Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-03-03 / 10. szám

1900. márczius 3. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAK 89 42. Kövér Lajos 43. Ugyanaz 44. Ugyanaz 45. Ugyanaz 46. Kubinyi Márton 47. Id. Lónyay Gábor gróf 48. Lövy Jenő 49. Ugyanaz 50. Ugyanaz 51. Muslay Gyula 52. Ugyanaz 53. Olasz Elemér 54. Ugyanaz 55. Pusztaberényi ménes 56. Ugyanaz 57. Ugyanaz 58. Ugúanaz 59. Ugyanaz 60. Ugyanaz 61. Schönborn Károly gróf 62. Sennyey Géza báró 63. Ugyanaz 64. Sternbach Lipót bár-ó Péter Lenczi Mámor Vitéz Finom Rózsi H. Szöcske Vérmes Kényes Mirza Muzsi Czigányleány I. Icza Nándor Aspasia I. Lola I. Lady Warwik Baion Warwik Lelkem Kisasszony Fresko Adelar Beduina Woodcock Idomítás alatti ügetők. Chernel György ur tulajdonában (Tömördöni: 2é deres m Gyúró George L. Napoleon—Gyarmat 2é fek. k Bársony George L. Napoleon—Boriska 2é p k Virány George L. Napoleon—Vera 2é p k Banya George L. Napoleon —Bujár 2é s k Kaland Ladislao—Kicsi 2é s k Galamb Ladislao—Gerlicze 2é p her Nábob George L. Napoleon —Vilma 2é p k Sári (George L. Napoleon—Szikra) * » * Nyilvános idomitó-intézet Budapesten. (Tattersall, Külső Kerepesi ut) Idomár: Boros Frigyes. A mult számban közölteken kivül ujabban megérkeztek : Bernrieder János úrtól: Tüzes 6é p. m. (Cupid—Szikra ill) Perczel József úrtól: Trilby 6é. stp. k. (Trouble—Csecse) 65. Teleky László Gyula gróf Daisy Girl 66. Ugyanaz Bajnok 67, Ugyanaz Sárga rózsa 68, Ugyanaz és Návay Tamás Szeles 79. Vampetics Ferencz Gyöngy 70. Ifj. Vojnich Sándor Vera 71. Wanko Lipót Pardon 72. Ugyanaz Simon 73. Ugyanaz Urwiener 74. Ugyanaz Verschvender 75. Ugyanaz Stefferl 76. Ugyanaz Glück auf 77. Ugyanaz Erlkönig 78. Wienerwaldi ménes Prinz Robinson 79. Ugyanaz Cyrano 80 Ugyanaz Gjulio A budapesti tenyészversenyekre a nevezések, mint látható igen jól sikerültek; a magyar ügető-tenyésztők megmutatták e nevezésekkel, hogy vállvetett erőkkel mire képesek, megalkották és biztosították a budapesti pályának is a nagyszabasu tenyészversenyeket, melyek kétségkívül magukra fogják vonni a külföld figyelmét is és még nagyobb kelen, döséget fognak biztosítani a magyar ügetöknek, mint eddig. Ausztriából aránylag igen kevés nevezés érkezett, a mint azonban, ismerve az ausztriai versenysport rendkívüli kiterjedtségét, nem igen lehet csodálkozni; és talán jobban is van igy, legalább a budapesti tenyéízversenyek főkép a magyar ügetötenyésztés mérkőzésének lelkes'tö képét fogják mutatni! múltra tekinthet vissza, az ügetösport maga pedig pénzügyi rentabilitás tekintetében még messze áll a galopp-sporttól. A 67 ügetöből különben 452 belföldi ló volt (a mi szintén nagy haladás) és csak 224 külföldi. A 452 belföldiből volt 351 ausztriai származású 101 magyar « a 224 külföldiből pedig 129 amerikai származású 45 orosz » 29 olasz » 201 német » 1 franczia » Az ausztriai pályák tehát még mindég nagyrészben az internationalis mérkőzések üdvös és hasznos képét mutatják. A 452 belföldi ló korra nézve ekkép oszlott meg : 2éves 35 7éves 40 3 « 117 8 « 17 4 « 103 9 « 17 5 « 61 10« 6 « 41 és idősb 21 Ebből látható, hogy az ügetö-ló majdnem elpusztithatlan és még «öreg» napjaiban is megtudja keresni a zabját. A 676 indult ló közül győzedelmeskedett, illetve első dijat nyert 228 vagyis mintegy 35°/

0 és pedig 105 ausztriai 33 magya

r együtt 138 belföldi - 60

% 64 amerikai 9 olasz 8 német 8 orosz 1 frauezi

a együtt 90 külföldi = 40% Mint ebből is látható, a magyar ügetők igen szép szerepet játszanak az ausztriai pályákon, főkép ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar iigetö-tenyésztés még cs.tk most kezd fejlődni. Orosz ügetők számára külön versenyeket szándékoznak rendezni az oroszok a párisi oagy lókiállitás idején jüniusban és pedig teljesen otthoni mintára, ugyanoly feltételek mellett mtnt Oroszországban. Be akarják mulatni a nagy világnak, mire képes az orosz traber még ilia is, midőn mindenki az amerikaiért rajong. Mindenesetre érdekes vállalkozás, meri Párisba az idén a világ minden részéből sok ezer ] ember fog elvetődni, ki Oroszországba ugva soha el ' nem látogatna. A bécsi versenyfeltételek az első tavaszi meetingre «(márczius 25., 29. április 1., 5., 8.) már megjelentek ; felváltva 7 és 8 futam lesz naponta, összesen 38 futam, ezek között 3 urkocsisok számára egyes fogatban ; a többi 35 futam 2000—2800 koronával van díjazva, nagyobb dij ezúttal egy sem áll aprogrammon, legértékesebb a 3000 koronás Négyévesek dija 2600 méterre márczius 29-én. Az összes diiazás.87.400 korona. Érdekes újítások a propozicziókban a következők : 3 éves ló nem futhat az idősebb lovakkal együtt. A legtöbb versenyből a 10 évnél idősebb lovak ki vannak zárva. A belföldiek versenyeiben a recordhatár most már többnyire nem 1:37 hanem 1:36, ép ugy leszállittatott a recordhatár a nemzetközi versenyekben is, a mi a Bécsben futó. ügetőanyag folytonos javulásának bizonyítéka. Érdekes statisztika. Az osztrák versenypályákon tavaly: összesen 676 ügető futott, a mi fényes, eredménynek mondható, mert a galopp-pályákon eggsz Ausztria-Magyarországban együtt tavaly 1041 ló futott már pedig.« a telivér-denyésztés monarchiáukbau 50 •éves, az ügelő-tenvésztés pedig csak 10—15 éves IRODALOM, FESTESZET. Erdőn mezőn Természeti és vadászati képek. Irta 1 Bársony István. Második kiadás. Ára 5 korona. Az Athenaeum Bársony Istvánnak e nagy díszmunkáját kisebb és olcsóbb alakban is a közönség rendelkezésére bocsátja. Érdekes vállalkozás, mert Bársony azok közé az irók közé tartozik, akik predesztinálva vannak arra, hogy minél szélesebb körökben olvassák őket. írásából egészség, frisseség és üdeség árad és azok között a könyvei között, melyek a természet szépségét, misztériumait tárják fel utólérhetetlen művészettel: az «Erdőn mezőn» talán a legsikerültebb. A magyar mezőnek és erdőnek, a magyar haza egének és földének nem zengettek még ennél fenségeseb himnuszokat. Bársony István a legnagyobb lírikusok egyike, a kinek szive forró szeretettel csüng ama végtelen szépségeken, melyeket leir. Ez teszi stílusát olyan meleggé, olykor lángolóvá is. A ki elolvassa az ö «Május»-át, e kötet egyik remekét azt mámorossá teszi az a tüz, az a színpompa, az a lobogó lelkesedés, mely belőle kiárad. Alakjai éppen olyan tősgyökeresen magyarok, mint a természet, melynek ölén felnövekedtenek. Olvassák e könyvet az öregek, mert megifjodnak benne és olvassák a fiatalok, hogy szeretéttel, tiszta gyönyörűséggel, a természet csodálatával teljék el a lelkük ! Tattersall. Budapesten. KUIbö Kerepesi-ut 17. 19, 21 szám. szemben a köz ponti (keletij pályaudvar leszálló oldalaval. Telefon-szam 51—95 Letét- és cliepueforgalmi számla az angol-osztrák banknál. A székesfőváros által rendelkezésre bocsajtott vasarjoggal, rendezi 40 holdnyi területen Budapest: országos, heti. luxus es menlóvásárjait. Árverési vásárlormaval közvetíti a maganmeneseit nemes kanczaanyagát. A lóverseny-sa sonok alatt egyeves angol telivér csikókra tart árveréseket Október hó legelejen o m. kir. ménesintézetek eladásra kerüld lovai hasonlokepen árverési uton itt értékesíttetnek. A május havi dijlovaglas es ugrataskor hátasok adatnak el. . , ... .. A vásártéri nagy vásárcsarnokba 1000 to is elhelyezhető, ennelfogva tehát soha az egész ev folyamán a vásárok rendszeres megtarthatását semmiféle rossz időjárás nem hátráltathatja. A belterületi: Tattersulli ist lókba ismét 000 drb. lo helyezhető el. Ezen istállók a vásártérrel zervi kapcsolatban leven, a tarsaság a lovak eladását bizományi közvetitesre bármikor elfogadja. El nem adó lovak istállózás, tartás, esetleg gondoztatassal le szintén mindenkor elfogadtatnak; s altalaban csak a legjobb minőségű takarmánynémüeknek bőséges adagolasa mellett, a lovaros hasonló intézményeihez képest a legolcsóbb ártanfikkal kepes a közönségnek szolgálni. Telepen lakó allatorvos utian allando egéBzsegügyi felügyelet. A lógondozok magaviselete felett szigorú 0 Lorakjártatása télen a nagy fedett lovardában, nyáron a •/, ang. mérföldes ügető és lovagló-pályákon tórtemk. Bárminő felvilagsitásokkal készséggel szolgál Oál Be a. TARCZA. Akadályokon áthatolás és sport a hadseregben. (Folytatás.) Hogyha kézen beugratásnál első alkalommal a vezető gyanánt elöl menő ló példája nem volna elégséges a fiatal lónak az előtte még ismeretlen akadálytól való félelmét legyőzni és ha ismételt nyugodt felszólítás sem bírja rá a lovat arra, hogy az akadályna kneki menjen : akkor kényszert kell alkalmazni, de azt is ugy, hogy a ló kénytelen legyen ugyan teljesíteni azt a mit tőle követelünk, de nevegye büntetésnek a tanítást, n veszítse kedvét, szivét.lés igy ostort sem szabad használni. Legjobb ilyenkor a fulószárat becsatolni a a kantárba és azon húzva indilani előre a lovat. Nem lesz szükséges, sőt nem is volna jó, túlságos erővel a lovat az akadályon áthúzni akarni, elég lesz ismételt meghúzás, intés, és csak ha ez nem volna elégséges : csak akkor kellene erösebben lnizatni, esetleg több ember által is. De akkor is, mihelyt a ló csak engedni, kezd mihelyt csak kissé mozog előre : azonnal könnyebbnek kell lenni a húzásnak a futószárral. Hogy a ló más akadályokon is gyakoroltassék. lovas nélküli ugratásban, czélszerü ugrató kertet készíttetni, melyben többféle akadály alkalmazható. T. i. magas ugrá hoz korlát vagy deszkafal, esetleg mindkettő ; de sz-lességi akadály is: száraz vagy vizes árok. ilyen is olyan is esetleg azonb«n semmi esel re sövény, melyen könnyen keresztül hatolhatván, más kemény akadályok tekintetbe nem vételét tanulja meg. Ugrató kertben czélszerü fel és le ugratásnak egy magasabb földvéd, távugratásnak pedig egy-két széles árok, amelyek egyike esetleg vizzel tölthető meg. Angolországban a lovak szabadon (lovas nélküli) beugratására ugrató körök is vannak alkalmazásban, melyek igen czélszerüek. Ilyet minálunk Alagon Geiszt Gáspár ur, és Tatán boldogult Eszterházy Miklós gróf állitatott fel idomító telepén. Az előbbi kb. 180—200 láb széles es 400 láb bosszú dupla kör, magas kettős korláttal bekerítve. E két kerítés közötti tér mintegy 10 láb széles és különféle akadály van benne felállítva, éppen olyanok mint ugratókertben szokás. A lovak miután az egyes akadályokkal már megismerkedtek : e két kerítés között bocsájtatnak szabadon, szükség esetén ostorral hajtatnak körülfutásra, az akadályok szabadoni ugratására. Természetesen a két kör kerilése oly magas, hogy azon a ló nem ugorhat át.) Hogyha az ugrató kertben egyik vagy másik ló az akadálynak tul hevesen megy neki, vagy ugratás után szeleskednék : azt csak egyszerkétszer kell a lovardán lovas alatt vagy kézen ugratni, hogy e hibáról ismét leszokjék. Különben is ajánlható a lovakat gyakran lovas alatt akadályokon át nem annyira ugratni, mint inkább átléptetni, hogy tanuljon teljesen nyugodtan neki menni az akadálynak és azon vagy átiépni, vagy hogyha kell, lépésből avagy ügetésből is átugrani. * » » Az ugratásban még nem teljesen gyakorlott iskolázott lónak egy uj, egy ismeretlen akadály korántsem lévén rokonszenves, hogy a lónak az akadálytól való félelmét mielőbb teljesen legyőzzük: azt mindennemű terep tárgyakhoz szoktassuk hozzá,ez okból czélszerü minél gyakrabban kimenni a szabadba és ott nem nagy. de mindig uj és uj akadályt keresni fel. Igy veszti el a ló leghamarább félelmét az akadály újdonságától; a mellett elsajátítja az akadáiylyal való helyes megmérközést. Mily gyakran történt már az, hogy kudarezot vallott egy jó lovas, pusztán