Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-02-03 / 6. szám

54 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1ÍJ00. február 17. Ez azonban nem áll, mert minden verseny- | ben, akár hosszú akár rövid távolságra, min- j dég az amerikai gyöz a mi lovainkkal szemben, tehát annak tehetségét elvitatni nem lehet. Igaz hogy az amerikai lónak, amint azt mi ismerjük, alkati hibái vannak, de ezeket észszerű tenyésztéssel helyre lehet hozni. Gróf Gyulay Adolf, a ki az amerikai lovat kint Amerikában tanulmányozta, azt állitja, hogy Amerikában is van sok correct alkatú ló, de ezeket persze jobban meg kell fizetni, mint azokat a lovakat, melyek eddig hozzánk kerültek. Egy dolog van a mit még nem tudunk és a mit a jövő fog megmutatni, hogy vájjon az amerikai ló mint hátas ló is használható lesz-e ? Tudomása szerint Gr. Dessewffy Alajos adott már el amerikai lovakat hátaslovaknak is, és ezekkel a vevők teljesen meg voltak elégedve. Az ügető lótenyésztés nemcsak sport, de gazdászati szempontból is igen fontos kérdés. — Indítványozza, hogy küldjön ki az értekezlet egy küldöttséget a Földtnivelési miniszter ö excellentiájához, a melyben támogatását kérik. Melczer Gyula kifejti, hogy ö 3 évtized óta tenyészt használati lovakat és azokat maga is idomítja, mert nem tart nagy istállószemélyzetet. A mi a ló sebességét illeti, mint mindennek, ugy az ügetésben elérhető sebességnek is van határa. Elismeri tehát hogy a magyar lóból egy bizonyos ügető sebességnél többet a legjobb kocsis sem tud kivenni. .Más azonban a ver- I senysebesség és az a sebesség a melyre az életben szükségünk van. Szóló 21 kilometerre lakik a vasúttól és csak 6 kocsilovat tart. Ezekből négy folyton járja a vasutat ide-oda, néha kétszer is egy nap. Lovai minden különös gondozás nélkül 70—80 kilometert könnyen megtesznek egy nap alatt. A jó használati ló jelzése egyszerűen katonai. ló; a lótenyésztés csakis ugy fizeti ki magát, ha a nevelt lovak közül a javát kocsiba fogjuk, a többi pedig beválik remoudának. Az ügetésben való tuleröltetés vagyis a «record» — deformálja a ló testet — innen a sok alkati hiba az ügetöknél. Nekünk egy határozott lóanyagunk van, és a ki gazdaságikig akar tenyészteni; az ettől el nem térbet. A középosztály nem teheti azt, mint a hogy ö azt nagyuraknál tapasztalta, a kiknek az istállója ügetőkkel van tele. Ezekbe az ügető istállókba ö mindég rosszkor jött. a sok ló között alig volt egy pár ló, a melyet be lehetett volna fogni, mert mindég baj van velők. Más hibája az amerikai keresztezésből származó lónak, hogy nincs két egyforma csikó, mert az amerikai ló nem átörökitö. Nekünk nagyon elég az a 2$ perczes tempó, melyet még hosszabb uton is a jó kocsis a mi magyar lovainkból kihozhat. Más a versenyzés, de ezt csak a gazdagok tehetik. Sport szempontból nincs semmi szava, ha egyesek amerikai ügetőt tenyésztenek, de a világért sem tartaná megengedhetőnek, hogy az állam esetleg maga venne amerikai méneket és azokat talán fedeztetési állomásokra osztaná be. Muslay Gyula A mai szomorú gazdasági viszonyok között örüljön a gazda, ha bármi módon egy kis pénzmagra tesz szert, már pedig ö amerikai keresztezésből tavaly is 4 pár lovat adott el 3.000—3,500 forint átlag áron. A zsebre is kell nézni. Az kétségtelen, hogy a világ első lova az angol telivér, de hát az amerikai ügető is csak innen származik, mert minden importált ügető pedigreejében rá bukkanunk a telivérre. Kövessünk el mindent hogy az amerikai ténvésztést'-elömozditsuk. Szentiványi