Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-02-18 / 8. szám

VADÁSZ ÉS VERSEM-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok szövetkezete, A Budapesti Polo-Club, X Pozsonyi ügetßverseny egyesület. Országos magyar galamblövő egylet A vidéki versenyegyletek s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. SSK (aTDJJlt Előfizetési ára: egész évre 24 kor., évre ápril október végéig (a vers.-idöszak) 20 kor., 1/ s évre január—junius 14 kor. és julius—deczember szintén 14 kor. Negyedévenként 8 kor. Az előfizetési pénzek a «Vadász-ós Versenylap» kiadóhivatalához (Ferenoziek bazárja III. lépcső I. emelet) czimezendök. 8. szám. Telefon-szám 657 Budapest, 1905. szombat, február 18. Távirati czim: Versenylap, Budapest. XLIX. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, karlsbadi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. HIYATALOS. Versenyhatárnapok 1905-re. Április Alag 2, 4, 6, 8, 9, 23, 24, 26 Bécs ._ 9, 11, 13, 16, 18, 23, 24, 27, 30 Május. Bécs __ 1, 25, 27, 28, 30 Pozsony 2, 3 Budapest 4, 6, 7, 9, 11, 13, 14, 16, 1«, 20. 21. Sopron ... ... 7, 10 Kottingbrunn (katonatiszti versenyegylet) ... 21, 24 Kassa 5:8, 29, 30 Jnnins. Bécs 1, 3, 4, 6 8, 10, 11, 12 Alag ... 9, 11, 12, 25, 27, 29 Debrecen 17, 18 'lata 18. Krakó... ... ... 18, 21, 25 Krakó (Galicziai urlovas club) 20, 24 Julius. Alag 1, 2 Kmlsbad 2, 4, 6, 9, 11, 13, 16 Siófok — _ 8, 9 Tátra-Lomnicz _ 13, 14, 16, 17. Kottingbrunn 23, 25, 27, 29, 30 Augusztus. Kottingbrunn 1, 3, 5, 6 Budapest 12,13, 15, 17, 19, 20, 22, 24, 26, 27, 29, 31. Szeptember. Bécs._ 3, 6, 7, 8. 10, 12, 14, 16, 17 Alag 3, 5, 8. 10 Budapest 21, 23, 24. 26, 28, 30. Oktober. Budapest ... 1, 3, 5, 7, 8, 10. Kolozsvár 1, 8, 15 Bécs 15, 17, 19, 21, 22, 24~ 26, 28, 29 November. Alag 4, 5, 7 Startodds fogadási szabályok. A Magyarországon és Ausztriában futandó minden oly versenyre, melynek értéke 10000 K, vagy nagyobb értékű, fix- vagy startodds szerint köthető fogadás. Ennél kisebb értékű versenyekre a fogadás csakis startodds szerint történhetik, a kővetkező szabályok szerint: 1. A bookmaker-startodds hivatalos jegyzései a magyarországi versenyekre a «Vadász- és Verseny­Laps-ban, az ausztiiai versenyekre a « Wochen-Renn­Kalender»-ben jelennek meg és a fogadások ezen jegyzések szerint számittatnak és fizettetnek ki. 2. Istállófogadásoknál akár nyerésre, akár helyre történik a fogadás, azon esetben, ha az istállóból nem egy, hanem több ló vesz részt a futamban, a tét összege annyi részre osztatik, a hány ló az is­tállóból a futamban részt vett. 3. Olyan esetekben, ha a fogadott ló a program­mon csak egy futamra van nevezve s akár tévedés­ből, akár hibás bemondás folytán egy oly futamra Íratott be, a melyre a ló nevezve nem volt, a foga­dás a lóra érvénytelen, szintúgy ha a fogadott ló a programmon több futamra van nevezve s akár téve­désből akár hibás bemondás folytán oly futamra Íra­tott be, a melyre a ló nevezve nem volt, akár nyert a ló, akár nem, a fogadás érvénytelen, a tét vissza­adandó. 4. A magyarországi valamint az ausztriai verse­nyeknél 3 hely csak azon esetben fizettetik, ha a futamban legalább 7 ló indult. Olya n futamokban, a melyekben 5 ló nem indul, nincsen helyfogadás. 5 és 6 lónál 1. és 2. helyre, az oddsnak »/»-a, 7 és több lónál 1. 2. és 3. helyre az oddsnak f-e számít­tatik, illetve fizettetik ki. 6. Holtveisenynél ugy nyerésre való, mint hely­fogadásoknál ha két ló között van holtverseny, ugy >/, tét, '/a odds, hármas holtversenynél '/s tét, '/a odds és igy tovább számíttatik és fizettetik ki. 6. A legkisebb tét nyerésre 10 korona, helyre 10 korona. 7. Vitás esetekben a Magyar Lovaregylet fogadási szabályai mérvadók. 8. Halmozott fogadásoknál a limit 120:1 ellen. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. TEL1VÉRE K ÉS VERSENYEK. A tautok. A verseny,üzemház, mint az élősdi, repkény az életerős tölgyhöz, hozzátartoznak a tautok, vagyis a kémek, a kik az istállók titkait iparkodnak kifürkészni, hogy a bookmakereknél vagy a tota­lisateurnél hasznukra fordítsák. A meddig a vilá­gon versenyek vannak, addig mindég lesznek tautok, ámbár a lovaregyletek kérlelhetetlen szigorúsággal üldözik őket s a versenyszabá­lyok 223. §-ának a) és d) pontja alapján minden pályáról kiutasítják a kémeket. A jelzett parag­rafus d) pontja a tautolást csirájában iparkodik elfojtani, ennek daczára mindig akadnak egye­sek, a kik e téren sikert próbálnak, hogy ter­mészetesen mihamar rajtavesszenek. Miután a Magyar Lovaregylet vezetősége a legnagyobb rigorozitással jár el e tekintetben, a tautok nálunk ritkák s azért, a mit alább elmondunk, inkább csak a kémek, hogy ugy mondjuk, nem­zetközi szereplésének megvilágításához tartozik. A tautok hazája természetesen Angolország, de igen kiterjedt ez a tipus Francziaországban, ahonnét özönével tiltják ki őket. A német lapok tele vannak a tautok alfajának, a tipstereknek hirdetéseivel, melyekben főként Francziaországra nézve különböző tipeket ajánlanak s nem egy­szer nyugodtan hivatkoznak rá, hogy ezzel, vagy azzal a jockeyvel összeköttetésben vannak. Igy a legutóbb szerencsétlenül elhalt Flintról, a ki­tűnő franczia lovasról írták ki, hogy tőle kapják tipjeiket s a kifogástalan jockey nem tudott eléggé tiltakozni e vád ellen. A taut működése elsősorban a versenypályák reggeli munkájára szorítkozik. Budapesten a Lovaregylet szigorúan őrködik a fölött, hogy ille­téktelen semmi körülmények között reggel a gyöpre ne juthasson és a pálya is, ugy van el­kerítve, hogy lehetőleg kívülről se lehessen a munkát figyelemmel kisérni. De ennek daczára hajnalonta nagy tömeg eyanus existencia őgye­leg a víztorony körül, távcsővel iparkodva ki­kémlelni, hogy mi történik odabent ? A tautok e neme arra vár, hogy munkájukat elvégezve, a lovászfiuk kijöjjenek az utizára, vagy a vendég­lőbe, a hol talán kifecsegik az istálló-titkokat. A kémek e fajtájával a rendőrség szokott elbánni; egy-két razzia elég arra, hogyadiszes társaság szét szaladjon, de a szakértő amúgy is látja, hogy az ily módon nyert informácziók vajmi sekélyes értékűek. A lovászfiú a legtöbb esetben nem tudja, hogy milyen súlyviszonyok álltak fönn az adott esetleges trialuál, miután ezt minden jól vezetett istálló lehetőleg titokban tartja s ugy intézi, hogy gyakran maga a jockey sem tudja, hány kilót lovagolt. Rendes trialnél ezenfelül az ember el is távolitja a lovakat ve­zető istállófiukat, s ha nem akar csalódásnak kitéve lenni, akkor már eleve a próbánál app­renticet nem alkalmaz, hacsak nem olyant, aki versenyekben már jó képességet mutatott. Fennmarad azonban mindenesetre még egy eset, az úgynevezett galopp, a mikor a trainer nem kívánja a lovastól, hogy teljesen kilovagolja lovát, de az iram alig valamit különbözik a verseny­pacetól. A galopp egy más faja, a mikor a lovak néhány száz métert jó canterben mentiek s aztán 200—300 métert sebes iramban futnak be. A versenynap reagelén pedig a lovak 400—500 méteres lehetőleg gyors galoppot végeznek; ez az úgynevezett sprmtelés. A munkának ezeket a fajtáit nem szokás kizárólag jockeykkal elvé­geztetni s a súlyviszonyokat sem élezzük ki, ennek daczára azonban szükséges, hogy a lovak terhei képességüknek megfelelöleg osztassanak be, a mit azonban reggelente nem ólommal szoktak kiegyenlíteni, hanem, ha például Tarai 55 kg.-mai üli az A. telivért, ugy a B. lóra, a mely az A.-nál mintegy 15 kg.-mai rosszabb, 40 kg.-os fiu kerül. Már ez is tisztán mutatja, milyen hamis ered­mények származnak, ha a galoppokból konzek­vencziákat akarnánk levonni. De merőben ab­szurdum egy ló képességét azon az alapon meg­ítélni, hogy 200—300 méteren át talán gyorsabb, mint a másik s még veszedelmesebb a jó can­terben végzett munka végpontjánál állva, azt mondani ez vagy amaz a ló «elmehetett» volna a többitől. Némely telivér megkívánja, hogy egész uton hajtsák; az u. n. galoppnál ez természe­tesen el fog maradni, egy másik lónak a rajta üló apprentice nem megfelelő lovas, mig ha a sprintelésnél egy ló csak két hosszal ugrik el a másik elótt, társa a rövid távolságon soha többé utói nem éri. Mindezeket inkább csak a nagy közönség ked­véért mondottuk el; a szakember óvakodni fog tőle, hogy a munkának erre a nemére fogadási Kombináczió szempontjából súlyt helyezzen, s ha mégis megteszi, egy kísérlet elegendő lesz reá, hogy a kedve tóle elmenjen. A melyik taut te­hát ezen az alapon indul el, az elnyeri méltó jutalmát. Más természetesen az, ha a kém egy trial közelébe férkózhetik. A dolog természetében rejlik, hogy a próbát többnyire az a ló nyeri meg, a mely az adott súlyviszonyok közt társai közt a legjobb. Lehetetlen feladat elé egy lovat sem tanácsos állítani s ugy kombinálni, hogy például a harmadiknak beérkezett ló 6 kg-mal ugyaD rosszabb, mint társai, de hiszen 6 kg-mal többet is tettünk rá, semmint a papírforma meg­engedte volna, kétes értékű alap, mert a 6 kg-mal megvert ló, épen ugy lehet 12 kg-mal is megverve: egy stone hosszakban és stilus- ban kifejezve igen sokat tesz ki. A legbiztosabb fogadási alap tehát az, mikor a lovak a papír­formának megfelelően vannak a trialbe beállítva s A. mondjuk könnyen két hosszal nyer, C. pe­dig ujabb két hosszal harmadik közvetlenül D. előtt. Budapesten és Alagon nincs akadálya, hogy a trialok szabályszerűen folyhassanak le; Legközelebbi számunk szombaton jelenik meg. — A mai szám ára 40 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom