Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-02-11 / 7. szám

1905 február 11. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 105 Séta Megyeren Abban a reményben mentem ki szerdán reggel Megyerre, hogy a ködös februáriusi reggel kiérkezésig kellemes kora tavaszi időnek ád helyet — a termométer hajnalban négy fok meleget mutatott — de már fele uton havazni kezdett s igy eleve le kellett tennem róla, hogy Megyeren ma jobb munkában lehetne részem. Ugy is volt. Hansi Fries nagy bundába burkolózva nézegette az udvarában ügető kétéveseket s a hócsatakpan állva, dideregve, a sportláz nem valami nagy mértékben vett erőt rajtunk. Hiába, a verseny csak tavaszszal vagy nyáron szép, öszszel inkább csak succrescencia, köddel, e3Övel és széllel tetézve, télen pedig, a ki teheti, kerülje el az istállókat, a seasonban kifáradt lovak, a blisterelt harczosok, nem épen örvendetes képet nyújtanak. Ez a reparaturák korszaka, a lovaknak amennyire lehet a trai- ner uj erőt, uj kedvet és uj lábakat iparkodik adni s mentől nagyobb csöndben folyik a munka, annál inkább lehet sikerre számítani. De nemcsak a lovak üdülnek a jég hónapjaiban, a trainer is. Hansi, ez az örökké munkálkodó, derék idomár a pihenő alatt megifjodott, sőt alapos bajuszt is növesztett, ugy, hogy alig lehet rája ismerni. Keze alatt ez idöszerint 39 ló áll, a melyek javarésze a Krausz-istállóé. A lotban a legértékesebb ló ma Viribus unitis, a mely újra a Szt. István dij egyik favoritja. A ménnek jót tett a pihenő s a friss telivér benyomását kelti, ugy hogy 1905-ben talán sikerül neki az, amit az elmúlt évben nem tudott elérni. Megállapodott formájú az ötéves Cumperdown is, a mely a Przedswit handicapra nevezve van. Súlya nem éppen a legkedvezőbb s a ménnek legjobb formáját kellene felülmúlnia, hogy e versenyben érvényesülni tudjon. Egy másik Przedswit jelölt Augur, a mely most allright s meglepően szép négyévessé fejlődött. Mindenesetre kérdeses, vájjon a bécsi tavaszi meeting első napjáig Augur tip-top kondiczióban lesz-e, de a későbbi eseményeknél a mént figyelembe lehet venni. A báromévesek sorából kimagaslik Hadrian, a melyen exterrieur tekintetében alig van kifogásolni való, mig Visegrádon még meglátszanak a saison fáradalmai. Ugyanez áll Tdngérngalóról is, a mely pihenőre szorul, mig Sommerfrische a campagnet kipihente és a Rákosi dij figyelemreméltó jelöltjei közé tartozik. A kancza Hansi házi pályáján már február 1-je óta canterezik s jóllehet egyik szemére vak, biztos ugrónak mondható. A kancza súlya kedvező s igy magunk is reális chanceot adunk neki e futásban. Az istálló hároméveséi, Hadriantól és Visegrádtól eltekintve, mérsékeltebb lovaknak látszanak ; nem volna azonban meglepő, ha a télen át sokat fejlődött Maintenon tavalyi képességénél többet mutatna. Nembánom, Neveletlen és Osztrolenka igénytelen telivérek, mig a nehezen preparálható i Ocs/cag brigadérosnak lábai nem a legjobbak. Szép kancza a még sötét Parola, egy Pardon-ivadek, s ugyanez áll Orator II-röl, egy Dunure-ménről. Meg a Jaross Sándor ur tulajdonában levő Galanterie-ról kell megemlékeznünk. Ez a kancza most is racinglike és tetszetős külsejü, de különösebb fejlődés njomait nem lehet rajta látni. A kétévesek közt több szépen nevelt csikó van és sorukból, a mennyire azt a téli munkánál megítélni lehet, Alászolgája, Fabriczius, Éjfél, Parádé, Legenda a legtetszetősebbek. Az istállóban áll Zombory Richard urnák négy lova, Közlük Kuli, amely csinos háiomévessé fejlődött. Fries Hansi, mint emiitettük, február 1-je óta dolgozik házi pályáján, a mely ugyan csak kb. 500 méter terjedelmű, de kitünö talajú s lassú munkára igen alkalmas. A megyeri trainer azzal a tervvél foglalkozik, hogy paddockja körül is ilyen pályát építtet^ a melynek körfogata kb. 1500 méter volna. Általában Hansi lotja igen tetszetős s az isiállónak idén, ugy hisszük, jobb éve lesz, mint a milyen tavaly volt. A Pannónia Foxterrier Kennelben (tulajdonos: Schwarcz József, Okánv Bihar-megye) in-hány kitűnő pedigreejü puppy eladó. Ugyanott két sima szőrű és egy drótszörü kan fedez. Az akadályokról. Az alagi akadályversenyekről a monarkia steeple- chase sportjával kapcsolatban utóbbi időben sok szó esett s az ugrásokat a szövetkezet részben át is alakittatja. Miután többször volt alkalmam az alagi versenypályán lovagolni, egy pár sorban megemlékszem az eddigi steeple-chase pályáról s észrevételeimet, melyeket magyar, osztrák, belga és angol pályákon, mint lovas is tettem, a magyar akadálysport előnyére iparkodom fordítani. Általánosságban szólva : az akadályverseny-pályákon lévő akadályoknak olyanoknak kell lenni, melyeket a legerősebb verseny-paceben futó ló is könynyen tud venni, mivel az akadályverseny-lovasnak pacet kell felvenni, az ugrást pedig magára a lóra kell biznia, ellentétben a vadászaton való lováglással, midőn ugyanis a lovasnak van ideje magára az akadályra lovagolni. Tehát kerülni kell az akadályok építésénél, hogy a ló az akadályok helytelensége (unfairsége) miatt korán vagy későn elugorva, elbukjon. Egy jól «pitett akadálypályán, a hol az ugrás többet mutat, mint a mennyit annak átugrása kiván és a hol az akadályok határvonalai élesek és jó helyen vannak elhelyezve, a lovak rendszerint csak akkor buknak, ha már fáradtak, nem pedig, mint az a helytelen akadályoknál gyakori : a vak véletlen folytán. A régi akadályok Alagon alig egy méter magas kis ritka sövények voltak, ezeket jól alig ugorta ló. Annál kevésbé a verseny-pace-ban futó telivér. Az ily ugrások,

3külön iskolázást kivánnak a lótól, a mi már nem a versenyló-idomitáshoz tartozik. E semmit nem mutató és ugrást nem kivánó sövények mellett oly rail volt, mint az a liverpooli vagy más nagy sövények előtt van, melyeknek méretei: legalacsonyabb üt láb magasság és 3—4 láb szélesség. Nagy sövényeknél a rail tudvalévőleg segítség, hogy a ló idejében ugorjon el, ha azonban ily nagy sövények Alagon nem lehetnek, akkor tulajdonképp az sem szükséges, hogy magas rail legyen. A jól alkalmazott rail a sövénynek egynegyed részét teszi és a sövény felé döntve van elhelyezve, nem pediglen ugy, hogy a sövénynek feléig is ér. Ez az egyik íőok, amiért Alagon a lovak rosszul ugrottak. Az ilyen semmit sem mutató sövényeken a ló csak át akar szaladni, s ha olyan stride-ben jön a sövény elé, mely alkalmas arra, hogy a lába a railen átemelödiön, ugy szerencsésen tul van, ellenkező esetben bukott vagy hibásan ugrott. A sövény maga legyen sürü, de azért oly anyagból, mely nem olyan ellenállóképes, mint a fa, vagy kőfal, hanem, hogy a súrlódásnak engedjen. Például, ha a sövény 1 méter 40 cm. magas, akkor a ló körülbelül 30 cm.-t stráfolbasson belőle. A második feltétele a sövénynek, hogy ne merőlegesen, hanem döntve legyen, ha pedig a sövény mindkét oldalról lesz ugorva, ugy annak körülbelül az egy egyenszáru háromszög formájának kellene megfelelni. Vagyis a sövény magasságát középen véve, a sövény alapszélességének a felét tegye. Ennyit az egyszerű sövényekről, melyek mint látjuk, ugyanazt az ugrást kívánják, mint a regulation fence, a mit nálunk, mint egy külön ugrásfajt, angolugrásnak neveznek. Ezekkel a regulation fencekkel ugyanazt az eredményt érik el, mint a rendes sövénynyel, azzal a különbséggel, hogy a hol a sövény nem olyan széles alakú, ott azt azzal az árokkal pótolják, mely a sövény előtt van s a mely, mint azt a National Hunt Ruleból is láthatjuk, legfeljebb a sövény magasságának felel meg. Ezek tulajdonképen a legkönnyebb ugrások, mert a ló védve van attól, hogy közelről vegye a tulajdonképeni akadályt, a sövényt. A közeli elugrás mindig veszélyesebb és biztos bukással jár, mintha a ló messziről ugrik el, mely utóbbi esetben a lovas nyugalma még megmentheti a lovat a bukástól. Ezenkívül van még egy akadálynem, az árokugrás. Sokszor azt a téves nézetet hallottam, hogy az árok elé mentől magasabb sövényt kell tenni, hogy a ló ugorván a sövényt, átjöijön az árkon is, tehát a ki ezt mondja, ezzel elismeri, hogy a ló csak véletlenül jön át az árkon, t. i. vagy jól ugorja a sövényt vagy nem. Ép ez a véletlen az, a mit az akadálypályán nézetem szerint lehetőleg kerülni kell, miután úgyis sok minden körülmény játszik ott közbe a finishig. A jól alkalmazott árokugrásnál épen csak egy alacsony, legfeljebb két láb magas kis sövényre van szükség, mely mintegy szegélyül szolgál az ároknál, t. i. a loval segiti az ugrás beosztásánál. Az árok lehetőleg mint minden angol és franczia pályán, vizzel legyen tele, a mi szintén az ugrás határvonalának erösbitéséül szolgál. A mai modern gyors paceben futandó akadályversenyek idejében szilárd akadályról nem is szólok, s azért ily körülmények közt leghelyesebb az angol pályák ugrásai, t. i. sövények az előbb emiitett regulation fence-k és a tribün előtt egy vizes árok kis sövénynyel szegélyezve. Ha azonban kőfal és egyéb szilárd akadályok eltörlése lehetetlen volna nálunk, ugy azoknál is, mint minden más magasugrásnál az egyenszáru háromszögnek az ideaja szolgálhatna alapul. A terraint illetőleg csak egy megjegyzésem van, hogy ne legyen ott akadály, a hol a lovak lejtön lefelé jönnek, mert a letelé esö területen futó ló a lejtön épített akadályhoz majdnem mindig közel fut hozzá s igy azt közelről is veszi s ez, amint emiitettem, az igazi hibás ugrás. A lovakaz e czikkemben emiitett akadályokon nagyobbat iparkodnak ugrani, a mi szebb kép a publikum szemei előtt, nagyobb élvezet a lovasnak es a lovaknak igazibb versenyformái is jobban érvényesülnek ezáltal, mert a sok hibás ugrástól mentve, a versenyzők nem veszítenek esetleg hosszakat, s igy teljes képességüket tudják bemutatni. Pfeifer Nándor. * Pfeifer Nándor ur érdekes és szakszerű czikkéhez azt a megjegyzést füzzük, hogy az Urlovasok Szövetkezete az uj akadályokat nagy|ában már a föntebb vázolt nézetekkel megegyezően alakíttatja át. Az átlátszó sövények megszűnnek s helyüket bécsi mintára, tömött seprösövények helyettesítik, melyeknek csak teteje súrolható. Az ugrások felületének szintje a leugrás irányában emelkedik, a bot pedig két oldali ól kell ugrani, ott az akadály felülete enyhe háromszög lesz. A railsek ügye még nincs elintézve, lehet, hogy a railsek egészen elmaradnak, mig a drep vízzel lesz megtöltve és ki van talazva, úgyszintén a tribünugrás kis árkai is. Az akadályok áthelyezéséről és megépiteséröl gr. Csekomcs Gyula intézkedik. a ki mint jeles vadászlovas e téren bö tapasztalatok fölött rendelkezik. Az uj steeple-chase-ugiásukat most készítik. .1 1900. pálisi világkiállítás GltAMH'kix. 10 arany-, 20 ezüstérem, 30 tisztelet- és elismerő oklevél. Alapíttatott 1853-ban. I. Kwizüa Ferencz János cs. és kir. osztrák-magyar, román kir. és bolgár fejedelmi szállító, körgyógyszerész Bécs mellett = korneub urgb an. \ 6 Kwizda-féle Restitutionsfluid es. és kir. szab. mosóvíz lovak számára. Egj iiveg ára 2 K HO fillér. 40 év óta használják udvari istállókban, nagyobb katonai és polgári istállókban ; nagyobb megerőltetések előtt és után erösitőszer az erő visszaszerzésére, továbbá az izmok merevsége esetéiben stb. : a lovakat a trainingben erőpróbákra képesiii. Kvviada-féle Re.Htitntioiafiiul csak akkor valódi, ha ezen vé Jegy yel van ellátva. Képes árjegyzék ingyen és bérm. Főraktár: TOROK JÓZSEF gyógyszertára, BUDAPEST, Király-u. 12., Andrássy-ut 26. i «3 mmmmw