Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-01-01 / 1. szám

1905. január 1. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 27 magát Conyngham-Evelinetöl származott. Emiit­sük meg, hogy Büszke ez évben Baden-Badenbe ment, s ott a nagy akadályversenyt nyerte meg, Jack of Trumps és Bon Espoir ellen. Lovasa gr. Szápáry Iván volt, mig gr. Esterházy Miklós e versenyben Cure Aliját lovagolta s negyedik lett vele. Cure All itt már nem lehetett igazi formá­jában, mert előzetesen Bécsben meg tudta verni Büszkét, s a hamburgi nagy akadályversenyt is megnyerte volt gr. Esterházy Miklós alatt. A tavaszi versenyek ez évben május 10-ikén kezdődtek, s mint rendesen ezúttal is az Egye­sült nemzeti dij ékesítette az első nap program­ját. A versenyt, ugy mint a Hazafi-dijat is gr. Renard János La Zíngarája vitte el, noha e ló, mint a propozicziók kívánják magyarhoni csak annyiban volt, hogy Kisbéren elletett, de csak­hamar megint visszakerült Németországba. Ez esetből kifolyólag azután ajövőre vonatkozólag a választmány kimondotta, hogy aNemzeti, valamint a Hazafi dijban csak tényleg Magyarországban elletett és nevelt (azaz: 16 hónapos koráig az or­szágban hagyott) ló vehet részt. A német istálló­tulajdonosok egyébként is jelentékeny szerepet játszottak a pesti gyöpön ez évben. A Széchenyi dijat ugyancsak gróf Renard nyerte meg Miss 0'Bourke-\e 1 s az Első Császárdijban Giles 1. bizto­san verte meg Pantaloont és Miss Hawortht. A Császárdij ez évben, mint régebben, újra négyéves és idősb lovaknak állott nyitva, mi­után rendeltetése az lett volna, hogy importokat mozdítson elő, már pedig jó két és háromévest Angliában, a classicus versenyek eldőlte előtt, nehéz volt vásárolni. A propozicziók azt is ki­mondták, hogy a versenyben csak a monarchiá­ban állandóan lakó alattvalók vehetnek részt s igy tulajdonképen az állandóanPoroszországban lakó gr. Henckel Hugó is csak generozitásból vehetett részt Giles /-gyei a futásban. A német istállótulajdonosok a már emiitett versenyeken kivül 1867-ben még a Vándorló ivadékversenyt (gr. Henckel Hugó : Mesunda), a Gr. Kinsky Octavian dijat (gr. Henckel Hugó: Princess Elisabeth), a Károlyi tétversenyt (gr. Henckel Hugo Higlilan­ier, apja Champagne, anyja Fleetfoot), az Asz­szonyságok diját (gr. Henckel Lázár : Kory­Kory), a Második császárdijat (gr. Heuckel Hugó Giles /.), a Batthyány-Hunyady dijat (gr. Hen­ckel Lázár : Damiel) vitték el, ugy hogy az év a magyar tenyésztés súlyos vereségét jelentette. Az Esterházy dijat a Kladrubi ménes Schöne Eelenaja vitte el, de ez a dij legalább mégis az országban maradt, sőt hasznot is hozott, mert a jelenlevő uralkodó a nyert pénzösszeget egy a harmadik napon megtartott handicapra adta vissza, sőt az őszi idényre kiírandó Klad­rubi dijra 1000 frtot ajánlott föl. Említést érde­mel még, hogy a meetinget berekesztő haudi­capben a már Téves Canace gr. Esterházy Mik­lóssal nyergében könnyen vert meg hat lovat, a melyeknek 35 fontig czédált súlyt s hogy Earl az akadályversenyben oly súlyosan bukott el Multum in parvoval, hogy csaknem életével fizette meg lovaglását. Az őszi meeting látogatottsága újra csak gyér volt, aminek okát a versenytér kedvezőt­len fekvésében keresik s már ekkor többen a városligetbe létesítendő gyepről beszélnek. A lanyha kedven az sem segített, hogy a tribünök előtt mr. Paxton angol bookmaker kínálta oddsait, alig pár száz ember nézte végig a mérkőzéseket. Legérdekesebb futás ezúttal is a kétévesek dija volt, melyet hg. Esterházy Pál Kárpátja nyerte meg Sambo, a névtelen Chief Jmce-kancza s még négy ló ellen. Az első Ritter dij Strizzelé lett, az első Kladrubi dij D'Artag­Mmé. Urlovasainknak működése 1867-ben nemcsak a honi, hanem a continentalis, sőt az angol pályára is kiterjedt s első sorban itt is gr. Ester­házy Miklós és gr. Szápáry Iván voltak azok, a kik a magyar névnek külföldön dicsőséget szereztek. Az 1867-ik évi Sporn kimutatást közöl a kontinentális urlovas versenyek eredményeiről s e statistikából látjuk, hogy első helyen gr. Esterházy Miklós, áll, a ki 27 nyertes és 12 másodiknak helyezett lovat ült. Utána Biilow hadnagy következik (14), mig Blaskovich Ernő ur, a ki szintén passióval lovagolt akadályver­senyben hat, gr. Szápáry Iván hat győzelmet arattak. Jó a recordja ez évben gr. Forgách S.-nek is, a ki kilenczszer szállt nyeregbe, ötször első, háromszor második volt. (A derby kiírása) Az elmúlt 1867-ik év eseményei között legfonto­sabb az ekkor megalakult Jockey Club részéről a derby kiírása, ami ugyan nem tartozik munkánk keretébe,de még is bizonynyal megérdemli, hogy legalább néhány szóval megemlékezzünk róla. Az osztrák derbyt először 1867. junius havá­ban irták ki és pedig 1868-ra. A dij 6000 írt volt a távolság 11 ang. mértföld. A futásban kezdetben csak belföldi hároméves mének és kanczák vehettek részt, teher 95, illetve 93 font. Tét. 200 frt, bánat 100 frt, kisbánat 75 frt. 1868-ra kivételképp kétéves lovat kellett nevezni, ezután a lovat mint egy évest, augusztus 1-jéig kellett bejelenteni. Belföldieknek tekintették a monarchiában ellett és egy éves korukig ott nevelt lovakat. Az 1868-ik évi derbyre 32, az 1869-ik évre 38 aláírás érkezett. Fel kell még említe­nünk, hogy gr. Forgách Kálmán buzgolkodására ez évben tartották meg az első kassai verse­nyeket, továbbá azt, hogy a Kisbéri ménes lemondott róla, hogy a jövőben telivérét maga idomitassa s elhatározta, hogy a yearlingeket a jövőben a ma is fennálló feltételek mellett nyilvános árverésen adja el. Az év többi feljegyzésre érdemes adata közül legszomorúbb Bérczy Károly elhunyta, a kit férfi kora delén 47 éves korában ragadott el a halál. Bérczy Károly ugy is mint iró, ugy is mint sportsman és a Lovaregylet titkára nagy érde­meket szerzett magának, melyek nevét megőrizik a maradandóságnak. Ritka műveltségű, kitűnő tollú és fáradhatatlan ambiczióju férfi volt, a kinek emlékét mint a Vadász és Versenylap megala­pítójáét e sorok irója kegyelettel őrzi meg. 1867-ben alakult meg a kazsui (zemplén megyei) lovas vadásztársulat, a melynek rókafalkája is volt, tagjai száma pedig negyvenre rúgott. Kazsun, mint a vadásztársulatok többi székhelyén is, később lóversenyeket is rendeztek, a melyek az urlovas sportnak szolgáltak. (1868. A derby.) 1868-ban, mikor a Gyepkönyv Keve József szerkesztésében jelenik meg, mig a hivatalos lapot gr. Lázár Kálmán veszi át, a kitől a szer­kesztés Keve József kezébe jut, a versenysport az alkotmányos aera beköszöntésével ujabb lendü­letet vesz, a mit mutat maga az a tény, hogy magyar gyöpökön 17 napon át vannak ver­senyek, a mihez hozzájárulnak a vadászverse­nyek, melyeket ez évben négy helyen Lepsény­ben, Kazsun, Hadréven és Vaján tartottak meg. A Lajthán tul Bécsben, Lembergben, Brünnben, Schönbornban, Prágában, Grzymalovbau és Par­dubitzban is voltak futtatások, a melyeken 99,987 frt és 21 tiszteletdíj került eldöntésre, mig nálunk a versenyek értéke 103,892 frt volt, a mihez 28 tiszteletdíj csatlakozott. A pesti májusi meeting ezúttal is három na­pos. Most lovaink egymás közt maradtak, miután ezen versenyekből a német lovakat nagyrészt ki­zárták, s mivel a porosz dijak magasabb dotácziója a szomszéd országbeli lovaknak hazájukban is elég teret adtak az érvényesülésre. Az Egyesült Nemzeti dijat gr. Stochau Danteja nyerte meg némi harcz után Kárpát és Swift ellen, mig az Első osztályú Császárdijat a Kladrubi ménes Challenge/a (Trumpeter-Princess Alice, Prime Ministertól 12) szép küzdelem után vitte el, egyetlen ellenfele Вата elől. A Károlyi tétver­senyben gr. Széchenyi Kálmán Camelliaja ellen csak istállótársa Вата állott ki. Az Asszonysá­gok dijában gr. Esterházy Miklós Canaceja, a mely öreg napjaira, a mikor már csikaja is pá­lyán volt győzelmet győzelemre halmozott, fej­hosszal nyert Florican ellen, a melyet gr. Fes­tetich Pál ült, mig Bollo (hg. Esterházy L.) har­madik. A Hazafi dij gr. Károlyi Gyula Negresse­jeé lett, de csak holtverseny után Armillaval szemben. A Batthyány Hunyady dijat a jó képes­ségű Camellia (Rattle-Singleton Lass, St. Lawren- cetôl 23) nyeri meg tetszés szerint Canace és Florican ellen, ezzel határozottan az előtérbe lépve. Az őszi versenyeken az ösmeretes ere­detű Kladrubi dij Coup d' Eteaté, kitűnő sportsma­nunk gr. Szápáry Iván bereltjének jut, a két­éveseknek újonnan kiirt Ivadék versenyt gr. Batthyány István All my eyeje, a Kísérleti ver­senyt pedig First Lord, The Lady of the Lacke méncsikaja nyeri meg Hydra, Freja, All my eye, Zivatar stb. ellen s itt fut Beindlstierer, a Canace ivadék is. A Kladrubi akadályverseny (450 arany), a mely hivatva volt e szépen fej­lődő steeplechase sportot ujabb etappe-hoz jut­tatni, viszontagságos verseny utáii, a melyben a a nyerőt kivéve minden ló, igy a jeles Transyl­vanian is elbukott, gróf Nádasdy Ferencz Pat­kója (Y-Scamander-Pegotti) vitte el Sam elől, a mely az akadályversenysport egyik leglelke­sebb hivének hg. Thuru Taxis Egonnak tulaj­dona volt. A versenyben gr. Esterházy Miklós három lóval vett részt, de mindhárom elbukott. Ezek az 1868-ik pesti sportév fontosabb esemé­nyei, de nem állhatjuk meg, hogy több a magyar versenyügyet is érintő érdekesebb idegen ada­tot az esztendő krónikájából fel nejegyezzünk. 1868-ban került dűlőre Bécsben az első derby, a melyet Chevalier de Rama Wissehrad-ja nyert meg a Nemzeti dij győztes Dante és Vieux Garçon ellen Osborne alatt. Wissehrad apja, Starke, anyja pedig Miss Patridge, Anandale-töl 6-os család. Chev. de Rama álnév alatt hg. Rohan, gr. Széchenyi Béla, Kálmán és br. Roth­schild futtattak, a kik nem sajnálták a jó anyag­ért a pénzt. A verseny iránt nagy volt az érdek­lődés, a melyet az érdekes futás ki is elégített. Mint az egykori tudósításból látjuk Coquette vezetett, mig Wissehrad, Dante és Vieux Garçon hátul galoppoztak. Az utolsó fordulónál a három utóbbi ló ment előre s szép verseny után Wissehrad lóhosszal győzött, mig Vieux Garçon két hosszal hátrább harmadik lesz. E clouval a Jockey Club megalapította jövőjét, a mihez hozzájárult, hogy ez évben a régi verseny egy­let, melyet gr. Széchenyi István, gr. Nádasdy József és gr. Hunyady József alapítottak, fuzionál az uj clubbal. Az 1868-ik év eseményeiből, habár csak rövi­den, meg kell említenünk, hogy ez évben színe­ink Angliában is sikert értek el gr. Keglevich Béla Zápolyája révén, a mely künt egy kisebb kétéves futást tudott megnyerni s a magyar sportsmanek jó nevét emelték gr. Esterházy Miklós és gr. Szápáry Iván, a kik külföldön is nyeregbe szálltak, sőt az utóbbi Büszkén az 1868-ik évi liverpooli akadályversenyben is részt vett, de lovát útközben föl kellett tartania. Annál jobb eredménynyel záródott a magyar sportsma­nekre nézve a baden-badeni nagy akadályver­seny, melyet az ösmert Transylranian, gr. Ester­házy Imre Italian-тёще nyert meg Niger, Julien stb. ellen, mig Büszke (gr. Szápáry Iván) és Diana, melyet a szintén kitűnő lovas hg. Thurn Taxis ült, elbuktak. Ez évbeii egyébként a con­tinensensikerrel szereplő gentleman-riderek élén gr. Esterházy Miklós (14) és gr. Szápáry Iván (9) állanak, mig valamivel hátrább gr. Festetich Pál, szintén jeles lovas, hat győzelemmel követ­kezik. E nevek emlékezetesek a magyar sport történetében s megérdemelnék, hogy külön mun­kában foglalkozzunk velők. Az 1868-ik év egyik sporteseménye a lepsé­nyi falka megalakulása volt. Az eszme Agárdon egy évvel hamarább született meg s propagá­lója ifj. gr. Nádasdy Ferencz volt, a ki a lep­sényi kastélyt és a körülötte lévő helyiségeket a társaság használatára ingyen engedte át. A három évre kötelező részjegyek ára 100 frt volt. 1868-ban tartotta meg a társaság alakuló gyűlését, a melyen első masternak id. gr. Batthyány László, második, vezénylő masternak ifj. gr. Nádasdy Ferenczet választották meg. A nyul-falkát gr. Károlyi Gyula vásárolta Angliá­ban. Falkár Hesp Róbert volt, az ösmert trainer. A lepsényi karrierek mögött lovagoltak gróf Károlyi Gyula, gr. Nádasdy Ferencz, id. és ifj. gr. Batthyány László, Géza és Elemér, gr. Fes­tetics Pál és Géza, Inkey István ur, gr. Zichy János, gr. Esterházy László és Andor, gr. Zichy Elek és Sándor, hg. Metternich Pál, Bernrieder József ur, ifj. Szögyény László, gr. Kinsky Zdenko, gr. Keglevich Béla, gr. Károlyi István, br. Wenck­heim Béla, Blaskovics Ernő, ifj. gr. Festetics Tasziló, gr. Zichy Nándor, tehát akkori sports­maneinknek szine-java. Lepsényben versenye­ket is tartottak, a melyeken urlovasok szálltak nyeregbe. (1869. Az uj Ltvaregylet.) Az 1869-ik esztendő versenysportunkban ujabb és pedig fontos haladást jelent : ebben az évben vették tervbe, hogy az egyletet, amelyedéig tulaj­douképen csak egy önmagát kiegészítő választ­mányból állott, uj alapokra fektetik, alapsza­bályait az uj időkhöz mérten megváltoztatják és az elavult versenyszabályokat is újra dolgoz­tatják át. Ez utóbbi munkára gróf Szápáry Ivánt kérték fel, mig az uj egylet létesítését gr. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom