely itthon maradt s végül more patrio mégis csak ménesbe osztatott ? A tenyésztésnek ezek az igazi rákfenéi, generácziókat, méneseket tesznek tönkre, s végre az egész tenyésztési körzetet megmételyezik. Ezért tartjuk károsnak nálunk az exportot tenyésziránynak tekinteni, mert lónevelőink legtöbbjében nincs meg a kellő akarat, hogy a ménesbe csak tisztán vagy homogenice nevelt lovat oszszou be s nem tud ellentállani a csábitásnak, hogy a keresztezés réven előállított egy-egy csontos, nagy, úgynevezett szép kanczával kisérletet ne tegyen, A helyes magyar tenyészirány, évezredes múltjával, mindig a katonaló nevelése volt, vagyis az éieterő, az igénytelenség, az akarat, a sziv, a munkabírás, a vér megkivánása. Mindezek oly sajátságok, melyeket a szem legfeljebb részben tud megitélni; bebizonyításukra a ló teljesítményei nélkülözhetetlen előfeltételek. Ezen változtatni nem kell, sőt kívánatos azt mentől inkább a népies tenyésztésre is átruházni, mert Justinus ama szavai, hogy csak a népies tenyésztés állandó (a szerző egyik legszebben megokolt tétele) ma is teljes érvényben áll s a nép konzervatizmusa, örök gazdálkodása az a tényező, a mely nem változtat máról holnapra irányt s a lótenyésztésének a folytonosságot biztosítja. A népies tenyésztésben a kipróbálásra kétségkívül szintén szükség van. Régebben, mikor még nagy utakat kellett kocsin vagy lovagolva megtenni, ez a két utóbbi mód alkalmas tényező volt, hogy a kis tenyésztő lova elevenére tapintson. Ma már a vasút, az intenzív gazdálkodás itt is érezteti hatását s a paraszt többnyire igásnak használja lovát, a mi aztán könnyen a hidegvérre tereli figyelmét. Ezen az állapoton már nehezebb segíteni. Az úgynevezett népies versenyek nem felelnek meg e czélnak, számuk is kevés, a teherkiegyenlités fölött való eltekintés is hátráltatja az alapjában helyes tendenczia kidomborodását. A kistenyésztő lovát ugy szólván csak a katonaság próbálja ki, innét pedig az anyag többé nem kerül vissza kiindulási helyére : a kis ember istállójába. Azt hisszük, ez az a pont, a hol erélyes közbelépésre és gyors segítségre van szükség. Miután pedig a katonai kincstár veszi legtöbb hasznát a magyar népies tenyésztésnek, ő az a faktor, a melyeknek jó indulatára és tevékenységére e téren számítani kell. A köztenyésztés kanczáit vissza kell adni a kis embernek, a hogy az évi termés egy részét félre kell tenni magnak, — de semmiesetre sem a közelmúltban követett rendszerrel, a mely teljesen elaggot, hasznavehetetlen kauezákat juttatott a kis tenyésztésnek. Ezzel a bajon nincs segítve, a java anyag elvész s a kipróbálás jótékony eredménye már a kővetkező generáczióra se hathat el. A kistenyésztó érdekeinek a katonai kormányzat érdekeivel való összekapcsolását nehéz megtalálni. Nem lehet ez rideg üzleti kötelék s végleges életbeléptetése csak kölcsönös jóakarattal található meg. Ha már nem lehetségesa pótló-árak felemelése, ugy legalább szükséges volna a tenyésztők erkölcsi buzdítása, a mely nem egy lónevelőnél az anyagi haszonnal egyenértekü. Ezt első sorban pót-ló kiállításokkal, alkalmas anyakanczák, jobb csikók díjazásával lehetne elézni. Kisérletkép ajánlani mérnők a következő rendszert is. A bizottság megvesz egy-egy szebb kanczát, azt azonban nem viszi el, hanem a tenyésztőnél hagyja oly feltétel alatt, hogy várható ivadékaira a hadügyminisztériumnak