Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-05-31 / 44. szám

358 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 9. Egyedi L. ur p k Bergére 51 10. Rolionczy G. ur stp k Alice 48} Tip: Thuri Palmaria VII. Handicap 3000 K í., 400 K II. 1300 m. 1. Br. Herzog M. 4é s k Columbia 70} 2. Br. Harkányi J. 5é p k Ccn-fu 64 3. Geist G. ur 3é p m Drótostót 62} 4. Mautner V. ur 3é p k Forrás 62 5. Br. Herzog M. 3é p k Müdi 60} 6. Mautner V. ur 4é stp h Fogolg 59 7. Br. Springer G. 3é p m Orbene 58} 8. Dreher A. ur 3é s k Ratisbona 57} 9. Comp. K. B. F. 3é p m Tányérnyaló 56 10. Schosberger L. ur 3é p k Kapor 54} 11. Gr. Károlyi I. 3é stp m Nyári Betyár 53 12. Schindler L. ur 3é s m Droll 52 13. Zombory R. ur 3é p k Gondolat II. 48} 14. Szemere M. ur 3é p m Obsitos 48 15. Rohonczy G. ur 3é s k Madelaine 48 16. Egyedi A. ur 3é p k Nászuram 47 Tip: Tányérnyaló- Kapor A budapesti díjlovaglásról. A mult hétfőn a Tattersallban megtartott díjlovaglás külsőségeiről és eredményéről már mult szerdai szá­munkban részletesen megemlékeztünk, e ozikk kere­tében, egy az efajta konkurrentiák egyik legelső szak­férfia mondja el véleményét, melyet minden kommen­tálás nélkül a következőkben adunk : Az idei díjlovaglás és díjugratás egyike volt a leg­szebbnek, legtökéletesebbnek, a mi ez ideig Buda­pesten látható volt. A díjugratásnál, ellekintve a bal­esetektől, a bemutatott lovak készségesen mentek át az összes akadályokon, egyik sem tört ki, vagy vona­kodott azt ugrani, ugy hogy a nem díjazottak nagy része is más évben dijhoz juthatott volna. A díjlo­vaglásban az üt csoportban bemutatott 26 ló, ha nem is mutatott he olyan kiválóan kidolgozott, oly szépen átidomított, teljesen engedelmes és szép tar­tásban menő lovat, mint a hogy azt egyes lovasok­tól e helyen elöbbeni években ismételten volt alkal­munk látni, mégis egy-kettő kivételével az összes az idén előlovagolt ló a bemutatáshoz méltóan volt belovagolva, ugy átidomitva, a hogy azt egy hátas lónak belovagolt lótól el lehet várni. Kár, hogy az idén a versengésekben csak tisztek vettek részt, a polgári elem ezúttal elmaradt. Hogy magában a díjlovaglásban nem vettek részt, az meg­magyarázható, mert a ló beidomitása a lovaglísban oly tökélyt, oly sok fáradalmat és türelmet igényel, hogy azt mástól mint lovastiszttöl, a kinek ez hiva­tásbeli foglalkozásához tartozik, elvárni nem lehet. De hogy a díjugratásban és jen de barreban, más mint katonatiszt, nem vett részt, azt méltán sajnál­hatjuk, mert például föuri köreink oly szakértelem­mel, tudással és ambiczióval űzik a lovas sportot, mint sehol a kontinensen ; a káposztás-megyeri falka után lovagló fiatalabb urlovasaink oly lelkesedéssel vannak e nemes sport iránt, hogy ha szép vadász stylusban egyenletes vágtában menő, az akadályokat hiba nélkül ugró lovaikkal eljöttek volna, ugy bizo­nyába sikert is értek volna el. Annál érdekesebb lett volna ez, mert ugy tudjuk, hogy a bíráló bizottság Széchenyi Imre gróf ajánlatára a versengés előtt elv­ben megállapodott abban, hogy esetleges productios ugrásokat, nem egyenletes vadász tempóban haladó lovat nem dijaz, ép ugy mint az olyat, melynél lát­ható lesz, hogy a