Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901

1901-03-09 / 10. szám

1901. márczius 16. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 99 mondom ezl én és velem százak, ha ezerek és ezerek uni sono azt felelik rá : «puhák.» Ha ez elöitélet, a mint én annak tartom, akkor van mód rá legyőzni*) A lótenyésztés vezetőségére vár a föladat ezt a nem kellően méltányolt anyagot anyiszor és ugy kipróbálni, hogy arról Ország-világ tudjon s hogy a próba ezen közép fajú ló hivatásához képest többféle és imponáló legyen. A ménes körüli kocsikázás mit sem jelent. A végzett mnnka, a tény hangosan és meggyőzően beszélnejc. * * * Jelszavak : Kiröppen egy szó. Valami fogalmat, mely zavaros, csak jól-rosszul takar, de tetszetős, jól hangzik s az ilyen szót ugy kapja fel a világ, mint fecske a legyet: röptébe. Ilyen forma ez is, hogy : egyöntetűség. Ennek a szónak van némi értelme egy zárt niagántenyésztésben vagy egy ménesben, de itt is csak nagyjában. Involválná a faji jelleg, typikus vonások, formai hasonlóságok, szin, nagyság, actió, tartós közösségét. Föltételezi többé kevésbbé a belső tulajdonságok : tehetség, vérmérséklet, hasonlóságát is. Sok ám ez kívánságnak ! Nehéz négy egyöntetű lovat találni. Ennek véletlen tan uja voltam egy izben Mezőhegyesen. Pedig ha van ménes melyben egyöntetűség is található иду Mezőhegyes az. Már most kérdem: mit keres ez az idea a köztenyésztésben ? A köztenyésztésben, melynek bevallott czélja a katonaló. Ezeknek pedig nem föltételük az egyöntetűség, csak a jóság. Vagy más czélt tüzünk ki ? Természetesen — felelik, még pedig olyat mely, mellett a tenyésztés kétszeresen jövedelmez. És hogy mint lesz elérhető ez az országra szóló egyöntetűség? Egyszerűen egy másik jelszó segítségével, mely igy hangzik: Tenyész kerületek. Persze, persze i Egy kis országrész mint ménes. — Klima, föld, annak terményei, ember és az emberek akarata és felül a jó Isten mind közreműködnek kellő egyöntetűséggel, s ha minden jól megy, tiz-husz év alatt Magyarország faj szerint be lesz raktározva egyöntetű lovakkal. Csak aztán az a jóravaló, de zsarnok valóság ne csináljon galibát! Felidézem a boldogult Kozma Ferencz emlékét. Sokszor beszélünk róla, csodával emlegetve az ö éles, mindent meglátó szemét. En magam részéről nem ebifen látom az ö erejét, Szeme csak annyival volt külömb a miénknél, hogy több szeme volt a jóra. arra: mi — melyekkel illik össze — mint nekünk. Nagy sikerének titka abban van: hogy ösztönszerűen érezte a korlátokat, melyek működésűnknek határt vetnek és sohasem szakította ki a dolgokat természetes összefüggésükből. M.-teö 1901. február 12. Marczalteöy Zsigmond Milyen magyar lovakat vittek Afrikába ? Erre a nagyon érdekes kérdésre egy angol lovassági katonatiszt következőkép felel a londoni «Times»-hez intézett levelében : «A lovas-katona Délafrikában semmiről sem nyilatkozik annyi keserűséggel mint a remontákról. A lovak kvalitása, illetve jobban mondva: kvalitásuk hiánya, a lovasságnak lehetetlenné teszi, hogy feladatának megfeleljen. Ama lovak, melyeket pld. Bloemfonteinban kaptunk, mindenféle fajtát képviseltek ; volt köztük belföldi ponny, angol ló, argentinjai ponny stb. A ponnyk mind elképzelhetlen lassúak és igy lovassági czélokra teljesen hasznavehetetlenek voltak. Miután Bloemfonteint elhagytuk, főleg" magyar lovakat kaptunk, melyek szőrben ugyan *) Addig is szabad legyen felemlíteni, hogy ott vannak az évi kimutatások a Gidrmok, Noniusok kipróbálásáról a falkavadászatokon, ott vannak külföldi sportsrnanek és tenyésztők dicsérő levelei e lapok évfolyamaiban s ebből átvive a németországi lapokban. A főszerk. szépek, de ama kemény munkára, melyet elvégezniük kellelt, alkalma lanok voltak. Váll-lapjaik tul nehezek voltak, csontozatuk könnyű, hátsó lábaik görbék voltak egészben (?), a lovak oly puhák