Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-01-01 / 1. szám

2 2 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1905. január 1. A látogatottság jó, különösen Szt. István napján, az idó kedvező volt. A hét napos őszi meeting október 2-ikán kezdődött. Első napon a Totalisateur handicap került dülöre, a melyről azért emlékezünk meg külön, mert a dijat Cintra nyerte meg 55 kg alatt Si (49), Ollyan nincs (58)), Buzgó (57) stb. ellen, könynyenféi hosszal. Cintra, a mely ekkor mr. Trialé volt, nagy formákat mutatott ez időbeu s szakadatlan sorban ez hatodik győzelme. A sajnos korán kimúlt kancza Csillagnak, Buff Rosenek volt leánya. A Hatvani dijban érdekes debut volt: itt mutatkozott be Talpra Magyar, a Buccauer— Kincsemtől származó ösmert mén, Tokio apja. A mén a mely ugy ebben az évben, mikor nem tud győzelmet aratni, mint később mérsékelt lónak mutatkozott, s a Hatvani dijban is meg kellett hajlania Huszár Béla ur Rusnyúkja előtt, mely könnyen fél hosszal verte meg, mig harmadik Chudenitz lett. A 7000 frtos Nemzetközi dijért hét ló indult. A versenyt fennálása, 1885 óta minden évben a gr. Hunyady-Sztáray szövetség vitte el, s igy történt 1887-ben is, mikor az immár hatéves Metallist mint favorit könnyen négy hosszal győzte le Pajzánt, Cintrât, Abonnentet stb. Vereség érte tenyésztésünket a St. Legerben. A dijért öt ló futott, legjobb hároméveseinkért, igy Abonnentért, Bulgárért, a mely Baden-Badenben franczia lovak ellen a Jubileumi dijat nyerte volt meg, Zsupánért stb. bánatot kellett jelenteni, s igy a német Pumpernickellel(Chamant-Pulcherina,Beadsmantól 18.) csak Cintra, Hűség, Drágám és Fidelity vették föl a harczot. Paris favorit a graditzi ménes lova volt, a mely előzetesen a baden-badeni St. Legert is megnyerte volt. A versenyben Drágám vezetett, mig Pumpernickelt Ballantine várásra lovagolta. A mén a távoszlopnál előre nyomult, s szép stylusban négy hosszal verte meg Gintrat, mig Hűség harmadik lett. A Csikóversenybeu gr. Apponyi Antal későbbi derby nyerője : Rajta-Rajta fejhosszal győzte le Vegliat, Rusnyákot stb. s az első őszi kisérleti versenyt, a melynek dija 4000 franc volt, a bárom éves Drágám viszi el a kétéves Pity the blind s a bároméves Sollich elől. Az őszi kanczadijban Cintra egy hosszal győz a favorit Golden Rose és Ollyan nincs ellen. Az időjárás az elmúlt meetiugen nem kedvezett s a pálya igen mély volt. Az őszi versenyeken 233 ló startolt s ezzel az egyre nagyobb terjedelmű meeting, a mely a lmndicapokre is súlyt helyezett, immár szilárd gyökereket eresztett. 1887-ben dijakra Budapesten 171,985 frtot tűztek ki, ebből zászló közti futásokra 31,560 frt (18.4%) esett; a korteherversenyek dotácziójára 97,725 frt, a handicapeké 42,700 frt (30%). (A Szt. István dij). De nemcsak az őszi versenyek, az egész év versenyüzeme is megfelelt a várakozásoknak s miután a hagy dijak rendszere bevált, az igazgatóság nemcsak hogy meghagyta őket, hanem a Nemzeti és Hazafi dij, valamint a St. Leger kiépítéséről is gondoskodott, egyúttal pedig gróf Batthyány Elemér fölvetette a Szt. István dij, egy monstre-verseny eszméjét. A terv általános tetszéssel találkozott; a nézetek azonban kétfélék voltak: egyesek a nagy díjból handicapot akartak