Árpád. Sok inkorrektséget lát ö is az amerikai lóban, de kétségtelen az, hogy tehetségük nagy. Épen ezért pár| tolja az eszmét, hogy az amerikai ügetöj tenyésztés pártolására a minister küldöttségileg kéressék fel. Andrássy Sándor gr. Hogy az amerikai ló jó, azt most mártapasztalatok bizonyítják. A kocsi ló nevelést el kell választani a hátasló neveléstől. Koesiló nevelésre az amerikai alkalmasabb minden más fajnál. Az amerikai jó Carossier, dolgozni tud, mert vetőgépben is használható. Igaz, hogy az az amerikai ló. a melyet eddig neveltünk, nem szép, de ez csak azért van, mert olcsó mének után neveltünk. Melczer Gyulával szemben azt állitja, hogy az amerikai ló átöi'öklési képessége mesés. Az eddig is a baj, hogy a csikók apaik minden alkati hibáit átörökö ték. Pénzügyi szempontból is elönyösebb az amerikai ló tenyésztése mint a félvéré, mert a félvér tenyésztő 325 frtot kap a katonaságtól, de csak a teljesen korrekt példányokért, a többit azután potom áron vesztegetheti el. Abban ő is egyetért Melczer Gyulával, hogy az állam ne tartson amerikai méneket, de fel kell hivni a minister digyelmét az amerikai tenyészté-re és kérni kell, hogy anyagi segélylyel nyújtson módot az amerikai ló kipróbálására vagyis a versenyekre. A félvér tenyésztés szorítkozzék a remonda nevelésre. Igaz, hogy eddig is voliak jó kocsilovaink amerikai nélkül, de mért ne lehetnének a jövőben jó háta-lovajnk is amerikai vérből. Keglevich Gyula gróf : Melczer Gyula telszóilalására vonatkozólag kijelenti, hogy a világért sem kívánja, hogy az állam állítson amerikai méneket, hiszen ezt a magántenyésztök is megteszik. Itt van eklatáns példa gyanánt két teiivértenyés2lö és sikversenyistálló tulajdonos : Jankóvich Gyula és gróf Wenekheim Dénes, a kik a telivér mellett már is állítottak fel amerikai mént. Löherer Andor. ^A telivérben nem látja a kellő reproduktort, mert a gazdaközönség a teliver mének közül csak a selejtest kapja; ö maga importált Angliából telivér mént és ezután nevelt erdélyi kanczákból félvér lovakat, de az ivadékok nem voltak egyöntetűek, a minthogy nincs is Magyarországon egyöntetű lófaj. — Épen ezért egy uj reproduktort kell keresni, és ez nem lehet más mint az amerikai. Legnagyobb hiba a magyar lóban, hogy a magyar lóban csak vér van, több a kelletinél, de izom az nincs, ezt csak az amerikaitól kaphatja. Szükséges volna a 9 es bizottmány mintájára egy hasonczélu testületet létesíteni, a mely hivatva volna jó amerikai méneket importálni és tenyésztésre is csak az a mén volna használható, melyet ez a bizottság jóváhagy. Pártolja gróf Keglevich Gyula indítványát. Chernel György csak azt kívánja, hogy nagyszamu küldöttség járuljon a ministereié, a mely számánál fogva is dokumentálja azt, hogy az országban már ma is mily sokan óhajtják az amerikai tenyésztés fejlesztését. Melczer Gyula A hallottak után hozzájárul ;,hhoz, hogy a minister támogatása kikéressék, mert jobban is szereti ha az állam felügyelete alatt tenyésztik az amerikait semhogy azt szabadjára eresszék. Blau Adolf kifejti; hogy ö nem tenyésztő, de sokat foglalkozott az ügetéssel. Járt külföldön s mondhatja hogy az amerikai ló paripának is épen olyan jól beválik mint más ló. Nálunk is vannak jó amerikai hátas lovak : például a bécsi díjlovagláson első dijat nyert Pengő nevü sárga paripának apja anyja amerikai, Gr. Andrássy Géza is adhatott volna el amerikai lovat hátaslónak, de miért adja paripának olcsón, mikor kocsilónak mesés áron fizetik az amerikaiakat. Ezután elnök ö excellentiája határozatilag kimondja, hogy gr. Keglevich Gyula indítványa elfogadtatván, ez határozatba megy és a küldöttségbe az Urk. Szöv. Elnökségén és Igazgatóságán kivül: Kovách S. Endre, Melczer Gyula, Szentiványi Árpád és Zoltán Elek megválasztattak. Gr. Apponyi Gyula bemutatja ezután az Urkocsisok szövetkezetének versenyszabályait és kimondatni kéri, hogy ezeket az értekezlet fogadja el és ezentúl az ország minden ügető egyletére nézve ezek legyenek kötelezők. Gr. Keglevich Gyula gr. Apponyi Gyula indítványát oda módosítja, hogy ne mondassák ki, hogy az Urkocsisok versenyszabályai kötelezők legyenek a többi egyletekre, hanem csak mint óhaj fejeztessék ki. hogy jó volna, ha a felolvaso't versenyszabályokat a többi egyesületek is elfogadnák. A felolvasott versenyszabályokban benne van mindaz, a mi a Wiener Trab-Rennverein versenyszabályaiban legjobbnak találtatott, és ez a mi viszonyainkhoz képest lett átalakítva. Kívánatos hogy Magyarországon egyöntetű versenyszabályok legyenek és erre a többi egyletek figyelme felhívandó. Az értekezlet Gróf Keglevich Gyula indítványát fogadja el és felhívja az Urkocsisok Szövetkezetét, hogy az országos szövetkezés keresztülvitele czéljából lépjen érintkezésbe a vidéki egyesületekkel. Apponyi Gyula gr ezután felolvasta a tenyészversenye .• propoziczióit és felkérendőnek tartja a minisztert, hogy a dijakat, a mennyiben azok a tétek által fedezve nem volnának, egészítse ki. Felhívja az ország figyelmét arra, hogy a magyar tenyésztés eddig is mily szép eredményt tud felmutatni. Bécsben a Wiener Trabbrenn-Verein-nál 1898-ban 2233 csikó lett bejelentve és ebből 1616 esik Ausztriára, 617 pedig Magyarországra. Ezen indítvány is elfogadtatván, — elnök az értekezletet berekeszti. * * * Darányi minister ur az Országos Értekezlet küldöttségét csütörtökön fogadta és pedig a legnagyobb előzékenységgel. Gróf Andrássy Tivadar előadván az Értekezlet kérelmét, a minister ur válaszában kijelenté, hogy örömest veszi pártfogásba az amerikai ügetök utáni tenyésztést, a mennyiben ezzel magán tenyésztők foglalkoznak, az allam azonban nem vehet amerikai méneket, a mi az Értekezlet túlnyomó többségének is nézete volt. IRODALOM, FESTÉSZET. A Magyar Lovaregylet hivatalos Évkönyve. 1899: (73-ik évfolyam.) Az igazgatóság megbízásából kiadta Dr. Magyar László vezértitkár. A napokban hagyta el a sajtót e mü, mely, miként a magyar versenyügy, és a Magyar Lovaregylet, évről-évre erősödik és nyer terjedelemben é^ jelentőségben. Néhány év előtt még csak 200 lapból állott, az 1898-iki évkönyv már 315 oldalra terjedt, a tavalyi pedig 340 oldalra, immár valóságos kincses tárházát képezvén a tudnivalóknak, melyek minden sportsman számára értékessé teszik e müvet. Tartalmából kiemeljük a következőket : A M, L. E. igazgatósága, választmánya, egyleti tagjai és tisztviselőinek névsora. Áz alapítványok ismertetése. A M. L. E. alapszabályai. A M. L. E. pályáin 1899-ben lefutott összes versenyekről szóló hivatalos jelentések. Az indult lovak betüsoros jegyzéke. Az összes versenyfeltételek 1900-ra. Budapesti főbb versenyek nyertesei 1868. óta. Versenyszinek. Versenyszabályok. Fogadási szabályok. A. Turf-Salon szabályai. Totalisateur-szabályok. Különösen értékessé teszi e müvet a «Teherkiszámitási táblázat», melyben betűsorban minden lónál, mely ma még trainingben van, évekre visszamenőleg fel van sorolva minden egyes nyert versenye, s e táblázat alapján a közelgő évad minden oly versenyé-