Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-11-07 / 100.szám

1900. november 7. 60 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Jelentés a Don-vidéki lótenyésztés és ménesek állásáról 1900. őszén. Lossonczy Mihály min. tanácsos, az országos lótenyész intézetek vezetője f. évi szeptember havában a Don melletti Rostovban,* a moszkvai császári gazdasági egyesület által rendezett mezőgazdasági kiállításra küldetvén ki 0 Excellencziája a földmivelés-ügyi minister által, ezen útjáról s tett észleleteiröl alább számolunk be. A rostovi mezőgazdasági kiállítás, melynek keretében a lókiállitás is helyet foglalt, ünnepélyes megnyitása f. év szepiember hó 20-án ment végbe. — Scherbat off Sándor herczeg, a moszkvai császári gazdasági egylet elnökének, továbbá a doni kozák Altamánjának, valamint a politikai és katonai hatóságok fejeinek jelenlétében. A lókiállitáson az angol telivér, arab telivér, arab-doni, anglo-arabs, ügető és egyébb Iófajok voltak képviselve. Eredeti, illetőleg importált arab méneket és kanczákat, valamint a belföldön nevelt arab telivéreket a Derkulj állami ménes, Scherbatoff herczeg, Stroganoff gróf állítottak ki. Ezenkívül még két eredeti arab mén volt kiállítva, melyeket Aleppo vidékéről (észak Syria) hoztak oda ottani beduinok. Az összes kiállított arab fajú lóanyag között S„herbatoff herczeg El Kader nevü 18 éves szürke ménje volt a legkiválóbb. A kiállítás megtekintése után az ott látott lófajok tüzetesebb megismerése, valamint az ottani lótenyésztési intézményekről tájékozás szerzése végett a ministeri tanácsos ur néhány déloroszországi ménes megtekintésére indult. Első sorban Stroganoff grófnak a Kaukázusban Pitigorsk környékén lévő ménesét tekintette meg. Ezen ménes 20 részben eredeti, részben saját nevelésű arab telivér- s 120 darab doni (kabardini faj) kanczákból áll. Fedező ménekül 5 importált és 3 saját nevelésű arab telivért használ. A doni kanezák középtermetüek. 1(10—165 cm. magasak, hatalmas, kevésbbé nemes, azonban száraz küllemmel, durva lejjel, meredek lapoczkákkal. Ezen kanczáknak az arab telivér ménekkel való keresztezéséből származó ivadékaik sikerülteknek nevezhetők. A ménes éjjel nappal szabad ég alatt van, s csupán télen hajtatnak be éjszakára az istállókba, miért is ily felnevelési rendszer mellett a lovak igen szívósak, kemények. Ezután Filhowsky urnák szintén Pitigorsk környékén lévő ménesét látogatta meg. Ezen ménes 18 angol-telivérés 120 fv. kanczából, áll, utóbbiak kabardini kanezák és angol telivér mének ivadékai; fedező ménekül 3 angol telivér mén és egy anglo-arab mén van használatban. Az angol telivért versenyczélokra tenyésztik, az angol doni keresztezést pedig már 3 nemzedéken át tenyésztik ezen ménesben. A félvérek meglehetős jó és nemes hátas ló jellegével birnak, értékesítési áruk 500 — 800 rubel között váltakozik darabonkint. A felnevelési rendszer ezen ménesben már intensivebh jellegű, s a ménes télennyáron istállózva van. * • * Ezután a «Streletzk» állami ménest tekintette meg a ministeri tanácsos .ur; ez a ménes jelenleg 170 anyakanczából és 20 törzsménből áll. E ménes 1805-ben allapittatott. Alapitója: Orlow gróf volt, kitől az állam megvásárolta. A streletzki ló egész Oroszországban ismeretes kiváló tulajdonai folytán. Alapításakor a doni kanezák fedezése vagy importált vagy hírneves ottani tenyészetekből Ismertettük e