Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901
1901-03-16 / 11. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1901. márczius 16. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Lótenyésztési adatok. a) Minő nagy volt ló-állománynnk 1900 ban ? A magyar királyi központi statisztikai hivatal legközelebb egy vaskos kötetet bocsájtott közre : A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája 1900-ban çzim alatt. Kedves kötelességet vélünk teljesíteni, midőn ezen kiváló miiből, a lótenyésztési adatokat tisztelt olvasóink elé tárjuk. Miután azonban fenti munka a lótenyésztést csak általános szempontokból sorolja fel a többi álattenyésztési adatok között, nem szorítkozhattunk a statisztikai hivatal adatainak egyszerű registrálására, hanem azokat lótenyésztési szempontból átdolgozva, legáttekinthetöbb alakban állítottuk össze; annyival is inkább, mert lapunk tere a nagy statisztikai táblázatok közlését eleve kizárja. Megtudjuk e müböl, hogy a Magyar birodalomban 1900-ban a lovak, az összes állatállománynak 28-73 százalékát képezik, és van (természetesen a csikókat is ide számítva) összesen 2.282,028 lovunk. Ebből a 2.282,028 lóból 1.572,462 van 823.604 fogatban felhasználva és pedig: 1-es fogat 152108 = 152,108 2-ös « 610302 X 2 = 1.220,604 3-as « 45026 X 3 = 135,078 4-es « 16168 X 4 = 64,672 összesen 823604 fogatban = 1.572,462 ló*) * * * A lovak kor és nem szerint a következőleg oszlanak meg : mén * kancza herélt összesen 1 évié 86466 97638 12743 196847) 2 évi" 60555 99078 35657 195290>566254 3 évig 26735 89866 57516 174117J 3 éven felül 24928 4*) - - ) 4 évig 91106* 72450. 4 éven felül 853315) 673975) 1715774 összesen 198684 1231003 852341 2282028 Ebből a kimutatásból meglátjuk legelőször is azt, hogy lószaporulatunk évenként közel két százezer (netto 196847) darab, és ha a 4 évig és 4 éven felüli kanczák két összegét (91106 + 853315) egybeadjuk: ugy944421 4éves és azon felüli kancza jön ki; ezekre pedig 24928 3éven felüli mén esik; tehát egy ménre jut nem egészen 38 kancza ; és ha a 4éves és azon felüli kanczák számát (944,421 ) vesszük alapul: azt látjuk, hogy minden négy darab 4éven felüli kanczára esik egy csikó. Ez az arány nem éppen rossz, mert hiszen sok kancza nem lesz fedezve, mert használati ló, sok kancza már öreg, s ha a kanczáknak egy negyed részét, mint nem fedezettet elejtjük, máris három kanczára esik egy élö csikó. Igaz, hogy állami méneseinkbén minden második kanczára esik egy csikó, de ezt mértékül nem szabad vennünk, hiszen egy állami ménesbeli kancza gondozását nem szabad egy munkában görnyedő parasztló el *) A mi ebből a létszámhoz hiányoznék : az a 3 első évjárat (alább látható 566.251) továbbá a tenyészállatok összege és talán a lovasezredek paripáinak mennyisége, mely utóbbi kb. 60,000-re bízvást tehető. Látszik ezekből örvendetesen,hogy a Magyarbirodalom népeinek van elég segítsége a mezei munkák és a fuvarozás különféle neménekivégzésére, mert kerekszám 800,000 fogatból, (ha az ösznépséget kb. 18 millióra becsüljük is) még is minden 20—22 dik lélekre jut egy-egy fogat, és ha a lóállományt (2,282,028) nézzük : ugy minden 8—9 lélekre jut egy-egy ló ! — Ezek munka írtéke és a gépeké — olyan nagy összeget representálnak — mely az emberi ké-erőnél talán 10-szer többet producál.—(Ehbez járulna a jármosjószág munkaereje stb. — A mezei erök ily nagy tevékenysége mellett azt kellene hinni, hogy kisbirtokosaink és riépünk jólétben vannak. E helyett látjuk hogy munkásságuk gyümölcse legnagyobb részt a közvetítők és a hibás kereskedelmi politika folytán — füstbe megy. — Bocsánat a kitérésért. A föszerk.) **) A 4éves és azon felüli mének nincsenek külön feltüntetve, mint a kanczák és herélteknél. Hová lettek ? Talán kiheréltettek ? bánásával összehasonlítani. — A mének számát tekintve: 24,928 3éven felüli mén után van 196847 élö csikó, vagyis minden mén után majdnem 8 csikó, a mi elég kedvező arány, ha meggondoljuk, hogy Mezőhegyesen 1868-tól 1895-ig csakis egy évben volt egy mén után 16 csikó, de például 1894-ben (midőn járvány pusztított a ménesben) csak 7 csikó volt, s a 27 éves átlag : ménenként 1U csikó. (Látható a bevezetésben idézett mü 72-ik oldalán — tabellaris kimutatásban). * * * A lovak számának konstatálása után térjünk át lovaink értékére. Nagy átlagban a lovakat a mezőgazdasági statisztika három osztályba sorozza. Külön értékeli a kis, közép és nagybirtokosok lovait, kor és nem szerint (azaz a csikókat is beleértve) következőleg koronákban : kis közép nagy b i r t о kon Mén 1 évig 83-64 123-31 19317 « 2 évig 138 22 199-79 300-38 « 3 évig 227-80 327-81 467-24 « 3 éven felül 331-70 452-97 765-80 Kancza 1 évig 68-50 100-66 15209 « 2 évig 112 63 161-10 234-12 « 3 évig 167-19 237-70 344-57 « 4 évig 216-50 325-17 478-29 « 4 éven felül 241-14 367-82 547-61 Herélt 1 évig 60-66 88-51 135-80 « 2 évig 106-74 140-31 211-50 « 3 évig 151-41 209 14 307-81 « 4 évig 192-40 274-88 411-97 « 4 éven felül 207-49 327.02 492-79 Ezek az adatok azután megyénként részletezve is előfordulnak, de mi, mint azt már fentebb emiitettük : ennyire a részletekbe nem mehetünk már csak térhiány miatt sem, de tökéletesen elég is lesz ha megyénként felsoroljuk, hogy mennyi ott egy ló átlagos értéke, mert ebből némileg meg lehet ítélni, hogy az illető megyében milyen kvalitású lovak neveltetnek nagyobbrészt. Egy-egy ló átlagos értéke és a csikókat beleértve : megyében korona megyében korona 1 Vas 386 37 Pest-Pilis-Solt 202 2 Györ 365 38 Szepes 202 3 Zala 341 39 Nógrád 201 4 Sopron 334 40 Veröcze 200 5 Fejér 325 41 Hont 199 6 Moson 307 42 Szeben 195 7 Tolna 301 43 Modrus-Fiume 194 8 Torda-Aranyos 297 44 Zólyom 192 9 Varasd 293 45 Toron tál 191 10 Pozsony 288 46 Pozsega 190 11 Nyitra 285 47 Nagy-Küküllö 186 12 Borsod 278 48 Zágráb 180 13 Esztergom 2/1 49 Ung 180 14 Baranya 268 50 Abauj 178 15 Sz.-Doboka 260 51 Bars 175 16 Somogy 258 52 Csongrád 175 17 Heves 248 53 Szerém 170 18 Komárom 246 54 В -Naszód 169 19 Kis-Küküllö 343 55 Alsó-Fehér 162 20 Belovár 239 56 Szatmár 155 21 Sáros 238 57 Szilágyság 155 22 Szabolcs '235 58 Udvarhely 153 23 Bács 229 59 K.-Szörény 153 24 Kolozs 226 60 Bihar 150 25 J.-Nagy-Kun 223 61 Arad 142 26 Brassó 221 62 Árva 140 27 Csanád 219 63 Turócz 139 28 Veszprém 217 64 Hunyad 135 29 Gömör 217 65 Maros-Torda 133 30 Hajdú 212 66 Mármaros 13-2 31 Temes 211 67 Lika Krbava 129 32 Háromszék 211 68 Liptó 125 33 Békés 206 69 Csik 124 34 Ugocsa 204 70 Fogaras 123 35 Trencsén 204 71 Bereg 119 36 Zemplén 203 71 Bereg A Magyar birodalomban található 2,282028 db. ló összértéke 498,610,101 korona (azaz : kereken 500.000,000 millió) és igy egy ló átlagértéke kb. 220 korona. A ki fenti kimutatásra csak egy pillantást vet, első sorban is szemébe kell hogy tűnjék az, miszerint éppen azon megyék állanak a kimutatás élén, a melyekben a hidegvérű lovak legjobban el vannak terjedve. Bármily ellenségei legyünk is, remonda nevelési (tehát honvédelmi) szempontból, a hidegvérű lófaj általános elterjedésének: be kell ma már ismernünk, hogy a hidegvérű lófaj valóságos áldás a köznépre. Kétségtelen, hogy a hidegvérű ló közönséges használat és általános értékesítés szempontjából messze fölülmúlja a közönséges parasztlovat. Egyelőre szemet hunyhatunk ezen igazság előtt, de nemsokára oda fogunk jutni, hogy a remondát csak a közép és nagybirtokos fogja nevelni, a kisbirtokosnak pedig megfogjuk adni a neki legjobban megfelelő hidegvérű lófaj t. Próbálnánk meg csak Bereg megyében a hidegvérű ló meghonosítását, vájjon azután is 119 korona volna-e ott egy ló átlagos értéke, mint azt most kimutatásunk legutolsó helyén látjuk? bizonyára nem. A hidegvérű lovakat tenyésztő megyék között szintén a kimutatás legelején találjuk Györ, Fehér és Tolna megyéket, melyeknek lóállománya kétségtelenül a legmagasabb vérű, a hol a kisbirtokosoknál is magas vérű, söt néhol igen is tuiíinom lovakat találunk, a mely körülmény azonban már ezeket a megyéket is a hidegvérű tenyésztés felé tereli, mert ma már alig tudnak magas vérű lovaikon dolgozni. Az a körülmény, hogy az országban Vas, Györ, Zala, Sopron, Fejér, Moson és Tolna megyék nevelik a legértékesebb lovakat, azon igazságra mutat rá, hogy vagy csak a finom ló-, vagy a hidegvérű ló tenyésztése jár sikerrel, a közepes minőségű lónak ma sincs és. a jövőben még kevésbé lesz értéke. Ha a kimutatást végig nézzük : találni fogunk egyes megyéket, a melyek sokkal értéktelenebb lovakat nevelnek, mint a hogy azt tőlük várni lehetne, igy például Bács, Csanád, Hajdú, Békés, Torontál, Csongrád, különösen Bihar és Arad megyékben egészen más eredményeket várna az ember, mint a mit a statisztikai hivatal kimutat.*) (Folytatás és vége következik.) P. E. Egyről-másról. (Gidranok, Noniusok, Shagyák. — Mivé lettek a Radauziak ? Minő lovakat szednek össze legújabban, állítólag az angolok részére és minő árakon ? ) Igen tisztelt főszerkesztő Ur ! — Habár ismételten feltettem magamban, hogy a gondolkozást is abban hagyom és nem foglalkozom többé semmivel : nem tudok ellentállani akkor, midőn a szakmába vágó oly dolgokat olvasok, melyek az ügy érdeke ellen vannak, vagy az igazsággal ellenkeznek. Ebben a helyzetben vagyok most is, midőn becses lapjának utolsó számát olvasomî Mindig előhozzák — az egyoldalúak a puha Gidran és Noniust, mintha másra nem kellene ló, csak remontának. Igaza volt az Orsz. Magy. Gazd. Egy. kiküldöttjének, hogy hagyjunk fel a nevekkel. A régi Schagyakra pedig mindenki szívesen emlékezik vissza, csak M. Zs. nem. — Van most is egypár öreg mén, melyek még ma is: kedveltek. Az se áll, ha az arabs nagyobb lesz, elveszti jó tulajdonságait. — A régi lovastisztek emlékezhetnek még azon jó félvér arabsokra, melyeket a lovas ezredek évente tiszticharge lóul Radautzból kaptak. — Ezek mind nagyobb és csontosabbak voltak és mindamellett nagyon kitartók**) — A spartanikus felnevelés kell, nem egyedül csak vér. Ott lehet látni az apró lovakat Häuser bécsi lókereskedö istállóiban Szabadkán. — A mult héten voltam ott és néztem kőül,, hogy tájékozva legyek. Az apró vérbelieket *) A statisztika a szerint a mint gruppirozzák nem mindig mutat helyes arányokat. A főszerk. **) Azt halljuk, hogy Radautz már nem a régi Mi okozta a radaucziak hanyatlását ? Ki tüdja ezt elbeszélni — általános okulásul. A föszerk"
