Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905
1905-01-14 / 3. szám
1905. jauuár 14. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 77 további 10 koiona az indulóktól. A teherközlés (julius 3.) utáni verseny nyerőjére 4% több. Urlovasok. Nevezési zárnap julius 1. V. Eladók versenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Táv. kb.2000"y.3é és id lovak számára, melyek 1904-1905ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Beiratási dij 15 korona, további 15 korona az indulóktól. Teher 3é 72%, 4é 78%, 5é és id. 79%. A győztes 3000 koronáért árverés utján eladó, minden 300 korona árleengedésért 1% eng. Legkisebb eladási ár 900 korona. Urlovasok. Nevezési zárnap és árbejelentés julius 1. VI. Boglári handicap. 1200 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 200 korona a harmadiknak. Táv. kb. 12()0"y 3ó és id lovak számára, melyek Í904—1905-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Beiratási dij 10 korona, további 20 korona a julius 5. után állva maradottaktói és még további 10 korona az indulóktói. Teherközlés (julius 3.1 utáni verseny nyerőjére 4% több. Urlovasok. Nevezési zárnap julius i. Második nap. Vasárnap, julius 9. I. Fiiredi-dij. 1500 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 200 korona a harmadiknak. Táv. kb. 2000 я 1/. 3é és id lovak számára, melyek 1904— 1905-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Beiratási dij 15 korona, további 15 korona az indulóktól. Teher 3é 66%, 4é 72%, 5é és id. 73%. A folyó évben nyert minden 1000 korona értékű verseny után 2% több halmozva 6%-ig. Urlovasok. Nevezési zároap julius 5. Ii. Fonyódi-dij. Gátverseny-handicap. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Táv. kb. 2400 я 1/. Oly 3é lovak számára, melyek 1800 korona értékű versenyt nem nyertek Beiratási dij 10 korona, további 20 korona a julius 5. után állva maradottaktól és még további 10 korona az indulóktól. Teherközlés (julius 3.) utáni verseny nyerőjére 4% több. Urlovasok. Nevezési zárnap julius 1. III. Fehérmegyei akadályverseny. Handicap. 1200 korona a győztesnek 400 korona a másodiknak, 200 korona a harmadiknak. Tiszteletdíj a győztes lovasnak. Táv. kb. 4800 я 1/. 4é és id. lovak számára, molyek 1904— 1905-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Beiratási dij 10 korona, további 20 korona a julius 5. után állva maradottaktól és még további 10 korona az indulóktól. Teherközlés (julius 3.) utáni verseny nyerőjére 4% több. Urlovasok. Nevezési zárnap julius 1. IV. Badacsony i-dij. Gát verseny. 1500 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 200 kor. a harmadiknak. Táv. kb. 2400 я 1/. 3é és id. lovak számára, melyek 1904— 1905-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Beiratási dij 15 korona, további 15 korona az indulóktól. Teher 3é 64%, 4é 73%, 5é és id. 75%. Minden a folyó évben nyert 400 korona össznyeroinény után 1% több, halmozva 4%-ig. Urlovasok. Nevezési zárnap julius 5. V Eladók versenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a* másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Táv. kb. 1200 я 1/. 3é és id. lovak számára, melyek 1901—1905-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek Beiratási dij 15 korona, további 15 korona az indulóktól. Teher 3é 72%, 4ó és id. 76%. A győztes árverés utján 3000 koronáért eladó, ha 2000 koronáért 3%, lia 1000 koronáért 7% engedve. Urlovasok. Nevezési zárnap és árbejelentés julius 5. VI. Tihanyi-bandicap. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a másodikunk, 100'korona a harmadiknak. Táv. kb. 2400 я 1/. 3é és id. lovak számára, melyek 1904—1905-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Behatási dij 10 korona, további 20 korona a julius 5. állva maradottaktól és még további 10 korona az indulóktól. Teherközlés (julius 3.) utáni verseny nyerőjére 4% több. Urlovasok. Nevezési zárnap julius í. Altalános szabályok. 