Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901

1901-02-09 / 6. szám

1901. február 23, VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 65 A hol a mostoha viszonyok az uralkodók : oda leginkább félvér-arabsolc vagy lippizaiak valók, — csak olyan magasan kell őket nevelni (158 cm.) hogy a katona megvehesse. Meg is veszi szívesen, mert menös, aczélos, idöviszontagságokat biró lovat kap. melylyel a hadgyakorlatok alatt nem fog szégyent vallani. Ezt a lovat a paraszt is feltudja hibátlanul nevelni. Pénzt is kap érte Lazol engemet a honvédség. Némely ezrednek milyen kis termetű jó lovai vannak ! Veszprém-megyei. Románia jelenlegi lótenyésztéséről. Lovaink értékesítésének még mindig egyik piacza Románia, s igy önként érthető, hogy az ottani lótenyésztés állapotának ismerése értékkel bir előttünk. A legutóbbi — 1897-iki — összeírás 670.909 drb. lovat tüntet fel, s mivel a régi hires ménesek már eltűntek, a körülbelül évi 2Í-00 darabra rugó remonda anyagot sem képes előállítani, ugy hogy ennek nagy részét külföldön és pedig legfőképpen Magyarországon szerzi be. Az erre kiküldött bizottságok többnyire Erdéiyben s a Bánságban eszközlik vásárlásaikat 500 s kivételesen 600 frankon. A tüzérségi lovak főként Oroszországban szereztetnek be. A magán használati lovak is körülbelöl e két helyről vásároltatnak; a jó hátas- luxus- kocsilovak Magyarországból, s a Bukarestben használt városi fogatok, jobb fiakei'-lovak egy része Oroszországból kerül. A romániai lónál, főleg bárom fajt különböztetnek meg : a hegyi- a moldovai- s a dobrudzsai fajt. A hegyi ló a Kárpátokban s azokhoz közel <esö vidékeken található, némileg hasonlít az erdélyi székely lóhoz, de kevesebb nemességet mutat; 130—140 czm. magas. Azonban igen erös és kitartó ugy teherhordásban, mint kocsiban. A moldovai ló már csak maradványa az egykor oly hires ilyen nevű lónak, melyből 3. mult század elejéig még Poroszország is fedezte katonai lószükségletét, s a mely még a mezöhegyesi ménesnek is egyik törzsanyagát képezte. Ezen faj, arabs, török és Beszarabiából származó ménekkel nemesítve megfelelő gondozás mellett nagy hírnévre tett szert; de részint azért, mert idöfolytán a jó anyag mind külföldre került s részint mivel később ugy Poroszország, mint monarchiánk a saját szükségletét maga fedezvén, a kereslet megszűnt : ezen faj tenyésztése is nagyon aláhanyatlott. A dobrudzsai ló török eredetű, kicsi, de •elég jó alkatú s kitartó. Megkülönböztetik még a jalomiczai lovat, mely az úgynevezett Barogan síkságon található. Ez kissé nagyobb a többinél s a bevándorolt erdélyi és német lakosság tartja ; hasonlít a magyar pusztai lóhoz. Ezeken kiviil szétszórtan vannak még semmi kifejezett typussal nem biró, részben hegyi, részben moldvai fajra emlékeztető lovak, melyek azonban számba nem vehetők. Ezen országos fajoktól eltekintve, természetesen vannak magán ménesek, melyekben angol telivér, angol félvér, arabs és orosz fajú lovak is tenyésztetnek, — söt még nóri is fordul elö, — s különböző keresztezések kiséreltetnek meg. Mintegy 70 olyan ménes van főleg Moldovában és Dobrudzsában, melyekben 20—100 anvakancza van. A kanczák főleg a «moldvai» fajhoz tartoznak s az apalovak többnyire magyarországi félvérek. Ezen ménesek czélja főként, katonai lovak nevelése, s a katonai kincstár már 10—15 ménesből vásárol is remondákat. A".kormány és törvényhozás is foglalkozik a lótenyésztés emelésével. Már 1874-ben léte•sittetett Buzen kerületben egy állami ménes mely jelenleg 75 anyakanczából és 6 törzsménböl áll; feladata apalovakat nevelni. A hadügyminisztérium rendelkezése alatt áll s egy századosi rangban levő állatorvos vezeti. A kancza anyag részben belföldi, részben magyar, kisbéri, bábolnai, söt Orosz és Francziaországból szerzett kanczákból állíttatott össze. Ezekre eleinte Arábiából importált méneket, később angol telivéreket használtak, de az eredménynyel nem lévén megelégedve, most egy angló-arabs faj. létesítésére törekednek és pedig oly módon, hogy az angol kanczákat (köztük 33 telivér) arabs ménekkel s viszont az arabs kanczákat angol telivérekkel fedeztetik, mert a mérvadó-körökben jelenleg az anglo-arabs mént tartják az ottani tenyésztésre legelőnyösebbnek. Természetes azonban, hogy azért angol-telivért is tenyésztenek. Még törvény is alkottatott 1892-ben a lótenyésztés emelésére. Ez, két méntelep és két csikótelep létesítését rendeli el. Ez utóbbiakba a hadsereg részére 2éves lovak vásároltatnának össze. A telepek ménjeire nézve ugy intézkedik, hogy azok kiosztatnak. A magán mének bizottságilag megvizsgáltatnak, a nem alkalmasak kimetszetnek, — az anyakanczák is vizsgálat alá vétetnek, — kijelöltetnek azok, a melyek ingyen fedeztetnek, de a csikóra 2éves korában az államnak elővételi joga lesz. Ez a törvény azonban még nem hajtatott végre, — csupán Slobozián állíttatott fel egy csikótelep. Igy a népies lótenyésztés czéljaira még most is tulajdonképen csak a lovasezred parancsnokságok székhelyein felállított egyes mének szolgálnak, a melyek azonban nagyon kis mérvben képesek a szükségletet kielégíteni. Egyes állami birtokokon és korona uradalmakban vannak még igen különböző fajú mének a. népies lótenyésztés szolgálatára szánva. Az olyan magántenyésztö, kinek 15 kanczája van, egy havi időtartamra kérhet az államtól ingyen egy mént. Ezen, és a Constantziában évente tartani szokott lóversenyeken kiviil nincs egyéb intézkedés a lótenyésztés emelésére. A földmivelésügyi ministerium azonban tervezi, hogy Dobrudzsában — és pedig a hadügyminisztériumtól függetlenül, még egy méntelepet létesítsen. Végül a statisztikai adatok alapján felemlitendönek tartjuk azt is, bogy mig Romania 1898-ban csak 69.000 frank értékű lovat vitt ki, ebből 35.000 frc. Bulgáriára esik, addig ugyanazon évben, 1.788,000 frank értékű lovat vitt be, s ebből 1.407,000 frank monarchiánkra esik. Valószínű tehát, hogy még sokáig uralhatjuk az ottani piaczot, különösen, ha a luxuslovak tekintetében az ottani Ízlésnek megfelelőket állítunk elö méltányos árakon, hogy az orosz lovak versenyével is megbirkózhassunk. Inkább a nagy, sötét, a Noniusokhoz hasonlító lovak látszanak kedvelteknek, x. y. z. ÜJNMAKER.BY WARRANTS OF APPOINTMENT,TO HJ.M.THEEMPEROR^" "Я H™

