Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-11-10 / 101.szám

612 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1900. november 9. 6. Rohonczy G. ur s k Hamamelis 51} 7. Gr. Trauttmansdorff L. p m Marc Aurel 53 Tip: Frangepán — Hamamelis IV. Háromévesek gátversenye. Handicap. 3000 K I., 501 K. II. 2400 m. (9 aláirás.) 1. Geist G. ur sz m Redactor 67 2. Péchy A. ur p m Garcia 65 3. Mautner V. ur s m Isalco 65 4. Dreher A. ur p h Trappist 63} 5. Blaskovich Ernő ur s m Avar II. 63} 6. Haas G. hdn. s m Itneingold 62« 7. Mautner V. ur p m Vitzli-Putzli 62} 8. Rohonczy G. ur p k Busszá 56 Tip: Avar II. — Bosszú II. Kétévesek Eladóversenye. 2000 kor. az I., 400 kor. a Il-nak, 1000 m. (14 aláirás.) 1. Hg. Brazanza M. s k Síri volt a neve 49 2. Mr. Broke B. stp k Joke 46 3 Egyedi L. ur s m Beau-FUs 53} 4. Haas G. hdgy. p k Vox populi 50 ;>. Br. Harkányi J. p k A-otria 54 6. Mautner V. ur s k Melitene 48 7. Péchy A. ur stp m Hangya 48 8. Mr. Redgrey p k Alfalfa 47 9. Schosberger L. ur sga m Biztos 50} 10. Ugyanaz p m HippokraUs 52| 12. Sényi S alezr. p k Strohfeuer 47 13. Szemere M. ur p k Béza 52 14. Ugyanaz stp k Tart m 46 15.. Gr. Traultmansdorff L. sga her Sandy 52 Tip; Sári volt a neve — Strohfeuer VI Kétévesek handicapja, 2000 K. I., 400 K. II 1000 m. (22 aláirás.) 1. Gr. Degenfeld I. p m Irangepdn 61 2. Fáy-Halász G. ur s m Eros 58} 3. Szemere M. ur p m l'erlasz 57} 4. Dreher J. ur p k Victress 55 5. Hg. Pálffy M. s k Eglantine 53 6. Haas G. hdn. p k Vox populi 52 7. Mautner V. ur p k T, ubia 51} 6. Gr. Andrássy G. s k Anita öl 9. Blaskovics Érnő ur p k Lepke 50} 10. Szemere M. ur p k Hé~a 50} II. Féltoronyi ménes p m Parole 50 J 2. Szemere M. ur stp k Tartom 48} 13. Sényi S. alezr. p k Srohfeuer 45 14. Schosberger L. ur stp m Joubert 45 15. Capt. Gaston p k Prima 44} 16. Mr. Redgrey p k Alfalfa 43 Tip : Parole — Szemere ist. IV. nap. Vasárnap, november 11. I. Kétévesek eladó handicapja 2000 kor. az I., 400 K. a II., Táv 1000 méter. (20 aláirás) 1. BraganQai M. herczeg sga k Sári volt a nepe 60 n TJ„ — r* i_ Tr i • r, , .... .. 2. Haas G. hdngy. p k Vox popmii 3. Schosberger L. ur p m Biztos 4. Szemere M. ur p k Béza n. Brachfeld L. ur sga k Rose S. 6. Beretvás A. ur sga k Bézigue ]7. Szemere M. ur stp k Tarlom 8. Sényi S. alezr. p k Strohfeuer 9. Schosberger L. ur stp m Joubirt 1 >• Mautner V. ur sga k Melitene 11. Szemere M. ur p k Mákvirág 12. Mr. Redgrey p k Alfalfa 13. Egyedi A. ur p m Hastrmann Tip : Szemere ist. — Hastoman II. Handicap. 2000 K. I., 400 K. II. 1200 méter (18 aláirás.) 1. Dreher A. ur 4é s m Häng di an 2. Mr. Redgrey 4é p m Da capo 3. Péchy A. ur 3é p m Davensberg 4. Zangen I. ur 6é p m Balek 5. Dreher A. ur 6é s k Dogma 6. Geist G. ur 3é s m Antonius 7. Szemere M. ur 3é p k Fva 3. Mr. White 3é stp m Pha isäer 9. Gr. Orssich P. 4é s k Malmaison 10. Rohonczy G. ur 3é s k Cleopatra 11. Mautner V. ur 4é p k Damiette 1 Mr. Dorryt 5é stp k Iiis 1 >. Br. Üchtritz Zs. 3é stp m Fex 1 I. Ferdinándy II. ur 4é stp k Ártatlan II. Tip : Fex — Eva III. 1 Kétévesek versenye. 3000 kor. az 1., 400 kor a II. 1000 m. (10 aláirás.) !. Gr. Andrássy G. s m Lovag 2. Gr. Degenfeld I. p m Frangepán 3. Dreher A. ur p m Timor <i. Dreher J. ur p k Victress 5. Gr. Esterházy F. p m Nachtwächter 6. Fáy-Halász G. ur s m Eros 7. Br. Harkányi J. p k Allotria 8. Gr. Lamberg H. tborn. p k Saffi 9. Rohonczy G. ur p m Peregrinus 10. Schosberger L. ur p m Hippokrates Tip : Frangepán — Lovag IV. Akadályverseny. Handicap. 