1. Nevezési ós törlési záridö esti 8 óra. a teherkózléseké pedig déli 12 óra. 2. Az Írásbeli vagy távirati nevezések, eladási árbejelentések és törlések Magyar Elek titkár úrhoz (Budapest. IV. ker. Kossuth Lajos-utcza 5. sz.) intézendők, a táviratilag történt nevezések 24 óra alatt Írásban megerősítendők. 3. Minden korteber-sikversenyben a kanczák és heréltek 1V 2% engedélyben részesülnek. 4. Minden díjból 5%. valamint a beiratási dijak is a szövetkezeti pénztárt illetik. 5. Minden ló után, a mely haudicappet elfogadja 10 korona handicappénz fizetendő. 6. Minden 1200 я 1/ és azon aluli verseny az egyenes pályán futtatik. 7. Minden alagi sikversenyben az indítás startgéppel történik. • 8. Minden ló után meetigenkint 10 korona gyeppénz és minden induló ló után és pedig a hányszor indul ö korona startpénz fizetendő. 9. Minden eladóversenyben az esetleges árverési többlet felerészben a második lovat, felerészben a szövetkezeti pénztárt illeti. 10. A versenyfeltételekben «össznyeremény» alatt értendő azon összeg, a melyet valamely ló egy versenyben vagy több versenyben együttesen nyert elsó pénzekben. Önként értetődik, hogy a sikverenyben csak a sikversenyekbeni, gátversenyben csak a gátversenyekbeni és akadályversenyben csak az akadályversenyekben! nyeremények jönnek tekintetbe. 11. A nyereményérték kiszámításánál az osztrák értékű forint 2 korona, a cs. és kir. arany 10 korona, a németbirodalmi márka 1 korona 20 fillér, a frank 1 korona és az angol sovereign 24 koronával számíttatik. 12. Lovagolni csak színekben vagy egyenruhában szalaggal lehet s ugy a versenyszin, mint egyenruha esetén a szalag szine a nevezéssel egyidejűleg bejelentendő. 13. Eladóversenyekben megvett vagy követelt lovaknak törvényszerű szavatossági hibáiért az eladó semmiféle körülmények között nem felelős. 14. Az alayi versenyek alkalmából a gyakorló pályák használatára vonatkozó hirdetmény a «Vadászés Versenylap» és a «Wochen-ßenn-Kalender»-ben minden meetinget megelőzőleg 8 nappal tétetik közé. 15. Pozsonyi istálló iránti megkeresések Berlin Gyula úrhoz Pozsony «Magyar király szálloda» intézendök. Biró (tiszteletbeli): GB. SZÁPÁRY IVÁN. Versenytitkár, versenypénztárnok és handicapper : MAGYAR ELEK. Mázsáló : DR. MAGYAR LÁSZLÓ. Totalisator vezetó : PINTÉR ZSIGMOND. Inditó : FRRYEK EMIL. Budapest, 1905. január 6. Az «Urlovasok Szövetkezete» versenyiiitézösége : INKEY ANTAL. GR. CSEKONICS GYULA. BR. HARKÁNYI ANDOR. SCHUCH L. UTÓDAI f I EDLAUER E. és SZLAVIK | I diszműáru-üzletében. | I BUDAPEST, Kigyó-u. 4. | Schutzmarke. WEBER R.csapdagyár HAYNAU (Porosz-Sziléziai Ц, Weber, csász. és kir. udvari szállító. Világbirü csapdák, vadászati és halászati czikkek. vadhivók. vadnyomozók, üveggolyók, agyaggalambdobó-készülékek Különlegességek : Allatokat kiméló fogóvasak. Rókafogáshoz nélkülözhetetlen a Weber-féle 11 b) sz. tányérvas, köpeny vagy a nélkül. Uj ! Czéltálilák kiugró nyúllal igen olcsó ! galambdobó-paddal ; vadászülések. Ernst-féle rókanyomozó, egy kgros doboz :i márka. Weber R. kimeritö könyve a vadfogásról 2 márka. Illusztrált árjegyzék ingyen és bérmentve. Eladó jutányos árban 17 kupi harrier. Fölvilágositást szívesen ad kupai gazdaság intézősége. Posta Kunágota. TELIYEREK ES VERSENYEK. Az urlovas-kérdés. f YERSENYDIJAK f $ mindennemű sportra, állandóan j) (K gazdag választékban találhatók (k 2-8 A sportkérdések tarka sorában évról-évre újra meg újra fölszinre kerül az urlovas-sport sokat vitatott ügye. Bizonyos dolog, hogy a sport ez ágára szükség van, nemcsak mint férfias szórakozásra, hanem mert a lovasérzék fejlesztéséhez járul, főként pedig, mert a