Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-09-15 / 80. szám

496 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1900. szeptember 19. Jankovich-B. Gy. ur íé p k Mari Agnes 62} k. Wheeler 3 Tot. 10:23. Könyvf. pari Banda, 2} Mari Ágnes, 3 Tartuffe ellen. Igen könnyen 1 h. nyerve, rossz 3-ik. Érték 1920 I., 5Ó0 II., 310 K. a versenypénzt. VII. Beaten-Handicap. zOOO K. I., 400 K. II. Kétévesek. 1000 m. (36 atáirás.) Egyedi A. ur p m Tacskó Gunnersbury—Tini 48 k. Prudames 1 Szászbereki ménes f m Philosoph 48 k. Slack 2 Féltoronyi ménes p m Parole 51} k. Ibbett 3 Mr. C. Wood p k Moderne 47} k. Segrott 4 Gr. Lamberg H. tbnok p k Saffi 56 k. Barker 0 Gr. Trauttmansdorff L. s m Socins 51} k. Warne 0 Gr. Esterházy F. p k Durch die Lappen 51} k. S. Bulford 0 Mr. White sz m Liszt Feren.z 49} k, R. Huxtable 0 Br. Springer G. p m Harpagon 48} k. Morgan 0 Mautner V. ur p m Philharmoniker 46} k. Southey 0 Tot. 10:40. Helyre 50:100 I., 50:330 II., 50:218 111. Könyvf. 1} Tacskó, 4 Harpagon és Moderne, 6 Socins. 8 Parole és Philharmoniker, 12 a többi ellen. Küzdelem után fejh. nyerve, 1 h. hátrább a 3-dik, fejh. a 4-ik előtt. Liszt Ferencz a startnál két hoszszat veszített. Érték 1920 K. I.. 4.00 II., 1100 K. a versenypéuzt. A startgép. Már többször előfordult, hogy a napilapokban kemény támadás intéztetett a kétéveseknek gép melletti inditása ellen, s most a bécsi sportlapok is felszóllalván ellene, idejének látom a közönséget e tekintetben felvilágosítani. Ha a lapok tudósítói, noha nem hiszem, hogy saját lovaikkal sok tapasztalatot szereztek volna és sok esetben igen rövid idö óta foglalkoznak egyáltalában a versenyekkel, mégis azt tartják, hogy ök jobban tudják mi a helyes, mint a lovaregyletek igazgatói nálunk, kik évek óta tettleges részt vesznek a versenyzésben : talán meg fogják mégis engedni, hogy az Angol Jockey Club tagjai e tekintetben tudnak annyit legalább mint ök, s ba ott jónak látták e gépeket felállítani s ha a közönség ott, hol a fogadások (mint mégis talán megengedik) nagyobb mérvben köttetnek mint nálunk, — nem talál okot panaszra, talán még sem oly rosz az, mint azt a mi bölcs augurjaink elhitetni akarják. Az angol épen nem szereti az ujitásokai s csak hosszú meglontolás és nagy megvitatás után hozzák be (s nem is egyszerre) minden korú ló számára, hanem az idén csak a kétévesekre, jövö évben a 2 és 3évesekre s csak azután minden évjárat számára ép ugy mint mi nálunk. — Tessék pedig az Austráliában szerzett tapasztalatokat nézni, hol már l égen nem inditanak máskép és hol 20—30, söt jóval több lóból álló mezőny épen nem ritkaság: még sem lehet olvasni ottani, vagy angol versenylapokban, hogy el akarnák törülni a gépet. Nem mondom, kivált most kezdetben (midőn némely jockeynak is kifogása van) hogy okadatolt-e vagy nem a szóban forgó kívánság : erről most nem akarok vitatkozni és a lovak sem szoktak be még azok gyakorlásába, meg talán imitt-amott kis hiba történhetik. Mondom: nem akarom állítani, hogy minden inditás tökéletes s hogy egyszermásszor nem marad el egy ló : de a gép nélküli indításnál nem fordul e ez meg szinte gyakran ? Hányszor látunk igazán tökéletes inditást ? Mennyi panasz van az inditó ellen ? sok és mi alappal tétetik ez? az állványról nézve (sokszor ferde irányban) ki tudja igazán : jó volt-e az inditás, vagy nem ? A ki a versenyekben gyakorlott : nagyon jól tudja, hogy azt ily lávolban megitélni még a legjobb üveggel sem lehet, mert ferde a vonal egyrészt, s másrészt, mert egész egy vonalban lehetnek a lovak, mikor az inditó lebocsátja a zászlót, de egyik-másik ló hamarább kap lábra s a szem azt látja, hogy egy pillanat alatt egyik elébbre, másik hátrább van. ÉL a sok hamis indulás! Ha 10—12-szer el ugranak a lovak, vagy azok egy része csak, s egyik-másik tovább fut mig megállíthatják: talán egyenlő esélylyel indulnak-e ba aztán 13-madszor sikerül az indulás ? és számitásba veheti-e a fogadó azt az esélyt, hányszor lesz hibás az indulás és mit vesznek ki e hibás indu:ások egvik vagy másik lóból ? És ezen sokszori elugratása a lovaknak, hol (hogy sebcsen elugorjék) a lovas a lovába veri sarkantyúját, vagy mikor elkezdett menni s hamisnak látja az indulást, össze-vissza rángatja lovát, hogy hamar megállíthassa, hogy ne fáradjon ki . . . talán előnyös ez a lovakra, kiknek már az idomítás által idegrendszerük ugy is tul van feszitve ? Hány esetben történik meg, hogy a lovasok készakarva, vagy korán elugranak, vagy elmaradnak, hogy hamis indulás által egyik vagy másik ló esélyét tönkre tegyék. Ezen bajok kikerülése végeit, és hogy a mennyire lehet a lovak esélyét egyensúlyozzák: hoztáK be először Austráliában a start-gépet, s az ott szerzett tapasztalatok alapján a mult évi kísérletezés után behozták Angliában és azután — minálunk is az inditó gépet. Tökéletesen egyenlően elindítani minden lovat s mindenkor alig lehetséges, de ez ép ugy áll a géppel való inditásra, mint a zászlóval való elbocsájtásnál, mert az mindég meg lesz, hogy egyik ló hamarább kap lábra mint a másik. Magam többször voltam már az indításnál, de valahányszor ott voltam a gépnél, nem tudtam volna jobb indulást kivánni, s ez nem csak magam[tapasztalata, de több másé is, kik nem sajnálták a fáradságot kimenni és megnézni: mi történik ott — akár géppel, akár zászlóval történik az inditás. Az igaz, hogy kétéveseink meglehetősen össze-vissza futnak most, de kár ezt csak a startgépnek tulajdonítani, mert nem csak a kétévesek versenyeinél tapasztaljuk a formák e változását, de az idősebb lovak közt is igen gyakrun nagy meglepetések történnek, éppen most, pedig ezek nem géppel indíttatnak. Kár tehát az a nagy lárma a startgép ellen és ennek tulajdonítani a rosz indulást s vele a közönséget ingerelni. Azt tartom, a Lovaregyletek igazgatóságai is birnak legalább annyi itélö képességgel : hogy mi a czélszerü, mint azon urak, kik a zöld asztal mellől Ítéletet mondanak róluk és talán lovon még soha sem ültek. Tény az, hogy feltűnő, miszerint az Ausztráliai lovak, melyek Angolországban futnak, (noha van köztük olyan is, mely a végküzdelemben nem fut egészen becsületesen), de különben mind nyugodt és az indulásnál csendes; mi csak annak tulajdonitható, hogy fiatal korától fogva az indulásnál nem volt kitéve a sok felingerlés és visszarángatás által okozott idegességnek. Ha más nem, hát csak az, hogy az idegesség kissé alábbszállitható: már nyereség legalább tenyésztési szempontból, mert az az egész szervezetét a leendő tenyészállatnak megtámadja; de azt hiszem, hogy ha minden versenyünk géppel indíttatik : sokkal megbízhatóbb eredményeket fogunk látni, mint most, hol a sok hamis indulás egyik-másik lónak nagyobb hátrányára kell hogy legyen, mint ha egyenlő esélylyel indulhat mind, mert mindenkor meg lesz az a különbség, hogy egytk-másik gyorsabban tud lábta kapni. Még egy esetet akarok felemlíteni, mely az idén történt Angliában ; 33 lóból álló mezőny állt az induló oszlopnál, különféle korú lovak, de gép nélkül; majdnem s/

