Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-09-23 / 97. szám

66 1905. szeptember 23. Slavoniai vetőmakk, kocsányos tölgy-makk, (Quercus pedunculata,) ko­csánytalan tölgy-makk, (Quercus sessiliflora), a sla­voniai világhírű erdőségekből, csiraképességért jót­állással, az öszi és tavaszi idényre, továbbá bükkmakk (Fagus silvatica) tetszés szerinti minőség­ben szállít opitzer Jakab, Vinkovce, (Slavoniai. BEKETO W-CIRCUS. Állatkert. Városliget. Ma és mindennap 7 3/ 4 órakor fényes előadás, g-az­dag-, változatos műsorral. Vasárnap 2 nagy díszelőadás d. ti. — 4 órakor és este >/?8 órakor. — Délután g-yermekek az összes ülőhelyeken fél­árakat fizetnek. Jegyek előre válthatók Hirsch J. nagytözsdéjéaen VI., Andrássy-at 19. Telefon 18—41. mwsmmsmmnmmsmm Walter Károly BUDAPEST, MÁRIA VALÉRIA-U. 10. — (THONET UDVAR) ­•> C* -ÍJ <• MÜIPARI MŰTEREM mindennemű faragott és szabad kézzel domborított Kitiotetro a nemzitkózi ki­illiláson Budapesten 1903. diszokltrtllal és aranj­tremmtl. s BORMUNKÁKRA, továbbá minden e szakba vágó felszerelésre. Speczialista: családi czimerekben mindennemű = rajz és pecséllenyomás után. = I li: Bornemisza Pál elfogad meg­* rendeléseket bármilyen & keletafrikai különlegességre és a megrendelés kézhezvételétől számí­tott 3 hónapon belül a megrendelőhöz szállítja azokat. Megrendelhetők zebra-, giráff-, leopárd-, serval-, keresztes majom bőrük ; elefánt és rhinoceros bőr­ből készült pálczák, ostorok, lovagló-vesszők és asztal lapok; elefánt- víziló és rhinoceros agyarak, kopo­nyák, marabu- és strucztollak, strrxcztojások, krokodil, leg-nan és pylhonbőrök ; antilop-buf­faló és rhinoceros szarvak, teknősbéka-pikkelyek, oroszlán-körmök, elefánt- viziló- és rhinoceros­lábak. Idomitott és nem idomitott zebrák, darabonként 2.í—10 font. Mombassába átvéve vagy Triestbe szállítva 3')—(50 font. 2—(5 drb zebra rendelésnél jelentékeny ked­vezmény. Keletafrikai néprajzi tárgyak, különösen lánd­zsák, ijjak, teg-zek, nyilak, pajzsok, harczi-fur­kók stb. Czim: PAUL BORNEMISZA Esq., Messrs Wansing & Co. Mombassa, British Easth Africa. LJi: 'III Eladó egy pár hatéves sárga ügető paripa. Cnpid ivadék 162 cm. magas kancza, Re­mus ivadék 163 cm. magas. Igen elegáns, mntatós, magas járású, minden tekintetben megbízható állatok. Bővebbet Földes Kelemennél Ara­don. 2—2 <?*v> eV* WW W Elsőrangú uri divat és fehérnemű czég HOLLÓS J. k Budapest, V., Dorottya-utcza ic First-rate hosiery. Shirtmaker. Etablished I867. <S&iS& r&ó t%b cpA állanak, csinos, tágas boxokban. Itt van az öreg Ems ins Andere, annak idején neves Steepler, a mely még ma is megőrizte jeles kvalitásait és egyike a legtetszetősebb vadászparipáknak. Mellette látjuk Flo­restant, a mely szinten ideálja a hunternek, azután Világot, Hollót, Lencsit, a szürke Szokondot, Cseoeket stb., csupa telivért, a mi már magában véve is sej­tetni engedi, hogy az idei vadászatok gyorsak lesz­nek. Megerősíti ezt a nézetet mr. Freyer is, a ki nem győzi dicsérni az uj kopókat s nézete szerint, ha az időjárás csak kissé kedvező, lovagolni kell majd, hogy a vadász a kopók nyomában maradhasson. A telep végén vannak a szellős, világos eb-ólak, a megyeri mintára épitve, természetesen külön helyisé­gekkel a szukák és kanok részére. Az ólak tágasak, tisz­ták, a kutyák magas fapadokon alszanak, nehogy rlieu­matizmusba essenek, a tulajdonképeni helyiség előtt fe­detlen, de elkerített tér van, a hol szabadabban mo­zoghatnak. Itt van a vájókid is (a kopók hetenkint 2—3 lovat esznek meg.) majd a főzőhelyiség két óri­ási katlannal. Nagyjában és röviden leirva, ez a szt.