Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901

1901-02-23 / 8. szám

О 1901 február 23. félvér, 73 arabs- félvér, 5 anglo-normand és 21 különféle (e közt nóri keresztezésü) mén; 3 drb. (telivér) külföldről, 9 pedig az ország­ban vásároltatott. A mének a fedeztetési idény alatt 4 hónapra 59 állomásra osztat­nak ki, hol rendszerint 2 dinárért, de gyak­ran ingyen is fedeznek. A fedeztetési idény alatt. 4 »/a kg. zabot és 5 kgr. szénát kapnak, ezen idényen kivül 3 kg. zabot és 6 kg. szénát. A méntelepek kezelése felfogadott polgári legény­séggel történik. * » * Igen köszönjük lótenyésztő gazdáink nevé­ben ü excellentiája Darányi minister kegyessé­gét., hogy e közérdekű jelentéseket nyilvános­ságra hozni elrendelte. — Egyúttal gratulá­lunk a jelentések Írójának — hogy ilyen tömör irállyal is mindama lényeges pontokat kiemelte, melyek által a két állam tenyész­téseit. mintegy panorámában feltárta előttünk. A föszerk. ' Utóhangok az ankéthoz. (Javaslat lóvásárlók értekezletének összehívása iránt.) Tisztelt Szerkesztő ur ! Figyelemmel kisértem a lefolyt lótenyésztők érte­kezletének lefolyását s arra a következtetésre jutot­tam, hogy nem hiszem, hogy az azt összehivó Föld­mivelési miniszter ő exc. annak eredményével tel­jesen meg legyen elégedve. De nem is lehet az. Eltekintve azon, szűkebb ke­retben meglehetősen divergáló nézeteknek, melyek a hadsereg szükségletét fedező) remonda beszerzés mó­dosításával, legyen az állandó vagy mozgó remonda comissiók által, akarták ezen speciális esetet meg­oldani, nem nyilvánult ott, magára a tenyésztésre nézve egy korszak alkotó vélemény sem ; az általá­nosan most divó s a kormány által is pártolt s al­kalmazott tenyészirányra kimondatott, hogy azt gáncs nem érheti s maradjon minden a réginél.*) Mellesleg legyen mondva, ha ez tényleg a Minis­ter ur privát véleménye lett volna, igy ezen absolut formában, talán nem hivott volna értekezletet össze: quid erat demonstrandum ! De egymás oknál fogva nem 'lehet Darányi minister ő exc. az értekezlet eredményével megelégedve, Az összegyűlt szakférfiak kevés kivétellelj ugyanis tenyésztők, s ezeknek a ló­tenyésztésről s annak adandó irányról eultivált véle­ményük legjobban a saját tenyésztésükön tükröződik vissza. Meri már egy, húsból s vérből álló ember­től azt nem igen lehet megkivánni, hogy dicsérje a lipizzait vagy amerikait, lia telivér angolt nevel s akar értékesíteni ; s megfordítva éppen igy áll a dolog. Csak nem disgustálja a saját vevőit, eltekintve at­tól, hogy minden tenyésztő, eo ipso, a saját tenyész­tésű lovainak varázsa alatt áll. Ebből kifolyólag a minister ur minden értekezlet nélkül, csakis a statis­tikai adatok alapján, orientatiót szerezhetett volna az illető tenyésztők véleményéről, ha előzetesen megkapta volna a designálandók névjegyzéket — én legalább erre vállalkoznék. De a lótenyésztés első és legfontosabb czélja a tenyész­tett lovak értékesítése lévén, nem látom semmiképen a kérdés megoldását azon vélemények nyilvánulásában melyek az értékezleten elhangzottak, feltéve persze azt, hogy tényleg megoldandó kérdés volna, s az értekez­letnek nem az lett volna a czélja, hogy a jelenlegi viszonyok teljes érinthetetlenségét dekretálja. Részem­ről legalább fontosnak nem nevezhetem azon óhajt, hogv az alkuszok a remonta beszerzésekből kizáras­sanak,**) már azért sem mert az lehetetlen s a magyar kényelem szeretetnek (nevezzük igy) ellentmond/de azért sem, mert az egyenlőség ellen is vét s számtalan bonyodalmakra vezetne azon kérdés firtatása, hol végződik a tenyésztő s hol kezdődik a közbenjáró ? Csak az anyakancza tulajdonosa tekinthetö-e tenyész­tőnek, vagy az is ki éves vagy idősebb csikókat össze­vesz, egy darabig tartja őket s azután adja csak el ? Hisz ilyen alkusz maga a hadügyminisztérium is a csikótelepeivel — hacsak ki nem zárták mindazokat az alkusz qualificátióból, a kik mint fentnevezett ministerium nem nyernek hanem vesztenek üzlete­ikben, horrendum áron bérbe vett birtokon tartják egy — másfél évig