E ^

UEE

N' H.RH. THE OF GEP*-"NY. P"'NCf. CHRISTIAN,FC

0' PRINCEOF WALES CHARLES LANCASTER GUN.RIFLE&PISTOL MANUFACTURER, 151. NEW BOND STREET, LONDON. ILLUSTRATED PRICE-LISTS FREE. URKOCSISOK SZÖVETKEZETE. (Ügetőversenyek, ügető-tenyésztés.) Az Urkocsisok Szövetkezete igazgatósága f. é. február 9-én szombaton este 7 órakor ülést tart. A titkárság. Idomítás alatti lovak jegyzéke. Magán idomitó-intézet Tömördön. Tulajdonos: Charnel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselő. 3é p к Viráng George Napoleon — Vera (félvér) 3é f к Bársony « —Boriska (Mat Camerontól) 2é p m Gyújtó George L. Napoleon—Gyarmat (Mat Camerontól) 2é f m Kinizsi George L. Napoleon—Kis hamis (angol telivér) 2é p к Bárány George L. Napoleon —Bárka (Mat Camerontól) 2é f к Királynő George L. Napoleon— Kisberrina (angol telivér) 2é p h Vezér George L. Napoleon—Vera (félvélj 2é s m Kontrás Ladislao—Kicsi (félvér) 2é s к Olganninas « —

