Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-04-17 / 23. szám

1905. április 10. VADÁSZ- ÉS YKRSKNY-LAP. 219 König Gy. ur m. p m Levente 2700 m Mac Dowell 2 Wienerwaldi ménes m. p k Náni 2700 m. Ryerson 3 Morgenstern és Ruzicka urak m. sz k Ibolya 2700 m. Tappan 4 Vencsellői ménes m. kcs m Kikirits 2700 m. Cassolini 5 Morgenstern és Ruzicska urak m. p m Lord Simmon 2700 m. Nelson 0 Morgenstern és Ruzicska urak m. s m Robinetti 2700 m. 0. Dieffenbacher 0 Tot.: 10:17. 25:33, 28, 29. Biztosan nyerve. IV. Szegedi dij. (III fokozat) 1250 K. 2500 m. Pusztaberényi ménes 4é m. sp h Admiral Leo Simmons—Aspasia 2525 m. Capovilla 1 Idő 4:05» (1:37') Schlesinger V. és társa urak öé o. f m Achilles 2525 m. J. Brown 2 Körmendi ménes 4é m. p h Bajazzo 2500 m. Ryerson 3 Kreipl testv. 7é m vd h Vidra 2500 m. Keefe 4 Vetli O. ur 4é o. vd m Atesch 2525 m. Cassolini 0 Nowák F. ur 5é o. p k Boulotte 2500 m. O. Dieffenbacher disqal. Tot. : 10:15. 25:31, 33. Fölénnyel nyerve. Boulotte galoppozás miatt disqualifikáltatott. V. King Nntwood-dij. (II. osztály). 1150 K. 3éves 2500 m. Schlesinger V. és társa urak o s k Cleopatra Quee Allen—Jessie D. 2500 m. J. Brown 1 Idő 4 04» (1-37') Schwarzinger J. ur m. p m Sashalom 2540 m. Tul. 2 Körmendi ménes m. p k Cyprienue 2500 m. Ryerson 3 Ditmar R. M. ur o. sp m Drah'n ma um 2600 m. Nelson 4 Veth O. ur o. s k Viktoria 2500 m. Kunz 0 Morgenstern és Ruzicka urak o. p k May be 2500 m. Tappan 0 Wienerwaldi ménes m. sp m Victor C. P. 2540 m. Miller disq. Tot. 10:500. Helyre 25:72, 36, 151. Biztosan nyerve Victor C. P. galoppozás miatt disq. VI. Szt. Ábrahámi dij. (I. fokozat) 1650 K. 2600 m Ditmár R. M. ur öé o. p m Aufpasser Tre­villian— Teodora 2650 m. Keefe 1 Idő 4-04' (1 32') Morgenstern és Ruzicka urak 4é m. p m Ideal 2650 m Tappan 2 Ditmar M. R. ur 4é o. f m Bánkbdn 2600 Nelson 3 Schramek R. ur 4é m. sp m Vértes 2625 m. Wöss 4 Morgenstern és Ruzicka urak 5é o. s m. Mindegy 2600 m. Dieffenbacher 0 Tot.: 10.25 25-41, 31. Küzdelem után nyerve. VII. Urkocsisok kettősfogata versenye. 1000 K. 6000 m. Br. Sennyey I. 6é m. sp k Katicza I Aleandre — Katicza, 8é m. sz h Mondják Cupid IV.—' Mumus 60o0 m. Tulajd. 1 Wienerwaldi ménes 6é m. p m Honfi, 6é m. p k Emma L. 6090 m. Kreipl K. ur 2 Gr. Nyáry K. 7é m. p k Lila, 7é m. p k Sarolta 6030 m. Hg Ypsilanti 3 Hanzély J. ur 5é m. s k Vesztes, 6é m. p k Rézi 6120 m. Tulajd. 4 Vencsellői ménes 5é m. p h Hunor. 5é m. d h 'idtos 6030 m. Br. Sennyey G. 0 — 5é m. p h Abel, 6é m. p h Tatárka 6060 m. Gr. Dessewffy M. 0 Tot.: 10:102. 25:38, 28. Küzdelem után nyerve. Programm. I. A barátság dija: Lucretia 25* 0 m. Emma L. 2500 m. Luczi M. 2500 Arian 2580 Vendel 2500 Tini 2720 Honfi 2500 Tip : Lucretia — Arian II. Zágrábi dij : Lady Simmons 2600 m. Ideal 2650 Mindegy 2600 F.nns 2650 Czicza 262r Aufpasser 2675 Vértes 2625 Brianzino 2676 Bánkbán 2625 Tip : Czicza — Vértes III. Senator A. dij: Circusmädel 2500 m. Bravo Azmon 2540 m. Lord Simon 2500 Ibolya 2560 Kikirits 2520 Náni 2560 Rigoletto 2520 • Levente 2600 Tip: Levente — Náni IV- Soproni dij: Admiral 2600 m. Wienerwalderin 2650 Tini 2600 ' Ada H. 2675 Kohinor 2625 Lady Simmons 2750 Tip : Ada H. — Wienerwalderin V. Bravado-dij : Viktoria 2500 Cyprienne 2 00 Kitty 2500 Cleopatra 2540 Norma 2500 Victor C. D. 2540 Tutti-frutli 2500 Minkusch 2540 Peti 2500 Kikirits 2560 Eszti néni 25C0 Sashalom. 2560 Smaragd 2500 Drah'n mä um 26C0 Tip : Victor C. D. — Sashalom VI. Körmendi-dij : Furcsa 2500 m. Zella 2525 m. Boulotte 2500 Achilles 2525 Nora S. 2500 Atesch 2526 Bajazzo 2500 Pretoria 2550 Alice N. 2500 Vértes 2700 Vidra 2500 Tip : Zella — Vértes VII. Urkocsisok keltösfogatu versenye. Lila—Sarolta 6000 Mérges-Páva M. 6000 Hannach L— Tessa I. t000 Vesztes-Rézi 6000 Parázs F.