Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-11-10 / 101.szám

612 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1900. november 9. 6. Rohonczy G. ur s k Hamamelis 51} 7. Gr. Trauttmansdorff L. p m Marc Aurel 53 Tip: Frangepán — Hamamelis IV. Háromévesek gátversenye. Handicap. 3000 K I., 501 K. II. 2400 m. (9 aláirás.) 1. Geist G. ur sz m Redactor 67 2. Péchy A. ur p m Garcia 65 3. Mautner V. ur s m Isalco 65 4. Dreher A. ur p h Trappist 63} 5. Blaskovich Ernő ur s m Avar II. 63} 6. Haas G. hdn. s m Itneingold 62« 7. Mautner V. ur p m Vitzli-Putzli 62} 8. Rohonczy G. ur p k Busszá 56 Tip: Avar II. — Bosszú II. Kétévesek Eladóversenye. 2000 kor. az I., 400 kor. a Il-nak, 1000 m. (14 aláirás.) 1. Hg. Brazanza M. s k Síri volt a neve 49 2. Mr. Broke B. stp k Joke 46 3 Egyedi L. ur s m Beau-FUs 53} 4. Haas G. hdgy. p k Vox populi 50 ;>. Br. Harkányi J. p k A-otria 54 6. Mautner V. ur s k Melitene 48 7. Péchy A. ur stp m Hangya 48 8. Mr. Redgrey p k Alfalfa 47 9. Schosberger L. ur sga m Biztos 50} 10. Ugyanaz p m HippokraUs 52| 12. Sényi S alezr. p k Strohfeuer 47 13. Szemere M. ur p k Béza 52 14. Ugyanaz stp k Tart m 46 15.. Gr. Traultmansdorff L. sga her Sandy 52 Tip; Sári volt a neve — Strohfeuer VI Kétévesek handicapja, 2000 K. I., 400 K. II 1000 m. (22 aláirás.) 1. Gr. Degenfeld I. p m Irangepdn 61 2. Fáy-Halász G. ur s m Eros 58} 3. Szemere M. ur p m l'erlasz 57} 4. Dreher J. ur p k Victress 55 5. Hg. Pálffy M. s k Eglantine 53 6. Haas G. hdn. p k Vox populi 52 7. Mautner V. ur p k T, ubia 51} 6. Gr. Andrássy G. s k Anita öl 9. Blaskovics Érnő ur p k Lepke 50} 10. Szemere M. ur p k Hé~a 50} II. Féltoronyi ménes p m Parole 50 J 2. Szemere M. ur stp k Tartom 48} 13. Sényi S. alezr. p k Srohfeuer 45 14. Schosberger L. ur stp m Joubert 45 15. Capt. Gaston p k Prima 44} 16. Mr. Redgrey p k Alfalfa 43 Tip : Parole — Szemere ist. IV. nap. Vasárnap, november 11. I. Kétévesek eladó handicapja 2000 kor. az I., 400 K. a II., Táv 1000 méter. (20 aláirás) 1. BraganQai M. herczeg sga k Sári volt a nepe 60 n TJ„ — r* i_ Tr i • r, , .... .. 2. Haas G. hdngy. p k Vox popmii 3. Schosberger L. ur p m Biztos 4. Szemere M. ur p k Béza n. Brachfeld L. ur sga k Rose S. 6. Beretvás A. ur sga k Bézigue ]7. Szemere M. ur stp k Tarlom 8. Sényi S. alezr. p k Strohfeuer 9. Schosberger L. ur stp m Joubirt 1 >• Mautner V. ur sga k Melitene 11. Szemere M. ur p k Mákvirág 12. Mr. Redgrey p k Alfalfa 13. Egyedi A. ur p m Hastrmann Tip

: Szemere ist. — Hastoman II. Handicap. 2000 K. I., 400 K. II. 1200 méter (18 aláirás.) 1. Dreher A. ur 4é s m Häng di an 2. Mr. Redgrey 4é p m Da capo 3. Péchy A. ur 3é p m Davensberg 4. Zangen I. ur 6é p m Balek 5. Dreher A. ur 6é s k Dogma 6. Geist G. ur 3é s m Antonius 7. Szemere M. ur 3é p k Fva 3. Mr. White 3é stp m Pha isäer 9. Gr. Orssich P. 4é s k Malmaison 10. Rohonczy G. ur 3é s k Cleopatra 11. Mautner V. ur 4é p k Damiette 1 Mr. Dorryt 5é stp k Iiis 1 >. Br. Üchtritz Zs. 3é stp m Fex 1 I. Ferdinándy II. ur 4é stp k Ártatlan II. Tip

: Fex — Eva III.