lovasnak küzdelmébe kerül az akadályt ugratni. Széchenyi Géza gróf, mint azt meg is irtuk, a pécsi díjlovaglásnál Madelein/ével oly egyenletes ütemben, folyékonyan és nyugodtan ment át az akadálypályán, hogy ilyen lovat élvezet látni lovas­embernek. Kár, hogy nem mutatta ezt be Budapesten Is. Még inkább kell sajnálni azt, hogy a jeu de barre­ban nem volt legalább egy csoport, mely a polgári osztályt képviselte volna. Itt különösen a Budapesti Polo Club fiatalabb tagjait gondoljuk, mert a ki látta, hogy itt a pólóban a ló fordulékonysága és a lovas ügyessége, mely a jeu de barrenak is fukövetelménye, mily magas fokon áll, az méltán sajnálhatja, hogy a főuraink nem neveztek, annál inkább, mert ugy megdőlt volna az a némelyekben élő hit, hogy a mult esztendőben a frankfurti urak ügyessége volt az, hogy elvitték katonatisztjeink elől az első dijat. A polo játékhoz szükséges és annak gyakorlása által fokozódó ügyessége a lovasnak és a lónak volt az, mely Hasperg urat tavaly a győzelemhez segítette. Áttérve a mérkőzés egyes részleteire, elösször a díjlovaglást tesszük bírálat tárgyává. A díjlovaglás között az első csoport volt a leggyengébb. A lovak nem voltak eléggé előre dolgozva, nem voltak oly fürgén járók, mint azt vártuk. Legjobb közöttük Stad­ler Henrik Britanniája volt, mely sebes ügetésben és vágtában eléggé folyékonyan ment, a többinek nem volt tértnyerö mozgása. A második csoportban általános tetszést aratott báró Spiegelfeld Károly fdgy. az egyes dragonyosoktól, ki Nagy Akos huszárszázados 8 éves sárga heréitjét Biró-1 lovagolta, avval egy teljesen beidomitott igen szép mozgású lovat mutatott be. Nem csak, hogy a ló feltűnő szépen mozgott, különösen sebes ügetés­ben igen szép és tértnyerö mozgást mutatott be, hanem rövid munkában is a teljesen kiidomitott és keresztül dolgozott ló benyomását tette, ugy ügetés­ben oldaljáratokban, mint rövid vágtában és ugrá­sokban is, olyan nyugodtan, folyékonyan, egyenlete­sen ment át az akadályokon, a mint azt csak telje­sen idomított lótól elvárni lehet; emellett a lovas szépen, nyugodtan állandóan egyenletes tartásban ülte lovát, hogy a nézők mind gyönyörködtek benne és általános volt is éljenzés is, mikor a bírói itélet kihirdetésénél Spiegelfeld főhadnagyot jelentették ki az első dij nyerőjének. Igen szépen ment e cso­portban Késmárky Béla főhadnagy (7. honvéd hu­szár ezred) ötéves stp. heréitje Gyöngyöm is. A harmadik csoportban az általános figyelem gróf Lubienszky János százados (10. honvéd hu­szár ezred) felé fordult, mint a hadseregnek e téreni egyik legszorgalmasabb lovasa felé, a ki e téren már több dijat nyert. Lubienszky gróf ez alka­lommal kevésbbé elégítette ki a várakozást, mert bár lova rövid munkában alaposan volt keresztül dolgozva és rövid vágtában igen szépen ment, mégis nem bizonyult olvan fürgén járó készségesen haladó lónak, mint azt egy kellőkép előre dolgozott, helye­sen a zabiára támaszkodó lótól elvárni lehet. Már vágtában nem ment kellőkép előre a ló, de még kevésbé sebes ügetésben, itt mutatta ugyan patái talpát, mellső lábait majdnem vízszintesen előre nyújtva, azonban mozgása nem volt tértnyerö, úgy­szólván nem is haladt a