Vadász- és Versenylap 46. évfolyam, 1902

1902-07-01 / 50. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAF. 339 10. Schossbergcr L. ur 3é p к Pityke 6000 49 11. Világhy Gv. ur 3é p m Cserhát 52 "12. Mr. C. Wood 4é p m Sebes 6000 57 Tip: Marathon—Ugyanaz IV. Szent Mihályi dij. 1500 K. 1600 m. (10 aláirás.) 1. Bogyay A. fhdgy. 3é p m Wawel 69} 2. Gr. Esterhá/.y B. 3é s m Prima II. 65} 41. Br. Harkányi J. 3é p her Spezi• 64 4. Horthy J. ur 3é stp к Akár mikor 64 5. Jony F száz. 3é p к Fakati 66 6. Mravik P. ur 3é p m Menykö 69} 7. — 3é p m Tromf 65} 4). _ 3é s her El Batidor 64 9. Mr. White 3é s m Lator 67} Tip: Mravik ist.—

Lator V. Eladók Handicapja 1800 К 2400 m. (18 aláirás.) 1. Gr. Orssich P. fhdgy 4é s m Lovag 64} 2. Br. Harkányi J. 4é p к .Ailotiig. 60 3. Bogyay A. fhdgy 3é s m Hogy volt 59 4. Zangen í. ur 3é p m Rnstieu57 5. Aressin-Fatton J. fhgy. 3é p к Tscherkessin 57 6. Gr. Esterházy В. 4é p к Berta 55 7. Gr. Orssich P. fhdgy 3é p h Boba 55 8. Gr. Andrássy G. 3é p к Anecdote 54} 9. Ifj. Dávid E ur 4é stp m Joubert 54 10. Mravik P. ur 3é p m Menykö 53} 11. Egyedi L. ur 3é p m Hailoh II. 51} 12. Gr. Pejacsevich Á. 3é s m Sparafucile 50 13. Schwarz Zs. ur 3é p к Mine d' or 49 Tip : Anecdote — Hailoh II. VI. Pavolin gátvers. hdcp. 1500 K. 2800 m. 1. Gr. Pejacsevich A. 4é f m Néha Néha 70 2. Gr. Orssich P. 4é p m Iraterstern 67 3. Dr. Haber L. ur 4é stp m Bakator 66 4. Mravik P. ur 4é s к Anita 65 -5. Aresin Fatton I. fhdn. 4é p к Azért is 65 6. Hg. Braganza M. 4é p к Alfalfa 64 7. Mravik P. ur 4é p к Részes 64 8. Folberth J. fhdn. 4é her. Spitzbub 61 9. Jankovich-B. Gy. ur 4é p к Sötét 60 Tip : Azért is—Praterstern TELIVEREK É

S VERSENYEK. Főbb versenyek napjai. Alag Julius. 1. Nyári dij. 4800 K. 1600 m. 8é és id. 3. Kétévesek handicapja. 2600 K. 1000 m. -3. Nyilt-Handicap. 370Ó K. 1000 m. 3. Háromévesek Gátversenye. 1800 K. 2400 m. n. Evanthia akad. v. 3ti00 K. 400Ü m. •6. Szent Endrei gátv. (3évesek). 3600 K. 2400 m. Karlsbad. Julius. 6. Donitzi dij. Gátv. 6000 K. 2400 m. 3év. 8. Égeri dij. 4000 K. 2400 m. 8. Marienbadi dij. 6000 K. 1100 m. 2 és 3év. 10. Sprudel-Handicap. 10.000 К. 1600 m. 10. Hirschensprung akad. v. 10.01 О К. 5600 m. 13. Franzensbadi dij. 4000 K. 2000 m. 13. Egerlandi dij, 30.0,0 K. 1200 m. 2év. 15. Gtesshübli dij. 6600 K. 1200 m. 15. Tepli dij. 4000 K. 2400 m. 17. Schlossbrunn Hdcp. 10.000 K. 1200 m. 2év. -20. Teplitz-Schönaui dij. 4000 K. 2000 m. 20. Karlsbali dij. 20.000 K. 2400 m. ORSZÁGOS LÓTENYÉ

SZTÉS. Néhány szó az arabs lóról. Haza jöve Arábiából, hol a földmivelésügyi m. kir. •miniszter ur ő nagyméltóságának engedelméből a lóvásárlási expeditióban részt vettem, annyit kérdezősködtek az arabs lóról, miszerint addig is, mig az ezen tárgyról szóló müvem megjelenik, az arabs ló egynéhány tulajdonságát lehető röviden leirom. 1 Nem irok én újdonságokat, csak a köztudomásuakat akarom föleleveníteni. Először is meg kell jegyeznem, hogy a lótenyésztés Arábiában hanyatló félben van, a kivitel nagy mérveket öltött, ugy, hogy tartani kell attól, miszerint a lóanyag degenerálódni fog hazájában. Ezt világosan láttam bebizonyulni abból a körülményből hogy az öregebb 15—20 éves lovak között sokkal több jó ló van, mint a fiatalok között. Hogy milyen káros hatással lehet az arábiai lótenyésztés hanyatlása iz egész világ, különösen a mi lótenyésztésünkre nézve, az világos. Testalkatukat általában jellemzi kicsinységük, :ompactságuk és szikárságuk. ez függ attól a terepül, a melyről származnak, hegyesebb vidéken, t. i. ízen tulajdonságaik jobban ki vannak fejlődve mint i lapályon. Nagyságuk váltakozik a 145 és 160 cm. ;özött* szalagmértékkel mérve, a typikus nagyságuk izonban a 154—160 cm, között van. Hazájuk időárását és a hömérsék rövid idö alatti roppant nagy ngadozásait bámulatosan birják. különösen a beduinok Ital tenyésztett lovak az edzettség ezen hiányában emmi kívánni valót sem hagynak hátra. Munkaépességük sokféle irányát tekintve, tény az, miszeint egyáltalán egy ló sem képes, kivévén éppen az J rabsot, annyiféle munkát oly kielégítően végezni. Ugy könnyű, mint nehéz lovas alatt, valamint igában és kocsi előtt, úgyszintén teher alatt, puha vagy kemény talajon, hidegben, melegben, nagyon jó közepes munkát végez. Rosszabb viszonyok közé kerülve, mint a minőkhöz szokva volt, hamar bele találja magát a nélkül, hogy szervezetére káros hatással volna. Alkalmam volt tapasztalni, hogy a jó viszonyok között felnőtt arabs ló kikerülvén a sivatagra épp oly jól érezte magát a nappali hőségnek és éjjeli hidegnek kitéve, mint azelőtt lent az istállóban, továbbá azon takarmányt és vizet, a melyet azelőtt talán nem is érintett volna, jó izüen fogyasztotta el megmaradva teljes munkaerejében. Hazájából más climaticus és életviszonyok közé kerülve nagyon gyorsan bele találja magát az uj életmódba még az idősebb ló is. Jobb életviszonyok közé kerülve azt nagyon meghálálja mit bebizonyítottak nálunk, veszt ugyan a caracteriteristicus tulajdonságaiból, de nyer helyette olyanokat, melyek nálunk szükségesebbek. Tulajdonságait nagy mértékben örökíti át, a mi természetes is, tekintve a faj régiségét. Más lovakkal keresztezve generátiókon át meglátszik fajának egy néhány sajátsága. Tekintetbe véve az előbb felsorolt tulajdonságait, könnyen be látnatjuk, hogy mily nagy fontosággal bir ezen ló az egész világ lótenyésztésére, befolyása is kitűnik abból, miszerint a jóknak elismert könynyebb fajta lovak, többé-kevésbé az arabs lónak keresztezésre való felhasználásából származnak. Hazánk egyes részeinek lóanyaga (a népies lótenyésztés), mely helvtelen tartás és keresztezések következtében elromlott, csakis az arabs ló helyes alkalmazása által javitható meg, a mint ezt a kísérletek fényesen be is igazoltak. Szentkirályi István. Távlovaglás. A «Torontálmegyei agarász és lovas egylet» alapszabályszerü elsö lovas kirándulását a folyó junius hónapban tartotta meg. Az útiterv akként volt megállapítva, hogy a lovaglás élvezetén kivül a társaság nagyszerű természeti szépségekben is gyönyörködhetett, mert Délmagyarország legszebb tájékát : az Alduna vidékét járta be. A kirándulásban részt vettek : gróf Bissingen Ernő egyleti master vezetése alati : Báró Baich Iván, Bálás Iván, Dániel Ferencz, Gyika Elemér, „ankó Ágoston, Purgly Emil, Urbán Péter, Sal Ferencz és Solymos Gusztáv. A társaság junius 10-én délután Verseczen gyülekezve, az nap csupán Jámig lovagolt, a hol gróf Bissingen Ernő vendégszerető házában töltött egy feledhetetlen kedélyes estet. Másnap Fehértemplomon át a Lokva hegyen keresztül Belobreszkára és ott a Dunát elérve, a Széchényi uton Uj-Moldováig mentek. A következő napon Szviniczáig, harmad napon Orsováig, negyed napon peHerkuíes íürdöig jutottak. Itt egy napi pihenőt tartva Bozovicsig, onnét másnap Ponyászkára és Steierlakon keresztül a Marillavölgybe, s még ugyanaz nap Oraviczára lovagoltak, ahol egy kedélyes bucsu vacsora után a társaság szétoszlott. A társasághoz Orsovánál hölgyek is csatlakoztak, akik kocsin tették meg az utat ; Marillavölgyben pedig már egy nagyobb uri társaság várta a kirándulókat s innét együttesen vonultak be Oraviczára. Ámbár nem szoros értelemben vett távlovaglás, hanem csak szórakoztató lovas kirándulás volt a társaság czélja, mégis igen jól haladtak, mert a körülbelül 300 kméternyi utat, a pihenő napot leszámítva 6 nap alatt téve meg, naponkint átlag 50 kmétert lovagoltak. A vezetés igen czélszerü volt s ugy látszik gróf Bissingen egyleti master e tekintetben is ügyes és tapasztalt lovas. A társaság reggelenként 5, vagy ha rövidebb utja volt, 6 órakor indult és délre már azon állomáson volt, ahol éjjelezni szándékozott. Az egész délután rendelkezésére állott tehát, hogy a vidék nevezetességeit megszemlélje s még külön gyalog- vagy kocsi kirándulásokat tehessen. Az alföldi puha talajhoz szokott lovak a kemény köves hegyi utakon is igen jól beváltak. Az utolsó napokon 16 ló közül kettő kissé kímélte ugyan patáját, de azért ezek is menetképesek voltak. A lovas kirándulás ugy szórakozásnak, valamint sportnak is annyira bevált, hogy az. egylet máris ujabb utitervekkel foglalkozik. Szó van egy útról Karánsebesröl kiindulva Erdélybe, egy másikról pedig: Nagy Becskerekröl kiindulva Szlavóniába. 1580/ki. 1902. sz. Hirdetmény. Alulirt község elöljárósága közhírré teszi, hogy az Irsa község tulajdonát képező vadászati jog f. évi julius hó 17 napján délelőtti }11 órakor Irsa község házánál 6 évre nyilvános árverésen bérbe fog adatni. A vadászati terület nagysága mintegy 5000 kataszteri hold; óvadékul \ évi bérnek megfelelő öszszeg leteendő Kikiáltási ár 500 korona. A bérlet egyéb feltételei a jegyzői irodában megtekinthetők. Kelt Irsán, 1902. junius 23-án. Rasztángi Kálmán fíiószeghi Sándor jegyző. biró. URKOCSISOK SZÖVETKEZETE. (Ügetőversenyek, ügető-tenyésztés.) Ügető-versenynapok 1902. Budapest : szept. 11., 14 Bécs: tszeptember 25., 28. október 2., 5., 9., 12., 16. Meghívó. Az «Urkocsisok Szövetkezeté»-nek választmánya f. julius hó 8. napján délelőtt 10 órakor a titkárság uj helyiségében Sándor u. 16. földsz. (Törley palota) ülést tart. Tárgysorozat : 1. Mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése. 2. Tagok választása: rendes tagokul 1902. jan. 1-töl 6 évi időtartamra, azaz 1907. decz. 31-ig. a) gr. Zichy Ágoston (Bpest, Korona-herczeg u.) b. Lorencz Károly (Wien, III. Hauptstrasse 18.) ajánlják : gr. Andrássy Sándor és br. Haupt-Stummer L. c) Harberger Tivadar (épitész, Wien, III. Hartmanngasse 13.) ajánlják : gr. Apponyi Gyula és br. Haupt Stummer L. d) Dr Trebitsch Henrik (Wien, VII. Burggasse 44.) ajánlják : Chernel György és gr. Apponyi Gyula 3. Előterjesztés a titkári hivatal teljes újjászervezéséről. 4. Az alapszabályok módosításának megbeszélése. 5. Versenypályánkon építendő uj tribüne-ökröl az igazgatóság előterjesztései. 6. Az 1902. őszi versenyfeltételek végleges szövegének megállapítása s esetleg 3 versenynap rendezéséről jelentés-tétel. 7. Esetleges indítványok. Budapest, 1902. junius hó 17. Elnöki megbízásból a Titkár. Meghívó. Az «Urkocsisok Szövetkezeté»-nek igazgatósága f. é. julius hó 8 napján delelött }10 órakor a titkárság uj helyiségében (VIII., Sándor-u. 16. Törley-palota) ülést tart. Tárgysorozat : a 2. pont. kivételével ugyanaz mint a fenti választmány ülésé. Budapest, 1902. junius 17-én. Elnöki megbízásból : a Titkár. * * * Szövetkezeti tagok, tenyésztők, s futtatóknak figyelmébe. Felhívás! Az «Urkocsisok Szövetkezete» mint a hazai ügetösport centruma áldozatokat s fáradságot nem kiméivé uj istállókat építtetett, hogy a versenylovak által télen-nyáron egyaránt egyforma légmérsékletü lakható istállókat teremtsen saját versenypályáján. Sikerült megállapodnia Piatnik Rudolf úrral, a versenytéren az ö felügyelete alatt állandóan szerződtetendő trainer tekintetében s Kalista Gyula derék és sport-körökben jó hírnévnek örvendő trainerben oly egyénre találtunk, kire a lótulajdonosok nyugodt lélekkel bizhatják lovaikat. A fizetendő dij havonként s lovanként 75 frt. (150 K), mely összegben már minden a lóra szükséges kellékek beszámitvák, (training, takarmány, szerszám, kocsihasználat, vasalás, gondozás, pályahasználat. — Felvilágosítás (Bpest, VII., Csengery-u. 11. sz. alatt) kapható. Az t. istállótulajdonosoknak megvan azon előnyük is, hogy Eitner Richárd ur, ki az ügetösport terén európaszerte igen előnyösen ismert s mintj trainer Német-, Oroszországokban, Ausztriában s hazánk ban is az Országos Lótenyésztő Társulatnál 1879 — 1886-ig közmegelégedésre működött is itt időzik jelenleg s állandóan megtelepedni szándékszik Magyarországon. Bizonyítványait s összes egyébb irományait, melyekből feltétlen megbízhatósága kitűnik, titkárságunknál deponálta, melyekbe bárki betekintést nyerhet, vagy kérésre az illetőnek a titkárság betekintésre szívesen megküldi. • Feltételei ugyanazok, mint az előbb emiitetté, azon hozzátevéssel, hogy hajlandó lovakat esetleg elszámolásra is elfogadni azaz, hogy a takarmányt a tulajdonos adja. Esetleg kész mint magán-idomár is állást elfogadni. A titkárság e tárgyban is szívesen nyújt felvilágosítást. Említést kell a helyütt tennünk Blau Adolf úrról is, ki a mellett, hogy magyar ember az ügetés körüli tapasztalataival szép pozitiót teremtett magának. Szavatottságát talán nem indokolhatjuk ékesebben semmivel, hogy versenyeink s az ország ügető sportjának egyik legelőkelőbb alakja, egy oly áldozatkész s igazán hozzáértő mágnás,,mint gr Keglevich Gyula ur bizalmával már évek óta megtiszteli. — 1*