voltak, mint a vaj és tulajdonképen nem is volt semmi egyéb jó rajtuk, mint a szájuk. Legalább egy hónapra lett volna szükség, hogy annyira kondiezióba hozhassuk őket, hogy egy napi nehéz munkát nehéz teher alatt elbírjanak, de mivel már megérkezésük utáni napon használatba vettük őket és némelykor több mint HO kilométernyi utat is kellett egyszerre megtenniük, ez által hasznavehetetlenekké váltak.» * * * Hogy mennyiben felelnek meg a fenti állitások a valóságnak és hogy a panaszok szólhatnak-e a magyar lovak ellen általában, ez nagyon is kérdéses. Mi azt hisszük, hogy a valóság az, miszerint a tőlünk Dél-Afrikába kivitt lovak (mint azt az ankéten is mondották) a legsilányabbak közül valók, melyeknek netaláni hasznavehetetlenségc (oly hosszú tengeri ut után és minden pihenő nélkül azonnal munkába vételénél) nem válhat semmikép szégyenére a magyar lótenyésztésnek, melynek hírneve eléggé meg van alapitva. Sőt csak örülhetünk annak, hogy ezeket a lovakat tőlünk kivitték és érettük pénzt hagytak itt. Mint különben örömmel értesülünk, a Földmivelésügyi Minister ur hivatalos átiratot intéztetett a londoni Ware-Office-hoz, melyben felvilágosítja^ az angliai intéző köröket a felöl, hogy a mfTaz angol hadügyi kormányzat megbízottai, ausztria magyaroszági közvetítők közbenjárásával az utóbbi időkben nálunk katonalovat vásároltak, 10o —150 forintokat fizeí ve darabjáért, annak kilencz tized része nagyon is selejtes anyag és távolról sem az, a mit mi idehaza remontának nevezünk és 350 forintokkal fizetünk meg darabonként ; tiltakozik ezért a Minister az ellen, hogy ezeknek a lovaknak Afrikában hamarosan beállott liasznaveheteüensé

(ge a magyar lótenyésztés terhére Írassék - Ugy véljük, hogy ezzel az erélyes felszólalással megbecsülhetetlen nagy szolgálatot tett Darányi minister ö excja a magyar lótenyésztésnek, lóértékesitésnek és minden egyes tenyésztőnek. • Hogy különben az angolok nem lehetnek oly nagyon is elégedetlenek a magyar lovakkal, e mellett szól azon körülmény, hogy most is folyvást vásárolnak nálunk lovakat. íme a több oldalról is érkező legújabb hirek : Felvidéki lovak Trauszválban. I,öcséről irják : Schwimmer török konzul Häuser Lipóttal, az angol kormány megbízottjával a felvidéken jár lóvásárlás czéljából. Csak apró lovakat vásárolnak 4 — 500 korona átlagos árban, melyokot Fiúmén át Transzválba visznek. Abauj vármegyéből nagyobb szálitmányt küldtek Fiúméba. Magyar ló Afrikában. Nagyszebenből jelentik, hogy Brüsszelből ismét kérdést intéztek egy nagyszebeni lókereskedöhöz, hogy legrövidebb idő alatt szállithat-e lovat Dél-Afrikába. Egyszerű 7 — 12 éves parasztlóra van szükséges akár félszemű is lehet, 240—280 koronával fizetik darabját. Angol gőzhajók Fiúméban Ez időszerint két angol gőzös horgonyoz a liumci kikötőben és várja a DélAfrikába szállítandó magyar lovakat. Az egyik, a 2150 tonnás «Hurona» vasárnap érkezett meg, egyenesen Fokvárosból. A másik, a «Racburne», Liverpoolból jött s hétfőn délelőtt kötött ki a Mária Terézia mólónál. A két hajó több mint ezer lovat fog elszállítani Dél-Afrikába. Ezek legnagyobb részét Szepes és Abauj vármegyékben vásárolták az angolok. (Jó volna, ha a megyei lótenyészbizottmányi elnökök, főkép az emiitett megyékben, összeiratnák hitelesen, mennyi lovat vittek el tőlük Dél-Afrika számára és mily árakat fizetlek értük.) * * * Székesfejérvárról is azt jelentik, hogy ott és a környéken a mult héten sok lovat vásároltak össze Anglia és Szerbia számára. Szerbia különben, ugy látszik, nagyobb bevásárlásokat szándékozik tenni íme : * * * Magyar ló a szerb hadsereg részére. Debreczenböl táviralozzák : A belgrádi osztrák és magyar konzulátus megkereste a debreczeni hatóságot, hogy a lóvásár idejét tudassa vele, mert a szerb hadsereg részére 2000 lovat akarnak vásárolni. És ép igy bizonyára megmarad a jövőre is a magyar ló régi jó hírneve az egész külföld előtt, ha mindjárt egyik-másik angol katonaliszt lehetetlent is követel tőle és ezért nincs vele megelégedve. A német katonaló-tenyé ztők folyvást mozgolódnak : legutóbb a porosz kir. orsz. gazdasági kollégium tartott ülést, melyben a tenyésztők sorra bejelentették, mibe hevül nekik egy-egy remonda felnevelése. A bejelentések következők voltak : Gróf Bernstorfl (Hannoverből) 1,030 mk. : Müller-Juckeln ur (lnsterburgból) 956 mk ; Kobligk ur (Kelet-Poroszország) 986 mk ; Holsteini lótenyésztők egyesülete: 1,120 mk ; Schleswigi lótenyésztők egyesülete : 1,030 mk ; Heicb-Meyken ur (Kelet-Poroszország) 1,002 mk. Egy remonda felnevelési költségei Németországban tehát átlag IOOO márkára tehetők, a katonaság azonban ma csak 830 márkát fizet a lóért, szinte érthetetlen tehát, — mondták az emiitett ülésen — hogy még mindig vannak emberek, kik remonda-tenyésztéssel foglalkoznak. A direct megkárosodást ezek csak ugy bírják kikerülni, hogy a remondákkal egyidejűleg felnevelnek oly méncsikókat is, melyeket azután hároméves korukban jobb árért birnak eladni tenyészménekként az állami ménesek számára. Az ülés elhatározta, hogy a. bemutatott költség-tételeket, magyarázatokkal együtt, mint az erre vonatkozó leghitelesebb adatokat, megküldi a hadügyminiszternek. De — mondták továbbá az ülésen — mint a katonaló-tenyésztéssel, ugy állunk a többivel is ; gazdasági okokból nem bírunk oly olcsón tenyészteni, mint Ausztria-Magyarország, Oroszország és főkép Amerika: innét behozzák ások silány és olcsó lovat és ezek lenyomják ,a saját jó lovaink árait is — ezért megfelelő behozatali vámokat kell követelnünk ! Németek és francziák. Csodálatos, hogy minő nagy szerepet játszik a poroszországi állami telivérmének soraiban a — franczia tenyésztés. Az idén ugyanis Poroszországban, a négy főménesben és a 14 kisebb ménesben összesen 109 állami teliyérmén áll a tenyésztők rendelkezésére, ezek pedig származnak : Németországból 67 Angliából 21 Francziaországból 16 Ausztria-Magyarországból 4 Ausztráliából 1 összesen 109 A franczia tenyésztés tehát már majdnem ugyanazon arányban van képviselve Poroszország állami ménjeinek sorában mint az angol : azelőtt a németek csakis Angliából importáltak, de az utóbbi évtizedben főkép Francziaországból és állami méneseikbe innét hozták Le Justiciert, Le Destriert, Le Butardot. De még sokkal nagyobb a franczia származású mének száma, ha ezekhez hozzászámítjuk a szintén Francziaországból importált, de már kimult Chamant, Dandin és Flageolet azon utódait, melyek most szintén a porosz állami ménesekben mint apamének működnek ; ilyen van : Dandia fia 5 Flageolet fia 7 Chamant fia 19 « unok.ija 3 « dédunokája 1 összesen 35 Ha ehhez hozzáveszszük a fenti 16-ot, ugy 51 ama mének száma, melyek Poroszország állami tetivérménjeinek sorában a franczia vért képviselik, ez pedig ugyancsak meglepő felfedezésnek mondható. A franczia versenysystema tehát és a írancziá telivér-tenyésztés Poroszországban egy idő óta ugy látszik nagyobb becsülésnek örvend mint az angol. Budapesti lóvásárok. (Hivatalos jelentés a budapesti vásárigazgatóságtól.) A Budapesten, 1901.évi márczius hó 7-én tartott heti lóvásárról. A vásár forgalma élénk volt. Jegyeztetett : « 1 iz •0 О •Л X I i —

I,— darab X 0 SN -A tói 0 a e и о X I. Jobb minőségű lovakból : a) hátas 16 5 380 500 ó)könnyebb kocsiló(jukker stb ) 10 — - — — c) nehezebb kocsiló (hintós) 40 12 250 400 d) igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 25 5 260 400 e) ponny 3 1 50 — II. £özép minőségű lovakból: a) nehezebb félék (fuvaros ló slb ) 160 72 150 300 b) könnyebb félék (parasztié stb.) 250 180 60 180 III. Alárendelt minőségű lovakból. 147 112 20 50 Összesen 651 387 — — Bécsi vágóra vásároltatott 53 darab. Az állatkert részére vásároltatott 4 darab.