vidéki versenyügynek úgyszólván conditio sine qua non-ja. Epen azért azoktól, akik ezt a témát fölvetik s szeretnék, vajha az urlovas-sport a. mainál magasabb színvonalra emelkednék, nem lehet az elösmerést elvitatni, de viszont ezt a kérdést is, mint minden, a versenyügyet érintő tárgyat, sine ira et studio, a mellékkörülmények figyelembe vételével kell megítélni, és nein szabad többet követelni, mint a mennyi az adott viszonyok közt lehetséges. Urlovas-sportunk meglehetősen régi, tudjuk, hogy már a 30-as években voltak úgynevezett urversenyeksaz 1846-ik évi Asszonyságok dijában már gentlemanok szálltak nyeregbe. Lendületet az ügy azonban csak a hatvanas években vett, mikor gr. Esterházy Miklós és gróf Szápáiy Iván külföldön is dicsőséget szereztek a magyar névnek. De hogy az egész continensen milyen lábon állott akkor az urlovas-kérdés, mutatja, hogy 1867-ben a tatai várúr 27 győzelemmel Európa összes gentlemanei közt (Angliát kivéve) arecordot tartotta. Ez időben számos kitűnő urlovasunk volt, mégis a recordok ugy az előző, mint a következő években javarészt alatta állanak gr. Esterházy Miklós 1867-iki eredményének. Igy még 1889-ben is, tehát a közelmúltban Lord Royston 11 győzelemmel volt champion s kivüle még csak Merhal főhadnagy tudott 10 győzelmet aratni, a többi lovas alig egy-két versenyhez jutott a monarchiában. 1891-ben kezdte meg működését az Urlovas Szövetkezet s ezzel egyszerre megváltozik a helyzet. Ez évben Lázár Béla fhdn. 17, a következő évben 29, majd 38 győzelemmel éri el a championatust. 1897-ben Kreutzbruck főhadnagy 72, 1899-ben 73 győzelmet arat s ezzel recordot teremt. Azóta a cham- pion urlovasok átlagban 40—15 győzelmet vívnak ki. A mi már most speciálisan az urlovas szövetkezeti pályákat illeti, 1891-ben 34 urlovas 109-szer szállt nyeregbe, 1896-ban 40 urlovas 489-szer, 1904-ben 42 gentleman 556-szor. Az urlovasok száma tehát körülbelül negyvenes átlagot mutat Alagon, Pozsonyban, Siófokon. Sokan e számot kevésnek tartják és hivatkoznak a német eredményekre, a hol egy évben több száz gentleman száll nyeregbe. Így künt 1904-ben 199 lovas aratott egy, vagy annál több győzelmet, de ennek daczára a német viszonyokra való hivatkozás aligha állja meg helyét. Németországban a versenyjelentések számos olyan apró meetingröl emlékeznek meg, a melyeket legföljebb ezredversenyeknek lehet minősíteni. Ilyen jellegű mérkőzések nálunk is vannak s örömmel mondhatjuk, hogy az ezredversenyek sportja erősen föllendült, de e futtatások csak az egyes csapatok sportérzékét kivánják fejleszteni és eredményük többnyire nem is jut a nyilvánosságra. A ki ösmeri a német pályákat, jól tudja, hogy a helyzetet ott is csak egyes kiválóbb talentumok dominálják. Lücke, Wallenberg, Bachmayer, Rosenberg, Schmidt-Pauli, Königsmark állanak az elsősorban, a többi lovas alárendelt szerepet játszik s a kisebb pályákon próbál babért szerezni. Nézzük az ide vonatkozó statistikai adatokat. 1904-ben a német urlovasok championja Lücke M. ur volt, aki 176-szor szállt nyeregbe és 53 győzelmet aratott. Utána 138 lovaglással Bachmayer hadnagy következik, a ki 52 diadalt aratott. 1903-ban Lücke M. ur 46 győzelemmel volt champion s 171-szer szállt nyeregbe, 1902-ben Schmidt-Benecke ur 31 diadallal került az élre és 137-szer lovagolt, ugyanő 1901-ben 42 győzelemmel lett champion, lovaglásai száma pedig 122 volt. A recordok tehát, mint látjuk, Németországban körülbelül ugyanazon a színvonalon állanak, mint nálunk. Az elmúlt, 1904-ik évben br. Eitz, mint champion, 135-ször lovagolt és 41 győztest kormányoz, 1903-ban ugyanő 39 nyertes lovon ül és 107-szer száll nyeregbe. 141 lovaglás közül Kreutzbruck főhadnagy 1899-ben 73-szor tért vissza győztesen a mázsához. 1897-ben 72 diadalnál 136-szor lovagol.