Orange II. (angol telivér) * * * (Felkérjük a többi versenyistállók t. tulajdonosait is, miszerint idomítás alatt levő lovaik jegyzékét közzététel végett hozzánk beküldeni szíveskedjenek, hogy ezzel is hozzájárulhassunk az ügetősport iránti érdeklődés fejlesztéséhez.) * * « Báró Hanpt-Stnmmer ismét gyarapította tökés-uj^ falusi ügetö-ménelének tenyészanyagát, megvásárolván a bécsi pályáról ismert lOéves Avana amerikai kanczát, mely most vemhes Wilburn M.-töl és j&z idén Caid (1:21 ) által fog fedeztetni. Id. gróf Lónyay Gábor nagylónyai ügetöménese és versenyistállója számára szerződtette idomár- és ménesnuslerként Boros Frigyest, ki legutóbb Budapest n volt nyilvános idomár. Kirnbauer Hugo ur, a körmendi ügetö-ménes tulajdonosa, folyvást fejleszti tenyészanyagát ; most megvette gróf Gyulay Istvántól Abdát és Pastoralt, két amerikai kanczát, melyek közül különösen az utóbbi számos győzelmet aratott az osztrák pályákon. Németországban gyenge lábon áll az ügetősport, mégis tavaly a birodalom pályáin összesen 403 ügető vett részt a versenyekben ; ezek közül 225. vagyis több mint a fele, belföldi származású volt, ezek közül pedig 61 amerikai apától származik. Bár lassan tehát, de mégis szembeötlően halad Németország ügetösportja. Telivérek biztosítása Angliában való viszontbiztosítás fedezésével. A földmivelésügyi tárczának tárgyalása alkalmából az utolsó napokban olyan beszédet hallottunk főuraink egyikétől, ki különös szeretettel foglalkozik a lótenyésztés kérdésével, mely beszéd bizonyára nagy hatással lesz az illetékes körökre és nemcsak a hazai lófajok tenyésztésére fogja teielni a figyelmet hanem a telivér és'ügetök tenyésztőinek is emlékezetébefogja hozni a lótenyésztés ágazatainak óriási fontósságu nemzetgazdasági értékét. A nemes anyag tenyésztése s lóversenyeken való okszerű kipróbálása országunk lótenyésztésére is nagy és üdvös befolyást gyakorol s azon körülmény, hogy hadseregünk lóállománya egész Európában s annak határain tul is hires, hogy jukkereink oly gyorsak, kitartók és szívósak, az csakis ama nemesebb vérnek tulajdonitható, mely lóanyagunkban folyik. Köztudomásu, hogy a magyar ló kitűnősége úgyszólván minden világrészben el van ismerve és hogy évenkint nagyszámú magyar ló vitetik ki, mire legutolsó például csak a délafrikai angol-bur háborút hozzuk fel. — Az igy mindinkább nagyobbodó kivitelünk s az exportált lóanyag értékének növekedése csakis a nemesebb vér befolyása. Magyar Lovaregyletünk olyan vezetés alatt áll, hogy anyagilag mindinkább meggazdagodván nemcsak a versenynapokat nagyobb számban vehette fel propositióiba s a versenydijakat tetemesen felemelhette, de a tenyésztők fölserkentésére nagyértékü ten vészdijakat is kitűzhetett. Mindezen üdvös intézményekkel természetszerűleg lépést tart a versenylovak és a versenyistállók szaporítása is, minek azután megint az a közvetlen következménye, hogy az anyag is javul és az érték is emelkedik. Midőn az anyag qualitativ javulása s értékének emelkedése egyrészt mind nagyobb kedvet csinál tenyésztőinknek a tenyésztésre és ezeknek számát mindinkább növeli, más részt szükségessé tette azt is, hogy tenyészanyagunk bebiztosítható legyen. — Angliában óriási összegre megy a nemes állatok