város fekvését és vidékét a V. és V. , ' k 74. számában. A főszerk (Sanguschko) vásárolt arab ménekkel keresztezés utján történt, s a jó és szép tulajdonságaikat innen nyerték. — Az utóbbi időben 10 éven keresztül e ménesben angol telivéreket alkalmaznak, melyek azonban az ivadékokat jellegükből kiveíkeztették, miért is (a ménes ügyek élén állók ezt belátván) a ménesben az angol telivér használatával felhagytak s beltenyésztést folytatnak, az által, hogy mint I egy 3 év óta (midőn Dimitri Nikolaiévics nagy herczeg az orosz állami lótenyész-intéi zetek vezetését átvette) ezen fajból a méni telepeken lévő mének közül szemeitettek ki a ménes részére törzsmének, s ezek használatával az ivadékok visszanyerték régi jellegüket, a mi jeléül szolgál ezen megállapodott faj átörökitési képességének. Ezen streletzki ménes lovai kitartók s nagyszabású, tetszetős és nemeseknek mondhatók, rövid bordázatta], azonban itt-ott kivágott csánkokkal. * * * Ezután a «Derkaulji» szintén állami ménest szemlélte meg. Itt 48u angol telivér és 50 darab részint arabs telivér, részint arabs félvér kancza van, sőt azt tervezik, hogy a telivér arabs kancza állományt 50 darabra egészítik ki. TörzsméDÜl 8 angol telivér és 6 darab eredeti arabs telivér áll a ménes rendelkezésére. A ménes angol telivér ivadékaiból 20 darab évente trainingbe vételik, melyek az állami ménes szineiben lesznek a versenypályán kihasználva. Az ezen felüliek magánosoknak lesznek eladva. Ezen ménesben azelőtt kalmuk-kanczákat is kereszteztek angol telivérrel, melyből származó ivadékok igen erősek voltak, de most már ezen tenyésztéssel felhagytak. A ménes arabs anyaga gyenge közép minőségűnek mondható. * * * A Novo-Alexandrowsk állami ménesnek 184 angol félvér anvakanczája van. Ezen ménes több mint 100 éve áll fenn, s több nemzedéken át tolyton angol telivér méneket használnak. Jelenleg 10 angol telivér és egy saját nevelésű angol félvér törzsmén áll a ménesben. A félvér mén azonban el lesz helyezve a ménesből. Az ivadékok a ménesben erősek, tetszösek. szép gallérral, 165—175 cm. magasak ; gyakran előforduló hibák: a keskeny, kivágott csánkok, valamint hosszú csüdök. Már a fiatal évjáratokon különösen észrevehető az angol telivérnek ivadékokon keresztül történt alkalmazása, ami különösen abban nyilvánul, hogy a csontozat náluk már könnyebb. * * * Ezután «Limarew» állami ménesbe utazott Lossonczy ur, mely ménes 175 anyakanczával és 20 törzsménnel az «Orlow-Rostopchin» fajtát tenyészti, mely főképpen hátasló jellegű. Ezen íaj egyik ágát szintén Orlow grof alapitotta kiváló arabs csoportok utján s 1845-ben ment át az állam tulajdonába ; Rostopchini elnevezés a hason nevü s) ezen ménesbe beleolvadt ménes alapitójától ered. Eredeti anglo-arabs, utóbbi időben fajbeli mének használatával azon vannak, hogy ezt a szintén konstant jellegű fajt fentartsák. A ménesben nyert adatok szerint jelenleg 60 tisztavérü, úgynevezett Orlow-Rostopchin kancza és 2o'ilv fajú mén van ott. Azonban ezen kanezák között sok, ezen faj jellegét nem eléggé magán viselő, vásárolt kancza is van. A ménesben most rendes anyakönyvet vezetnek. A lovak 162—168 cm. nagyok ; általában igen tetszetős küllemüek, szép nemes fejjel, hattyú nyakkal, rövid bordázattal, azonban puhább benyomást gyakorolnak. A választott csikók itt nagyon gyengén néznek ki. Ezen megszemlélt 4 állami ménes mindegyikének körülbelül 10—12.000 desietin (1 desjetin több mint 2 magyar hold) természetes legelője van. Szántó földje pedig : Alexandrow-nak 600, Stréletznekj 400, Limarewnek 700 desfinje van mindössze, leginkább csupán a szükséges zab termesztésére, különben az egész többi terület legelő és kaszáló. Az egyes ménesek élén egy-egy felügyelő, rendszerint kiszolgált katonatiszt áll. Az állam az egyes ménesek fen tartásához évente mintegy 30—50,000 rubellel járul hozzá. A méneshez szükséges legénység szintén polgári egyénekből áll és pedig olyanokból, kik évtizedek óta a ménesbirtokon élnek, sőt az állami birtokon saját házzal is birnak, s a ménes-szolgálat úgyszólván apáról-fiura száll. Nyáron át a szabadon járó ménesek a legelökön vannak, s csupán éjjelre bocsáttatnak a fából épített félszerekbe. Télire az egész lóállomány összpontosítva van, mely körülmény, tekintettel az esetleg felléphető ragályos betegségekre, igen veszélyes. Az istállókban elég helyiség van, ugy hogy pl. Novo-Alexandrowskban még a felállított fiatal kanezák és 3éves mének, valamint a használati lovak is mind boxokban állanak. Az istállók faoszlopokra vannak épitve, s az udvar felé nyitottak. Az oszlopok közei kivülről sárral betapasztott rözse fonással vannak kitöltve. Most hozzák be azt a rendszert, hogy a csikókat már két éves korban felállítják, s nyereg alatt idomi'ják. Ezen eljárás nemcsak azért káros, mert ily fiatal korban, különösen ott még a csikó fejletlen, hanem azért is, mivel az orosz állami ménesekben lovász fiuk nincsenek, s az idomitásra nehéz legényeket használnak. A tovább-tenyésztésre alkalmasnak talált fiatal kanezák 3} éves korban katonai lovardáknak lesznek átadva, hol előzetes munka után 4éves korukban már vadászatokon próbáltatnak ki. A számfeletti fiatal kanezák eisö sorban magántenyésztöknek, másodsorban pedig katonatiszteknek adatnak el 150 rubel árban. Az állami ménesekben nevelt mének az országos lótenyésztés czéljaira, nagyobbrészt a menteiepekbe osztatnak be, azonban egyesek minden kárpótlás nélkül oly magantenyésztöknek adatnak ki, kik pótlovakat tenyésztenek, avagy egyes községeknek kihasználás végett. A Don-vidéki kozákok keleti eredelü,' elismerten SZÍVÓS és edzett lóanyagát körülbelül 18 éven át angol telivér ménekkel keresztezik, mi azonban nem vált be. Az ottani viszonyokhoz képest a rend, tisztaság és elővezetés elég jónak mondható. A kozákság lovait télen nyáron a szabadban hagyja, minden gondozás és ápolás nélkül, nyáron igaz, hogy bőséges táplálékot találnak, de télen azt lehet mondani a hó alól kell kikaparniok; ily edző, kemény, SZÍVÓS szervezetet és nagy ellentálló képességet igénylő felnevelési módot az angol keresztezés sokkal nehezebben állja ki, miért is az ivadékok ily életmód mellett mindinkább elsatnyulnak, s kedvezőtlen időjárások mellett megtörtént, hogy egyes ily ménesek 1/

s-áa is elpusztult, miért is kénytelenek lesznek a népies tenyésztéshez ismét a kisebb igényű arab vért felvenni. Ezen czélból a rostovi kiállítás idejére egy congressus hivatott egybe, mely congressus az angol vérnek a don vidéki lótenyésztésben való mellőzését és az arab vérnek újból való felkarolását határozta el ; e czéljuk elérése érdekében a czár ö felségéhez egy küldöttséget szándékoznak meneszteni. Tehát az arab vérnek az országos tenyésztésben való szereplése Oroszországban is fokoztatni fog. 1*