4 óráig kínlódott velők az inditó (ki pedig évek óta a Jockey Club inditója lévén, elég gyakorlattal birhat) s főleg a kedvencz rakonczátlansága miatt nem tudta a mezőnyt elindítani. Végre megunta a dolgot, saját felelősségére felhuzatla a start-gépet és rögtön elindult 32 ló, minta zsinór: a kedvencz ekkor is megfordult, az igaz, (de ezt előbb is lette) és kimaradt a versenyből; de azért senkinek scra jutott eszébe az eset felöl panaszkodni, hanem ez az eset is csak több barátot szerzett a gépnek. S mi máshol jónak bizonyult, miért legyen rossz minálunk: azt igazán nem tudom megérteni. Szájtár y Iván. * * * A Start-gépek kérdéséhez. A Start-gépnek kétségkívül nagy előnye az, hogy a lovak egy vonalban állnak hozzá, s. ha az inditó-jelt megadja a starter s a vitorla fölrepül (ha tudniillik illyen construetióju a gép) a jockeyk egy lábszoritására egy vonalból ugorbalnak el, — s nem mint a szabadinditásnál — folyvást kavarognak a lovak, s némelyik az inditás pillanatában 3—4 hosszal előbbre van mint a többi — vagy éppen hátra fordul. — Nálunk sem (különösen Bécsben nem) a géppeli inditás ellen van a panasz, — hanem a jelenleg használatban levő gépek constructiója és hiányos anyagja ellen. Az ausztráliai gépeknek emelő karjaik vannak — s a gép hálózata a függélyes irányból — félkörben rézsútosan fölfelé zajtalanul lebben, mig az itteni gépezeteknél a háló nem rézsut, hanem egyenest fölfelé göngyölődik össze és csa'tog ... a mi némely lovat irritál; — a mi még rosszabb, hogy a gépezet szalagjai most már másodszor szakadtak el a bécsi pályán. Ezt hát legalább mielőbb tökéletesíteni kellene. Meg is történik és a Magyar Lovaregylet igazgatósága már foganatba is vétette. Künn a versenytéren az egylet vezértitkára — az Igazgatóság utasítása szerint — amint láttuk, a gép tökéletesítésén szakemberekkel dolgozik, s az eredményről jövö számunkban fogunk beszámolni. . S—s. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Lóárverések és lóvásárok naptára. (A Budapesti Tattersallban.) Szept. 24. Telivér-csikók és anvakanczák. árverése. Szept. 29., 30. és Okt. 1., 2., 3. Luxuslóvásár. Okt. 4. és r. Állami ménesekből kisorolt mének, kanczák és heréltek árverése. Okt. 11., 12, 13. Ménló-vásár. Nov. 10., 11., 12. Országos lóvásár. Lóárverési hirdetmény72555 sz. H/l. 1900 A magy. kir. állami lótenyészintézetekből kisorolt anyakanczák, számfeletti fiatal kanczák és heréltek árverése folyó évi október hó 3-án és esetleg folytatólag 4-én Budapesten a Tattersall kerepesi uti helyiségeiben délelőtt 9 órától kezdödőleg fog megtartatni. A «Budapesti Tattersall» részvénytársaság a fenti árverést megelőzőleg folyó évi szeptemben hó 29. és 30-án és október hó 1. és 2-án lnxns lóvásárt majd ismét folyó évi október hó 11., 12. és 13-án ménlóvásárt rendez. A lovak leírását és a részletes feltételeket tartalmazó árverési jegyzék, a posta-bélyeg beküldése mellett a «Tattersall» igazgatóságától kapható. Budapesten, 1900. évi szeptember hóban. 1 2 Magy. kir. földmiv/lésilgyi minister. A fogarasi ménesből. (Átmenet az ügetö-trainingre. A lippizai ló mint kocsiló. Uj apamének és anyakanczák.) A fogarasi ménesben az idén ismét serény munkásság folyik ; azon dolgoznak, hogy a lippizai lóanyag kevéssé méltányolt meglevő képességeit fokozatosan növeljék és ez alapon a lóanyag értékét emeljék A ménes-vezetöség határozott irányt tűzött ki magának e czél elérésére, melyben, hogy magasabb helyről is támogattatik, mondanunk sem kell, ismerve Darányi minister urnák minden jó és hasznos dolog: iránti legmelegebb érdeklődését. Innét van az, hogy aránylag rövid idei munkásság után. máris kedvező-