Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-01-01 / 1. szám

1905. jauuár 14. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 23 1856-ban 53 ló volt trainingben a verseny­napok száma azonban még mindig csak há­rom volt. A Nemzeti dijat, a mely most már csak 200 arany volt, Pálffy Pál gróf kau­czája Fly В/у Day (ар. Gambia, any. Priam kaneza) nyerte meg Gildia és Montreal ellen. A gróf Károlyi tétversenyt az oly sikeres gróf Hunyady József istálló nyerte meg Little­Harryval (ap. Epirus any. Fraudulent, Venison­tól, 5-ös család) gróf Henckel Hugó Boleroja és Biel báró Kohinoorja ellen, mig Pán negyedik volt. Henckel Hugó gróf ez évben kezd pályáinkon szerepelni, a melyeknek báró Maitzahn R. is egyik hive. Az Asszonyságok diját gróf Kinsky Oktávián D'Artagnanja nyerte meg, a Hazafi dijban a Martingaleból származó Parva győzött. Az újra felelevenített eladóversenyt Rosa-May nyerte meg, mig a Hack Stakesban újra csak Bráva győzött gróf Károlyi Sándor alatt, A mezőnyök ez évben már élénkebbek s az öt-hat lóból álló fieldek nem ritkák. Az összes verse­nyeket most egy futással döntik el, kivéve a Széchenyi dijat, a melyért még mindig ismétel­ten kell megmérkőzni. Az 1856 évi alapszabályok szerint az egyleti ügyek közvetlen vezetésével a kisebb, öttagú választmány együttesen van megbízva és ez évtől kezdve a Gyepkönyv nein emlit elnököt, hanem csak intézőket éspedig : ifj. gr. Batthyány Istvánt, Heinrich Jánost, gr. Hunyady Józsefet, br. Wenckheim Bélát és gr. Zichy Edmundot. Ez a rend áll fönn 1870-ig, a mikor az uj szabá­lyok értelmében br. Wenckheim Béla lesz az egylet elnöke. (1857. Az első Allamdij).) A pesti pálya a következő évben újra emel­kedett, mert akkor már 70 trainingben levő lovat látunk, aminek a mezőnyökön is nyoma van s most már a hetes fieldek éppen nem ritkák, sót az Asszonyságok dijában nyolcz ló indul,ami annyi­val örvendetesebb, mert e futásban tudvalevő­leg urlovasok szállnak nyeregbe. Nehezebben tudnak gyökeret verni a zászlók közti dijak : az ugrató verseny ez évben walkover volt, 1856-ban pedig kellő részvétel hiányában egészen elmaradt. A junius 6-án kezdődő meeting első napjára az uralkodó egy «Első osztályú álla­dalmi dijat» adott minden négyéves és idősb mén és kancza számára, a melynek győztese 11.00 es. kir. aranyat kapott, A futás távolsága 3$ mértföld volt, tehát erősen próbára tette az állóképességet. A teher négyévesre 105, ötévesre 111, idősebbre 114 font voit; belföldi lovaknak 5 font engedmény. Ezenkívül még egy másod­osztályú Álladalmi dijat is látunk, a mely a második napon került dűlőre. Dotácziója 600 cs. kir. arany volt, táv. 2) mértföld, hároméves és idősb belföldön ellett lovaknak. Mint tudjuk, ezek voltak az első államdijak, kiinduló pontjai egy hosszú dijsorozatnak, a melynek üdvös eredményeire nem szükséges külön is rámutatni. Az 1000 aran> as futásban hét ló indult és győz­tes gróf Kinsky Oktaviau 6 esztendős ménje D'Artagnan volt, a mely szép verseny után gróf Henckel Hugó Midhope-ját és berezeg Kinsky Fer­dinand Vanity-ját verte ineg. D'Artagnan Sheet Anchor— Mamsell Kip-től, egy Çacus kanczából származott s a 17-es családhoz tartozik. 