Vadász- és Versenylap 46. évfolyam, 1902

1902-07-30 / 62. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 401 Az arabs lótenyésztés hanyatlása és annak okai. Fadlallah ezredes legutóbbi arábiai utja és ott szerzett ujabb tapasztalatai az arabs lóanyag jelenlegi minőségéről (iásd 48. számú lapunkat) ismét odaterelték a lótenyésztők figyelmét az arabs lóra, érdekesnek tartjuk ezért egy orosz lótenyésztő alábbi fejtegetéseit az arabs lótenyésztés hanyatlásáról és ennek okairól közölni ; ez ugyanis abból az alkalomból, hogy Törökország egy idö óta — Oroszországban vásárol remondákat, az alábbi érdekes czikket közli egy orosz szaklapban : Lóhiány Törökországban ! Lóhiány a lovak legszebbje és legnemesebbjének, az arabs lónak, hazájában, azon arabs lónak, melynek keresztezéséből az angol telivér származott, mely maga is már réges-régen önnálló faj ! Az ember nem hinné, hogy ez igy van, ha •ez nem volna bebhonyithatóan igaz. Törökország ugyanis egy idö óta — Oroszországban vásárul lovakat és ezt tette a legutóbbi .görög-török háború alkalmával is, hogy lovasságát egyáltalán háborúba vihesse. Ez szomorú bizonyítéka annak, hogy Törökország nincs is tudatában a saját segélyforrásainak és gazdagságának, valamint annak, hogy ezen segélyforrásait annyira elhanyagolja, hogy ezek, midőn valóban szüksége volna reájuk, egyszerűen megtagadják a szolgálatot. Nem lett volna szükség arra, hogy csak egyetlenegy lovat is vásároljanak Oroszországban, hamint látszik, el nem felejtették volna, hogy Syriában és Mezopotániában, Yemenben és Hedjazban «lég jó ló áll rendelkezésükre, melyekkel több lovas-ezredet lehet fényesen ellátni lovakkal, mint a mennyivel Törökország egyáltalán bir. Vagy talán azért nem hozatott a török kormány Arábiából lovat, mert az ottani tenyésztéssel nincs megelégedve? mert hiszen való igazság és bizony nagyon szomorú dolog, látni azt, hogy a senki által nem támogatott és bátoritott lótenyésztés a nevezett tartományokban hanyatlásnak indult és éppen ott, a hol a czivilizáczió terjeszkedik. Daczára a kedvező előfeltételeknek, ki folytat ma még rationális lótenyésztést pld. Syriában, hol mezőgazdaság és ipar virágzanak és hol az arabs ember kezd hűtlen lenni az ö szép nemzeti öltönyéhez és e helyett párisiasan öltözködik? A jezsuitákon kivül, kik a Libanon és Antilibanon között, a Bekaa nagy .síkságán találhatók, senki többé. Az egyetlen par excellence lótenyésztők ma még, ugy mint ezelőtt 100 évvel, a nomád •életet folytató beduin törzsek, de ezek is már kezdenek alább hagyni, mióta rájöttek, hogy teve- és kecskebörökkel is lehet pénzt szerezni és hogy kecske-vajjal is élénk kereskedést lehet folytatni. A beduinok az ö relative nagy lógazdagságukkal azonban csak akkor segítenék ki a török kormányt a lóhiány által előidézett nagy kalamitásból, ha a kormány a lovakat tőlük is ép ugy készpénzért veszi meg, mint a hogy ezt Oroszországban kénytelen volt megtenni. A beduin bizonyára örömmel adná el lófölöslegét, de csak készpénz és pedig főkép ezüstpénz ellenében, melyet sokkal jobban szeret az aranynál. Erre azonban a török kormány nem hajlandó. Pedig ha a kormány ezt megcselekedné és még azt is megtenné, hogy rendszeres tevékenységet fejtene ki egy rationális lótenyésztés érdekében, ugy a lóhiány kalamitása soha többé elö nem fordulhatna, söt ellenkezőleg, jelentékeny lókivitelt lehetne létesiteni. Pedig az arabs ló kiválóan alkalmas katonalónak; kissé kicsiny ugyan, de mégis rendkivül sokra képes és e mellett kemény ló, kevéssel megelégszik, gyors, és jó magaviseletű. Törökország arabs tartományaiban, hol kivétel nélkül sok lovat produkálnak, igen .sok ló is lesz elhasználva, mert ezek nem képviselik azt a nagy értéket, mint pld. nálunk i i vagy csak Törökország északi tartományaiban is. A lovak úgyszólván már csikó korukban használatba vétetnek és kimélet nélkül kihasználtatnak, igy aztán a legtöbb ló már hatéves korában, söt egy nagy részük négyéves korában teljesen el van használva. Eltekintve a tenyészlovaktól és az oly lovaktól, melyek szakképzett európaiak kezeiben vannak, igen ritkán lehet oly lovat találni, mely 8—10 éves korában még jó conditióban lenne. A ló észszerű kihasználásának eme hiánya egyrészt magyarázatát leli a lógazdagságban, mely az egyes lovak értékét természetesen lenyomja, másrészt abban, hogy az arabsból absolute hiányzik minden érzék a rendes lovaglás iránt. Hihetetlenül rövid kengyellel az arabs mégis erősen ül a nyeregben,; söt jól is fest, de arról, hogy mi a rendszeres lovaglás, még csak fogalma sincs. Ez az állítás sokaknak talán meglepő lesz, de bebizonyítható azzal is, hogy arabssal a hátán jótormán soha nem láthatunk jól ügető lovat. Ez a járási módszer az arabsnak nagyon kényelmetlen, de meg a hogy ö ül a lovon, nem is lehet lovat jó ügetésre szoktatni és egyáltalán valamit a lóból kivenni. Azonkívül azonban, hogy egy vagy legkésőbb másfél éves korában, tehát midőn legjobban van fejlődésben, mindennapos lovaglásra már használatba veszik a lovat, még más rendellenességek által is korán megtörik az arabsok a ló erejét. Így pld. az arabs, ha lépésben lovagol, ugy folyton tánczoltatja a lovát, ha pedig siet, ugy nem megy lovával sem trabban, sem galoppban, hanem egyedül és csakis karrierben és ha ezt megszakítja, ugy oly hallatlan erőszakos mozdulatokat tétet a lovával, melyek ezt jóformán kényszeritik — a le ülésre ; ugyanez történik egy délután 20—25-ször, ha az arabsok az ö nemzeti lovasjátékukat, a «Fantasia»-t játszák ; azonkivül az arabs zablya is egy oly borzasztó alkotmány, mely óriási fájdalmakat okoz a lónak és ennek egész szervezetére is káros befolyással van. Nem is lehet itt látni lovat, melynek feje szépen lehajlanék a mellkasra és melynek szépen boltozott háta lenne ! Mint mindezekből látható, Arábia és Syria lótenyésztése ma már nem az, ami még egykét évtized előtt volt és igy tulajdonképen nem is lehet azon csodálkozni, hogy Törökország lóhiányban szenved, melyet — saját hanyagságával idézett elö. Tattersall. Budapesten Külső Kerepesi-ut 17. 19. 21 srám, szemben a köz ponti (keleti; pályaudvar leszálló oldalával. Telefon szám 51—90 Letét es chequefor»almi számla an angol-osztrák banknál. A székesfőváros által rendelkezesre bocsájtott vásárjnggal rendezi 40 holdnyj területen Budapest : országos, heti, luxus es ménlóvásárjait. Árverési vásárformával közvetíti a magánménesek nemes kanczaanyagát. A lóverseny-saisonok alatt egyéves angol telivér csikókra tart árveréseket Október hó legelej en a m. kir. ménesintézetek eladásra kerülő lovai hasonlóképel árverési uton itt értékesíttetnek. A május havi díjlovaglás és ugraláskor hátasok adatnak el. A vásártéri nagy vásárcsarnokba 1000 ló is elhelyezhető, ennélfoeva tehát soha az egész ev folyamán a vásárok rendszeres megtarthatását semmiféle rossz időjárás nem hátráltatja. A belterületi • tattersalli isi állókba ismét 000 drb. ló helyezhető el. üzen istállók a vásártérrel szervi kapcsolatban lévén, a tar saság a lovak eladását bizományi közvetitesre bármikor elfogadja El nem adó lovak istállózás, tartás, esetleg gondoztatással is szintén mindenkor elfogadtatnak : s általában csak a legjobb minőségű takarmánynemüknek bőseges adagolása mellett a főváros hasonló intézményeihez képest a legolcsóbb ártarifákkal képes a közönségnek szolgálni. Telepen lakó állatorvos utián állandó egészségügyi felügyelet. A lógondozóK magaviselete felett szigorú ellenőrzés. Lovak jártalása télen a nagy fedett lovardában, nyáron a fél arg mérfödes ügető és lovagló pályákon történik. Bárminő f dvilagositásokkal készséggel szolgál Gál Béla titkár. MOLASIN. A legjobb és legolcsóbb erősítő és egészségi tápszer lovaknak, teherhordó és tejelő marháknak, juhoknak és disznóknak. Törvényileg védve a legtöbb államban. Fogyasztás 1900-ban 750000 métermázsa. Molasin circa 40°

o czukrot tartalmaz. = Bevezetve: 0 felsége I. Ferencz József, II. Vilmos császár, II. Miklós orosz czár istállóiba.

— Bevezetve a versenyistállókban és ménesekben. Általánosan használva a cs. és kir. hadseregben, a cs. és m. kir. állatorvosi főiskolában. MOLASIN fokozza az étvágyat, elősegíti az emésztést, kólikátés diarrhoet alaposan gyógyít. 4—6 heti táplálás után a legjobb conditióba jönnek, tüzesek lesznek és nagy munkaerőt nyernek. A legrosszabb evők jól táplálkoznak utána. A szőr sima és fényes lesz. Az ételtartók teljesen üresek lesznek. Gyorsan nőnek és a hizlalás utolsó stádiumában kedvvel veszik a táplálékot, ugy, hogy a barmok sok héttel hamarább lesznek vásárképesek. Husuk kiváló minőségű lesz. Száj- és körömfájásnál hathatós szer, Lovak l—1£ kg. fejenként és naponként. Marhák 4 kg. fejenként és naponként. Jnhok I kg. fejenként és naponként. Disznók Kedvvel veszik a Molasint. Az ólakban eltűnik a kellemetlen 100 kg. élősúly büz, mely sok baj okozója. Az állatok a legjobb egészségüek, szerint £—

f kg. gyorsan nőnek és gyorsan lesznek nehezek. Tej-tehenek 8—10 nap után több és tisztább tejet adnak. (Egyes esetekben 2£ kg. fejenként és 1 kg. Molasin mellett naponként 2 liter tejtöbbletet értek ei. naponként. Zsirtartalék 3£-röl 4°/

0-ra emelkedik. Arak : waggonszállitásban a gyárból 50 kg-ént zsák nélkül, netto cassa 4-75 korona próbaküldemények a budapesti raktárból 50 kg-ként 6 koronával szállíttatnak. Különlegesség : versenyistállóknak és nemesebb lovaknak 50 kilogrammonkent 15 korona. S

TEIN CAMILLO BECS Bartensteingasse 8. 4 ARJEGYZEK ES MINTA KIVANATRA KÜLDETIK. *