Vadász- és Versenylap 46. évfolyam, 1902

1902-02-08 / 6. szám

62 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP-. 19L2. február S 56 Gr. Hoyos Miksa 121 Gr. Wass Jenő 57 Gr. Hunyady József 122 Gr. Wimpffen Simon 58 Gr. Hunyady Imre 123 Weisenbacher Aladár 59 Gr. Hunyady László 124 Zalesky Jenő 60 Inkey Antal 125 Gr. Zichy Béla 61 Jankovics-Bésán El. 126 Ifj. gr. Zichy Béla 62 Jankovics-Bésan Gy. 127 Gr. Zichy János 63 Br. Jeszenszky József 128 Ifj. gr. Zichy István 64 Gr. Károlyi Imre 129 Gr. Zichy Károly 65 Gr. Károlyi László 130 Gr. Zichy Kázmér 66 Gr, Károjyi Lajos Evi 100 K. tagdíjjal . 67 Gr. Károlyi Sándor 131 Aczél Józsei 68 Keczer Miklós 132 Lov. adelsbachi 69 Gr. Keglevich Gyula Grimmer Jenő 70 Kégl György 133 Gr. Gsekonics Pál 71 Kobek István 134 Gr. Dessewffy Aurél 72 Koronghy Gyula 135 Dreher Jenő 73 Kovách-Sebestyén 136 Döry Etek Endre 137 Emresz Károly 74 Kubinyi Márton 138 Gr. Esterházy Imre 75 Liptav Béla 139 Hg. Esterházy Miklós 76 Miklós Ödön 140 Br. Fiáth Pál 77 Muslay Gyula 141 Br. Gerliczy Ferencz 78 Gr. Nádasdy Fefencz 142 Gr. Gyulay Adolf 79 Gr. Nádasdy Tamás 143 Gróf Gyulay István 80 Nehrer László 144 Gyömrey Aurél 81 Hg Odeschalchy Géza 145 Br. Inkey József 82 Olasz Elemér 14-J Gr. Karácsonyi Kamillö 83 Gr. Pálffy Ödön 147 Kégl Dezső 84 Gr. Pálffy-Daun Vilmos 148 Kirnbauer Hugó 85 Pcrizel József 149 Gr. Kornis Károly 86 Br. Piret Lajos 150 Kövér. Lajos 87 Plachy Gyula 151 Lyka István 88 Plachy József 152 Gr. Lónyay Mtnyhért 89 Br. Podmaniczky GyuIalö.S Luczenbacher Miklós 90 Posztóczky Iván 154 Manaszy György 91 Dr. Remenyik István 155 Ifj. Miklós Ödön 92 Br. Révay Gyula 156 Návay Tamás 93 Br, Révay Simon 157 Orosz György 94 Rohonczy Lörincz 158 Petényi Vendel -95 Rumbach Géza 159 Piatnik Adolf 96 Semsey László 160 Piatnik Károly 97 Br. Sennyey Béla 161 Piatnik Rudolf 98 Br. Sennyey Géza 162 Rakovszky Antal 90 Br. Sennyey István 163 Gr. Sigray Antal 100 Sipeki Bálás Iván 164 Br. Solymossy László 101 Sváb Sándor 165 Br. Solymossy Ödön 102 Gr. Szápáry György 166 Br. Steiger Albert 103 Gr. Szápáry Pál 167 Br. Szentkereszthy Pál 104 Gr. Széchényi Aladár 168 Gr. Széchenyi Pál 105 Gr. Széchényi Béla 169 Gr. Széchenyi Péter 106 Gr. Széchényi BertalanlTO Széli Ödön 107 Gr. Széchényi Emil 171 Sztankovánszky Imre 108 Gr. Széchényi Imre 172 Ifj. Takácsy Sándor 109 Gr. Széchényi István 173 Gr. Teleky Pál 110 Szemere Miklós 174 Gr. Teleky Samu 111 Sztankovánszky Jánosl75 Gr. Vigyázó Ferencz 112 Gr. Schönborn Károly 176 Gr. Wenckheim József 113 Gr. Teleki László Gyulal77 Gr. Zselénszky Róbert 114 Gr. Teleky Tibor Kültagok: 115 Gr. Tisza Kálmán Évi 30 kor tagdíjjal. 116 Gr. Thoroczkay Miklós 1 Jekelfalussy Zoltán 117 Törley József 2 Br. Piret Gyula 118 Gr. Vay Ádám 3 Br. Radvánszky Géza 119 Világhy Gyula 4 Lov.Rossmanitt Alfréd 120 Ifj. Vojnits Sándor 5 Gr. Vay Gábor Tattersall. Budapesten Külső Kerepesi-ut 17. 19. 21 s'ám, szemben a köz onti (keleti) pályaudvar leszálló oldalával. Telefon szám 51—95 elét es chequeforgalmi számla aa angol-osztrák banknál. A székesfőváros által rendelkezésre bocsájiott vásárjoggal rendezi 40 holdnyi területen Budapest : országos, heti, luxus és menlóvásárjait. Árverési vásárformával közvetíti a magánménesek nemes kanczaanyagát. A lóverseny-saisonok alatt egyéves angol telivér csikókra tart árveréseket Október hó legelején a ni. kir. ménesintézetek eladásra kerülő lovai hasonlouépea árverési uton itt értékesíttetnek. A május havi díjlovaglás és ugratás kor hátasok adatnak el. A vásártéri nagy vásárcsarnokba 1000 ló is elhelyezhető, ennélfogva tehát s)ha az egész ev folyamán a vásárok rendszeres megtarthatását semmiféle rossz időjárás nem hátráltatja. A belterületi : tattersalli islállókba ismét G00 drb. ló helyezhető el. Ezen istállók a vásártérrel szervi kapcsolatban lévén, a társaság a lovak eladását bizományi közvetítésre bármikor elfogadja. El nem adó lovak istállózás, tartás, esetleg gondoztatással is szintén mindenkor elfogadtatnak ; s általában csak a legjobb minőségű takarmánynemüknek bőséges adagolása mellett a főváros hasonló intézményeihez képe st a legolcsóbb ártarifákkal képes a közönségnek szolgálni. Telepen lakó állatorvos utján állandó egészségügyi felügyelet. A lógondozók magaviselete »lett szigorú ellenőrzes. Lovak jártatása télen a nagy fedett lovardában, nyáiu. , léi ang mérföldes ügető és lovagló-pályákon történik. Bármin lelvila gositásokkal készeéggel szolgál Gál Béla. £ GASSER LIPÓT CS. ES KIR. UDYAR! ÉS HADSERECI FECYYERGYÁROS rcpq xvi. festcasse 17 dc.uo i kohlmarkt 8 LEGÚJABB HADSERECI REVOLVER-MODELL 99. РОГ ÖSSZES SPORTCZIKKEK. TÁRCZA. Egy prehisztorikus ló kiállítása New-Yorkban. Nálunk Európában áldott keveset tudunk a történelem előtti idők, az ősidők lováról. Talán a fokozatosan fejlődő kultura mosta el nyomait, ugy mint elmosta a prehisztorikus ember és többi állatok nyomait is, a minek folytán azután a történelemben a ló máiolyan alakban jelenik meg, a minőnek most ösmerjük. Amerika, mint sok más tekintetben, ugy ebben is előttünk áll s ott sok nyoma és maradéka van az ösál latoknak. Lucas tanár, a washingtoni National Museum fö-paleontologusa, nagy munkát végez mostanában és preparálja, osztályozza és összeállítja azt a nagy anyagot, a melyet a prehisztorikus állatok maradványaiból ban, az American toryban. Marsh professor aicas. Ez a yazva jött meleg zétesett levegőn es О. С. Marsh tanár, a ki annak idején a Yale egyetem tanára volt, gyűjtött a nyugati Nebraska államban a késői tertiär korszak széles rétegeiből és végrendeleti leg hagyományozott az említett muzeumnak. Marsh tanár hagyatéka 1888-ban jött a muzeumba és igen kevés kivétellel mostanáig nyugodott, érintetlenül, mig végre Lucas professor vállalkozott a nagy munkára. Daczára, hogy a munkának még csak a kezdetén ?an, máris rendkívül érdekes lényeket sorolhat fel. Az eddig ismert legnagyobb ösló egy úgynevezett Lguus Scottii voit, a melynek maradványait az elhunyt Cope tanár ásta ki Texas állam nyugati részeiben egy márga-formáczióbói, a melyet о «ló-ágy» formácziónak nevezett. Ez az állat a mastodonnak volt kortársa és jóval nagyobb volt, mint a mostani idők beïga vagy percheron fajta lovainak legnagyobbjai. Ezen Equus Scottii teljes csontváza ki van állítva New-York városaMuseum of Natural Hysliagyatékában egész gyijlovak a koponyáján példány lágy a muzeumba a homokkő a koponya, a temény van a prehisztorikus amerikai maradékaiból és egy ilyennek dolgozik jelenleg homokköalapba á s az ottani száraz egészen elporladt, mely beléje volt ágyazva, szintén darabokra hullott, a melyeket most Lucas darabról darabra összeállított és dróttal összefűzött. Ezen ösló fogazata nem sokat különbözik az Equus Scottii fogazatától, de mikor a mérő czirkalominal meg lett mérve, kisült, hogy négy hüvelykkel hosszabb amannál, tehát jóval nagyobb, mint az eddig ismert legnagyobb ösló maradványa. A koponya különben egy fiatal, de kifejlődött liimtöl származik. Az ösiovakról beszélve, Lucas tanár a következőket mondja: «A legmeglepőbb dolog az öslovakat illetőleg az a kérdés, hogy mi okozhatta a kipusztulásukat V Az előttünk fekvő bizonyítékokból tudjuk, hogy az északi államoktól le egészen a déli államokig, mindenütt előfordultak és éltek egy, a geologia szempontjából egészen nem régi korszakig és mégis mikor az európaiak jöttek, rég kiveszhetett ez az állat, mert az indiánusoknak se emlékeik, setradiezióikban elö nem fordult.» «Az európai ló attól a pereztöl fogva, hogy-be lett hozva Amerikába, rohamosan terjedt és szaporodott. Hogy mi történhetett abban az" időszakban, a mely az ösló kipusztulása és az európainak behozatala között telt el, hogy mi volt az a változás, a mi északi és déli Amerikát képtelenné lette az ösló fentartására, az egy kérdés, a melyet aligha fogunk valaha megoldhatni. Valami olyasminek kellett történnie, a mi az összes lófajok megélhetését tönkretette, mert volt több fájta, s nagyságuk is különböző volt, a legnagyobb Percheronnál nagyobbat épp olyan gyakran találni, mint a legkisebb shetland pony alakjával birót.» «Mint emiitettem, a prehisztorikus ló maradványait az egész kontinensen találhatjuk, még Alaskában is, a hol a maradványok a mammuth csontjaival együtt fekszenek. Egészen valószínű az a feltevés, hogy az öskorszak növényevő állatai nagy falkákban vándoroltak és igy megtörténhetett, hogy Amerika prehisztorikus lova nyugat felé vonult, a mostani Behring-tengeren létezett földnyelv felé, a mely Amerikát összeköté Ázsiával, s ugyanakkor a mammuth, a melynek eredeti hazája az ó-világ volt, ugyanazon uton vándorolt kelet felé a rokonához, a mastodonlioz Amerikába és a két ösálíat, az amerikai ló és az ázsiai mammuth találkoztak Alaskában, a mit bizonyít azon körülmény, hogy maradványaik egymás mellett találhatók -Ugyanazon matrixban.» —dra. IRODALOM, FESTESZET. A Kassai Falka-Vadász-Társulat évkönyve, az egylet ügybuzgó titkárja, Pallaghg Béla ur szerkesztésében most jelent meg. A nagy csiny-nal kiállított kötetből megtudjuk, hogy az egyletnek 8 tiszteletbeli tagja (köztük gr. Andrássy Géza és gr. ForgácL László), 36 rendes, 137 versenypártoló és 38 katonai versenypártoló tagja van. A versenyek díjazására tavaly a földmivelési minister ur 3000 koronát a M. L. E. 1200 koronát, az U. Sz. 1000 koronát, Kassa város 1000 koronát, gr. Dessewffy Alajos 600 koronát, a honv. ministerium 400 koronát és az abauji gazdasági egylet 200 koronát adott. A tavalyi versenyeken Liptay Béla ur nyerte a legtöbb összeget ^ 3300 koronát, bzemere Kálmán ur volt a championurlovas 4 győzelemmel ; a dijak összege a 2 napos galoppversenyekre 23 tiszteletdíj és 9935 korona volt: indult 52 ló 66-szor, s lovagolt 36 uriovas. Az újság. Ujságirás és Újságkiadás. Írták Sajó Aladár és Róna Lajos. E mii, mig egyrészt úgyszólván egész történetéi adja a hirlap-irodalomnak és fejlődésének, addig másrészt a nagyközönséget megismerteti a hirlapirás és hirlapcsinálás százféle érdekes részleteivel ; érdekes a miiben a következő adat is : a föld összes hírlapjainak sziíma 5O.000 és pedig : Egyesült államok és Kanada 21000 Anglia 8 000 Németország 6 000 Francziaország 4200Japán 2 .ООО Ausztria 1.800 Olaszország 1.500 Magyarország 1.200 Spanyolország l.OOO Oroszország 800 Görögország 600 Svájcz 450 Hollandia ЗОО Belgium 300 49.150 A többi 850 újságot pedig az itt föl nem sorolf országokban adják ki. Érdekes visszaemlékezés van e könyvben Falk Miksa tollából, miglen Rákosi Jenő a napisajtó jelentőségéről ir. A mü következő fejezetekre oszlik : Bevezető. Újság. A magyar sajtó. Hogyan készül az újság. Hogyan adják ki az újságot. A boulevard-sajtó. Az ujságirás. Ujságiró iskola. Az élösdiek. Hirdetés és reklám. Ara 3 korona. Fedezési hirdetés. Gróf Festetics Pál déghi ménesében (vasút és posta Lepsény) fedez 50 koronáért Statesman (G. В. M. К. Vol. VIB. pag. 554.) Idegen kanczák eltartásra elfogadtatnak a kisbéri feltételek mellett. Eladó Gróf Teleki Gyula révbéri gazdaságában : 5é angol telivér pej mén ORMUZ ap. Orwell a. Szitakötő II. Bővebb felvilágosítással szolgál Gróf Teleki Gyula gazdasági intézösége: Hévbér u. posta ; Solt.