az olcsón vett csikókat? — Ezen az állapoton kellene segíteni ; nagyobb körültekin­téssel, a helyi bérárak nagyobb ismeretével kellene a csikótdepeknek szánt földterületeket kibérelni s az igy megtakarított összeget kellene, nagyobb árak formá­jában, a remonda tenyésztőknek juttatni, hogy ha már ezen üzletben hasznuk nincs is, legalább rá ne *) De hiszen, ha mindenki ugy találta, — hogy nagyjában véve a directio — jó, minek változtatni'; minek újra kísérletezni ? — ha a kipróbált irányt mindenki jónak tartja. Szerk. **) Azért vannak az állandó remonta-bizottságok, hogy ezeknek directe adhassa át lovát a tenyésztő. Szerk. fizessenek. Az egyesek, a bérbeadók, talán kárt szenvednének ez által, de a többség, a tenyésztők faja, ez állal meg volna mentve azon kényszerűség­től, hogy más értékesithetöbb ló — vagy egyébb ál­lat faj tenyésztéséhez lásson. Ezen pontokat, az értekezlet összehívásának indokát mindenek előtt pedig a döntő factort, a tenyésztők érdekét szem előtt tartva indítványozom tehát hogy : Tekintettel arra, hogy a lótenyésztés-nek nem csak első czélja, de egyedüli feltétele, mint akár melyik más vállalkozásnak is, hogy jövedelme legyen. Tekintve továbbá azon körülményt, hogy az előbbi csak ugy érhető el. ha a piaczra alkalmas, annak igényeinek megfelelő ló egyedeket tenyésztünk, hogy erre nézve az igények változnak, változtak pedig tetemesen az utolsó 30 év alatt, mely idő előtt lóte­nyésztésünk iránya megállapodott. Tekintve továbbá hogy ezen igények különféle ló­typusok felé irányulnak, melyek számarányának meg­határozása szinte lényeges. — : Felkérendő lenne a Nm. Földmivelési Miniszter ur hivasson össze most : Nem egy lótenyésztők-, hanem egy lóvevök érte­kezletét. (melyből előbbiek esetleg egészen ki len­nének zárva) s mely értekezlet megállapíthatná, legalább is javasolhatná, azon tenyészirányt, mely a jól értékesíthető lótypusok, s azok számarányának meghatározására szolgálhatna.*) A 1 vevőktől függünk, ezeket tehát mellőzni nem lehet ; kérjük tehát őket fel hogy pótolják nálunk a tőzsde intézményét mely nélkül tudvalevőleg sok más érték sem volna rea­lizálható. Dixi et salvavi animam meam Zichy István gróf. Ifj. O-Baján eredményei az angol kanczák­kal. E mént 7 év előtt megvette gróf Lehn­dorff Németország számára, hogy e mén segítségével némikép pótolja a mindinkább kihaló félben levő trakehneni ménes anyagát és ha lehetséges, egy uj, a trakehnenihez hasonló lófajra tegyen szert. Hogy eddigelé mikép felelt meg O-Baján és minő szolgálato­kat tett, arról a berlini «Sport-Welt» (leirván a neustadti Frigyes Vilmos-ménest, melynek O-Baján egyik stallionja) következőleg emlék­szik meg : »Öt év előtt kezdődött itt a tenyésztés, 15 anyakanczával, melyeknek száma mai napig 40-re emelkedett ; ezek közül 10 angol telivér­kancza, mely Graditzból került ide, az angol­arabs tenyésztés czéljait szolgálja. O-Baján arabs telivér-ménnel történt párosításukból már öt évjárat keletkezett, a mi tehát ezen tenyésztési irány prosperitásának megítélésé­hez már alapul szolgálhat. Az összes angol­arabsok nemes alkat által tűnnek ki, legtöbbjük még erős alkat által is, egy részük azonban nélkülözi a megkivánt nagyságot. Exterieur­j ükben sokkal inkább kidomborodik az arabs typus, mint az angol telivér-typus. — A teli­vér-kanczák közül, az angol-arabs tenyésztés szempontjából, legjobban bevált Eisblume (ap. Charibert) ; minden évben hozott Ó-Baján után csikót, ezek pedig mind kiválnak a többi csikók közül szépségük, nagyságuk és alkatuk erőssége által. Kancza-ivadékai közül kettő immár be lesz sorozva az anyakanczák közé. Másik kettő, egy kétéves kancza és egy éves mén, remekül («prachtvoll») fejlődött, nagy lovak, feltűnően erős lábszárakkal és kifogásta­lan, igen nemes alkattal; ezek rendkivül alkalmasak lesznek a tenyésztésre. — A nemesebb félvér-kanczák száma 29 és ezek­nek nagyobb része szintén O-Bajánnal lesz párositva.» A berlini lap ezen kritikájához valóban fe­lesleges, hogy részünkről megjegyzést főz­zünk. Csak örömünknek adhatunk kifejezést a fölött, hogy a szomszéd államnak oly ki­tűnő tenyészmént adhattunk, mely ennyire ki­vivni tudta megelégedésüket. Mén kiosztás. Eperjesen folyó hó 11-én volt az állami mének kiosztása. Az ezen teleposztályhoz tartozó 7 vármegyéből Abauj-Torna, Liptó. Sáros, Szepes és Zemplén vár­megyék lótenyésztési bizottsági elnökei jelentek meg, *) Tenyészteni tenyészthet mindenki azt, ami neki tétszik vagy a mit jobban értékesít, s az a köz­vetítők utján mint fuló-tüz — megelőz minden érte­kezletet. Szerk. s kivülök különösen Abauj-Torna és Sáros várme­gyék tenyésztői voltak nagy számban jelen. A földmivelésügyi ministerium kiküldötte Fadlal­lah ezredes, bábolnai ménesparancsnok, szokott elő­zékenységével teljesítette az érdeklettek minden méltányos kivánságát. Méltóan vették ki részőket a kiosztás alkalmával az elismerésből Perczd százados, a debreczeni mén­telep ideigl. parancsnoka és Stögermayer főhadnagy, az eperjesi teleposztály ideiglenes parancsnoka. Az elövezetett remonta-csödörök között osztatlan tetszést aratott 1 kisbéri félvér « Filou» és 2 bábolnai telivér « О Baján» után. Kivált ez utóbbi két méntől, a mely a nemesség és szabályos alkat mellett még csontalapzatának rendkivüli ereje által is kitűnik, méltán lehet a népies tenyésztésben igen sokat re­ményleni. Sajnos, hogy az elhelyezési viszonyok szükvolta miatt, a Mezőhegyesről várt, részint állami nevelésű, részint vásárolt 21 db remonta mén nem volt látható. Ezek csak az egyes állomások ménjeinek fokoza­tos kiküldése után jönnek meg a teleposztályhoz, s beosztásuk kizárólag a hivatalos közegek minden­esetre bizalmat érdemlő megitélése alapján történt meg, a bizottsági elnökök csak a papirról kivehető beszármazási és magassági adatokat ismerhették meg. H. (Nagyon köszönjük e pár sort is. Bár csak az or­szág többi részéből is küldenének ilyest. Aztán olyanfélét mint az alábbi lókiviteli bir, de kiegé­szítve az átlagos árakkal, s a lovak deréksége vagy satnyuságával ; illetőleg hogy paripának vagy teher­hordónak szánták. Szerk.) Magyar lovak Transzváiban. Az angol kormány által megbizott, jobbára lengyel lókereskedők még mindig folytatják lóvásárlásaikat Magyarországon. Az utóbbi időben Szepes és Abauj vármegyékben sze­dik össze a lovakat. Ezért a kassai gazdasági egye­sület az elüljáróságok és lapok utján arra hivja föl a gazdaközönség figyelmét, hogy a kedvező alkal­mat ragadják meg a gazdák s a lóárakat nemcsak hoyy csökkenteni ne engedjék, de lehetőleg emeljék föl. AGÂRASZAT ES KOPASZAT, Meghivó. Az erdélyrészi Falka-vadász társulat ren­des évi közgyűlését 1901. évi márczius hó 10-én délután 3 órakor tartja meg a Kolozs­vári casinó helyiségében, melyre a társulat tagjait tisztelettel meghivja Kolozsvárt, 1901. Február 21. Az igazgatóság. Tárgy : Elnök megnyitója. Jegyzőkönyv hi­telesítésére két tag kiküldése. Falkanagy je­lentése. Az évi költségvetés megállapítása és a megelőző évi zárszámadásra vonatkozó számvizsgáló jelentések meghallg ETTÉLSEL, elfo­gadása és a íelmentvény megadása esetleg megtagadása, Választmány kiegészítése, Vá­lasztmány indítványai. Számvizsgálók megvá­lasztása. Fedeztetési hirdetés. A jékei ménesben (vasúti állomás Kisvárda) fedez az 1901. évi fedezési idényben : Newsmonger Angliából importált telivér mén, ap. Saraband, any, Scandal Galopintól, a. Busybody Pertrarchtól, any. Spinaway, Macearomtól, any. Queen Bertha. Telivér kanczákat fedez 100 azaz egyszáz koro­náért. Még 10 kancza fogadtatik el. A kanczák ápolása és táplálása a kisbéri feltéte­lek mellett. Tudakozódások Liptay Béla úrhoz (Jéke, Szabolcs­megye) intézendök. Jao© Ш1Б& amerikai ügető fekete mén, született Amerikában 1888, ap Patchen Wilkes 3550 (ap. George Wilkes 519) any. Lida Patchen (ap Mambrino Patchen 58. Record Amerikában 2:29. Fedezési dij 100 korona. A kanczák ellátására a kisbéri feltételek alkal­maztatnak. Bejelentések az ercsii uradalmi tiszttartósághoz, Ercsi, Fehérmegyében intézendök. 3—3

Next

/
Oldalképek
Tartalom