Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905
1905-03-18 / 12. szám
148 1905. márczius 18. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Állami lovak a falkavadászatokon. A masteri relácziók közül e héten gróf Forgách László jelentését közöljük. A mándoki falka a debczeni méntelepböl tiz mént kapott kipróbálásra, a melyekről a master kedvezően nyilatkozik. A vadászidény Mándokon is rövid volt s igy a lovakat teljesen kipróbálni nem leheteti. íme a részletes jelentés : A debreczeni m. kir. áll. méntelepböl a mándoki falka megett kipróbálásra átengedett mének képességének leírása. Az alábbiakban vagyok bátor a nagym. m. k. földmivelési minisztérium által a falkavadászatokra kipróbálás czéljából engedélyezett mének képességéröli jelentésemet beadni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az ez évi rövid idény miatt komoly kipróbálásról szó sem lehetett és annak lehetősége nincs kizárva, hogy egy hosszabb idény és erösebb kipróbálás után, az egyik vagy másik ménröli mostani relátiómat esetleg nem kellett volna-e módosítani? 403. Leperd 5. (Furioso XII—Bimbó.) Elég sebességgel és kitartással biró, biztosan és kedvvel ugró, kellemes szájú, jó temperamentumu vadászló. Vadászott négyszer. 155. O-Bajan 11—10. (0 Bajan II.—56.) Jussuf. Nagyon szelid, kellemes, az akadályoktól nem vonakodó, bár lássu, de azért gyözös ló. Vadászott ötször. 359. Dombóvár 16. (Kis Galamb—Füles.) Minden tekintetben nagyon kielégítő képességet árult el. Kár hogy ezen rövid idény alatt jó vadászconditióba sem volt hozható, azt hiszem, hogy elsőrendű vadászló lett volna belőle. Vadászott ötször. 329. Dzsinghizkhan 1. (Dzsinghizkhan —133. Zarif I.) Nagyon fürge, ügyesen mászó és ugró, jóakaratú, bár kissé lassú vadászló. Vadászott hatszor. 1027. 0 Bajan 22. (0 Bajan—146. Gazlan.) Rendkívül kemény, nagyon jól vágtázó, nagyon ügyesen ugró és mászó, kellemes temperamentumu, tehetséges vadászló. Rendesen a sebes falka után ment az első ostorász alatt, ki mindig csak dicséröleg nyilatkozott róla. Vadászolt tizszer. 576. Furioso XX111. 6. (Furioso XXIII.—129 Furioso XXI—13.J Egy minden tekintetben elsőrendű vadászló képességét árulta el. Sebes, gyözös, jó ugrási képességű, nagyon kellemes temperamentumu és kellemes szájú tehetséges jó ló. Vadászott kilenczszer. 577. &íf«tóífJÍ.(Kisbéröcscse—Deli). Kellemetlen szájú ló, eleinte radadt, de később megadta magát, nagyon jól ugrott, de rendkivül lassú volt s igy csakis a lassú falka után lehetett öt használni. Vadászott hatszor. 818. Deutscher Michl II-5. (Deutscher Michl II.— 101. Buck-a-boo 2.) Sem alkata, sem vágtája, sem conditiója nem olyan, hogy a vadászmezönyben hasznát lehetne venni. Egy lovász lovagolta mint kisérőlovat egy hölgy mellett. Vadászott ötször. 976. Dombovár 8. (Kis Galamb—Száraz). Határozott ellenszenve volt minden, még a legcsekélyebb akadály iránt is, ugrani egyáltalában nem tudott és nem akart, azonkívül fél szája miatt kellemetlen is volt, nagyon lassú, de azért meglehetős gyözös ló. Vadászott nyolczszor. 556. Ozora 5. (Gutkeled—Menyecske.) Bár lassú, de azért elég gyözös, nagyon kellemes és ügyes jó temperamentumu ló. Vadászott kilenczszer. Gróf Forgách László. A lóértékesités nehézsége. E czim alatt Löherer Andor ur hosszabb czikket ir a Bp. H. mult vasárnapi számába s a Németországgal kötött kereskedelmi és vámszerződés tételeivel foglalkozik. Közöljük e czikkböl a kővetkező részletet: Németország összes lóbevitelének éppen tizedrészét szerezte be Magyarországból; de mert statisztikájában a lóbevitel csakis tonna suly szerint van kitüntetve, a magyar ló darab száma ebből meg nem állapitható. A bevitt összes érték : 9,137.000 márka. A mi közvetetlenül bevitt lovaink darab száma 1903-ban 3431 darab kocsi- és igásló, mig 1904-ben 4567 darab. Ehhez csatlakozik még a külön ki nem mutatott 8000 darab versenylónak, tenyészménnek, tenyészkanczának, csikónak és hátas-lónak Németországba kivitt kontingense és 1904-ben a 7560 darabból kivitt rész. Föltehetjük, hogy ama 8000 és 7560 darabnak a negyedrésze mehetett ki Németországba; igy tehát pontosabb statisztikai adat hiányában az összes kivitel tett 1903-ban 5431 darabot és 1904-ben 6357 darabot. Az 1903. évi 5431 darab ló értéke lehetett a budapesti árak szerint: 2400 drb kocsiló 800 K.-jával 1,920,000 K. 1031 « « 1000 « 1,031 000 « 1000 « tenyész-és hátaslólOOO « 1,000.000 « 1000 « « 1300 « 1,300.000 « 5431 drb. ló ~ 5,251. 00 K. Az 1904. évi 6357 darab ló értéke .lehetett : 3467 drb kocsiló 800 K-jávai 2,773.600 K. 1000 « « 1000 « 1,000.000 « 1000 <• tenyész-és hátasló 1000 « 1,000.000 « 890 « « « 1300 « 1.157.000 « 6357 drb ló = 5,930.600 K. Képzeljük el, hogy ennek a — mondjuk — egész lókivitelünknek mintegy ötödrészére, minő hatása lesz a 350 százalékos, 600 százalékos, 700 százalékos és 1200 százalékos vámfölemelésnek. Hogy azt az öt és hat millió koronát, a mit a Németországba való lókivitelnél eddig elértünk — és a további árhanyatlás és az értékesítés megrekedéséből előálló kiszámíthatatlan milliókat — el ne veszítsük, olyan intézkedéseket kell tennünk, hogy az értékesítendő anyag belértéke legalább is a vámmal emelkedjék. Máskülönben meg az az eset is beállhat, hogy lovainkat értékesíteni is alig fogjuk tudni. IIa a német árcsökkentő nagy vámok miatt lovaink értékesítése akadályba ütközik, akkor annak a hatása az összes értékesítésre váró lóanyagunkra is kiterjed. Eme 6357 darab Németországba kivitt ló értékesítésének esélye egészben 29,000 darab, eladásra kerülő lovunkra terjed ki. Vagyis ennek a hatása rosszabb a ragadós betegségnél, mert a ragadós bajt okozó állatot lehet elkülöníteni, vagy lebunkózni, de ezt a 6357 darab kirekedt lovat eltüntetni nem lehet. Lóvásárainkra az egész 1,973.000 darabból álló lóállományunknak husz százaléka hajtatott az 1903 évben, s a fölhajtott állománynak 38 százalékát adták el: 121000 darabot. Ha a kivitel megakadásával az árcsökkenést csupán száz koronára teszszük, akkor ez. máris 1,210.000 korona. De ha az árhanyatlás bekövetkezik, lehet ez kétszáz és háromszáz korona is és ekkor már az árveszteség 2,420.000 korona és 3,630.000 korona. Hogy a nagy küzdelemmel hosszú éveken át teljesített munkánk eredménye most az ilyen lehetetlen vámszerzödéssel mégis egészen tönkre ne tétessék, ennek meggátlására teszem a kővetkező javaslatokat. Világosan látjuk, hogy a darabonként 62 és 100 márka vámmal szemben ezentúl értékesebb lovakat kell előállítanunk. Ennek egyedüli módja a tenyésztés javítása a jobb tenyésztöanyag kiválasztása révén. A kanczaanyagot is osztályozni es kiválasztani kell, s ezután megfelelő ménanyagról gondoskodni. A tájfajta tenyésztésre máris rátértünk. Ez annál halaszthatatlanabb most már, mert ha a vásárainkon fölhajtott, s ottan eladott 121.000 darab ló számarányát tekintetbe veszszük, ez az 1,973.000 darab egész lóállományunknak csupán: 6'2 százaléka! Ez tehát bizonyítja, hogy igen sok selejtes lóanyagunk van, a mely a tenyésztést meg nem érdemli, és ki nem fizeti. A helyzet javításával tehát ezért is sietni kell országos szempontból. Ezért is nem jövedelmező lótenyésztésünk. Ez tehát a kanczaanyag selejtezését követeli. Sok hibás alkatú, átörökölt hibákkal biró kancza fog a jobb kancaanyagnak helyet és elsőbbséget adni. A haszon kézzelfogható, mert kevesebb, de kitünö, hibátlan tenyészanyagot lehet és kell ezután tartani. A tenyészeredmény tehát tetemesen jobb lesz, igy a haszon is nagy arányban fog emelkedni; a veszteség pedig csökkenni fog. A másik haszon az, hogy az értékesebb tenyészanyagot jobban, bővebben és megfelelőbben fogják a gazdák takarmányozhatni, vagyis a fejlődés igy jobban lesz biztosítva és gyorsabb is lesz. A budapesti Tattersall ez évi tavaszi XXIX. luxuslóvásárját márczius 13—15-ig tartotta meg a Tattersall telepén. Az idei vásár minden tekintetben sikerültnek mondható, a felhajtott anyag több mint fele vevőre talált, s az elért átlagár nem maradt mögötte az előző éveknek. A vásár, mint rendesen, most is díjazással volt egybekötve, s a biráló-bizottság, melynek elnöke Andrássy Sándor gróf, előadója pedig Jeszenszky Pál az 0. M. G. E. titkára volt, 14-én birálta meg a fölhajtott lovakat s a dijakat a következőleg Ítélte oda: A négyes fogatoknál az I. dijat Tisza Kálmán gróf fogatának, a II. dijat Hadik János gróf fogatának, a III. dijat Fáy Béla fogatának. A hintós kettős fogatoknál az I. dijat Häuser Adolf fogatának, a 11. dijat Mikovics Sándor fogatának. A Jukker kettős fogatoknál az I. dijat Andrássy Sándor gróf fogatának, a II. dijat Bruder és Deutsch fogatának, a III. dijat Fáy Béla fogatának, díszoklevelet Andrássv Sándor gróf fogatának. Hátas lovaknál az I. dijat Széchenyi Viktor gróf lovának, a II. dijat Baruch Jenő lovának, a III. dijat Bornemissza Boldizsár lovának. Elismerő oklevelet Széchenyi Viktor gróf lovának. A vásárra összesen 404 lovat jelentettek be, ebből tényleg megjelent a vásáron 358 ló. Eladatott 188 darab, tehát a felhajtott anyag 52 ,/ í 0/oa- Összár 248 320 korona, egy lóra tehát átlag 1320 korona jut. A legjobb árakat a kővetkezők érték el : Mikovics Ágost tulajdonából Legény —Kakas kettős ang. fv. (Krantz Edmond 35U0 kor.), Gutzjahr Miháty tulajdonából Ella—Mártha kettős lippizai (Ambrus Károly 3000), Gr. Hadik János tulajdonából Kedves—Vilma keltős ang. fv. (Hermann Miklós 2800), Fischer Samu tulajdonából Balduin—Gáspár kettős ang. fv. (Löbstein Henrik 3200), Bruder és Deutsch tulajdonából Slézi—Sári kettős ang. fv. (Krantz Edmund 3000), Nagy Ákos tulajdonából kettős ang. fv. (Rosenfeld József 4000), Fáy Béla tulajdonából Daru—Bogár kettős ang. fv. (Dr. Brunner Ferencz 3000), Dungyerszky Antal tulajdonából Remény - Bálor lippizzai és Furi—Kesely kettős ang. fv. (Fischer Mór 6000), Häuser Adolf tulajdonából Furioso—Magda kettős ang. fv. (Mayer Ernő 4000), Mikovics Sándor tulajdonából Flóra—Baba kettős ang. fv. (Schlesinger 5400), Hauser Adolf tulajdonából Livno—Legény kettős ang. fv. (Neumann Lipót 4500), Fischer Samu tulajdonából Piros ang. fv. hátas, Eszti ang. fv. hátas, Bojtár— Janka kettős ang. fv. (Schweitzi köztársaság 8700), Gr. Andrássy Sándor tulajdonából Lidércz—Virág czinderi kettős 2800), Fáy Béla tulajdonából Illik am. fv. Sári ang. fv. jukker kettős (Földes Kelemen 3000), Fisc' er Samu tulajdonából Szultán— Villány kettős ang. fv. (Neumond Lipót 5000), Ugyanannak tulajdonából Kudarcz ang. fv. hátas, Hajnal ang. fv. hátas, Makrancz ang. fv. hátas, Daru ang. fv. hátas, Holló ang. fv. hátas, (Löbstein Nándor 13600), Fáy Béla tulajdonából Catleja, Primás II—Catalpa ang. telivér hátas, Bolygó ang. fv. hátas (Mayer Ernő 3000), Lipthay Artúr tulajdonából Vilma—Rozi ang. fv. kettős (E- C. Bürger Söhne 2-00), Mouillard Victor tulajdonából Dodica aug. fv. női hátas (Löbstein Nándor 3000) Hauser Adolt tulajdonából Salgó—Bibor kettős ang. fv. (Gr. Károlyi Victorné 6000). Az uj német vámszerződés. Az uj vámszerződés mint mult számúnkban is megírtuk, jelentékenyebb vámtételeket állapit meg az Ausztria-Magyarországból exportált lovakra. A régi vám, melyet az 1892. III. t. cz. határozott meg, tudvalevőleg a következő volt : Lovak: o) két évnél idősebb 24.—100. K.— b) két éves korig 12.—50. « Az uj német autonom vámtarifa faj és érték szerint állapította meg a vámokat és pedig következőképen. a) nori fajta : 1. 1200 kor. értékig 108'— K. 2. 1200—1440 kor értékig 216 — « 3. 1440—1800 kor. értékig ... 216'— « 4. 1800-3000 kor. értékig 216"— « 5. 3000 kor. értéken felül ... 432.— « b) nem nori fajta : 1. 1200 kor. értékig 108 — « 2. 1200—1440 kor értékig ... ... 216 — « 3. 1440—3000 kor. ért 216'— « 4. 3000 koronán felül 432 — « Szopós csikó —'— Elválasztott csikó ... —'— A kereskedelmi vámszerzödés jóval alacsonyabb tételeket állapított meg, és pedig a kővetkezőket. a) nori fajta : 1. 1200 kor. értékig ... ... 60— K. 2. 1200—1440 kor. értékig. 8640 « 3. 1440—1800 « « .. ... 90 — « 4. 1800—3000 « « 144-— « 5. 3000 kor. értéken felül ... ... 432"— « b) nem nori faj : 1. 1200 kor. értékig 86 40 « 2. 1200— 14Í0 kor. értékig... ... 144 — « 3. 1410—3000 « « 432"— « 4. 3000 kor. felül... ... ... ... 432 — « Szopós csikó — vámm. Elválasztott csikó ... 36'— « A szerződés, melynek életbr lépése 1906. márczius l-re van tervezve, már alá van irva, szükséges azonban, hogy a képviselőház is hozzájáruljon. A parlament a részletekre nem terjedhet ki, hanem vagy elfogadja vagy elutasítja, a szerződési egyes pontokon nem módosithat. A szerződéshez még hozzá kell füznünk, hogy olyan lovak, melyek az állam által, vagy állami jóváhagyással tenyészczélokra vihetnek be, kétéves korukig, 21 korona vám alá esnek. Oly lovakra pedig, melyek 300 márkánál többet nem érnek s 140 méternél nem magasabbak (botmérték) 36 korona a vámtétel. A nóri fajra vonatkozó kedvezményt csakis a tiszta nóri faj, vagy pedig oly lovak vehetik igénybe, melyek egy nóri mén és egy hidegvérű kancza keresztezéséből származnak. Ennek igazolására a szállító tartozik egy osztrák vagy egy magyar hatóság által kiállított bizonyítványt felmutatni. Azonban sem e hivatal, sem pedig a bizonyítvány kiállítása körüli eljárás még nincs megállapítva. Végül felemiitjük az állategészségügyi egyezményhez tartozó zárjegyzökönyv 4-ik pontját, mely a verseny és ügetőverseny lovak bevitele körüli eljárásról szól. E szerint szükséges, hogy a bevitt ló a versenyegylet által kiállított igazolvánnyal legyen ellátva, melyhez s íükséges az állami állatorvos bizonyítványa is, hogy a szállított ló egészséges s hogy három hónap óta környezetében ragályos betegség elö nem fordult. A svájczi kormány azt az óhaját tudatta a földmivelésügyi ministeriummal, hogy J0 drb. katona lovat szeretne vásárolni nálunk. E czélból a tavaszi luxus lóvásárra egy bizottság fog Svájczból eljönni. A svájcziak 168 cm. magas korrect katonatiszti hátaslovakat fognak venni és súlyt fektetnek ugy apai, mint anyai ágon a jó származásra. Ilyen megfelelő lovakért 1200 1500 koron i árt fizetnenek.