1857-ben még jobb lovak voltak Barbarina, a Károlyi tét verseny nyertese, Hahn gróf Cara­basja (The Doctor— Caracole) és gróf Kinsky Oktavian lreneja a Il-od osztályú Állami dij nyerője, nem feledkezve meg gróf Pálffy Pál Blemish nevü ménjéről, a mely az Asszonyságok diját nyerte meg Pan, D' Artagnan és még öt ló ellen. Végül említsük meg, hogy az annak idején < gróf Huuyady József és gróf Kinsky oktávián által proponált Ivadék versenyt gróf Wenckheim Re­zső névtelen Sform-kanczája (anyja Nicotiana) nyerte meg, -Wee Bit I. és még két hároméves ellen. (1858. Bérczy Károly. A Vadász- és Verseny-Lap.) Az 1858-dik évi Gyepkönyvet Bérczy Károly szerkeszti, a ki tudvalevőleg egy évvel előbb a Vadász és Versenylapot alapította, a mely már ekko'r a lovaregylet hivatalos köz­lönye volt. Ez évtől fogva a pesti versenyekről már részletesebb adatok állanak rendelkezésünkre, mert Bérczy, akiben a szaksajtó egyik legkiválóbb erejével találkozunk, kiváló irodalmi működésén kiviil minden idejét a versenysportnak szentelte. 1858-ban a versenynapok száma egygyel megszaporodott s igy a junius 5-én kezdődő meeting négy napra terjedt. A sport egyébként is több lépést tett előre. A handicapok eszméje uj életre kelt s e célra báró Sina 100 aranyas dijat adott. A sportnak, habár más téren, szol­gálni kivánt az úgynevezett Egyesületi lovarda (a mai Nemzeti lovarda), a mely ez év január 7-én nyitotta meg kapuit; megteremtője gróf Szapáry Antal volt. Bár nem tartozik munkánk keretébe, a sportélet fejlődésének illusztrálására említsük meg, hogy 1858-ban Budapesten kivül az országban négy helyen tartottak versenyeket, és pedig Kolozsvárt, Székes Fehérváron, Török Szt. Miklóson és Aradon. Az első verseny Kolozsváron 1857-ben volt, a kö­vetkező évben pedig már három napot tartottak s a dijak között legértékesebb a 500 aranyas Császár dij (3) ang. mértföJd), melyet gróf Keglevich Béla Panja könnyen nyert meg Benson alatt Lioness ellen. Ugyancsak 1857-beu keletkezik a székes­fehérvári gyöp is, a melynek legsikeresebb díja szintén egy Császár dij (P 0 arany 2 angol mért­föld) volt; a futást gr. Festetics Géza Gombócza nyerte meg Joy alatt Corinna és Cornflower ellen, a mely nem allright ment ütközetbe. A székes­fehérvári versenyek azért is megérdemlik, hogy róluk megemlékezzüuk, mert itt találkozunk gróf Szápáry Ivánnal, a ki az ugrató versenyt nyeri meg Seaweden, True Boyés Ultima elleu. A gróf külön­ben a török szent iniklósi egy napos meetingen az Asszonyságok diját, szintén zászló közti futást is meg nyeri Capriceon és Mary ellen. A régebben megalakult aradi gyöpön 1858­ban két napos meeting volt s itt is a Császár-dij (100 arany) a legértékesebb, melyet Atzél Péter ur Corinnaja nyert meg Olive és Alborack ellen. Az absolutistikus kormány, lia másra sajnos nem, a versenyügy fejlődésére mint látjuk, bizonynyal jótékony hatás­sal volt s értékes dijai alkalmasak voltak á* sport iránt való érdeklődést ébren tartani. Terünk nem engedi meg, hogy a vidéki verseny­ügyek monográfiájával foglalkozzunk s igy ismét visszatérünk eredeti tárgyunkra s szemügyre vesszük az 1858-ik évi budapesti versenyeket. (Csdszárdijatc ) Pesten 1858-ban négy nap alatt húsz verseny Jterül^ dűlőre s az események sorát az 1000 aranyas Császárdij nyitotta meg, a mely gyor­san az Álladalmi dij helyébe lépett, miután az absolutisztikus kormány, ugy látszik, ezt a verseny nevében rejlő nemzeti enged­ményt is sokalta. A Hunyady istálló még mindig domináló szerepet játszva a futást a hat éves VandalAtà (Van Tromp Garland, Langar­tól 19-es család) nyerte meg Midliope ellen, mig a távoszlopuál még nyerőnek látszó Blemish csak harmadik lett. л Császárdij ez évben már pönalitásokkal van felruházva; egy első osztályú császárdij nyerője 4, két ilyen dij nyerője 6, több ilyené 8 font túlsúlyt vitt. A Nemzeti dij ez évben újra értékesebb lett в 394 aranyra emelkedett. A versenyt ifj. gr. Batthyány István Cornfloicetje vitte el Ravenswing és Rigoletto ellen. A Széchenyi dij, melyet Cyrene nyer meg, most már szintén nem «ismételt futás» s ezzel ez a régi intézmény, a melynek sportértéke kez­dettől illuzorius volt, megszűnik. Áz urlovassport emelkedése mellett szól, hogy a vadászver­senyt gróf Keglevich Béla egy névtelen he­réltje (lovagolta báró Orczy Ferencz) hatos mezőnyben nyeri meg Themby és Seaweed ellen, a melyet az ekkor előtérbe lépett s urlovas gár­dánk egyik, mindenha legjobb ereje: gróf Szápáry Iván ült. A Károlyi tétversenyben gr. Kinsky Öctavián Harlequinje győz, de az ered­mény talán más lett volna, ha a tenyésztésben is ösmeretes Amati és St. Giles útközben le nem tőinek. Harlequin, a mely külömben a második Császárdijat is elvitte, Prince Djelmetöl s egy Hampton-k&üczából származik (17-es család) s ez évnek legsikeresebb lova, mert magyar és osztrák pályákon összesen 20,558 frtot keresett a mi még ma is tekintélyes nyeremény összeg. Jó lovak voltak még gr. Wenckheim Rezső Cigarette-je és Cyrene, a melyről ifj. gróf Batthyány István egy versenyszemléjében azt irja, hogy alig van ló, mely ezt a kanczát a konti­nensen egy mértföldre megverje. Cyrene, amely Pesten a haudicapot és a Széchényi dijat nyerte meg Gollingwood-Fleecetöl (19) származik ; az utóbbi tudvalevőleg Alarm auyjavolt. Az 1858-ik év általában mozgalmas volt és a jövendő zálo­gát adta. (1859. Agitation.) Az 1859-ik év mint látjuk, kedvező auspicziumok mellett indult meg. Bár a sport most már szilárdabb alapon állott, mégis az egylet budgetje oly szerény keretben mozog, a melyeket érdekes a mai vi­szonyokkal szembeállítva megrajzolni. Az 1859-ik évi pénztári kimutatás szerint az egylet kiadá­saiban a dijak 3255 aranyra és 8035 frtra rúg­nak, a miből a jegyzőt 3/ 6-üi százalék illette volt meg. A pálya bérösszege 422 frt 50 ki­volt, feutartására 420 frt és 21 kr volt elórá­nyozva, fák ültetésére 760 frt 25 kr, cselédek fizetésére és «kutyatartásért» 760 frt 99 kr. A tisztviselők fizetése mindössze 615 frt volt, a ver­senyek alatt a gyepöntözés, hengerlés, a kárpi­tos, lakatos stb. munka, az «utcsinálás» 364 frt 23 kr-ba került. 1859-ben 69 trainingben levő lovat találunk, a versenynapok száma azonban ismét háromra .esett, miután egyes futások, igy a Trial Stakes, a Biel Stakes stb. elmaradtak. A szűk keretű Programm daczára a nevezések azonban jól sike­rültek s márczius 81-ig összesen 124 aláírás érkezett be. Pályabirák ekkor gr. Batthyány László és gr-. Festetics Géza voltak, intézők gr. Hunyady József, ifj. gr. Batthyány István, Hein­rich János, br. Wenckheim Béla, gr. Szápáry Antal, gr. Zichy Ödön, Indítók gr. Szápáry Gyula és mr. Cavaliero, a bécsi Lovaregylet tit­kára. Az utóbbi neve emlékezetes a magyar versenyügy történetében is, neki köszönhetjük legjobb importjainkat s ő adta a tanácsot Buc­caneer megvételére is. Eles szeinü, kitűnő ló­ismerő volt, a ki e mellett az angol viszonyok­ban is járatos volt. Az ez évi ElsóCsászárdijbau gróf Hunyady József győzelemhez szokott szinei diadalmaskodnak az öéves Agitation révén, amely szép futás után nyerte meg a dijat Basi Bozuk, Harlequin és még két lóval szemben. «Érdekesebb verseny még nem volt szemlélhető» irja az egykori tudósító. Agi- tation sebes iramban végigvezetett s bár ellen­felei egymásután bocsátkoztak vele küzde­lembe, -a -kancza szívósan védekezett s végül könnyen két hosszal nyert. A 3) ang. mértföl­det Agitation 6 p. 52 mp. alatt futotta be. A nyertes kancza angol import volt mr. Quin nevelte Coranna—Atraction-ból (13-ás család). A vadász-versenyt Alborack-ján gróf Szápáry Iván nyerte meg, ezzel pesti győzelmeinek hosszú sorát nyitva meg. A Károlyi tétverseny­ben gróf Batthyány István Basi Bozukja győzött, ezzel revaucheot véve a köhögő Agitationon, mely még Harlequint is maga elé volt kényte­len engedni. Basi Bozuk, Faugh a Ballaghtól és Readiontól, egy Bizarre kanczától származik s a Wackerow-féle tabellákban, mint sok más régi mén és kancza, nem található föl. Basi Bozuk a 11-es családhoz tartozik. Az Asszonyságok dija Red White and Blue-é lett (lov. ifj. gr. Batt­hyány István), a mely a félvér Vicar of Wake­fieldet s még két lovat vert meg fél hosszal. Az Egyesitett nemzeti dijban Armin győzött. Jól sikerült az 1000frtos handicap, amelyet Madame Rachel csak fejjel nyert meg a még mindig sze­replő Pan és a szintén jól felzárkózó Lucca Deila Robia ellen, hatos mezőnyben. Jegyezzük meg, hogy a handicap munl áját báró Orczy Béla végezte, mint látjuk, kitűnő sikerrel. A Hazafi dij Cornfloweré lett, a Batthyáuy-Hunyady dij a holtversenyt futó Basi Bozuké és Kate Tulloché. Ez évben az «ismételt futás» újra fölbukkant a Sándor-dij gátverseny révén, melyet Kate Tullocli nyert meg mindkétszer Caesar elleD. Meg kell emlékezni a második Császár díjról is, a melyben a legyőzhetetlen­nek látszó Harlequint Rhadamans verte meg szép harcz után és Bensonnak ez volt leg­szebb lovaglása Ez évben Pesten a dijak ösz­szege 3,866 arany és 18,000 frt volt, beleértve a tiszteletdijak értékét. Az 1859-iki eseményekkel kapcsolatosan föl kell még jegyeznünk Agitation-auk föntebb már érintett idejét a Császár dijban, melynek távol­ságát 6 p. 52 mp. alatt futotta be. Ez évben Musjid és Summerside azepsoini derbyben, illetve Oaksban 1) mértfölddet2 p. 56 mp. alatt futot­tak be s igy Agitât ionnál a fél mértföldre 1)8*/,, az angol lovaknál 58% perez esik. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a derbyt s az oaksot már előbb 2 p. 46 mp. alatt is megnyerték, de Agitation ideje ha jó volt mérve, tekintettel a hosszú távolságra, igy is igen jó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom