Vadász- és Versenylap 46. évfolyam, 1902

1902-11-19 / 105. szám

Megjelenik a bndapesti. alagi, karlsbadi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer-kétszer. 105. szám. Telefon-szám Bntapwt, 1902. szerda, november 19. " v,rs" nyup! Budapest. XLVI. évfolyam. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP egyszersmind AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet A vidéki versenyegyletek, kz Urlovasok szövetkezete Az Urkocsuok szuve kezete s az összes lótenyéuzbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 24 kor., \

t évre ápril—október végéig (a vers.-idöszak) 20 kor., l/

s évre január—junius 14 kor. e« julius—deczember ezintén 14 kor. Negyedévenként 3 kor. Az előfizetési penzek a « Vadász-és Versenylap » kiadóhivatalához (Ferencziek bazárja III. lépcső I. emelet) czimezendök HIVATALOS. Hirdetmény. Hatósági közlés folytán a versenyszabályok 49. §. alapján Alexi György, fodrászsegéd Adamecz Julia Bella József, targonczás (Csengeri-u. 25.) Herz Rezső, magánhivatalnok (Dalnok-u. 3.) Jedlicska Lajos, pinczér (Nagyfuvaros-u. 22.) Kaiser Izidor, (Dohány-u. 29.) Kiss Sándor, szolga Kovács Béla, szabó (Bérkocsis-u. 4.) Náilási György, czipész (Levente-u. 14.) Oranovits János, czipész (Hajós-u. 11.) Rittinger Jakab, fodrász (Peterdy u. 11.) Schwarz,Mór, szobafestő (Újpest, Sándor-u. 28.) Steiner Annin, (Rombach-u. 11 ) Szabó János, közszolga (Ujvásár-tér 19.) Szántóné SzentgyöVgyvöigyi Teréz (lzabclla-u. 28.) Varga Imre, czipész (Nefelejts-n. 7.) Vorzimmer Dezső, betűszedő Arena-ut 4.) Widder Salamon, (Elemér-u. 32.) Csősz György, (Sándor-u. 13.) ezennel a magyar lovaregylet felügyelete alatt álló összes pályákról és versenyhelyekröl kiiiltatnak. Budapest, 1902. november 13. A Magyar Lovaregyht Igazgatósága. NEM HIVATALOS^ Az 1902. év számokban. Statisztikák. 2. Lovasok A lefolyt év a lovasokat, azok lovaglásait illetőleg örvendetes események gazdag tárháza volt, sőt mondhatjuk, hogy a professionals lovasokat illetőleg fordnlópontot képez. Tavaly az amerikaiak jegyében folyt le az esztendő (az angolok évtizedes uralma után), az idén ellenben a magyarság nem remélt nagy mérvben jutott előtérbe. Az a kis csemete, melynek magvát br. Podmaniczky Géza hintette el, s elültetését főleg s első sorban a Magyar Lovaregylet elnökének köszönhetjük : a belföldi lovas-képzés elősegítése, kultiválása, immár mindinkább erösbödö, terebélyes fává növi, nőtte ki magát. Hogy a sikversenyek mezején épp egy •magyar lovas lett az elsők elseje, az mindnyájunkat örömmel tölthet el, de még örvendetesebbaza valóvá vált, rég óhajtott tény, hogy nem csak a champion-jockey, de még számos más magyar, illetve belföldi fiu a legszebb reményekre kecsegtető módon szerepelt versenyeinkben, s oly sikereket értek el, melyekre méltán büszkék lehetnek, melyeket aligha lehetett ily rövid idö alatt remélni. Bonta, a minden tekintetben (lovaglási számot, győzelmet stb. illetőleg) champion-lovasunk, továbbá a sajna katonáékhoz átvándorolt Smejda és Rychnovski, azonkívül Krouzil, Zsebök, Maino, Martinkovich és mások sikerei világosan adnak arról számot, hogy idehaza is lehet, persze kellő támogatással, jó lovasokat nevelni, kiképezni. Szemere Miklós ur hazafias intentiója, nemes áldozatkészsége, ezen a téren meghozta bö gyümölcseit. Dédelgetett kedvenczének, Bontának már tavalyi szép jövöt jósoló sikerei nemcsak öt késztették arra, hogy a szorgalmas s alaposan kiképzett fiút hires angolamerikai jockeyi után első jockeyjává téve a legsűrűbben foglalkoztassa, hanem többi futtató sportsmanjeinkre is buzditólag hatottak, s segítve a Magyar Lovaregylet és a bécsi Jockey Club 7 Iont engedményes versenyeivel, a rég óta várva-várt aera a legszebb sikerrel köszöntött be. Bonta Ferenczröl a championok-championjáról, mert recordot teremtett a lovaglási számot (381-szer lovagolt), a győzelmeket (99) tekintve, most az év végén nincs mi ujat mondani, nincs róla dicséretet zengeni, megkapta minden oldalról az év egész íölyamán a méltán megérdemelt elismerést, mert olyant produkált, mint előtte senki más, s (bár nehezen esik kimondani) egyhamar aligha fogja megismételni még — ö sem. De ha a «belföldiek» oly fényes sikerű évre tekinthetnek vissza, nem különben dicsteljes volt az a más nemzetségbeliekre is. A modern amerikaik nem maradtak hírnevüknek mögötte. Tarai a tavalyi champion második lett az idén, de újólag bizonyságot tevén művészete nagyságáról, mely öt az Európában lovagló amerikai jockey-matadorok elsejévé teszi. Honfitársai közül Russell, Holmes, az év második felében Gray is sok dicsteljes lovaglásra tekinthetnek vissza, a minthogy az ideig-óráig kénytelen-kelletlen pihenő Van Dusen segítve istállója nagy tormájától a classicus versenyek legtöbbjében szinte páratlan szerencsét ért el. Ellenben kevés tehetségüeknek bizonyultak azok az amerikaiak, akik Springer báró szolgálatában állottak s ezek : Michaels, Manser, Dangman nem sok vizet zavartak s jobban tették volna, ha át sem jönnek a nagy vizén. Az angoloknak nem volt valami jó éviik. Az egykor ünnepeltek csak alárendelt szerepet játszottak, s egyedül Adams és Southey azok, kik nyomósabb recordra tudtak szert tenni, ellenben oly erök, mint Cleminson, Wilton, S. Bulford az átlagok közé kerültek, de miért? Nem önhibájukból. Az egyiknél az istálló anyagának teljesen formán kivüli állapota, a másikaknál — hogy ugy fejezzük ki magunkat — a pacemakeri tisztség boszulta meg magát. Csalódik az, a ki ezeket az erőket, a múlténak gondolja, megmutatták ök az idén is, hogy nem istállójukbeli lovakon, ma is azok, a kik voltak hajdanában vagy nem is oly régen. Az akadály- és gátverseny jockeyk egén is uj csillag tünt fel az idén Poole személyében, ki mint Bonta, ugy ö is csak tavaly óta hódol meetierjének. Elütötte Williamsont a championatustól, de azért mégis csak a slatinani matador recordja a jobbik, mert Poole csak egy győzelemmel va

n előtte előnyben, de 32-vel többször lovagolt nála, — emellett Williamson a monarchiának majdnem minden nagy versenyét számlájára Írhatja. E téren is szép szerepet játszottak a belföldiek, kiknek sorában Machan, Fejes, Rosack, Csompora, Shejbal sok izben alapos képzettségről tettek tanúságot. A mi végezetül a babérért küzdő amateuröket, urlovasainkat illeti, itt is csak örvendetes a haladás, mert solía egy évben annyi urlovas nem szállt nyeregbe, s aratott győzelmet, mint az idén, s remélve várhatjuk, hogy a mitől féltünk, a pangástól, az csak délibáb volt, s e téren is a vezető államok közé fogunk emelkedni. Sorra vesszük a statisztikákat : a) Urlovasok : lov. 1. II. III. Szemere Kálmán száz 87 36 17 17 Krause Károly 100 22 2K 20 Reimer V hdn. 41 20 13 4 Horthy Jenő 59 19 19 8 Gr. Pejacsevich A. 56 13 13 9 Mr. Brooke 55 11 15 9 Hagelin H. fhdn. 74 9 10 15 Br. Eitz H. fhdn. 35 9 10 3 Raus fhdn. 34 9 8 4 Folberth J. fhdn. 51 8 8 12 Br Reichiin H. fhdn. 41 7 11 14 Czárán János 20 6 2 4 Koller E. fhdn. 28 5 4 8 Suermondt Ottó 10 5 2 2 Br. Skal fhdn. 18 5 2 — Br. Szentkereszty hdn. 37 4 9 6 Mr. Persse 15 4 4 2 Bartosch állatorvos 30 4 2 2 Gr. Starhemberg V. száz. 17 3 4 5 Jóny hdn. 22 3 3 2 Csiszár I. fhd. 8 3 2 1 Zborowicz fhdn. 7 3 2 — Czárán Zoltán 6 3 1 1 Klein Gy. 11 3 — 2 Bogyay hdn. 25 2 5 3 Dobó Miklós 6 2 2 — Horthy Sz. 10 2 1 3 Kendeffy Gábor 9 2 1 2 Br. Ludvigstorff A. fhdn. 4 2 1 1 Makay Gy fhdn. 6 2 1 — Kreis 1er H. fhd. 4 2 — 1 Joanovics száz. 3 2 — — Gr. Thun fhdn. 21 1 4 5 Smolensk! hdn. 4 1 3 — Seidel fhdn. 5 1 2 1 Hertelendy hdn. 11 1 2 — Gr. Wimpffen hdn. 6 1 2 — Br. Kemény El. 8 1 1 5 Heintschl fhdn. 8 1 1 2 Kerchnave hdn. 6 1 1 2 Gallus hdn. 6 1 1 2 Reök hdn. 4 1 1 2 Pfeiffer Nándor 7 1 1 1 Waclawiczek száz. 3 1 1 1 Gr. Chorinsky F. száz. 6 1 1 — Gr. Czernin F. hdn. 5 1 1 — Heller Ö. hdn. 5 1 1 — Zakiej fhdn. 3 1 1 — Mittenhuber fhd. 3 1 1 — Br. Ludvigstorff K. fhdn. 3 1 1 — Gr. Pongrácz J. hdn. 2 1 1 — Beöthy Pál 2 1 1 — Zhorszky fhdn. 2 1 1 — Gr. Tieskiewicz hdn. 12 1 — 1 Gőmöry V. 2 1 — 1 Peits Tsuk János 2 1 — 2 Plossek hdn. 2 1 — 1 Horváth fhd. 3 1 — — legközelebbi szám nov. 22-én délután 4 órakor jelenik meg. — Egyes szám ára 40 fillér.