Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904

1904-04-18 / 28. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAF. 207 A Trial Stakes. A derby évjárat elsö klasszikus mérkőzése a jövő vasárnap lesz a Trial-Stakes lefutásával. E verseny mindig egyike az esztendő legszebb futásainak és győztese rendszerint később is nagy feladatok megoldására képes. Az idén különösen érdekes lesz e verseny, mert az április elsejei bánatjelentés után állva maradt 24 telivér között ott találjuk Con Amore, Bon Marché, Bob Adams, Hirmondó II, Augur neveit, melyek tavaly évjáratuk élén állottak. A többi állva maradt ló a következő : Rendetlen, Gondos, keringő, Rabulist, Réve d'or, Wermuth, Harczos, Moh/1, Totila, Saratoga, Flying Dragon, Rosenmontag, Tarai. Ambrosius, Hadúr, Ezerkilenczszdzegy és Jaqueline. A futás favoriteja ez időszerint Con Amore, mely csak az utolsó hetekben szorította le e polczról Bon marchét, mely egész télen át nagy kedvencze volt e versenynek. A Matchbox mén favorizálása érthető is. Tavaly a Henckel Memóriáit feltartva nyerte Vice Versa, Hadúr, Ezerkilenczszdzegy ellen, s az Austria dijban csak nyakhosszal maradt el és Hazafi mögött, megelőzve Bon Marchét, Vice Versdt, Javorindt, Bloksberget, Bob Adamsot és Gombást. E két formája alapján csak Ma helyezhető fölébe, melylyel azonban csak a derbyben fog találkozni. Bon Marché mult évben mindössze háromszor futott, a Helenenthali dijban, az Esterházy emlékversenyben és az Austria-dijban. A Helenentháli dijat igen könnyen nyerte Mixi, Réve d'or, Vice-versa, Totila, Gombás stb. ellen, mig az Esterházy emlékversenyben Galahad, Bob Adams, Réve d'or, Hudnr, Wood Péter voltak ellenfelei. Vereséget csak az Austria-dijban szenvedett, hol harmadik lett Hazafi és Con Amore mögött, de akkor 3) kilót adott Con Ámorénak. Bon marché ellen az az utóbbi időben istállójából kiszivárgott hir szól, hogy nem állja a mértföldet, istállója most nincs formában és még lovas kérdése sincs eldöntve. A harmadik jelölt Bob Adams. Legmagasabb formáját a Kárpáti dijban mutatta, hol küzdelem után Példát, Toquadet, Bonsoirt, Jacobinust és Balladát verte. Nyilvános formák alapján ugy Con Amore, mint Bon marché tartja, de a Bona Vista—

Adornment mén a télen át sokat fejlődött és istállója a fogadásokban erősen támogatja. Hirmondó II. csak az utóbbi napokban került a valószinü indulók közé. A Phil csikó tavaly egyike volt a leggyorsabb lovaknak. A májusiI. oszt. eladóverseny után került Egyedi Arthur ur tulajdonába, a kinek aztán megnyerte a Nil Desperandum-versenyt, a Gaga-versenyt és a Hatvani dijat. E formái közül legértékesebb a Hatvani dijban kivivott győzelme, hol öt kiló poenalitással Jaquelinet verte s a vert mezőnyben volt Kingdom, Tepp, Salute. Hadúr, Mixi és Toquade. Augur és Tarai indulása még kétséges. Az előbbi galoppja, melyet zárt pályán tartottak meg, nem végződött azzal az eredménynyel, melyet istállója várt, Tarai indulása pedig a napokban tartandó trialjétöl van függővé téve. A gödi istállót Gondos, Parányi és Moha képviselhetik, de még nem történt végleges döntés, hogy melyikük indul. Valószinü induló Ezerkilenczszdzegy, Hadúr, Réve d'or és Keringő is, de ezeknek sokat kellett a télen át javulniok, hogy szerepet játszhassanak a versenyben. Fadlallah ezredes könyve. Figyelmet érdemlő munka hagyta el a sajtót a napokban. Fadlallah el Hedad Mihály ezredes, bábolnai ménesparancsnok testes kötetben irta meg mesopotámiai és irak-arábiai útját, *) amelyet 1901-ben az ösmert lóvásárló expediczió alkalmával tett meg. Ez az érdekes kirándulás íme, kettős hasznot hozott az országnak : közgazdaságit a jeles lóanyag megszerzésével s irodalmit, a melynek jelentősége nem áll a másiké mögött. Fadlallah ezredes, a ki Beiruthban született, a kelet alapos ösmeröje szaturálva szülöországának élénk fantáziájával, detaillirozáshoz való hajlandóságával, éles megfigyelésével nem különben *) Utazásom Mesopotámiában és Irak Arábiában. Irta Fadlallah el Hedad Mihály cs. és kir. ezredes 35 képpel és 1 térképpel, Budapest, Pallas. Ára 2 korona. szines nyelvezetével : tehát csupa irói kvalitással, a melyeknek összeségét a kötet mutatja be először előttünk. Fadlallah ezredes irói kézsége kettős: mint hippologus bö tapasztalatokra épiti fel logikája érveit, mint leirónak pedig nem egy alkalma van, hogy éles szemről s helyes Ítéletről tegyen bizonyságot. E nézőpontokból fölötte érdekes szinben látjuk az ezredes keleti útját s könyvét olvasva plasztikus erővel bontakozik ki előttünk az arabs ló fantasztikus hazája. Fadlallah ezredes tudvalevőleg 1901. szeptember 30-án indult keleti útjára ; vele mentek Halácsy Gyula főhadnagy és Szentkirályi István ur, kíséretük Bojtár őrmesterből és egy szolgából állott. 1902. április közepén tért vissza az expediczió fáradságos útjáról s a hetedfél hónapról számol be az asztalunkon fekvő könyv. A magyar irodalomban egyedül álló ez a szakmunka. Az arabs ló hazáját s a keleti ló vásárlásának módozatait eddig Brudermann érdekes jelentéséből ösmertük, de az ö müve hiján volt a belletrisztikus vonásoknak, a melyek Fadlallah ezredes könyvének kettős értéket adnak. Mig amaz a szakembernek szól, ez a terjedelemben is sokszorta hosszabb munka a laikust szintén érdekelni fogja, a nélkül, hogy a szakszerűséget nélkülözné. Próbáljuk röviden elmondani a könyv foglatatát, a mely egymást követö tarka jelenetekben játszódik le előttünk. Az expediczió elsö nagyobb állomása a tengeri ut végeztével Bejrut volt, a libanoni földnyelv ösmert kikötő városa, mintegy a nyugati czivilizáczió utolsó pillére. A keleti várost a hegyek érdekes sczeneriájával, maronitáival és druzaival, festői építészeti részeivel Fadlallah ezredes tetszetős irodalmi képben mutatja be, amelynek szinei élénk inicziálévá olvadnak össze. A második fejezet a karavánról szól s összefoglalja mindazokat a tanácsokat, a melyekre a keleti utazónak szüksége van. Bejrut után elsö "stádiumként a festői Damaskus jelölte az expediczió útját, a mely aztán belevisz a sivatag homokjába. Itt már halványulnak a természet szépségének képei, a sárga homok kezd úrrá lenni, a czédrusokat felváltják az elhullott tevék csontjai, a tengert a porfelhő. A homokpusztában szomorú csend honol, sehol még csak egy zsombék sem tarkitja a néma magányt, a melyben a sakálok is elvétve kóborolnak. Délibábként emelkednek ki aztán egyszerre a csodás Palmira rom kincsei, hatalmas márvány-oszlopai, Zenóbia királyné tündérvárosa, hogy aztán újra a sivatag borzalmai kezdődjenek. Az ut nehézségeit már itt az tette kettőssé, hogy az expediczió 36 óráig viz nélkül volt s két napi szomjazás után ért csak az Eufrateshez, melynek piszkos habjait nektárként szürcsölték. Innét az Eufrates mentén vezet a csapat utja, régi kultura romjai mentén. Hajdan más élet volt itt, a rómaiak fényes napja ragyogott a homokra s ipar, földmivelés magas fokon állott. Ma a művelődés történet avarján járunk, kezdetleges viszonyok, állati hulladékok között. Még ló sincs olyan, a minőt az ezredes keresett; november 24-ike volt és az expediczió még egy lovat sem tudott venni. Apró falvaktól megszakítva csöndben halad tovább a karaván,hogy megérkezzen aTigrisfolyó mellé a szines Bagdadba. A középkorban Bagdadot a földgömb legnagyobb, legszebb és leggazdagabb városának mondták, a melynek két millió lakosa volt s ritka tökéletességű ipara. Ma a Tigris parti község felében romhalmaz, a mely fölött a sivatag kondora kering. Harun al Rasid városa nagyot hanyatlott s mentől jobban távolodik a kilenczedik századtól, fénykorától, annál elhagyottabb lesz. A klima tűrhetetlen, nyaranta gyakran 50 G. fok van s télen is olyan a forróság, hogy Szentkirályi István napszúrást kapott, a mely néhány hétre ágyba döntötte. Bagdad Környékén már jobb lovak vannak, a legjobbak Chazim páséi, a melyek közül az ezredes kettőt elő is jegyzett. Bagdadból Babilon felé vezet az expediczió utja. Itt telt el az utasok karácsony estéje s azután az ezredes vargabetűt irva le déli irányban ment tova. Meshed Aliban, Mohamed unokaöcscsének hires búcsújáró városában jött létre az elsö vásár, Kohajlan Raschide, egy ötéves méné, a mely 150 aranyba került. Innét az ezredes visszafordult Irak-Arábiába és Kerbelét érintve visszafordul Híllehhez. Most már jobban megy a vásárlás, s egymásután Farha, Kohajlan Adjuzc kerülnek magyar birtokba. Érdekes jelenetként szövődik itt a könyvbe a sammárokkal való találkozás. Az ezredes a beduinoktól itt veszi meg Em Hurt, majd Aidát és Semricht s azután jellemzően mondja el a lóalku cs fizetés nehézségeit. Könyvének ezt a részét módunkban volt ösmertetni. Két más szines keleti mozaik az arabs ló legendájáról és a beduin lováról szóló fejezetek, a melyekben élénk nyelvezet és helyes megfigyelések mutatják, hogy Fadlallah ezredes a főbb pozoláshoz is ért. Megtudjuk itt, hogy a beduin lovától ugyanazt kivánja, mint a régi magyarok a maguk keleti lovaitól a vért, a gyorsaságot és szívósságot s hogy a gazdasági viszonyok immár mindenütt kedvezőtlenek a lótenyésztésre, mert még a kelet távoli országában is a belterjes mezőgazdaság lép előtérbe és a beduin lovát kiszorítja a teve. Annak idején az Annaze Ruela és a Wolt Ali törzsek lovairól sokat és csak jót lehetett hallani, ma már nekik sincs meg a régi anyaguk s az expedicziók vásárlásai hova tovább lehetetlenné vannak téve. Visszatérve Bagdadba, a város előtt a pestis hire fogadta a vándorokat, a kik azonban nem ijednek meg töle, hanem bemennek a fertőzött falak közé, hogy Chazim pasa előjegyzett lovait szemügyre vegyék. Két pompás mént vásárolt itt az ezredes: Mersuchot és Siglavy Bagdadyt, továbbá négy kanczát. Ismét visszafelé ugyanazt az utat teszi meg az expediczió, szakadó esőben, a mely egyre nehezebbé teszi az előrehaladást. A hónapokig tartó szárazság után most záporban mennek a magyar vásárlók, egyre jobban fáradva, a végletekig elcsigázva, ugy hogy aléltan érik el Deir el Zort. Félig sincsenek kipihenve s már tovább mennek szörnyű viharban, a mely felhőkbe kavarja az afrikai port. Ekkor végre feltűnik a tenger, mint annak idején Xenopa hetärai előtt s a bátor magyar utazok felkiáltanak : «Thalatta» . . . Az ut nehéz része itt befejeződik s tengerre szállva az Amfitrite most már gyorsan hazaviszi az ezredest és társait. Az expediczió, a melynek költségei 103,000 koronára rúgnak, befejezte munkáját s épségben tért visza. Utja eredményes volt, a vásárolt lovak, mint azóta meggyőződhettünk kiváló példányok s tenyészté°

;

ínkben sokáig emlékezetesé teszik az ezredes u'l£%sát. De maradandó értéket ád neki e könyv is, amelynek mozgalmas jelenetei érdekes regényként játszódnak le előttünk és nemcsak a hippologus, de az etnográfus figyelmét is végig lebilincselik. Ha köszönet illeti az ezredest azért, hogy a fáradságos utat ennyi lelkiösmeretséggel s önfeláldozással végezte el, dicséret jár ki munkája megírásáért, a mellyel szakmunkáink színvonalát emelte, magának pedig az irodalomban is jelentős helyet biztosított. KÜLFÖLDI HÍREK. Páris, április 10. Prix Hocquart. 63.300 frk. 3évesek 2400 m. Comte Le Marois p k Orange Blossom Le Sagittaire —Calcéolaire 56) Birkenruth 1 Br. E. Leonino p m Balbek 58 L. Turner 2 Mons. E. Veil Picard p m Romanof 58 Bellhouse 3 Mons. A. Merle s m Moét 58 Shields 4 Comte P. Saint-Phalle stp m Canard 58 L. Robert 5 Mons. Ephrussi e m Loup de Mer 58 G. Stern 6 Comte de Bourbon-Busset s m Issoudun 58 Tóon 7 Br. Rothschild p m Beau Soleil 58 O'Connor 8 Br. E. Leonino s m Chanaan 58 Rigby 0 Möns. J. Brémond stp k Monologue 58 Mac Intyre 0 Mons. A. Abeille p m Byzantin 58 N. Turner 0 Mons. C. Fouchard p m Kargat 58 J. Childs 0 Mons. A. Adet p m Dorval 58 R. Robert 0 Mons. M. Caillault s m Grand Due 58 Spencer ü — p k Tanagra 56) Speares O Comte H. Pourtales p k Xyléne 56) A. Carter 0 Mons. M Ephrussi s k Boudeuse 56) Clemson 0 Möns. E. Deschamps p k Madapolam 58 Ransch 0 Fog..- 9:4 Moét, 4:1 Xyléne, 6:1 Kargat, 12:1 Byzantin, 14:1 Orange Blosom, 20:1 Chanaan, Balbek és Madapolam, 25:1 Issoudun, Romanof, Monologue, Dorval, Canard és Loup de Mer, 33:1 Beau Loleil, Grand Due és Tanagra, 50:1 Beudeuse. Másfél hoszszal nyerve, fél hosszal harmadik. Tot.: 10:214. — Helyre: 10:68, 71, 177. Idö. 2:44.