3000 K. I. 500 K 11. 4'J00 m. (8 aláirás.) 1. Haas G. hdn. 5é std m Valaki 75 2. Hg. Auersperg F. 5é p in Buda 73 3. Hg. Auersperg F. 6é s h Kins ins Andere 73 4. Silberer V. ur 4é p k p. p. c. 65 5. Mautner V. ur 5é p h Czakompak 62 54} 53 53 52 52 51 47} 47 l 47 ' 46 45} 40 65 63} 59} 58} 58 57 56 56 55 53} 52 52 50 47 54} 54} 56 53 54} 54} 50} 54} 54} 54} 6. Gr. Orssicl: P. id p k Thekla 62 7. Dittl-Wehrberg K. ur 4é p m Vértes 6t 8. Geist G. ur 4é p k Ritzes 60 Tip: Valaki — p. p. c. V. Kétévesek Handicapja. 2000 kor. az I., 400 kor. a II. 1000 m. (23 aláirás.) 1. Gr. Wimpffen S. p k Silver Boa 2. Fáy-Halász G. ur s m Eras 3. Szemere M. ur p in Perlasz 4. Schosberger L. ur p m Hippokrates 5. Br. Harkányi j. p k Cleo 6. Féltoronyi ménes p m Bombardi r 7. Mautner V. ur p k Trubia 8. Gr. Andrássy G. s k Csennes 9. Szemere M. ur p k Béza 10. Mautner V. ur p k Mary Diamond 11. Mautner V. ur p m Lunalillo 12. Gr. Degenfeld I. p k Csillag 13. Szemere M. ur stp k Ta<tom 14. Sényi A. alezr. p k Strohfeur 15. Schosberger E. ur stp m Joubert 16. Capt. Gaston p k Prima Tip : Bombardier — Csendes 61 60 59 55 54} 53 53 52} 52 51 50} 50 50 46} 46} 46 VI. Kétéves Nyeretlenek Eladóversenye. kor, az 1., 400 kor. a I.-nak 900 m. (7 aláirás? 1. Beretvás A. ur s k Bézigue 2. Egyedi A. ur p m Has'rmann 3. Capt. Gaston s k Florence 4. Igali ménes p k 1 la Beek 5. Capt Jones s k Gracilis 6. Schosberger L. ur stp m Joubert 7. Szemere M. ur p s Mákvirág Tip: Bezigue — Florence 2000 56 47} 44 47} 4 i Védekezés az amerikaiak ellen. Az amerikaiak praktikái. — Lo/d Durham felszólalása a Jockey-Clubban. — A tenyésztési engedmények megszorítása. — A lovaglási engedélyek visszaállítása. A versenyidénynek még vége sincs s máris azt lehet mondani, hogy az idei év az amerikaiak csil­lagzata alatt állt, nálunk is, a francziáknál is, de legkivált az angoloknál. Az amerikai jockeyk, traine­rek, istállótulajdonosok és követőik ugy elözönlik Európát, mintha aranymezük várnának reájuk. A kik tudják, hogy Európából évtizedek óta micsoda elem özönlött át Amerikába, az értheti azt is, hogy oda­át ezen elemek a létért való küzdelembe olyan nüan­szokat alkalmazták, a melyeket mi nem is ösmerünk. A praepotens, erőszakos jingo előtt semmiféle fogás sem megvetett, csakhogy ö maga boldoguljon és tervei sikerüljenek s mivel ez nemcsak az ottani társadalom alsóbb rétegeire érvényes, hanem a fel­sőbbekre is, ugy érthető, hogy az emiitett átözönlés hatása, még pedig káros hatása mindenütt érezhető, a hol amerikaiak megjelennek. Tagadhatatlan, hogy az amerikai ülésmód némi előnyt biztosit, de már azon körülményt, hogy az ilyen ülés mellett a ló nincs annyira a lovas hatalmában, mint az eddigi ülésnél, arra lehet használni, hogy szándékos ke­resztezést, neki- és belelovaglást az amerikai ülés­módra sózzák, illetve véletlennek tüntessék fel. A durvább erkölcsű amerikai jockeyknak ezen fogásai­tól az európaiak — és okkal — félnek. Emlékezzünk csak vissza azon expediczióra, a melyet a chicagói kiállításkor a Beaufort herczeg rendezett, a ki az amerikai Derbyre lovakat küldött külön jockeyval — ha emlékezetünk nem csal, G. Manser volt abban a kevéssé irigylendő helyzetben — s mikor a Derbyt