-lörinczi uj telep külseje, az építkezések különben még nincse­nek teljesen befejezve, mire azonban a vadászsea­son megkezdődik, mr. Freyer ugy reméli, hogy az apró javításokkal is elkészül. Általában véve a telep a maga praktikus és ügyes felszerelésével jó benyo­mást tesz s reméljük,Ihogy Szt.-Lörincz ugyanazt a szép szerepet fogja játszani falkavadász-sportunk történetében, mint a nevezetes megyeri telep. ORSZÁGOS LOTENYESZTES, M. kir. állami lovászmester-képző intézet. Hála hazánk kulturális fejlődésének, a mezőgazda­ság minden egyes ágára kaphatunk tanult es képzelt erőket, kik iskolájokban szerzett gyakorlati és elmé­leti tudásuk alapján az illető mezőgazdasági ágnak megbízható kezelői söt fejlesztői is lesznek. Vannak különböző gazdasági, erdészeti, vinczellér­iskoláink, a tehenészet, hizlalás, borkezelés, szesz­gyártás, dohánytermelés vagy bármely más mezőgaz­dasági üzem vezetésére kellő alappal ellátva, csak miben hazánk büszkesége, rég elismert kitűnősége, számtalan milliója fekszik: a lótenyésztés, erre sem­miféle néven nevezendő iskolánk nincsen. Podmaniczky Géza báró ö nagyméltósága hangoz­tatta tavaly, épp e lapok hasábjain, azon esz­mét, hogy nem volna-e lehető Alagon egy téli lovar­dát felállítani, melyben nehezedésnek induló lovász­fiuk télen, midőn a versenymunka úgyis szünetel, lovardai és evvel kapcsolatos lovaglásban oktatva legyenek a czélból, hogy belőlük vadász és hátas lovak belovaglására alkalmas lovászok váljanak. Mindenki örömmel fogadta ez eszmét, de különö­sen azok, kik tapasztalatból tudják, hogy milyen nehéz egy olyan, hogy ugy fejezzem ki magam, «első lovászt» kapni, ki a többiekre felügyel, a belovaglást, behajtást észszerűen vezeti. Méneskezelésről persze nem is merek szóllani. A tulajdonos a mai villanyos világban vagy tul el van foglalva, vagy gazdaságának más ága veszi ide­jét igénybe és csak nagyon keveseknek adatott az a szerencse, hogy magukat kellőleg, hát még elönyö­sebben helyettesittetni tudják. Egy katonai pótló ára 700 korona, egy vadászló vagy front-ló testvérek között is 2000 korona. De hol vegye a tenyésztő azt a lovászt, ki a megfelelő idö alatt pótlovakból vadászlovakat, hintóslovakat, juk­kereket készít. Bátorkodom a kővetkező kérdést felállítani: Lehetetlenség volna-e egy olyan állami lovászmes­ter-képző intézetet a gazdaképző intézetek mintájára felállítani, hol kiszolgált lovassági altisztek vagy leg­alább 3 évet szolgált lovászfiuk két évi kiképzést nyernének, ugy elméletileg, mint gyakorlatilag, min­den a lóval összefüggő kérdésben ? Párositás, anyakanczák, választás, csikóévfolya­mok, futószár, nyergelés, befogás, belovaglás, behaj­tás, beugratás, értékesítés, állatgyógyitás, stb., stb. Azt hiszem igen sok elismert tenyésztő, kocsis, va­dászlovas tekintélyünk adná rendelkezésére tapasz­talatait és tudományát, rövid utasításban, mondjuk tiz parancsolatban, hogy ezek tehát a prima primis­sima alapján arra termett tanítók oktatása mellett az intézet czélnak megfelelő lóállományunkra hasz­nos legyen. Állami méneseinkből pedig kerülne az iskolához szükséges lóanyag. Ha lovaregyletünk, melynek mára lótenyésztés úgyis annyi hálával adósa, kezébe venné e rövid vonalak­ban megrajzolt s talán alókedvelök körében idegen­kedést nem szült eszmét, azt hiszem jogos hírnév­nek örvendő tenyésztésünk és lóállományunknak ujabb, jelentékeny lendületet adna az állami lovász­mester képző intézet által. Szilas-Balhás, 1905. szeptember 14. Jir. Schwaben-Durneiss G-yula. Melegvérű állami mének a magán­használatban. Az osztrák földmivelésügyi miniszter a lótenyésztés emelése érdekében legutóbb elrendelte, hogy ezentúl melegvérű állami mének is átengedbetök magán te­nyésztőknek. E tárgyban előzetesen az egyes ténye­zők eszmecseréket folytattak, melynek eredményeit közölték az országos lótenyésztésre felügyelő bizott­sággal, s e testület felterjesztése alapján adta ki az­tán a földmivelési miniszter az emiitett rendeletet, melynek kapcsán a hidegvérű lovak használata kö­rül is történtek módosítások. Ausztriában eddig kevés kivétellel csak hidegvérű lovakat engedtek át magántenyésztöknek az állami lótenyésztelepek, de miután a hidegvérű méneknek a magánhasználatban való kihasználása bevált, az osztrák földmivelésügyi miniszter tanulmány tárgyává tétette más országoknak a melegvérű lovak átengedé­sére vonatkozó rendeleteit és tapasztalatait, s ennek alapján most kísérletet tesznek Ausztriában is. A hidegvérű mének átengedését ujabban a követ­kező feltételekhez kötötték. Méneket csakis teljesen megbizható tenyésztőknek szabad használatra át­engedni. A mének hatnyolez évi használat után átmennek magántulajdonba, de a ménnek legalább 12 évesnek kell lennie. Az előbbi 160 ko­rona szubventiót 200 koronára emeli föl a földmive­lésügyi miniszter, de csak abban az esetben, ha be­bizonyítja a bérlő, hogy a mén legalább 30 kanczát befedezett, ellenesetben elesik a szubventiótól. Ez a szubventió emelés kiterjed a már bérben levő mé­nekre is. A melegvérű lovakra vonatkozólag a kővetkező rendelkezések léptek életbe : Melegvérű lovak csakis korlátolt számban adhatók át, de csak olyan lovak kerülnek a magánosok ke­zébe, melyek nyugodt temperamentumuak, de külö­nösebb értéket nem képviselnek. Kivételt képeznek azon tartományok, melyekben oldenburgi mének vannak felállítva, mert itt első sorban lett kívánatos melegvérüek nagymértékbeni felállítása, e helyekre adható a mének közül bármelyik, értékükre való tekintet nélkül. A melegvérű mének, ellentétben a hidegvérüekkel, nem mennek át a tenyésztő birtokába, hanem négy évi használat után visszaadandók az államnak. Csakis oly tenyésztő tarthat igényt melegvérű ló bérbevevé­sére, a kinél biztosíték van arra, hogy a lovat meg­felelöleg tartja el, jól bánik vele és a mént kizáró­lag fedezésre használja. A négy esztendő lejártával, ha az illető vidéken szüksége mutatkoznék tovább is fedezöménre, ugy uj szerződés alapján azt más lóval cserélik ki. A melegvérű mén után a bérlő évi 400 korona szubvencziót élvez, de csak az esetben, ha a mén több mint 40 kanczát befedezett, ha több mint 30-at akkor 300, ha legalább 20-at, ugy csak 200 koronát kap, mig ha húszat sem, ugy egyálta­lán elesik a szubvencziótól. Az évi szubvencziók­nak ily megkötésével azt czélozza a földmivelésügyi minisztérium, hogy egyrészt a mének kellő kihasz­nálása a tenyésztés emelésére szolgáljon, másrészt, hogy a túlságos kihasználástól megóvják a mént. A XXXI (őszi) luxuslóvásárt, október 1-3-áig tartják meg a budapesti Tattersall telepen. Az idei árverés igen élénknek Ígérkezik, eddig 323 lovat jelentettek be eladásra. A bejelentett anyag nagyrésze hintós és jukker ló, de nagyszámmal vannak hátas

Next

/
Oldalképek
Tartalom