van elsőbbségi vásárlási joga. Igy az anyag legjava megmaradna a kisembernél, viszont a bizottság is tudná, hol keresse idők multán a jól nevelt és jó anyagból ellett csikót. Erre az expediensre már egyszer felhívtuk a figyelmet; keresztülvitele aligha ütközik nehézségbe és a magyar kormány is szivesen fogja az ily knnezának a telepek bármely, természetesen a bizottság által kijelölt ménjét díjtalanul rendelkezésére bocsájtaui, hiszen a lovak nevelése a nemzeti vagyon gyarapodását jelenti. Nagyjában ezeket akartuk ezúttal e fontos tárgyról elmondani. Czikkünket a tenyésztők ós az illetékes körök figyelmébe ajánljuk. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lótenyésztési bizottsága április 13 án szombat d. u. 4 órakor a Köztelek-ben ülést tart, a melynek egyetlen tárgya a székesfővárosi lovásárok uj szabályrendelettervezetének megvitatása és arra vonatkozó szakvéleménvadás. A zalamegyei gazdasági egyesület feliratban kéri a földmivelésügyi minisztert, hogy Muraközben vásárolja össze az egyéves méncsikókat, hogy ezáltal a tenyészanyag itthon maradjon. A földmivelésügyi miniszter már előzőleg államsegélyt adott az egyesületnek, melyből azokat a négyéves muraközi kauezákat díjazzák, melyek tenyésztői kötelezik magukat, hogy a díjazott állaton hétévig nem adnak tul. í 1900. párisi világkiállítás GRAND PRIX. 1" arany- 20 ezüstérem, 80 tisztelet- és elismerő oklevél. Alapíttatott 1853-ban . L_ Kwizda Ferencz János cs. és kir. osztrák-magyar, román kir. és bolgár fejedelmi szállító, körgyógyszeréqp. Bécs mellett TIX. 7 levél. I KORNEUBUKGBAN.: Kwizda-féle Restitutionsfluid cs. és kir. szab. mosóvíz lovak számára. Ejry üveg Ar» 2 K.SO Bllér. 40 év óta használják advari istállókban, nagyobb katonai és polgár 1 istállókban ; nagyobb megerőltetések előtt ós után erősitőszer az erő visszaszerzésére, továbbá az izmok merevsége esetében stb. ; a lovakat a trainingben erőpróbákra képesíti. Kwizda-féle Rentitnti»».«fluid cn»k akkor valódi,ha ezen vé Jegygyel van ellátva . Képes árjegyzék ingyen és bórm. Főraktár: TOROK JÓZSEF gyógyszertára, BUDAPEST, Király-n. 12., Andrássy-ut 26. DUAOR VILLAND TESTVÉREK NAQY CZIRKUSZA pazar helyiségükben. Villamos világítás. a TATTERSALLBAN saját Kényelmes ülőhelyek. | Ma este háromnegyed 8 órakor nag-y díszelőadás válogatott műsorral. Csupa attrakezió! • »f r— Jegyek kaphatók: Soproni nagytőzsde, RákóCM-ut t. szám, Fischer tőzsde Andrássy-ut 20 sz. és Jambrikovits-tőzsde. Rákóczi-ut 50. szám Rendes czirkusz-helyárak. — Cafe „DO GEN HOF" kávéház a Praterstern közelében. Bécs, II. Praterstrasse 70. sz. Legkellemesebb spnrt kávéház Bécsben A piofessionatusok és a sportvilág találkozó helye. Az Ausztria-Magyarország, Franczia ország, Ang ia és Németországban futott osszesversenyek eredményéről telefoni tudósítás. Itt olvashatók : «Vadász-és Versenylap-. • Allgemeine Sport-Zeitung», «Jockey», -Sport», Snortwelt», «Berliner Sport», -The Sportsman», »Le Jockey». -Sport im Bild-, • Sport und Salon- továbbá eredeti amerikai sportlapok és a-New York Herald.» — A versenyek utáni társas kocsikázások a kávéházból a legolcsóbb sétakocs kázás. — Ügynökük páholyplaquok megszerzésére a kávéházban állandóan vannak. Guth Sándor kávéházában BUDAPEST. VII«, Klauzál'űtcza 33. Telefon hírmondó ; valamint az összes bel- és külföldi sportlapok olvashatók.