lefuttatták, mindjárt az indulás után ugy közrefog­ták s minden oldalról ugy lökdösték a herczeg lovát, hogy nemcsak a nyerés szóba se jöhetett, de Manser egyáltalán örült, hogy ép csontokkal szállhatott le lováról. A versenyintézöség pedig szükségesnek se tartotta, hogy vizsgálatot inditson, mert hiszen — minden a legnagyobb rendben folyt le ! Az amerikai trainerek között vannak kevésbbé lelkiismeretesek is, a kik előtt nem megvetett dolog az izgatószereknek bőr alá fecskendése sem, s mikor egv-egy csekély képességű ló egy adag aether hatása alatt olyankor nyer versenyt, mikor a beavatotta­kon kivül senki se fogadta, máskor pedig a befecsken­dés nélkül az utolsók közt kullog be . . . akkor az amerikai tágulékony erkölcs ugyan megbotránkozik ezen, de nem a befecskendés miatt, hanem azért, hogy titokban tartották. Az ilyen jockeyknak, az ilyen trainereknek és az ilyen «beavatott» istállótulajdonosoknak a kővetői sem mintaképei az erkölcsnek. Jockeyt, trainert meg­vesztegetni, istálló titkokat kifürkészni és kihasználni, idegen pénzt csalárd módon bezsebelni . . . mind­mind megengedett nüánsz ! Ez az a sáskahad — tisztelet a kivételnek; de sajnos, kevesen vannak. — a mely Európát részben már elözönlötte, részben elözönleni készül. A csalárd practikák sehol még olyan visszatet­szést nem szültek, mint Angliában. A mig egyrészt teljes elösmeréssel fogadják azt a frisebb szelet, a mely a versenyterek zárt dohos levegőjét átjárja, addig másrészt megmozdulnak s védekezni kezdenek azon szemét és piszok ellen, a mit ezen szél magá­val hozott. A védekezést, csodák csodája, nem a fogadó-közönség, nem a tulajdonosok, sem a traine­rek, sem a jockeyk köréből kezdik meg, hanem az angol Jockey-Club indítja s ennek agilis tagja, Dur­ham lord fújja a harczi riadót.*) A newmarketi októberi versenyek alkalmából a jockey club ülést tartott s ekkor indult meg az akczió, a mely egyrészt a tenyésztést, másrészt a versenyzést veszi oltalmába az amerikaiakkal szemben. * * * Angliában sok olyan tenyész-verseny van, melyek­ben a bejelentett lovak a szerint, a mint apáik drágáb­ban vagy olcsóbban fedeznek,kevesebb vagytöbb teher­engedménvbon részesülnek. Amerikában a fedezési dijak aránylag sokkal olcsóbbak, mint Angliában, s igy ezen versenyekben amerikai lovak különös előnyöket élveznek.^ A versenyszabályok 126-ik pontja ezen engedményekkel foglalkozik s eddigi fogalmazásában az amerikai lovakat is felölelte. Lord Durham most olyan fogalmazást ajánlott, hogy engedményeket csak Angliában fedező méneknek Angliában ellett ivadékai élvezhessenek. Suhosan sújtja az angol tenyésztőket — úgymond — hogy az ilyen, röviden mondva, mén-engedmények külföldi mének után is igénybe vehetők. Czéljukaz volna, hogy kis tenyész­tőket arra bátorítsanak, hogy olcsó, próbálatlan mé­neket használjanak, a melyek közül már nem egy jó apamén került ki. Egy-egy kanczát teljesen lehetet­len fedezés czéljából Ámerfkába küldeni, a hol olyan kvalitási apamének fedeznek 10—15 fontért, a minők Angliában 100 fontért fedeznek. Ebből az angol te­nyésztőknek nincs semmi hasznuk, ellenben az amerikaiak alaposan kiaknázzák. Nemcsak Ameriká­ban, hanem Európában is vannak olcsó mének. Az osztrák kormány (Ohó! talán a magyar ?) Bona Vistát megvette s fedezési ára 40 font, mig ennek fia, Cyllene, Angliaban 20 J fontért fedez. Igen könnyű volna Bona Vistához kanczát küldeni (Volt is már rá példa ! s a teljes engedményt igénybe venni, a mi a belföldi tenyésztés károsulását jelenti. A külföldi mének fedezési ára nehezen is ellenőrizhető ezért ajánl olyan fogalmazást, mint emiitettük s a Jockey-Club töab magyarázó felszólalás után el is fogadta a változtatást, * * * Az angol tenyésztés ilyen módon meg lévén oltal­mazva, Durham lord elérkezettnek látta az időt, hogy az amerikai jockeyk és trainerek ellen intéz­zen temperamentumos támadást. Kiindult abból, hogy még néhány év előtt is a lovászfiuk 5 font teherengedményt élvezhettek min­den handicapben, a mit azonban megvontak tőlük, s csak olyan eladóversenyekben élvezhették, ame­lyek nem handicapek. Az engedmény ellen legjob­ban agyarkodtak a handicapperek, hogy megboly­gatják a handicapot, de mivel a handicapek között .ritkán akad jó, ő maga nem sokat ad erre a beszédre. Az ö személyes tapasztalatai alapján sok­kal okosabb volna ha a Jockey Club stewardjai is, de meg a handicapperek is inkább fordítanának figyelmet egyes lovak össze-vissza futásaira, sem­mint hogy öt font engedmény körül furfangoskod­nak. Már évek óta nem uralkodnak olyan rosz viszonyok a turfon, mint most s ezt az amerikai joekevk és ezek követőinek elölérbe furakodása okozza. Sajnálja, hogy megtalálták az utat New­marketbe, s reményli, hogy már nem lesznek töb­ben. Az összehasonlítás a t5 év előtti s a mostani Newmarket között fájdalmas. A mai Newmarket olyan nemzetközi szemétlerakó fele ! Ha nem vágunk elejbe, az angol tulajdonosok, trainerek és jockeyk ki lesznek marva onnan ! A mit most mondott, az látszólag nincs összefüggésben indítványával, de tényleg ez adja meg az alkalmat annak hangsúlyo­zására, hogy a versenyügy komoly viszonyok közé jutott és ezeknek oka az amerikaiak előtérbe ju­tása. Sok tulajdonos csakis amerikai lovast akar, pedig egy versenyben a másik után látható, hogy majd az egyik, majd a másik nem lovagol skrupu­lózusan. Ha nem teszünk valamit az amerikaik ellen, ugy a newmarketi fiuk elfajulása fog bekövetkezni, Elszorul az embernek a szive, ha arra gondol, hogy egy ügves angol flu azzal a tudattal léphet csak be egy istállóba, hogy sohase lehet belőle más. mint lóápoló. mert nincs alkalma, hogy verseny ben lovagolhasson, mert hiszen azokat a lovakat, a melyeket ugy szeret és melyekre olyan büszke, nap-nap után amerikai lovasok ülik a verseny­ben. (Máshol is reá illik ez a hasonlat!) Egészségtelen állapotai ezek azon sportnak, a mit Angliában nemzeti sportnak neveznek. Reményli hogy indítványát elfogadják s az 5 font engedményt kiterjesztik minden handicapre, a mi nagy .segély volna az angol fiuknak. Ha az engedményt még ennél is jobban kiterjesztenék, nagyon örvendene, de egyelőre megelégszik ezen javaslattal, a melyhez támogatót felszólítani szokása szerint elfelejtett, talán támogatja valaki a jelenlevők közül. Mr. D. Cooper rögtőn támogatja az indítványt Élénk vita indult az inditvány körül, a melyben először is tisztáztak, hogy miért is vonták vissza az engedményt, s belátták, hogy az ok egész jelenték­telen volt. Mr. Brassey az engedményt minden 500 fontnál csekélyebb értékű korteher versenyre is ki akarta terjeszteni. Lord Crewe még ennél is tovább ment volna és a puszta nomi teher-különbséggel *) T. olvasóink emlékezni fognak még a kiváló névre. A föszerk. •M

Next

/
Oldalképek
Tartalom