Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905
1905-04-17 / 23. szám
1905. április 10. VADÁSZ- ÉS YKRSKNY-LAP. 219 König Gy. ur m. p m Levente 2700 m Mac Dowell 2 Wienerwaldi ménes m. p k Náni 2700 m. Ryerson 3 Morgenstern és Ruzicka urak m. sz k Ibolya 2700 m. Tappan 4 Vencsellői ménes m. kcs m Kikirits 2700 m. Cassolini 5 Morgenstern és Ruzicska urak m. p m Lord Simmon 2700 m. Nelson 0 Morgenstern és Ruzicska urak m. s m Robinetti 2700 m. 0. Dieffenbacher 0 Tot.: 10:17. 25:33, 28, 29. Biztosan nyerve. IV. Szegedi dij. (III fokozat) 1250 K. 2500 m. Pusztaberényi ménes 4é m. sp h Admiral Leo Simmons—Aspasia 2525 m. Capovilla 1 Idő 4:05» (1:37') Schlesinger V. és társa urak öé o. f m Achilles 2525 m. J. Brown 2 Körmendi ménes 4é m. p h Bajazzo 2500 m. Ryerson 3 Kreipl testv. 7é m vd h Vidra 2500 m. Keefe 4 Vetli O. ur 4é o. vd m Atesch 2525 m. Cassolini 0 Nowák F. ur 5é o. p k Boulotte 2500 m. O. Dieffenbacher disqal. Tot. : 10:15. 25:31, 33. Fölénnyel nyerve. Boulotte galoppozás miatt disqualifikáltatott. V. King Nntwood-dij. (II. osztály). 1150 K. 3éves 2500 m. Schlesinger V. és társa urak o s k Cleopatra Quee Allen—Jessie D. 2500 m. J. Brown 1 Idő 4 04» (1-37') Schwarzinger J. ur m. p m Sashalom 2540 m. Tul. 2 Körmendi ménes m. p k Cyprienue 2500 m. Ryerson 3 Ditmar R. M. ur o. sp m Drah'n ma um 2600 m. Nelson 4 Veth O. ur o. s k Viktoria 2500 m. Kunz 0 Morgenstern és Ruzicka urak o. p k May be 2500 m. Tappan 0 Wienerwaldi ménes m. sp m Victor C. P. 2540 m. Miller disq. Tot. 10:500. Helyre 25:72, 36, 151. Biztosan nyerve Victor C. P. galoppozás miatt disq. VI. Szt. Ábrahámi dij. (I. fokozat) 1650 K. 2600 m Ditmár R. M. ur öé o. p m Aufpasser Trevillian— Teodora 2650 m. Keefe 1 Idő 4-04' (1 32') Morgenstern és Ruzicka urak 4é m. p m Ideal 2650 m Tappan 2 Ditmar M. R. ur 4é o. f m Bánkbdn 2600 Nelson 3 Schramek R. ur 4é m. sp m Vértes 2625 m. Wöss 4 Morgenstern és Ruzicka urak 5é o. s m. Mindegy 2600 m. Dieffenbacher 0 Tot.: 10.25 25-41, 31. Küzdelem után nyerve. VII. Urkocsisok kettősfogata versenye. 1000 K. 6000 m. Br. Sennyey I. 6é m. sp k Katicza I Aleandre — Katicza, 8é m. sz h Mondják Cupid IV.—' Mumus 60o0 m. Tulajd. 1 Wienerwaldi ménes 6é m. p m Honfi, 6é m. p k Emma L. 6090 m. Kreipl K. ur 2 Gr. Nyáry K. 7é m. p k Lila, 7é m. p k Sarolta 6030 m. Hg Ypsilanti 3 Hanzély J. ur 5é m. s k Vesztes, 6é m. p k Rézi 6120 m. Tulajd. 4 Vencsellői ménes 5é m. p h Hunor. 5é m. d h 'idtos 6030 m. Br. Sennyey G. 0 — 5é m. p h Abel, 6é m. p h Tatárka 6060 m. Gr. Dessewffy M. 0 Tot.: 10:102. 25:38, 28. Küzdelem után nyerve. Programm. I. A barátság dija: Lucretia 25* 0 m. Emma L. 2500 m. Luczi M. 2500 Arian 2580 Vendel 2500 Tini 2720 Honfi 2500 Tip : Lucretia — Arian II. Zágrábi dij : Lady Simmons 2600 m. Ideal 2650 Mindegy 2600 F.nns 2650 Czicza 262r Aufpasser 2675 Vértes 2625 Brianzino 2676 Bánkbán 2625 Tip : Czicza — Vértes III. Senator A. dij: Circusmädel 2500 m. Bravo Azmon 2540 m. Lord Simon 2500 Ibolya 2560 Kikirits 2520 Náni 2560 Rigoletto 2520 • Levente 2600 Tip: Levente — Náni IV- Soproni dij: Admiral 2600 m. Wienerwalderin 2650 Tini 2600 ' Ada H. 2675 Kohinor 2625 Lady Simmons 2750 Tip : Ada H. — Wienerwalderin V. Bravado-dij : Viktoria 2500 Cyprienne 2 00 Kitty 2500 Cleopatra 2540 Norma 2500 Victor C. D. 2540 Tutti-frutli 2500 Minkusch 2540 Peti 2500 Kikirits 2560 Eszti néni 25C0 Sashalom. 2560 Smaragd 2500 Drah'n mä um 26C0 Tip : Victor C. D. — Sashalom VI. Körmendi-dij : Furcsa 2500 m. Zella 2525 m. Boulotte 2500 Achilles 2525 Nora S. 2500 Atesch 2526 Bajazzo 2500 Pretoria 2550 Alice N. 2500 Vértes 2700 Vidra 2500 Tip : Zella — Vértes VII. Urkocsisok keltösfogatu versenye. Lila—Sarolta 6000 Mérges-Páva M. 6000 Hannach L— Tessa I. t000 Vesztes-Rézi 6000 Parázs F.—Ciril 6000 Véncsellő- Bulsu 6030 Bravo— Talito I. 6060 Schneewitchen —Ne félj 6180 Miss Simmons— Talisman 6360 Tip: Ypsilanti hg. fogata —gr. Nyáry fogata. A Pozsonyi Ügetőverseny Egyesület igazgatósága a következő hirdetést teszi közzé: A Bécsben, nevezési zárlatunk után nyert pénzek ugy tekintendők, mintha a nevezési zárlatot megelőzőleg nyerettek volna, tehát az alaphoz számítanak. Dessewffy Miklós gróf a Tonquini dijban Kikimts-el nyert 100 koronát a Hajtók és trainerek segélyalapja javára adta. A Clnb der Herrenfahrer az 1905. évi tavaszi meetingje keretében a wieni Trabrenn Verein pályáján eldöntésre kerülő Urkocsisok kettösfogatu versenyt irt ki, melynek tisztelet és pénzdija összesen 4000 korona. A versenyben 4é és idősebb belföldi, a Club der Herrenfahrer tagjának tulajdonában levő ló indulhat. Oly lovak, melyek egyesben 1000 koronát, vagy annál nagyobb összeget nyertek, kizárvák. Minden kettes fogatban elért 600 korona nyeremény után 30 méter térhátrány. Táv 6600 méter. Tét 100 korona. Második befizetés április 20-án 30 korona. Utánnevezések kettős első és második befizetés mellett április 20-áig történhetnek. A verseny május havában lesz. ORSZÁGOS LÓTENYESZTES. A lótenyészkerületek kérdése. Irta : Liiczenbrtc/ter Miklós. ii. Áttérve most az országos lótenyésztés egyéb kérdéseire, legyen szabad első sorban azon nézetemnek kifejezést adni, hogy az a benyomásom, miszerint lótenyésztésünk az utóbbi években nem halad előre; már pedig itt is, mint jóformán minden egyes nemzetgazdasági ágban a stagnáció visszamenés. El kell hogy ismerjem, hogy nehezebb időket élünk, mindenben fokozódik a kiadás és csak természetszerű, hogy ezzel szemben megvan a törekvés, hogy bevételeinket is fokozzuk, belterjesebben gazdálkodjunk, már pedig a belterjes gazdálkodás nagy ellensége a ló felnevelésének, mely lehető sok szabad mozgási területet, legelöket kiván meg; ezzel szemben a ló értékesítése nem haladt egyenlő mértékben ; sem a remontáért, sem pedig a luxuslóért többet nem kapunk mint kaptunk ezelőtt busz évvel. Valljuk meg igazán, hogy előbbi időkben is csak a kisgazdának volt jövedelmező a lótenyésztés, közép és nagyobb birtokosoknak pedig csak a legritkább esetekben, mi volt tehát az inditó oka annak, hogy lótenyésztésünk a hetvenes években oly szép lendületet vett és a jövőt illetőleg még szebb reményekre jogosított ? Nézetem szerint ezen fellendülés legelső sorban Kozma Ferencz személyes behatásának volt tulajdonitható ; azon párját ritkító modor, melylyel a legmagasabb főúrtól le az utolsó földmivesig tudta buzdítani a tenyésztőket kitartásra és előrehaladásra, ellenállhatlan volt hatásában is; e mellett a tenyésztés érdekében a legmesszebb menő kedvezményeket igyekezett nyújtani, azon (elfogásból indulva ki, hogy bőven meg fog térülni a vámon, ami a réven elvész és e tekintetben nem is csalatkozott, mert a fedezett kanczák száma az országban nem remélt emelkedést ért el és lókivitelüuk százszorta helyrepótolta a hozott áldozatokat és e mellett katonaságunk rendelkezésére álló lóanyag oly minőségű lett, mely más államok irigységének tárgyát képezi. A lótenyésztési kedv ébrentartása érdekében mind lejebb szállíttattak a fedezési dijak az állomásokon, sót sok helyen ingyen fedeztek a mének a bérmének dija is aránylag mérsékelt volt és minden igyekezet oda irányult, hogy ujabb és Ujabb körök vonassanak a lótenyésztés üzésébe ; és a siker nem maradt el. Hogy ezen irány volt a helyes, bizonyítja ezt első sorban lóállamányunknak aránylag rövid időn belül történt mondhatnám rohamos szaporodása számban, valamint fejlődése minőség tekintetében is, de bizonyítja ezt még fokozottan azon egyhangúság, is, melylyel a kilenczvenes években két izben megtartott lótenyésztési enquéle is, melyek mindegyike egyetértöleg jelszóul kimondotta, hogy a lótenyésztés országos vezetésében továbbra is fenntartandó azon irány, melyet Kozma Ferencz tűzött ki. Ezzel szemben mit tapasztaltunk az utolsó tizenkét évben r Alig egy-két évvel Kozma Ferencz halála után jelentékenyen felemeltettek a fedeztetés állomásokra kihelyezett állami mének fedezési dijai, sok esetben ötven-száz perczenttel is, felemeltettek a bérmének dijai, később pedig az állami ménesekben eltöröltettek a tenyésztőknek addig adott összes kedvezmények. Ily intézkedéseknek hatása természetszerűleg nem lehetett más, minthogy csökkent az országban f dezett kanczák száma és igy persze ke esebb csikó neveltetett; gyenge vigasztal ásnak tartom ezzel szemben, hogy a fedeztetési dijakból befolyt összeg nem fogyatkozott meg, mert ez a látszólagos fináncziális eredmény pozitív nemzetgazdasági károsodással járt, Nem vigasztal meg engemet még azon tudat sem. hogy később lalán megint elértük az előbbeni számokat, mert meg lett akasztva a természetes fejlődés, bénitólag hat a tenyésztők kedvére az ily intézkedés és kellő buzdítás hiányában sok ember felhagy a tenyésztéssel. Nincsenek rendelkezésemre statisztikai adatok, de folyton bejárva az országot, határozottan merem állítani, hogy a közép és nagyobb birtokos-osztály által üzütt lótenyésztés az utolsó években ugy szám, mint minőség tekintetében visszafejlődést mutat. Az állami méntelepek kérdésére áttérve, sz»rény véleményem szerint most már elértük azon hálást, melynél a szám szerinti szaporításnak szüksége már alig vagy legalább igen csekély mértékben forog fenn ; a szám szerint még szükséges szaporítást most már kiegyenlithetiük azáltal, hogy a községeket támogassuk azon kötelezettségükben, hogy alkalmas sa|át apaállatokat szerezhessenek be maguknak. Az állami méntelepeknél most már mindinkább azon irányzatnak kell érvényesülni, hogy a mének minősége emeltessék magasabb fokra, mert e tekintetben lehetetlen állítani azt, hogy lépést tartottunk volna a követelményekkel szemben. Miután pedig az állami ménesek alig lesznek képesek a telepek hiányát kifogástalan minőségű ménekkel pótolni, elengedhetlen szüksége mutatkozik annak, hogy a magántenyésztést minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával arra bírjuk, hogv mének nevelését fokozottabb mértékben felkaroja; e tekintetben minden az állam által hozott áldozatot csak üdvös befektetésnek tartanám. Az állami ménesnek ügyeivel foglalkozva, természetszerűleg első sorban a mezőhegyesi ménesnél akarok megállapodni, mert ez szolgáltatja a köztenyésztésnek a legbecsesebb anyagot. A jelenlegi négy ménesre való beosztást csak helyeselni lehet és ezen a kereten belül kell munkálkodnunk a lehető legjobb minőség előállítására ; téves hitnek tartom azt, hogy az angol telivér alkalmazása, természetesen jól megválasztva az egyedeket, oly kanczaanyagnál, mint a mezőhegyesi, elfinomitólag hatna; ily hatással ép ugy lehet egy nem megfelelő félvérmén is, habár ö maga a legerőteljesebb csontozattal bírjon. Semmikép sem azt akarom állítani, hogy akár kizárólag, akár pedig nagyobb mértékben alkalmazzuk a telivérméneket Mezőhegyesen, mint azt jelenleg történik, mert a jelleg fenntartására okvetlenül mindig szükségünk lesz az illető törzsekből eredő félvér-egyedekre visszanyúlni, de határozottan nagyobb tévedésben vannak azok, akik állítják, hogy a telivér alkalmazása folytán a mezőhegyesi törzsanyag az országos tenyésztés érdekében visszaesés mutat.