1 Kétévesek versenye. 3000 kor. az 1., 400 kor a II. 1000 m. (10 aláirás.) !. Gr. Andrássy G. s m Lovag 2. Gr. Degenfeld I. p m Frangepán 3. Dreher A. ur p m Timor <i. Dreher J. ur p k Victress 5. Gr. Esterházy F. p m Nachtwächter 6. Fáy-Halász G. ur s m Eros 7. Br. Harkányi J. p k Allotria 8. Gr. Lamberg H. tborn. p k Saffi 9. Rohonczy G. ur p m Peregrinus 10. Schosberger L. ur p m Hippokrates Tip : Frangepán — Lovag IV. Akadályverseny. Handicap. 3000 K. I. 500 K 11. 4'J00 m. (8 aláirás.) 1. Haas G. hdn. 5é std m Valaki 75 2. Hg. Auersperg F. 5é p in Buda 73 3. Hg. Auersperg F. 6é s h Kins ins Andere 73 4. Silberer V. ur 4é p k p. p. c. 65 5. Mautner V. ur 5é p h Czakompak 62 54} 53 53 52 52 51 47} 47 l 47 ' 46 45} 40 65 63} 59} 58} 58 57 56 56 55 53} 52 52 50 47 54} 54} 56 53 54} 54} 50} 54} 54} 54} 6. Gr. Orssicl: P. id p k Thekla 62 7. Dittl-Wehrberg K. ur 4é p m Vértes 6t 8. Geist G. ur 4é p k Ritzes 60 Tip: Valaki — p. p. c. V. Kétévesek Handicapja. 2000 kor. az I., 400 kor. a II. 1000 m. (23 aláirás.) 1. Gr. Wimpffen S. p k Silver Boa 2. Fáy-Halász G. ur s m Eras 3. Szemere M. ur p in Perlasz 4. Schosberger L. ur p m Hippokrates 5. Br. Harkányi j. p k Cleo 6. Féltoronyi ménes p m Bombardi r 7. Mautner V. ur p k Trubia 8. Gr. Andrássy G. s k Csennes 9. Szemere M. ur p k Béza 10. Mautner V. ur p k Mary Diamond 11. Mautner V. ur p m Lunalillo 12. Gr. Degenfeld I. p k Csillag 13. Szemere M. ur stp k Ta<tom 14. Sényi A. alezr. p k Strohfeur 15. Schosberger E. ur stp m Joubert 16. Capt. Gaston p k Prima Tip

: Bombardier — Csendes 61 60 59 55 54} 53 53 52} 52 51 50} 50 50 46} 46} 46 VI. Kétéves Nyeretlenek Eladóversenye. kor, az 1., 400 kor. a I.-nak 900 m. (7 aláirás? 1. Beretvás A. ur s k Bézigue 2. Egyedi A. ur p m Has'rmann 3. Capt. Gaston s k Florence 4. Igali ménes p k 1 la Beek 5. Capt Jones s k Gracilis 6. Schosberger L. ur stp m Joubert 7. Szemere M. ur p s Mákvirág Tip: Bezigue — Florence 2000 56 47} 44 47} 4 i Védekezés az amerikaiak ellen. Az amerikaiak praktikái. — Lo/d Durham felszólalása a Jockey-Clubban. — A tenyésztési engedmények megszorítása. — A lovaglási engedélyek visszaállítása. A versenyidénynek még vége sincs s máris azt lehet mondani, hogy az idei év az amerikaiak csillagzata alatt állt, nálunk is, a francziáknál is, de legkivált az angoloknál. Az amerikai jockeyk, trainerek, istállótulajdonosok és követőik ugy elözönlik Európát, mintha aranymezük várnának reájuk. A kik tudják, hogy Európából évtizedek óta micsoda elem özönlött át Amerikába, az értheti azt is, hogy odaát ezen elemek a létért való küzdelembe olyan nüanszokat alkalmazták, a melyeket mi nem is ösmerünk. A praepotens, erőszakos jingo előtt semmiféle fogás sem megvetett, csakhogy ö maga boldoguljon és tervei sikerüljenek s mivel ez nemcsak az ottani társadalom alsóbb rétegeire érvényes, hanem a felsőbbekre is, ugy érthető, hogy az emiitett átözönlés hatása, még pedig káros hatása mindenütt érezhető, a hol amerikaiak megjelennek. Tagadhatatlan, hogy az amerikai ülésmód némi előnyt biztosit, de már azon körülményt, hogy az ilyen ülés mellett a ló nincs annyira a lovas hatalmában, mint az eddigi ülésnél, arra lehet használni, hogy szándékos keresztezést, neki- és belelovaglást az amerikai ülésmódra sózzák, illetve véletlennek tüntessék fel. A durvább erkölcsű amerikai jockeyknak ezen fogásaitól az európaiak — és okkal — félnek. Emlékezzünk csak vissza azon expediczióra, a melyet a chicagói kiállításkor a Beaufort herczeg rendezett, a ki az amerikai Derbyre lovakat küldött külön jockeyval — ha emlékezetünk nem csal, G. Manser volt abban a kevéssé irigylendő helyzetben — s mikor a Derbyt lefuttatták, mindjárt az indulás után ugy közrefogták s minden oldalról ugy lökdösték a herczeg lovát, hogy nemcsak a nyerés szóba se jöhetett, de Manser egyáltalán örült, hogy ép csontokkal szállhatott le lováról. A versenyintézöség pedig szükségesnek se tartotta, hogy vizsgálatot inditson, mert hiszen — minden a legnagyobb rendben folyt le ! Az amerikai trainerek között vannak kevésbbé lelkiismeretesek is, a kik előtt nem megvetett dolog az izgatószereknek bőr alá fecskendése sem, s mikor egv-egy csekély képességű ló egy adag aether hatása alatt olyankor nyer versenyt, mikor a beavatottakon kivül senki se fogadta, máskor pedig a befecskendés nélkül az utolsók közt kullog be . . . akkor az amerikai tágulékony erkölcs ugyan megbotránkozik ezen, de nem a befecskendés miatt, hanem azért, hogy titokban tartották. Az ilyen jockeyknak, az ilyen trainereknek és az ilyen «beavatott» istállótulajdonosoknak a kővetői sem mintaképei az erkölcsnek. Jockeyt, trainert megvesztegetni, istálló titkokat kifürkészni és kihasználni, idegen pénzt csalárd módon bezsebelni . . . mindmind megengedett nüánsz ! Ez az a sáskahad — tisztelet a kivételnek; de sajnos, kevesen vannak. — a mely Európát részben már elözönlötte, részben elözönleni készül. A csalárd practikák sehol még olyan visszatetszést nem szültek, mint Angliában. A mig egyrészt teljes elösmeréssel fogadják azt a frisebb szelet, a mely a versenyterek zárt dohos levegőjét átjárja, addig másrészt megmozdulnak s védekezni kezdenek azon szemét és piszok ellen, a mit ezen szél magával hozott. A védekezést, csodák csodája, nem a fogadó-közönség, nem a tulajdonosok, sem a trainerek, sem a jockeyk köréből kezdik meg, hanem az angol Jockey-Club indítja s ennek agilis tagja, Durham lord fújja a harczi riadót.*) A newmarketi októberi versenyek alkalmából a jockey club ülést tartott s ekkor indult meg az akczió, a mely egyrészt a tenyésztést, másrészt a versenyzést veszi oltalmába az amerikaiakkal szemben. * * * Angliában sok olyan tenyész-verseny van, melyekben a bejelentett lovak a szerint, a mint apáik drágábban vagy olcsóbban fedeznek,kevesebb vagytöbb teherengedménvbon részesülnek. Amerikában a fedezési dijak aránylag sokkal olcsóbbak, mint Angliában, s igy ezen versenyekben amerikai lovak különös előnyöket élveznek.^ A versenyszabályok 126-ik pontja ezen engedményekkel foglalkozik s eddigi fogalmazásában az amerikai lovakat is felölelte. Lord Durham most olyan fogalmazást ajánlott, hogy engedményeket csak Angliában fedező méneknek Angliában ellett ivadékai élvezhessenek. Suhosan sújtja az angol tenyésztőket — úgymond — hogy az ilyen, röviden mondva, mén-engedmények külföldi mének után is igénybe vehetők. Czéljukaz volna, hogy kis tenyésztőket arra bátorítsanak, hogy olcsó, próbálatlan méneket használjanak, a melyek közül már nem egy jó apamén került ki. Egy-egy kanczát teljesen lehetetlen fedezés czéljából Ámerfkába küldeni, a hol olyan kvalitási apamének fedeznek 10—15 fontért, a minők Angliában 100 fontért fedeznek. Ebből az angol tenyésztőknek nincs semmi hasznuk, ellenben az amerikaiak alaposan kiaknázzák. Nemcsak Amerikában, hanem Európában is vannak olcsó mének. Az osztrák kormány (Ohó! talán a magyar ?) Bona Vistát megvette s fedezési ára 40 font, mig ennek fia, Cyllene, Angliaban 20 J fontért fedez. Igen könnyű volna Bona Vistához kanczát küldeni (Volt is már rá példa ! s a teljes engedményt igénybe venni, a mi a belföldi tenyésztés károsulását jelenti. A külföldi mének fedezési ára nehezen is ellenőrizhető ezért ajánl olyan fogalmazást, mint emiitettük s a Jockey-Club töab magyarázó felszólalás után el is fogadta a változtatást, * * * Az angol tenyésztés ilyen módon meg lévén oltalmazva, Durham lord elérkezettnek látta az időt, hogy az amerikai jockeyk és trainerek ellen intézzen temperamentumos támadást. Kiindult abból, hogy még néhány év előtt is a lovászfiuk 5 font teherengedményt élvezhettek minden handicapben, a mit azonban megvontak tőlük, s csak olyan eladóversenyekben élvezhették, amelyek nem handicapek. Az engedmény ellen legjobban agyarkodtak a handicapperek, hogy megbolygatják a handicapot, de mivel a handicapek között .ritkán akad jó, ő maga nem sokat ad erre a beszédre. Az ö személyes tapasztalatai alapján sokkal okosabb volna ha a Jockey Club stewardjai is, de meg a handicapperek is inkább fordítanának figyelmet egyes lovak össze-vissza futásaira, semmint hogy öt font engedmény körül furfangoskodnak. Már évek óta nem uralkodnak olyan rosz viszonyok a turfon, mint most s ezt az amerikai joekevk és ezek követőinek elölérbe furakodása okozza. Sajnálja, hogy megtalálták az utat Newmarketbe, s reményli, hogy már nem lesznek többen. Az összehasonlítás a t5 év előtti s a mostani Newmarket között fájdalmas. A mai Newmarket olyan nemzetközi szemétlerakó fele ! Ha nem vágunk elejbe, az angol tulajdonosok, trainerek és jockeyk ki lesznek marva onnan ! A mit most mondott, az látszólag nincs összefüggésben indítványával, de tényleg ez adja meg az alkalmat annak hangsúlyozására, hogy a versenyügy komoly viszonyok közé jutott és ezeknek oka az amerikaiak előtérbe jutása. Sok tulajdonos csakis amerikai lovast akar, pedig egy versenyben a másik után látható, hogy majd az egyik, majd a másik nem lovagol skrupulózusan. Ha nem teszünk valamit az amerikaik ellen, ugy a newmarketi fiuk elfajulása fog bekövetkezni, Elszorul az embernek a szive, ha arra gondol, hogy egy ügves angol flu azzal a tudattal léphet csak be egy istállóba, hogy sohase lehet belőle más. mint lóápoló. mert nincs alkalma, hogy verseny ben lovagolhasson, mert hiszen azokat a lovakat, a melyeket ugy szeret és melyekre olyan büszke, nap-nap után amerikai lovasok ülik a versenyben. (Máshol is reá illik ez a hasonlat!) Egészségtelen állapotai ezek azon sportnak, a mit Angliában nemzeti sportnak neveznek. Reményli hogy indítványát elfogadják s az 5 font engedményt kiterjesztik minden handicapre, a mi nagy .segély volna az angol fiuknak. Ha az engedményt még ennél is jobban kiterjesztenék, nagyon örvendene, de egyelőre megelégszik ezen javaslattal, a melyhez támogatót felszólítani szokása szerint elfelejtett, talán támogatja valaki a jelenlevők közül. Mr. D. Cooper rögtőn támogatja az indítványt Élénk vita indult az inditvány körül, a melyben először is tisztáztak, hogy miért is vonták vissza az engedményt, s belátták, hogy az ok egész jelentéktelen volt. Mr. Brassey az engedményt minden 500 fontnál csekélyebb értékű korteher versenyre is ki akarta terjeszteni. Lord Crewe még ennél is tovább ment volna és a puszta nomi teher-különbséggel *) T. olvasóink emlékezni fognak még a kiváló névre. A föszerk. •M