ló, semmi esetre sem ugy, mint azt egy teljesen idomított szolgálati lótól elvárni lehet. A negyedik csoportban az előző napon a birák előtt történt előlovaglás után az ott jelen volt lovas tisz­tek figyelme általánosan Polgár Sándor főhadnagyra fordult, ki Vezér Károly főhadnagy 5 éves pej herélt­jét Mordnyt lovagolta. Szép látvány volt nézni, hogy Polgár főhadnagy milyen szépen üli lovát, lova milyen szép tartásban, absolute nyugodt fejtartással megy, különösen szépnek bizonyult a lovas munkája rövid vágtában, az alig látható segítségre könnyen ment át egyik kézről a másikra, szépen váltott és csinálta rövid vágtában a helybeni fordulatot hátra (fél piro­uette) hogy mindezt ritkán látni szebben, csak sajnos hogy az ugratásnál nem bizonyult feltétlenül engedel­mes és helyesen beugratott lónak, mert az ároknál meg­állt és csak ismételt felszólításra ugrott át. Ez lehetett is oka, hogy e csoportban jóval Polgár fhdgy előtt Szentkirályi Béla fhdgy (1. husz. ezr.) aratta a máso­dik dijat Elefánthy Tarnay főhadnagy Abrincs nevü 8 éves vörös, deres heréitjén, a kinek lova szintén mindenben feltétlenül engedelmesnek mutatkozott; nemcsak hogy jól ugrott és rövid munkában szintén teljesen át volt idomítva, hanem tértnyerő szép sebes ügetésével arról is tett tanúságot, hogy milyen kész­ségesen, milyen jól a zabiára támaszkodva megy előre. Az ötödik csoportban a legszebb mozgású ló Moys Elemér fhdgy (4. honv. husz. ezr.) 5é stp herél tje Kincsem volt, mely teljesen szabadon haladt előre ugy vágtában mint sebes ügetésben és ha vágtában bal kézen elváltott is, ugy a lovas segítségére azonnal ismét helyes lábra át váltván, e hibáját mindannyit jóvá tette. Szépen lovagolta elö e csoportban Szibenliszt Géza százados az általa idomított lovat Scholtz Kálmán fhdgy 6é stp k Nelly-jél. Ügetésben igen szépen moz­gott e ló, minden jármodban teljesen nyugodt szép fejtartással ment és különösen szép volt a rövid vág­tábani munka. Kár, hogy ez a ló is nem teljesen sza­badon, nem egész folyékonyan vette az akadályokat, mert igy ugyan Szibenliszt száz. a 3-dik dijat kapta, de ahogy e ló különben minden tekintetben kifogás­talanul lett elö lovagolva, lovasa vetélkedhetett volna az első dij nyertesével. E csoportban különben egy ló sem ugrott teljesen szabadon, egyik sem egész elfogulatlanul és ha különben elismerésünket kell is kifejezni a felett, hogy az idei díjlovaglásnál oly nagy számú jól beidomitottnak mondható ló lett előlovagolva, mint elözö években még soha som, ugy viszont nem hallgathatjuk el azt a megjegyzést, hogy első kellék egy belovagolt lónál a feltétlen engedelmesség, mely nemcsak a lovardái munkánál, a rövidített jármódokban mutatkozik, hanem ugy a sebes jármódokban is teljesen szabad, készséges előre­haladás és tértnyerö mozgás állal, mint az ugratásnál is mutatkozik azáltal, hogy a ló minden akadályon mindig nyugodtan minden fennakadás nélkül haladjon át, ahogy azt egy beidomitott használati hátas lótól, amelynek a terepen teljesen szabadon, minden fenn­akadás nélkül kell előre haladnia, meg kell követelni. Áttérve a díjugratásra, örömmel konstatálhatjuk a nagy haladást, melyet e téren tapasztalni alkal­munk