Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904
1904-12-03 / 112. szám
772 VADÁSZ- É? VKRSENY-LAP. 1904. deczember 3 jelleg megvan, mégis egy bizonyos ideig a ménest hátra veti. Jöhet közbe még nagyobb veszteség a betegségben elhullott csikók révén, mely szinte nem minden évben egyenlő; s az ilyen körülmények a ménest egy ideig hátravetik, de aztán egy-két beváló mén és jó év által a hiba könnyen kiigazodik. Igy volt ez egy ideig Kisbéren is és részben igy volt az utóbbi időben Mezőhegyesen, miért ott a félvér ménes részben talán könnyebb lett, mint kívánatos volna, de a fiatal nemzedék ott is javult most, ép ugy, mint egy néhány év óta Kisbéren. Mindkét helyen van most is még néhány kancza, mely szigorúan véve nem odavaló, de a létszám fentartása végett kelletett némely gyengébbet is besorolni, azonban a mint a jobb ivadékok szaporodnak, ezen gyengébbeket ki lehet tenni s ha egynehány ilyen kimegy, az egész ménes rögtön tetszetősebbé válik. Egyszeri megtekintése a méneseknek szerintem nem elegendő, hogy a felett határozott véleményt vagy bírálatot mondjon valaki, csak ha folyton figyelemmel kiséri az ember, ítélheti meg valóban. Nem minden évjárat egyenlő, egyik évben jobb, másik évben rosszabb, egy évben a mének, a másikban a kanczák jobbak, néha az átlag jó, de nincs kiváló egyed, néha van egynehány kitűnő állat s a többi gyenge; így egy évi szemlélés után könnyen téves kövekezményekre juthatni. Hogy Tormay ur rég nein láthatta a mezőhegyesi ménest, mutatja az a mit a Noniusokról ír, mondván, hogy «a régente az anyaméneseket népesítő tömeges erős [kanczák eltűntek hogy helyet adjanak a metszi négyesbe ülő kanczáknak, melyek azonban a volt lelkes kötött talajának megmivelésére alig adhatnak kellő anyagot I» Különös dolog: ép ennek ellenkezőjét hirdeti Hammersberg László ur, ki arról panaszkodik, hogy igen sok az ilyen kancza, mely szerinte semmire sem való, legfeljebb igás lónak és azoknak minden tulajdonságát és használhatóságát tagadja, Azt tartom, liogy a ki a mezőhegyesi NagyNónius anya ménest megnézi nem mondhatja, hogy azok tulfinomak, noha igaz, hogy a régi Noniusoktól eltérők, mert az alkalmazott telivérmének befolyása által, sok termeti és szépségi hiba elenyészett s egészben inkább félvér jelleget kaptak; de hogy szebbek és szilárdabbak lettek, azt hiszem nem vált hátrányokra, mikor a test nagysága s csontok erőssége nem hanyatlott, ugy szinte az sem hogy sebesebb munkára is alkalmasak, nehéz fuvarozás vagy gépek húzására pedig legalább annyira használhatók mint a nyugati fajból származó tehervonó állatok. Épen mert a ménesek vezetősége a test nagyságát és csont erősségét nem téveszti szem elől, történik az, a mit a sokat emiitett Memorandumban a vezetőségnek szemére vetnek, s azt megszüntetni kívánják, az úgynevezett visszateuyésztést. az az, hogy telivér méntől származó kanczák félvér ménnel fedeztessenek. Pedig történik, és szükséges is, egyrészt a tömegesebb állatok nevelésére, melyek most mind inkább kerestetnek, de másrészt, ha ezt pótolni lehetne is az által, ha elegendő oly termetes mén volna található mint VerneuiI vagy Gunnersbury volt, már azért is, mert túlságosan nemes állat a köztenyésztésben nem mindig ajánlható. Mentül nemesebb az ivadék, annyival jobb táplálást kiván, mit a szegényebb ember nem adhat meg s az ilyen nagyvérü állat aztán csak elcsenevészedik, s ha az állam apaállatokat a köztenyésztés részére tenyészt, nemcsak a vagyonosabb tenyésztők kívánságaira kell figyelni, de a szegényebb embereknek, kik segítségére leginkább vannak utalva, szükségleteire is tekintettel lenni. Hogy erre nem volna gond s hogy az állatok nagysága és csontosságára nem volnának tekintettel, csak az mondhatja, ki a tenyésztést figyelemmel nem kiséri, de egy vagy más pillanatnyi benyomás után itéletet mond. Tormay ur a hatalmas Maestosokat a termetes North Starokkal együtt emliti, sajnálva, hogy azokat nem látja már. Ha az utóbbiakat nem látta, nem tudom, mit nézett Mezőhegyesen, mert van azokból elég ott is s a méntelepeknél is, de a Maestosokra nézve egy kis tévedést kell helyreigazitanom. A North Starok angol félvérek, a Maestosok pedig a lippizaifajból valók, együtt tehát szerintem nem említhetők, de ez talán csak tévedésből történt. A mi a lippizaikat illeti, azaz a fogarasi ménest, hogy az nem olyan, mint volt. az egészen természetes. Ezen lovak előbb a tápdus mezőhegyesi talajon nevelkedve természetesen nagyobbakká és erósebbekké fejlődtek még mint Lippizán, onnan átvitetve Fogarasra, egészen más éghajlati és talajviszonyok Közé,ezt természetesen megsínylették. Hozzájárult még hogy hegyi lovaknak nevelvén őket, a fiatal nemzedéket tavasszal a havasi legelőkre küldték, hol őszig maradtak elég silány legelón, melyen kellőkép nem fejlődhettek és lassankint mindig gyengébbek lévén, a ménest már feloszlatni akarták. Ez kezdetét is vette már midőn ez eszmével ismét felhagytak ; ekkor aztán a leszállított létszámot, felemelni kellvén, minden félig-meddig arravaló kanczát be kellett osztani a ménesbe, és az ugy is apróbbá lett kanczák közt nem lehetett nagyon válogatni; még nehezebb lett ezen létszám emelés az által, hogy a talajviszonyok folytán, mint ez később kitűnt, sok szembaj keletkezett, miáltal a kanczák választása még bajosabb lett és ha más hiba nem volt a kisebb kanczákat is be kellett sorolni. A mint ezen baj oka kitudódott, s részint a takarmány, részint a legelő jobban megválogattatott, ezen baj megszűnt s igy a szaporodás is javult: másrészt a rossz hegyi legelőket elhagyva és a növendék állatokat jobb táplálásban részesítvén, a test és csont évről-évre szemlátomást gyarapodik ugy, hogy már az idén a méneknek beosztott háromévesek közül csak három volt 160 ctm. magas, vagy azon alul, a többi mind nagyobb volt. Hogy a Királyhágón tuli tenyésztők nincsenek velük megelégedve, azon éppen nem csodálkozom, mert azok egyáltalában csak az általok nevelt, szerintők erdélyi lovat szeretik, bár nem tudom, hol találják ma már azt a tiszta erdélyi lovat, mikor a régi erdélyi ménesek megszűntek s legalább 40 év óta ott ép ugy mint Magyarországban angol telivér vagv félvér mének használtatnak, melyek főleg Magyarországban neveltettek. Különben a Fogarason tenyésztett lovak nem csak a Királyágon tuli részekben alkalmaztatnak, hanem onnan az egész országba szétosztatnak oda, a hová szükségeltetnek. Hogy Fogaras nem épen az a hely, melyen lovakat tenyészteni szeretnék és hogy az ott nevelt lovak sokba kerülnek, azt készségesen elismerem, de e hely választásánál más okok is voltak befolyással, mint csak a lippizai lovak tenyésztése. Bábolnán is részben ugyanazon okok voltak, hogy a Shagyák könnyebbek lettek mint Mezőhegyesen voltak. Oda átvitetve ök sem éltek oly talajon mint előbb, és kissé összevegyitvén az egész arab fajt, a Shagya törzs is könnyebb lett, de ujabb időben részint jobb tartásban részesülvén a ménes, részint mert egy két később behozott mén erősebb ivadékokat nemzettek, ezen ménes is néhány év óta minden tekintetben nagyot haladt és kivált utóbbi időkben nagy gond lévén egy erősebb törzs létesítésére, azt hiszem, rövid időben sikerülni is fog. A mi a dolgot kissé nehezíti, az a szin, hogy a szürkéket mai nap nem igen szeretik, főleg mert katonai czélokra nem igen eladhatók, a Shagyák pedig többnyire szürkék lévén, más szinü mént is kell alkalmazni, a vér felfrissítésére is kell gondolni, s az ilyen mének kisebbek, lévén a nagyság és csontosság nem olyan könnyen elérhető. E sorok Írásával nem azt akartam kifejezni, hogy az állam ménesekben minden tökéletes, van ott teendő elég és lesz is mindig, azok kezelése folyton elég gondot ád és javítani kell mindig törekedni, a visszaesés kerülése végett, de a jelzett czikk annyira rossz képét adta a ménesekben történtekről, hogy nem hagyhattam szó nélkül, hogy ezen téves nézet elterjedjen. Fedezési hirdetés. Az 1905. évi fedezési idényben a" gombai ménesben fedeznek : Gomba ap. Dictator any. Y. Tripaway (Kisbéröcscse—Tripaway, Y. Melbournetől). Fedezési dija 500 korona Friar Lubin ap. St. Simon any. Esa (Uncas—Fleada. Hermiltöl). Fedezési dija 400 korona Kanczák tartása és ápolása kisbéri díjszabás szerint. Bejelentések a gombai méneskezelöséghez, posta Csallokőz-Csötörtök (Pozsony mellett), távírda és vasútállomás Somorja-Uzsor intézendök. Nyilt levél Inkey Antal úrhoz, mint az Urlovasok Szövetkezete elnökéhez. Kedves barátom ! Az Urlovas Szövetkezet rövid fennállása óta tapintatos, lelkes és bölcs vezetésed alatt kitűzött czéljának teljesen megfelelt, az urlovas sportban a haladás nagy, a felügyelete alatt levő pályákon a lovak száma roppantul növekedett, urlovasaink száma a kétszázat már felülhaladta: köszönet a nagy tevékeny vezetésért. Az Urlovas Szövetkezet alkalmat adott belföldi lovasok kiképzésére és örömmel lehet constatálni, hogy ezen hazafias intentio csakhamar meghozta gyümölcsét és már több belföldi lovas képződött ki, a kik kiváló tehetségüknél fogva feltűntek és keresett lovasok : köszönet ezért is. Most midőn mindezekért én is köszönetet nyilvánítok, egy kéréssel fordulok hozzád, ugyanis : itt még megállanotok nem szabad, alkalmat kell, hogy adjatok, ha áldozattal is, hogy a trainingtelepeken levő lovászfiuk magukat a lovardai lovaglásban kiképezzék. Ha végig nézünk a mostani és régi elsőrendű urlovasainkon, azok az iskolalovaglással is teljesen ösmerösök, egy elsőrendű angol jockeyról nem kell hinni, hogy az a lovardában nem tudna lovagolni, azoknak a lovai a vadászaton oly szépen kantárosan mennek, mint bárkinek Stallmeister által belovagolt lovai. Az országban jó lovászokra nagy szükség van, egy training-istállóból kijövő lovász, ha jó fiu páratlan a vidéki lovászfiukhoz képest, a hogy azok tisztogatni tudnak, a m.nt azokban természetükké vált a kötelesség érzet, hogy a munkábó' vissza jött lovat addig elhagvni nem tudják, mig az teljesen rendben nincsen. Összehasonlítani a kocsis mellett felnevelkedett lovásszal őket nem lehet, de lovagolni csak a pályán tudnak. Kivétel a ki kantárosan is tudna lovagolni s ott is sokszor azt lehet tapasztalni, hogy a ló kéz mögött megyen és midőn már koroknál fogva, vagy elnehezedés folytán magán lovászi állásba jönnek, annak megfelelni nem tudnak, ha csak nem egv nagv istállóba kerülnek, hol a lovászmestertöl kellő oktatást nem kapnak. A lótenyésztők érdekében van, hogy jó lovászokat kaphassanak, kik lovakat jól belovagolni tudnak, mert azoknak az értéke háromszoros a nyers csikókéhoz képest. De még ha kocsis is lesz belőle, mennyivel jobb kocsis lesz az, a ki jól lovagolni is tud, mint az, a ki csak a gyeplöszárakból az egyiket használja. Neked nem kell, hogy indokoljam mindezen okokat. A vezetésed alatt levő Szövetkezetnél, ha osztod nézetemet, kérlek indítványozd és állítsatok fel Jílagön egy téli lovardát, hol a lovászfiuk rendes lovardalovaglásra és lovak kantározására taníttatnak. Télen által van arra elég idö, hogy abban kiképeztessenek, a tanárokat pedig gondolnám a honvédelmi ministeriumtól kérni, valamint néhány lovat is : a költség a lovasok kiképzése által indirecte a hadseregben busásan megtalálná fedezetét és azt hiszem, hogy sok oly versenylovat is szívesen adnának a tulajdonosok rendelkezésre, melyek már pályafutásuknak vége felé közelednek. Azt hiszem, hogy ideám kivihető, segíteni fogtok a lovászfiukon, kik könnyebben és jobb helyet fognak kapni koruk előrehaladása után, nagy segitséget pedig a lótenyésztőknek és lovasoknak. Isten veled, hived br. Podmaniczky Géza. Fedeztetési jelentés! Az 1905. év fedeztetési időszakában Pozsonyban gr. r. 2242 Sebes J. rekord 1:30 6 ap. Carignano (Elwood Medium—America) anyja Siess III. (Cupid—Siess) 50 koronáért fog fedezni. A kanczák bejelentését elfogadja a «P. U. E.» titkári hivatala. (Grössling >.. 6.) Egyesületi tagok ügető vérből származó kanczái elsőségben fognak részesülni.