csinálni, mások a korteherverseny mellett szavaztak. A propozicziókat gróf Batthyány Elemér dolgozta ki s azok megtalálták a két kívánság középutját.s versenyüzemünk egyik legérdekesebb futását adták meg. Följegyezve, hogy a dijateleintén 1600 méterre tervezték, itt adjuk az első Szent István dij propoziczióit : Szt. István-dij 40000 frt, ebből 30000 frt a nyerőnek, 5C00 fi t a másodiknak, 3000 frt a harmadiknak, 1000 frt a negyediknek és 1000 frt a nyerő ló idomárjának. Minden 3é és id. mén és kancza számára. Táv 1800 méter. Teher 3é 48) kiló, 4é és id 54 kiló, kanczára 1) kiló kevesebb. 3000 frt. értékű verseny nyertesére 2) kiló, két vagy több ily, vagy egy 5000 frt értékűére ha 3é 7 kiló, ha 4é vagy idősb 5 kiló több. Két vagy több ily vagy egy 10000 frt értékű verseny nyertesére ha 3ó 10 kiló, ha 4é vagy idősb 7 kiló, több. Angol és franczia lovaknak 5 kiló külön és pedig halmozva. Olyan lónak, mely (eladóverseny kivételével) egy 1500 frt értékű korteherversenyt még nem nyert, ha 3é 2) kiló, ha 4é vagy idősb 5 kilo eng. Az induláskor nyeretleneknek, ha 3é 3) kilo, ha 4é vagy idősb 7 kiló eng. Beiratási dij a lovaregyleti pénztár javára) minden nevezel't lótól 10 frt., további 100 frt az 1888. augusztus. 1 yioo , lva m,

arad

takért, még további 150 frt az deczember 1. után állva maradtakért és még további 200 frt. az 1889. ápr. 1. után állvamaradtakért. Nevezési zárnap 1888. márczius hó 1-én Budapesten a Magyar Lovaregylet versenytitkárságánál, Londonban mr. Weatherby-nél (Old Burlington Str. 6), Párisban Mr. Madlein-nél (1-bis Rue Seribe) és Rómában az olasz Jockey-Club titkárságánál. Ha nincs 150 nevezés, az igazgatóság elhatározásától függ a dijak leszállítása, azonban semmi esetre sem kevesebbre, mint a közlött dijak 50% jára. Ha nincs 100 aláirás, az igazgatóság fentartja magának a verseny megtartása vagy meg nem tartása felett határozni. (Az igazgatóság ebbeli határozatai legkésőbb 1888 május 31-ig közölve lesznek.) A Szent István dij propozicziói azóta is abban a keretben maradtak, egyes részletei azonban megváltoztak. Igy a pönalitások csökkentek, s a verseny punctum saliensét adó engedményt ma oly lovak kapják meg, a melyek még 4000 koronás dijat nem nyertek, mig az első évben az engedményt 1500 frt értékű versenyt nem nyert lovak nyerték el. Az elmúlt évek alatt a Szt. István dij propoziczióit gyakran megtámadták, de azok kiállták az idők tüzét, annyival inkább, mert a verseuyüzem az elmúlt esztendők alatt sokat haladt s immár élénk szükség van olyan futásra is, a mely esetleg a jó másod classisu lovaknak, helyes management mellett, kilátást nyújt egy jobban dotált dijhoz. De a Szent István dijat első osztályú lovak pönalitások mellett is elvihették, ezt mutatja Espoir (58)), Dornröschen (59)) és Tokio (61.) A nagy dij rövidesen a budapesti gyöp egyik legnépszerűbb versenye lett, s elnyeréseért minden istálló élénken vetélkedik, annyival is inkább, mert a benne aratott győzelem egyúttal ügyes managementet tételez föl. Az első Szt. István dijra egyébként 97 nevezés érkezett, s igy az igazgatóság az első dijat 25,000 írtban állapította meg. (Handicap-bizottság.) Az elmúlt versenyév eseményeiből jegyezzük föl, hogy miután Wackerow Herman, a haiidicapper meghalt, az igazgatóság a teherelosztás feladatát egyelőre Ernszt György úrra, majd pedig egy háromtagú bizottságra ruházta, a melynek tagjai voltak: gr. Batthyány Elemér, br. Harkányi Andor és mr. C. Pliipps. A bizottság eljárása az volt, hogy minden egyes tag önállóan készítette el a teherszabást, s a titkár az átlagos súlyt számította ki. Saját lovát a bizottság tagja nem súlyozhatta s a bandicapperek elhatározták, hogy handicapokban nem fogadnak. 1887-ben kezd nálunk is lovagolnia bécsi angol követség attaséja, a jól ösmert nevii Lord Royston, a ki 1889 ben urlovasaink championja volt és 1904-ben hunyt el. Lord Royston Angliában is nevet vivott ki magának a gyöpön s ott összesen 24 győzelmet aratott. A versenyüzem benne kiváló erőt nyert s ugyanakkor elvesztette egyik régi trainerét : R. Hespet. Az elhunyt mint Kincsem trainerje európai nevet vivott ki magának s még az ötvenes években jött az országba mint huntsman a fóthi falkához. Hesp Polgárdiban kezdett trainirozni s keze alatt Gamecock volt az első jelesebb ló. A hetvenes években Hesp Gödre költözött át s ő idomította Kincsemet. Szorgalmas, szakképzett ember volt, a ki 64 éves kort ért el. 1887-ben mult ki Buccaneer, a melyről föntebb részletesen megemlékeztünk, s a melyről itt röviden csak annyit, hogy tenyésztésünk egyik legfon tosabb faktora volt s vére úgyszólván uj alapokra fektette méneskönyvünket. 1866-tól 1886-ig 720 kanczát fedezett s ezek háromnegyed része meg fogamzott. Azhiulitett évig a monarchiában 458 győztes ivadéka szerepelt s azok a mondott időben 1.060,307 frtot nyertek. (

Bookmaker-visszonyok. Lehmann.) Végül a statisztikai adatok előtt, emlékez ziink meg a versenyek fogadási részéről is 1887-ben sok panasz volt a bookmakerekre, i kiknek óvadékot letenniük nem kellett, mig az igazgatóság nem bocsátkozott az esetleg- fölme riilö viták elbírálásába. Ez természetesen sok visszaélésre nyújtott alkalmat s az egykorú Vad. és Versenylap igy ir róluk: «Három bookmaker veszélyezteti a tárcza tartalmának biztonságát i budapesti lóversenyeken : Walpole, Müller és Fei gel.» Hogy mint viselkedtek ezek a közönséggel szemben, az alábbi adatok mutatják. Augusztus ban Walpole és Müller Baden-Badenbe mentek с csak Feigel nyitott Budapesten augusztusban könyvet. Oddsait, a melyek általában telette alacsonyak voltak, jellemzi például a következő hivatalos jegyzék egy 13 főből álló mezőnyről: Czarewna 2:1 Giardinetto 10 1 Titán 3:1 Baronet 12:1 Torilla 3:1 Phönix 15:1 Lotti 3:1 Mimi 15:1 Cabotin 6:1 Ranger 15:1 Mascolino 8:1 Belinda 20:1 Álarcz 10:1 Végig lapozva az 1887-ik év futásait, alig találunk fogadási jegyzéket, a hol a bookmaker 100 o/o-ra ne dolgozott volna s a mellett modora is a lehető legkellemetlenebb volt. Minderre való tekintettel a lovaregylet még ez évben kiadja a ma is fennálló Fogadási szabályokat, a melyek a a választott bíróságot instituálják, azzal a hozzáadással, hogy e fórum határozatainak az igazgatóság érvényt fog szerezni. Talán nem lesz érdektelen, ha e helyen pár szóval visszaemlékezünk a pesti gyöp első bookmakerére, a még a régi pályán működő Lehmannra, a ki bár tisztességes ember volt, de szintén értett hozzá, liogy letaroljon minden letarolhatót. Neki az volt a szokása, hogy az akkori istállótulajdonosoknák addig dicsérgette lovait, mig azt a telivéreire büszke owner I):l-hez nem vette s Lehman addig nem nyugodott, mig ilyenformán valamennyi istállótulajdonost meg nem nyerte. Természetes, hogy ez üzlet mellett hamar meggazdagodott s pár év alatt milliókat szerzett. Lehmann egyébként maga is játékos volt s például 1876-ban BadenBadenben nemcsak hogy nem adta Przedswitet, hanem maga fogadta a többi könyvesnél s vagyont nyert rajta. Mindezt a legnagyobb jókedvvel és humorral cselekedte meg s ügyei rendezésében mindig korrekt gavallér akart lenni. Fogadások közvetítésével foglalkozott, mint megemlitettük, már 1868-ban mr. Cavaliero is, a ki e czélra a szaklapokat használta föl. Cavaliero erre vonatkozó szabályai az 1868-ik évi Hyppologische Blätterben jelentek meg, ö azonban maga oddsokat nem adott, hanem a felek megállapodásait regisztrálta. Á győztes lovak élén Zsupán áll 34,800 írttal Cintra és Viadal előtt, az apamének sorában első helyre Verneuil kerül, első sorban Cintra, Metallist, Pajzán, Si révén; mögötte Cr ai g Millar és Buccaneer sorakoznak. Istállótulajdonosaink élén Blaskovics Ernő ur áll (69,542 frt) br. Rothschild Náthán és gr. Esterházy Miklós előtt. Urlovasaink championja br. Harkányi János, a kitűnő sportsman, a kit Baltazzi Hektor ur és Merhal főhadnagy követnek. A sikversenyjockeyk közül Coates, a zászlók közti jockeyk sorában Phillips aratott legtöbb diadalt. (1888. Királyné.) Az 1888-ik évi tavaszi versenyek május 6-ikán kezdődtek meg s első napon régi szokásszerint a Nemzeti és Hazafi dij került sorra. A versenyre csak három lovat nyergeltek föl : Viadalt, Rusnyákot és Királynét ; kedvencz az első volt. Királyné e futásban debütált mint hároméves s várásra lovagolva a lassú versenyben — idő 2 perez Ott — biztosan nyakhosszal verte meg Viadalt és a roa- rer Rusnyákot. Királyné, mint már föntebb is említettük, egyike volt leggyorsabb lovainknak. Mint kétéves, a Zukunfts Preison kivül a mi pályáinkon négy futás köziil bárom diadalt aratott és egyszer második volt a bécsi Criteriumban Viadal mögött. Debutjénél legyőzte Viadalt és Messalinat, majd megnyerte a Viuea versenyt Gainful, Blaue Donau stb. ellen és a Kladrubi dijat Tegetthoff és Zsarnok ellen. Mint lufroméves pályáinkon a Nemzeti és Hazafi dij után az Osztrák Kanczadijban próbált szerencsét, de a távolság itt hosszú volt neki, sőt a bécsi szeptemberi meethigen Királyné egy 1200 méteres tiltásban, a Trial Stakesben a kétéves Filou és Öreglak előtt is meghajlott, hogy aztán a budapesti októberi meetingen a Kisérleti versenyt Leading man és Merlin ellen megnyerje. A gyors kancza ez évben a hamburgi Fokalt is elvitte Herzdame és C. Dur elől. de csak küzdelem után. 1889-ben Királyné a Tavaszi versenyt nyeri meg Bécsben Pity the blind és Weliki ellen, majd a Zsupán versenyben 1600 méteren Pity the blindet és Ga'vanicot könnyen veri meg. Az első Szt. István dijban a kancza'helyezetlenül fut, a berlini Vergleiehs-Rennenben pedig a döntő futásban 68 kg alatt könnyen győzi le n vele első ízben holtversenyt futó Hamm, i 'estet. Ezután a soproni Allaindíjban matchbau I V naigrcttet könnyeit előzi meg, végiilpedig a Prince of Wales handioapben helyezetlenül fut. Mint üt-