volt, mert ha talán nem láttunk is ezidén a többiek felett oly messze kiváló, szépen ugró lovat, melynek a nézők egyhangúlag Ítélték volna oda az elsőséget, ugy viszont a díjugratásban bemutatott 25 ló a két felbukott lovat kivéve, mind valamennyi jól vette az összes akadályokat, egy sem tört ki, egynél sem látszott, hogy a lovasnak küzdelmébe, fáradtságába kerül átvinni lovát az akadályokon. Már a legelső lovas, aki a díjugratásban bemutatta magát, báró Podmaniczky Béla fhdgy (7. husz. ezr.) 6é p k Carlinchmj-vel oly szépen, oly egyenletes ütemben ment át a pályán, s oly hibátlanul vette lova az összes akadályokat, hogy általános volt az öröm e szép kezdet felett. Nagyon szépen, teljesen egyenletei ütemben, igazi vadász vágtában — a lovas teljesen egy a lovával — ment át a pályán Hertelendy Miklós főhadnagy Her­telendy Béla hadnagy 7é stp h Buvár-ján és ha az utolsó akadályt, a sövény-árkot kétszer vette is. mert itt lova kissé késő ugorván,el, némileg érintette a sövényt, mégis oly jó volt a benyomás, a mit e mutatvány a nézőkre tett, hogy általános tetszéssel fogadtatott mikor a birák neki Ítélték oda az első dijat. Mint az első, ugy a legutolsó lovas is, aki a díj­ugratásban bemutatta magát, általános tetszésben részesült ; Zborovicz László fhdgy (7. uhl. ezr.) Ertl Ferencz hdgy 9é p kanczáján Talma oly szépen, oly egyenletes ülőmben haladt át a pályán, lova oly szépen ugrott, hogy méltán megérdemelte a második dijat. Igaz, ha sorra végig megyünk az összes lovasokon, valamennyiről dicséröleg kellene megemlékeznünk, talán csak avval a kivétellel, hogy három olyan ló, mely még szintén kiváló ugróképességet tanúsított, talán csakis a lovas hibája folytán nem jutott díja­záshoz. Így gróf Thun Valessasina Ferencz fhdgy (6. drag, ezr.) id. p kanczája Lack Stitch éppenséggel bá­mulatos ugró képességet tanúsított az egyes akadályok­nál, csakhogy nem vadász vágtában, hanem tul'lassu ütemben lett átlovagolva a pályán, a mi oka lehetett is annak, hogy a vizes ároknál kissé rövidet ugrott, viszont Ragályi Miklós hdgy (16. husz. ezr.) Wieland thdgy 4é s k Ma cassiérejável oly tulsobes ütemben ment neki a vizes ároknak, hogy a ló tulugrotta magát és felbukott. Kordik Zdenkó fhdgy (5. tüzér ezr.) id. pej heréitje Raes szintén kitűnő ugróképessé­get tanúsított és oly engedelmesen merít neki minden akadálynak, hogy lovasa egyikét az első dijaknak arathatta volna vele, hogyha nem hátulról lovagol neki az összes akadályoknak, miáltal nemcsak hogy a ló a sövény-ároknál a sövénybe bele ugorva tel bukott, hanem még hibátlan ugratás esetén is. mivel a propozitiók ellenére megy át az akadálypályán, nem juthatott volna dijhoz. A jeu de barre-ben a kisorsolás alapján a prog rammon levő 16 lovas közül 8 mutatkozott be három csoportban, melyek közül a bíróság alaposabb meg itélhetés okából előbb egy negyedik csoportot, azután Birk Emö hdngy helyett Abonyi Andor századost vévén be, egy ötödik csoportot is bocsájtott kii.lv lemre. F.z utóbbi csoport lovasai, Samarjay Gr, a fhdngy, Abonyi Andor száz. és Prónay Sándor fhdngy nyerték is el a három első dijat Méltán meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom