Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901

1901-01-19 / 3. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1901- január 19. na к szaporítását s ajánlja, hogy a közös hadseregbeli lovasezredeknél is, mint a honvédségnél van, legyen kézi bevásárlás. A kereskedelmi minisztériummal egyetértöleg az országos nagyobb lóvásárok oly időre volnának teendők a mikor az állandó lóavató bizottságok a bevásárlásokat eszközlik. Fontos a katonasságnál levő tenyészképes anyagnak a tenyészet részére való megmentése. 4—5 éves korukban fedeztetés végett 1—2 évre ki kellene adni a tenyésztőknek, továbbá már 12 éves korukban mérsékelt áron átengedni, a mikor még alkalmasak a tenyésztésre. Gróf Széchenyi Aladár. Az ambülans lósorozó bizottságok megszüntetése kárára van a kistenyésztöknek, kiknek ma a közvetítők által kell a lovaikat eladni. Öt sorozó bizottság van az országban, kiknek oly nagy körzetük van, Imgy nem mehetnek minden tenyésztőhöz, hanem csak a nagyobbakhoz. A kitenyésztő a közvetítőre van utalva. A mi a 325 frlos átlag árai illeti, még nem volt, oly kistenyésztö, a ki ezt megkapta volna. Az orvoslást abban kell keresni, hogy vagy szaporítani kell a lósorozó bizottságokat, vagy pedig a kézi vételt kellene megengedni az országban fekvő ezredeknek. A gróf Dessewfí'y Aurél által felvetett azon eszmét, hogy az ezredeknél levő kanczák nagy része visszatérüljön a tenyésztőkhöz, keresztiilvihetönek nem tartja, mert ez a lovasság hadképcsségét károsítaná. Г)е vannak más módok e czél elérésére, melyért a hadügyministeriumnak is érdemes volna áldozatokat hozni, mert az neki is érdekében áll. Egy mód a következő : Van az országban 5 csikótelep, a hol a 3 évesek concentrálva vannak, melyek 4 éves korukban az ezredeknek kiosztatnak. Nem volna-e lehetséges, hogy egy vegyes bizottság a kanczák közül azokal kiszemelné, melyek a tenyésztésnek visszaadandók volnának '? Ezek ma tudvalevőleg bizonyos idő múlva egyes tiszteknek tulajdonába mennek ál. Az áldozat, melyet a hadiigyministerium hozna, abból állana, hogy ezek a lovak 3—4 évig az ezrednél szolgálatot tennének. Az bizonyos, hogy a közvetítőt nem lehet egészen kizárni, de azért, hogy az ambülans sorozó bizottságokat beszüntették, a kistenyésztöt valamikép kárpótolni kellene. E kárpótlás egyik módja abból állhatna, hogy a sorozóbizottságok elnökei a vármegyei lótenyésztési bizottságok elnökeivel együttesen a vármegyei központokban lóvásárokai tűznének ki. Ha a kis tenyésztők érdekében nem történik valami, akkor ezek 10 év leforgása alalt kénytelenek lesznek tenyészetükkel felhagyni és a hadiigyministerium nem kap reinondákat. Farkas Ábrahám szerint a katonai kivásárlás jelenlegi formája nem felel meg sem a katonaság, sem a tenyésztők érdekének, mert a tenyésztő igen csekély haszonban részesül s ez a körülmény nem alkalmas a tenyésztés emelésére. Melczer Gyula is a tenyésztés érdekében elkerülhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a jobb lovak visszakerüljenek az ezredtől a tenyésztéshez. A lósorozó bizottságok működésével meg van elégedve. Ezzel a (i első kérdöpont letárgyaltatván, elnöklő minister a hátralevő két pont tárgyalására az ülést a következő nap délután 5 órájára halasztja. Az értekezlet további lefolyását helyszűke miatt legközelebbi számunkban hozzuk. 102308/II-1-900. szám Hirdetmény. Egyéves méncsikók vásárlása. Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában legalább is 4 jó származású, erös csontú, szabályos testalkatú, saját nevelésű egyéves méncsikó van s azokat az államnak eladni kívánják, hogy ebbeli szándékukat, a helynek és utolsó postájának, a hol a csikók állanak, valamint a csikók származásának, magasságának, színének és árának pontos megjelölésével a ntagy. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz benyújtandó s 1 koronás bélyeggel ellátott írásbeli nyilatkozatban, legkésőbb 1901. évi február hó l-ig bejelenteni szíveskedjenek, mivel az ezen határidőn tul érkező bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. Budapest, 1900 deczember 21-én. 3—3 M. kir. földmivelésügyi miniszter. A zabolai ménes. Zabola Háromszék megyében Mikes Armin gróf tulajdonát képezi : Brassóból vasúton 3.j óra alatt könnyen elérhető ; a Keleti Kárpátok lábánál fekszik és mintegy a termész"tes határt képezi Magyarország és Románia között. A hegyek, több mint 5000 láb, absolut magasak, nyáron mintegy négy hónapon át nyújtanak legelőt, ugy mint a fogarasi hegyi legelök. A ménes tartózkodási helyét egy, az uri lak melletti, mintegy 50 hold kiterjedésű dombos mezőség képezi ; ezenkivül egy méiy bevágású természetes vizesárok választja el egy apró fákkal benőit meredek magaslattól, mely a csikóknak már jó eleve alkalmat nyújt ahhoz, hogy a terep néhézségeihez hozzászokjanak. Ősszel, midőn a ménes beköttetik, a csikók néhány órát át naponkint e nagy mezőségen töltenek, kivéve 2 óra etetési időt, mely az istállóban lesz eltöltve, Az egész társaság naponta kétszer két lovas által rendszeres trab- és galopp-munkához lesz szoktatva. Tavasszal ez a nagy mezőség nemcsak mint gyakorlótér, hanem mint legelő is használtatik, május végéig, midőn a hegyi legelözés kezdődik ; ez kedvező idő esetén négy, különben három és fél hónapig tart. Ezután a Zabola melletti, mesterséges legelőre megy a ménes. A ménes 1894-ben alapíttatott ; kanczaanyaga jól meg volt válogatva ; rendeltetése, czélja : hogy könnyii hátas-és kocsilovakat liferáljon. Ezen első évben két apamén működött a ménesben ; egy orosz ügető és Petrus angol telivér, melyet azonban Báró Szentkereszty Pál is használt. Petrus 6 (részint telivér) kanczát fedezett, de közülök csak egy lett vemhes és ez az egy is csakhamar kimúlt, ugy hogy a ménes Petrustól csikó nélkül maradt. Az ügetö-mén is 6 kanczát fedezett, közülök 5 lett vemhes, de csak egynek csikaja volt sikerültnek mondható. 1895-ben Lehetetlen angol telivér volt mint apamén felállítva ; csikai igen kielégítettek és mint használati lovak nagyon beválnak ; 1896-ban és 1897-ben pedig Mirandola angol telivér volt a stallion, melynek utódai klasszis dolgában ugyan alatta állanak a Lehetetlen-csikóknak, de kevés kivétellel igen korrektek és erös csontozattal bírnak és külső formáikban rendkívül hasonlítanak egymáshoz. Mirandola ezen két évjáratában néhány jó kancza is találtatott, melyek kellő próbaidő után mint anyakanczák soroltattak be a ménesbe. A következő 1898-1899-1900. években a ménesben Veritas angol telivér működött mint apamén ; eddig ismeretes utódai klasszis dolgában a legjobbak és jóság tekintetében az összes többi évjáratokat alighanem túlszárnyalják. Az abrakolásra nézve a ménesben következő szabályok állanak fenn : A mennyiben a kanczák semmiféle munkára nem használtatnak, általában nem is kapnak zabot, de kivételt képeznek a jobb vérű kanczák, melyeknek ivadékaira reflektálva lesz ; ezek naponta 6 liter zabdarát kapnak. Kanczák, melyek betegség folytán elgyöngültek, szükséglet szerint kapnak zabdarát. Lóhere, réti széna és szalma csak szecska alakjában adatik és pedig akként, hogy fejenként kerek 1 í kg. jut és pedig 3 kg. prima réti vagy lóher-széna, 3 kg. lencseszalma vagy abrakborsó azután 4 kg. árpa- vagy zabszalma, keverve 4 kg. aprított répával- Szopós csikók hat hetes életkoruktól kezdve az elválasztásig szükség szerint kapnak zabdarát. Az elválasztás után mely rendesen öt hónap lefolyása után történik, oly csikók, melyek betegség folytán conditióban és fejlődésben visszamaradtak, fokozatos szaporítással 12 liter zabdarát kapnak mindaddig, mig fejlődésükben jelentékeny haladás mutatkozik. Jobbvérü és többet igérö, normálisán kifejlődött csikók az elválasztás után a nyári legelözésig 9 liter zabdarát kapnak, egyébként azonban csak 6 liter a járulék. A két-és háromévesek általában nem kapnak zabot, de kivételt képeznek a jobbvérü és fejlődésben visszamaradt lovak, melyek 4—6 liter zabdarát kapnak. Az elválasztott csikók kivételével, melyek fejenként 5 kg. lóher-szénát kapnak, a többi csikók mind csak szecskát kapnak és pedig fejenként 10 kgot, mely áll 4 kg. rétifüböl, 2 kg. abrakborsóból, 3 kg. árpaszalmából és 1 kg. apritott répából ; ez utóbbinak azonban csak az a rendeltetése, hogy megnedvesítse a szecskát és ezzel apassza a kikerülhetlen port. Az anyakanczák száma a ménes alapításakor (1894ben) 12 volt, ma már azonban 36, ezek között van angol félvér, furioso, tiszta magyar faj-kancza; a zabolai ménes tulajdonosa mint látszik kísérletezéssel kezdte, hogy kipuhatolja, minő fajta, minő elelés mellett hogyan prosperál e vidéken, melynek legeltetési ideje oly kevés. Kifizeti-e magát a lótenyésztés? Kíváncsiak vagvunk az eredményre. N. N. Egyöntetű ló-tájfajták létesitése Bajorországban. A bajor kormány lényeges ujitás léptetett életbe lótenyésztési intézkedéseiben ; ugyanis feladatául tiizte ki oly tenyészkerületek létesítését, melyek mentőt gyorsabban a lehetőleg egyöntetű lófajtát, legalább a népies tenyésztésben kizárólag állitsák elö, hogy annak folytán az egyes kerületekben csakis azon faj tenyésztetvén. mely az ottani viszonyok befolyása alatt a legjobban tenyészhető : a kerület lónevelése bizonyos hirre emeltessék és a vevő, ki magát már egy bizonyos fajra elhatáiozta, ne legyen kénytelen azt az egész országban szétszórtan felkeresni, hanem már előre tájékozva lehessen, mely kerületben találhatja fel a kivántat tömegesen. Ezen czélnak minél gyorsabb elérése tekintetéből a bajor kormány elhatározta, hogy a kerületi kiálitások alkalmából az állami pénztárból adott dijak és jutalmak kizárólag csak oly kiátlitott lovak után adassanak ki, melyek nemcsak az általános birálali kellékeknek megfelelnek, deazon fajból is valók, mely azon kerület tenyésztési fajának kimondatott. Miután pedig majd minden kerületben magán-ménes-féle lótenyésztések is vannak, a melyek méneket is nevelnek, ezekre nézve elhatároztatott, hogy ha megvizsgálás alkalmával tenyészczélokra alkalmaiknak találtaknak is, ezen képesítés nem terjed az egész országra, hanem csak azon kerületekre, a melynek tenyészfajának megfelel. A bajor kormány ezen intézkedése annyi sikerrel kecsegtet, hogy nagyon hihető, miszerint talán már nem távol jövőben hazánk lótenyésztési kormányzata is nem fog megelégedni azzal, hogy egy köztenyésztési czélra szánt mén általánosságban képesített legyen, hanem tenyészterületét is meg fogja határozni — irja «Egy tenyésztő» *l I* * ^ # # * # * # * # # # # # * cs. és jjiij. é^szertész. Budapest, Váczi-utcza 25. szám. Я * # * i * * è # * # # * #* m * Ajánlja eaját készítményét aranyban, «zűstben é» drágakövekben. Különlegességek : phantasietárgyak, verseny- és vadász-dijak saját mintázatonkint. CS. ES KIR. UDYAR1 ÉS HADSERECI FEGYVERGYÁROS BÉCS. LEGÚJABB HADSEREGI RtVOLVER-MODELL 98. ÖSSZES SP0RTCZIKKEK.