—Ciril 6000 Véncsellő- Bulsu 6030 Bravo— Talito I. 6060 Schneewitchen —Ne félj 6180 Miss Simmons— Talisman 6360 Tip: Ypsilanti hg. fogata —gr. Nyáry fogata. A Pozsonyi Ügetőverseny Egyesület igazgatósága a következő hirdetést teszi közzé: A Bécsben, nevezési zárlatunk után nyert pénzek ugy tekintendők, mintha a nevezési zárlatot megelő­zőleg nyerettek volna, tehát az alaphoz számítanak. Dessewffy Miklós gróf a Tonquini dijban Kikimts-el nyert 100 koronát a Hajtók és trainerek segélyalapja javára adta. A Clnb der Herrenfahrer az 1905. évi tavaszi meetingje keretében a wieni Trabrenn Verein pályá­ján eldöntésre kerülő Urkocsisok kettösfogatu ver­senyt irt ki, melynek tisztelet és pénzdija összesen 4000 korona. A versenyben 4é és idősebb belföldi, a Club der Herrenfahrer tagjának tulajdonában levő ló indulhat. Oly lovak, melyek egyesben 1000 koro­nát, vagy annál nagyobb összeget nyertek, kizárvák. Minden kettes fogatban elért 600 korona nyeremény után 30 méter térhátrány. Táv 6600 méter. Tét 100 korona. Második befizetés április 20-án 30 korona. Utánnevezések kettős első és második befizetés mel­lett április 20-áig történhetnek. A verseny május havában lesz. ORSZÁGOS LÓTENYESZTES. A lótenyészkerületek kérdése. Irta : Liiczenbrtc/ter Miklós. ii. Áttérve most az országos lótenyésztés egyéb kér­déseire, legyen szabad első sorban azon nézetemnek kifejezést adni, hogy az a benyomásom, miszerint lótenyésztésünk az utóbbi években nem halad előre; már pedig itt is, mint jóformán minden egyes nem­zetgazdasági ágban a stagnáció visszamenés. El kell hogy ismerjem, hogy nehezebb időket élünk, minden­ben fokozódik a kiadás és csak természetszerű, hogy ezzel szemben megvan a törekvés, hogy bevételein­ket is fokozzuk, belterjesebben gazdálkodjunk, már pedig a belterjes gazdálkodás nagy ellensége a ló felnevelésének, mely lehető sok szabad mozgási terü­letet, legelöket kiván meg; ezzel szemben a ló érté­kesítése nem haladt egyenlő mértékben ; sem a remontáért, sem pedig a luxuslóért többet nem ka­punk mint kaptunk ezelőtt busz évvel. Valljuk meg igazán, hogy előbbi időkben is csak a kisgazdának volt jövedelmező a lótenyésztés, közép és nagyobb birtokosoknak pedig csak a legritkább esetekben, mi volt tehát az inditó oka annak, hogy lótenyésztésünk a hetvenes években oly szép lendü­letet vett és a jövőt illetőleg még szebb reményekre jogosított ? Nézetem szerint ezen fellendülés legelső sorban Kozma Ferencz személyes behatásának volt tulajdonitható ; azon párját ritkító modor, melylyel a legmagasabb főúrtól le az utolsó földmivesig tudta buzdítani a tenyésztőket kitartásra és előrehaladásra, ellenállhatlan volt hatásában is; e mellett a tenyész­tés érdekében a legmesszebb menő kedvezményeket igyekezett nyújtani, azon (elfogásból indulva ki, hogy bőven meg fog térülni a vámon, ami a réven elvész és e tekintetben nem is csalatkozott, mert a fede­zett kanczák száma az országban nem remélt emel­kedést ért el és lókivitelüuk százszorta helyrepótolta a hozott áldozatokat és e mellett katonaságunk ren­delkezésére álló lóanyag oly minőségű lett, mely más államok irigységének tárgyát képezi. A lótenyésztési kedv ébrentartása érdekében mind lejebb szállíttattak a fedezési dijak az állomásokon, sót sok helyen ingyen fedeztek a mének a bér­mének dija is aránylag mérsékelt volt és minden igyekezet oda irányult, hogy ujabb és Ujabb körök vonassanak a lótenyésztés üzésébe ; és a siker nem maradt el. Hogy ezen irány volt a helyes, bizonyítja ezt első sorban lóállamányunknak aránylag rövid időn belül történt mondhatnám rohamos szaporodása számban, valamint fejlődése minőség tekintetében is, de bizo­nyítja ezt még fokozottan azon egyhangúság, is, melylyel a kilenczvenes években két izben megtartott lótenyésztési enquéle is, melyek mindegyike egyetér­töleg jelszóul kimondotta, hogy a lótenyésztés orszá­gos vezetésében továbbra is fenntartandó azon irány, melyet Kozma Ferencz tűzött ki. Ezzel szemben mit tapasztaltunk az utolsó tizenkét évben r Alig egy-két évvel Kozma Ferencz halála után jelentékenyen felemeltettek a fedeztetés állo­másokra kihelyezett állami mének fedezési dijai, sok esetben ötven-száz perczenttel is, felemeltettek a bér­mének dijai, később pedig az állami ménesekben eltöröltettek a tenyésztőknek addig adott összes ked­vezmények. Ily intézkedéseknek hatása természetszerűleg nem lehetett más, minthogy csökkent az országban f de­zett kanczák száma és igy persze ke esebb csikó neveltetett; gyenge vigasztal ásnak tartom ezzel szem­ben, hogy a fedeztetési dijakból befolyt összeg nem fogyatkozott meg, mert ez a látszólagos fináncziális eredmény pozitív nemzetgazdasági károsodással járt, Nem vigasztal meg engemet még azon tudat sem. hogy később lalán megint elértük az előbbeni szá­mokat, mert meg lett akasztva a természetes fejlő­dés, bénitólag hat a tenyésztők kedvére az ily in­tézkedés és kellő buzdítás hiányában sok ember felhagy a tenyésztéssel. Nincsenek rendelkezésemre statisztikai adatok, de folyton bejárva az országot, határozottan merem állítani, hogy a közép és nagyobb birtokos-osztály által üzütt lótenyésztés az utolsó években ugy szám, mint minőség tekintetében vissza­fejlődést mutat. Az állami méntelepek kérdésére áttérve, sz»rény véleményem szerint most már elértük azon hálást, melynél a szám szerinti szaporításnak szüksége már alig vagy legalább igen csekély mértékben forog fenn ; a szám szerint még szükséges szaporítást most már kiegyenlithetiük azáltal, hogy a községeket támogas­suk azon kötelezettségükben, hogy alkalmas sa|át apaállatokat szerezhessenek be maguknak. Az állami méntelepeknél most már mindinkább azon irányzat­nak kell érvényesülni, hogy a mének minősége emel­tessék magasabb fokra, mert e tekintetben lehetetlen állítani azt, hogy lépést tartottunk volna a követel­ményekkel szemben. Miután pedig az állami ménesek alig lesznek ké­pesek a telepek hiányát kifogástalan minőségű mé­nekkel pótolni, elengedhetlen szüksége mutatkozik annak, hogy a magántenyésztést minden rendelke­zésre álló eszköz felhasználásával arra bírjuk, hogv mének nevelését fokozottabb mértékben felkaroja; e tekintetben minden az állam által hozott áldozatot csak üdvös befektetésnek tartanám. Az állami ménesnek ügyeivel foglalkozva, termé­szetszerűleg első sorban a mezőhegyesi ménesnél akarok megállapodni, mert ez szolgáltatja a köz­tenyésztésnek a legbecsesebb anyagot. A jelenlegi négy ménesre való beosztást csak helyeselni lehet és ezen a kereten belül kell mun­kálkodnunk a lehető legjobb minőség előállítására ; téves hitnek tartom azt, hogy az angol telivér alkal­mazása, természetesen jól megválasztva az egyede­ket, oly kanczaanyagnál, mint a mezőhegyesi, elfino­mitólag hatna; ily hatással ép ugy lehet egy nem megfelelő félvérmén is, habár ö maga a legerőtelje­sebb csontozattal bírjon. Semmikép sem azt akarom állítani, hogy akár kizárólag, akár pedig nagyobb mértékben alkal­mazzuk a telivérméneket Mezőhegyesen, mint azt jelenleg történik, mert a jelleg fenntartására okvet­lenül mindig szükségünk lesz az illető törzsekből eredő félvér-egyedekre visszanyúlni, de határozottan nagyobb tévedésben vannak azok, akik állítják, hogy a telivér alkalmazása folytán a mezőhegyesi törzs­anyag az országos tenyésztés érdekében visszaesés mutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom