Vadász- és Versenylap 46. évfolyam, 1902

1902-06-28 / 49. szám

1902. junius 24. VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. 333 Royal Ascot. A koronázás évet ugy ünnepelték az angolok, hogy az ascoti versenyteret átalakították. Évek óta hang­zik a panasz, hogy az ascoti versenypálya nem fe­lel me» a «royal» jelzőnek s nem egy jó lónak az volt a "végzete, hogy Ascot kőkemény pályáján sán­tuljon meg. A tribünök, uj királyi páholy, uj beren­dezések, nyergelő és uj pálya várták a beszentelést. Ha szenteléshez viz kell, ugy volt viz böviben, az ég ajándékozó kedvében volt s az ascoti meeting csak hogy regatta nem lett. Még szerencsének mond­ható, hogy a délutánok jobbak voltak a délelöttök­nél s igy mégis jól sikerült a meeting. De mi lett volna, ha Ascotnak kedvez az időjárás ! Az a sok vendég-fejedelem a kíséretével, az a sok idegen a ki most a koronázásra Londonban van, mind elment volna s lett volna Ascot-meeting, a mely valóban királyi ! Ha az idö nem is kedvezett, annál nagyszerűbb volt a sport. Nagy mezőnyök, érdekes küzdelmek, ehhez neki lovaglás, óvás, disqualifikálás, rosz start a fél mezőny állva maradásával, lovasát lehajító fa­vorit s hasonló események élénkítették a versenye­ket. Mindjárt az első napon Cupbearer legyőzi Ard Patrickot, a derbynyeröt, de mivel elfáradva inga­dozik és néhányszor összeütközik vele, disqualifikál­ják és a Prince of Wales Stakes 2005 quii eája a Westminster! herczeg helyett Mr. Hugginsnak jutott. A negyedik napon is futott Cupbearer a 2354 font értékű Hardwicke Stakesben, mint nagy favorit, de amint a vezetéssel az egvenesbe íordult, nagyot gon­dolt, kitört és lovasát Sam Loates-t ledobva a kö­zeli erdőből nézte a verseny végét, a melyben szép nekilovaglás után Lord Ellesmere Joshua-ja szerezte meg a 2354 fontot. Az óvást ez esetben elvetették, Cupbearer két verseny és 4359 font nyereség helyett mint nyeretlen ló megy haza Kingsclerebe. A legjobb ló azonban, mely az idén Ascot gye­pén mcgjeient a Portiandi herczegnek 4 éves Wil­liam the Third-je volt, a mely két egymásutáni na­pon nyert két versenyt, még pedig minő versenyt. Előbb a meeting harmadik napján a Gold Cup-ban, az ascoti legértékesebb verseny 2* mérföldnyi tá­volságon győzött, maga mögött hagyva a legjobb idősebb lovakat u. m. a 4éves Osbochot, az 5 éves San-Toy-t és First Principalt, az amerikai Kings Co­versiert és Capand Bella Il-t a mely utóbbi tavaly az angol kancza dijat nyerte, a tavaly derby nyerő Volodyovski-t és a két francziát. La Camargo-t. és a tavalyi Grand Prix nyerőjét, Chéri-t. Ennél válóga­tottabb társaság ritkán jön össze és mégis William the Third könnyen 5 hosszal nyert a 11-es mezőny­ben. Ez a győzelme 3680 font értékű volt, s erre rá­duplázott a következő napon, a mikor az Alexandra Plate 3 mérföldnyi távolságon győzött canterben 6 hosszal Osboch, a franczia Amer Piron és 3 más ló ellen s gazdájának ujabb 1575 fontot jövedelmezett. Minő jó ló lehet William the Third, mikor 24 óra időközben 2* és 3 mértföldnyi távolságú versenyen tud győzni ! Sceptre a hires kancza is két versenyben vett részt, de a 3200 font értékű Coronation Stakesben csak hatodik tudott lenni a győztes Doctrine mögött. Talán még nem heverte ki az utazás fáradalmait, hiszen négy nappal előbb még Párisban futott a Grand Prixben, de már a kővetkező napon a 2500 értékű St. James Palace Slakesben győzött, könnyen maga mögött hagyván Flying Fox testvérét Flying Lemurt, a derby másodikját Rising Glass-t, és 5 más lovat. Ez a kancza vagy nagyon szeszélyes és csak akkor fül jól, a mikor neki tetszik, vagy az angol háromévesek nem sokat érnek, mert össze-viszza futnak. Sceptrenek a legjobb távja ugylátszik a mértföld, de még igy is megfejthetetlen, hogy a Coro­nation Stakest elveszítette 1 perez 52 másodpercz alatt, s reá kővetkező napon az épen olyan hosszú St. James Palace Stakesben győzött 1 perez 48 másod­percz alatt ! A kétévesek részére két fontosabb verseny volt : az első napon a Coventry Stakes (1741 L) és a har­madik napon a New Stakes (1827 L). Az előbbiben | Rock Sand mérkőzött Baroness La Fleché-vel és a mén legyűrte a kanczát, az utóbbiban szintén egy mén, Sermon gyözött nagy mezőny ellen. Felemlí­tendő még egy harmadik kétéves mén, Rabelais a mely az 56-ik Trienniált nyerte canterben 5 hosszal s igy a kétévesek' föversenyeiben a mének győztek a mi rendesen jó jel. A handicapek közül kiemelendő a Royal Hunt Cup és a Wockingham Stakes. Az elöbbeniben több sikertelen kísérlet után The Solicitor gyözött 22 más ló ellen s győzelme nagy ovácziókra adott alkalmat, a mennyiben lovasa Sam Loates volt, a kinek tavalyi rettenetes bukása után, a mikor czombcsontját és kulcscsontját törte, ez volt első nagyobb verseny nyerése. A másik nagy handicap a Wockingham Stakes örökké emlékezetes marad arról, hogy a 25 lóból, a mely a gép elé állt, vagy egy tuczat maradt állva. Ugyanis mikor a starter, Mr. Coventry megadta a startjelt a gép csak az egyik oldalon működött, s igy a mezőny másik fele el sem indulhatott. Így maradt állva a nagy favorit Vatel is, a melynek tulajdonosa, Mr. L. de Rothschild, óvást emelt a ver­seny ellen. A stewardok ugyan elösmerték, hogy az óvás jogos volt, de az eredményen nem változtat­hattak s a versenyt meghagyták az eredeti nyerőnek Mr. J. B. Joel Kis Lordchip-jének a melyen a fiatal Watts ügyes lovaglást végzett. Ez a nyerés nagyon váratlanul jött, még Mr. Joel se bizott lovában, annyira, hogy éppen lunchnél ült, mikor a lova meg­nyerte a versenyt. Nagyjában ez volt az idei ascoti meeting fonto­sabb versenyeinek lefolyása. A teljesség kedvéért fel­említhetjük, hogy az első napon 8831 L, a másikon 9952* L, a harmadikon 11307* L. a negyediken pe­dig 8127* L, volt a versenvdijak értéke, tehát ösz­szesen 38218* L, = 917250 korona lett kiosztva díjakban. Az általános tanulság pedig az, hogy a 4 éves és idősebb angol lovak között néhány jó, szivós ló van, a háromévesek általában mérsékeltek, de annál tiibb re­ményre jogosítanak a kétévesek. Távlovaglás Brüssel— Ostende között. Lapunk 47. számában részletesen ismertettük ezen távlovaglást, amely hivatva volna ujjólag hirnevet szerezni hadseregünk derék lovastisztjein к és ezzel kapcsolatban a magyar lótenyésztésnek. Az eszme hamar viszhangot talált tisztjeink sorában, s az ügy ér­dekében szükségesnek tartjuk a hozzánk beérkezett kérdezősködő levelek közül az alábbiakat, mint oly fér­fiakét, a kik a legszámottevőbbek közé tartoznak a campagne lovaglás terén, a kik nemcsak mint ver­senylovasok, de a lóval való mérkőzések más ágai­ban is nemcsak iltbon, hanem az ország határain tul is sok és fényes dicsőséget vivtak ki a magyar névnek, ide iktatni : Igen tisztelt szerkesztőség ! Földváry Józsi barátom, a kereskedelmi ministerium kiküldöttje Brüxelles-ben küldött nekem egypár pros­pectust a nemzetközi távlovaglásról Brüxelles és Ostende között. írja, hogy lótenyésztésünk ügyében igen fontos, hogy tisztjeink e távlovagláson részt vegyenek, mert hacsak némi eredményt tudnának el­érni, akkor biztos piaezokat találunk lovaink részére csaknem mindenütt. Írja továbbá, hogyha magam nem vehetnék részt, ugy legyek ez ügynek lelkes szóvivője és ne engedjem, hogy a magyarok kima­radjanak a nemzetközi mérkőzésből. írja, hogy fran­czia, olasz, német, svéd, hollandi, persze belga kato­nai körök a legnagyobb érdekkel néznek a mérkőzés elé és a magyarok résztvételére biztosan számítanak. Lépjek tehát érintkezésbe a lótenyész'ési osztálylyal is és értesítsem öt stb. stb. stb. Fel is aka­rom kérni — szóiitani ez ügyben nemcsak a maga­sabb honvéd parancsnokságokat, lovassági felügyelő­séget stb., hanem egyes oly tiszteket is, kiknél tudom hogy vállalkozási szellem kellő mértékben megvan. Olvasva a Vad. és Vers. lap e hó 20-iki számá­ban ez ügyről irt sorokat, a legjobb akarattal sem tudnék szebbet, buzditóbbat, tájékozóbbat irni ez ügyről, mint ami ott mondva van, miért is köszö­nettel venném, ha e lap számából 5—10 példányt küldenének, hogy azt az illető helyekre közvetlen megkiildhessem. (Elküldtük. A szerk). * * * A Vadász és Versenylap tekintetes szerkesztő­ségének. F. hó 20-áról kelt 47. sz. becses lapjában olvastam hogy egy távlovaglás Brüssel és Ostende között ter­veztetik. Mivel éppen olyan ló birtokában vagyok, mely erre a czélra alkalmas lenne — másrészt pedig magam is nagy passióval vállalkoznék ilyen lovag­lásra — de a versenyzés napja augusztus 27-ikére esik, mély napon őszi gyakorlatok vannak és tisztet, de különösen századparancsnokot — (ámbár nézetem szerint helyettesíthető) mégsem mentik föl 5—6 napra a szolgálat alul — ugy kérem a tekintetes szerkesz­tőséget tekintettel arra, hogy ez a távlovaglás kizáró­lag katonai jellegű, kellő nton a honvéd lovassági fel­ügyélöt, v. a honvédelmi minister ur ő nagyméltóságát erre a távlovaglásra figyelmeztetni és valamiképpen elő­segíteni, hogy e célra mindenki, ki részt akar venni, szabadságot nyerjen. Hogyha ilyen fölszólitás felsőbb helyről jönne — melyben ki volna mondva, hogy minden résztvevő szabadságot kap, ugy a training­hez hozzá lehetne mindjárt fogni és kellően elké­szülni. Azt hiszem nemcsak a magam, de minden bajtársom érdekében cselekedtem, midőn ezen sorokat a tekintetes szerkesztőséghez intéztpm és kérem a mennyire lehet támogatását. * * * Amint látjuk, tehát meg van a vállalkozási szellem s most már csak az illetékes felsőbb körök segítsége szükségeltetik, de felhívjuk a távlovaglásra hazai nagyob méneseink tulajdonosainak figyelmét is, mert bizonyára van méneseikben ily esetre alkalmas anyag, amelyeket rendelkezésre bocsáthatnának egyes vállal­kozó versenyzőknek, olyanoknak, kik ilyennel nem rendelkeznek, mint annak idején gr. Andrássy Ala­dár tette Salvi-val, kinek a Budapest—Párisig ter­jedő távlovaglásraCaradoc-ot adta, vagy emlékünkben van még, hogy gr. Stahremberg a mándoki Atheisttal nyerte meg a bécs—berlini távlovaglást, s ugyanek­kor a csákói (Geist Gáspár ur által tenyésztett) Marosával Miklós Aladár főhadnagy harmadik lett, A turini csata. A turini díjlovaglás és díjugratás véget ért, a di­jak kiosztattak és tiszti karunk — az elért eredmény­nyel meg lehet elégedve. Az egyes államok a nem­zetközi küzdelemben ekkép voltak képviselve : Olasz­ország 83 tiszt, Németország 13, Ausztria-Magyaror­szág 12, Francziaország 12, Oroszország 11 és Bel­gium 3 tiszt által, Valamenynyi ellenfelet azonban az osztrák és ma­gyar tisztek a díjlovaglásban teljesen túlszárnyal­tak és igy megszerezték hadseregünknek, mint kü­lömben említettük, a díjlovaglásban a négy első dijat. Az olaszok eoben rendkivül gyengéknek bizonyul­tak, drága, importált irlandi lovaik minden egyébre valók, csak nem díjlovaglásra : az ö föerejük nem a díjlovaglás maga, hanem az ugratás A tiz német tiszt között, ki a díjlovaglásban részt vett, csak kettő találkozott, kinek ülése kifogástalan volt, de a többi követelményeknek ezek sem feleltek meg. Kitűnő benyomást keltettek a nézőben a franczia tisztek elegancziájukkal kifogástalan ülésükkel, szép test­tartásukkal és gyönyörű lóanyagukka), de a díjlovag­lás komoly követelményeinek sem lovas, sem ló nem tudtak megfelelni Az oroszok nehéz tüzér-lova­kat lovagoltak, melyekkel persze nem lehetett sokat elérni ; ülésük még megjárta volna, de a lóbetanitásá­nak nyoma sem volt ; ehelyett azonban megcsele­kedte az egyik orosz dragonyos tiszt azt, hogy mi­dőn lova legjobban galloppozott, ő — egyenesen felállott a nyeregben. Ily mérsékelt ellenfelekkel szemben a mi tisztjeink, kik a budapesti és bécsi díjlovaglásokban is remekeltek, fényes sikert arattak. Másként esett a dolog a díjugratásban, mert eb­ben viszont az olaszok — kiknek ez főerösségük — és a francziák remekeltek. A mieink közül részt­vettek a díjugratásban : Pongrácz A. száz. 7. huszár e. Gr. Thun-Hohenstein G. fhdn. 7. drag. е. Gr. Auersperg H. fhdn. b. drag, ezred Dedinszky M. fhdn. 16. huszár е. Farkas G. fhdn. 5. honvéd h. е. Fongarolli К. fhdn. 11. drag. е. Gr. Ledebur F. hdn. 14. drag. A pályázók összszáma 90-re rúgott. A követelmé­nyek szerfölött szigorúak volt, mert a ca 800 méter hosszú pályán vadászgalopban legfeljebb 2]percz alatt kellett 5 akadályt venniök. Az akadályok a követke­zők voltak: 1) gát 120 cm. magas, 80 cm. széles, 2) szilárd fabarriére 1 m. magas, 3) kőfal 120 cm. magas; tetején 40 cm. széles, 4) sövény árokkal, a sövény 120 cm. magas, 60 cm. széles, előtte 1 m. széles árok s végül egy 3* méteres árok. A mi tisztjeink, bár itt is derekasan megáüták he­lyüket, végezetül nem jutottak a díjazottak közé, ellenben a díjugratást követő — távolugrásban két tisztünk, még pedig Adamovich Ferencz fhdn. és Farkas Géza fhdn. ismét az előtérbe jutottak s a má­sodik illetve harmadik díjra tettek szert. Végeredményben ide iktatjuk kitüntetett tisztjeink névsorát : Dij-lovaglás I dij - Az Olasz király dija : Franz Mario százados 7é p h Ste'anek (Gyarló—Stefanka) lovával. II dij: a Genuai herczegnö dija: Pongrácz Arthur százados, 5é p h Ortolan (Kropidlo —Odsiecz) lová­val. III dij : Turin város dija : br. Herzogenburg Lipót fhdn. 6é p-k Wladzioneska (Morisco—Feda II.) lo­vával. IV dij : Zootechnikai társulat dija : Friedrich Károly fhdn. 6é s Ii Sirius lovával. Távolugrás II dij: Turin város dija: Adamovich Ferencz fhd. 6é p h Silk lovával. III. dij : Zootechnikai társulat dija : Farkas Géza fhdn. id p h Gunár lovával. jizenkivül az össz-osztályozás folytán az orosz Czár tiszteletdija Pongrácz Arthur századosnak jutott. Ehrenreich Adolf és társa egyediili magyar sport-czipész üzletében Budapest, VI. ker., Andrássy-ut 76. szám bicycli , vadász-, tura~, úgymint min­dennemű sport-czipők, alkalmi czipők stb. mérték után készíttetnek. Magyar kir. szabadalom — Több rendbeli kitüntetések. Fehér szinU football-czipők 16 kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom