Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900
1900-09-14 / 79. szám
1900. szeptember 2i . VADÁSZ- ÉS VERSENY-LÁP 50ö 5 Jankovich-B. Gy. ur 4é p k Mari Agnes 62} 6. Fibich I.. th. üé s k Kadmea 62} Tip: Banda — Mary Agnes VII. Beaten-Handicap. tOOO K. I.. 400 K. II. Kétévesek. 1000 m. (86 atáirás.) 1. Gr. Degenfeld I. p m High Leicestershire 65 2. Szászbereki ménes p k Haida 58} 8. Szemere M. ur p k Azért is 56} 8. Fáy-Halász G. ur s m Eros 56} 4. Gr. Lamberg II. tbnok p k Saffi 56 5. Dreher A. ur p m Booky 54} 6. Mr. Newmarket p k Melba 53} 7. Capt. George s k Ananas 53 8. Schosberger L. ur stp m Jonbert 53 9. Féltoronyi ménes p m Parole 51} 10. Gr. Trauttmansdorff L. s m Socius 51} 12. Gr. Esterházy F. p k Durch die Lappen 51} 13. Mr. White sz m Liszt Feren z 49} 14. Guttmann M. ur p k F. ima 49} 15. Br. Springer G. p m Ilarpagou 48} 16. Egyedi A ur p m Tacskó 48 17. Szászbereki ménes f m Philosoph 48 18. Hg Pálffy M. s k Eglantine 47} 19. Mr. C. Wood p k Modeine 47} 20. Br. Springer G. p m Kiosoia 47 21. Mautner v ur p m Philharmoniker ' 46} 22. Mautner V. ur s k Melitene 40} Tip : Tacskó — Philosoph ORSZÁGOS LOTENYESZTES, A katonalovak tenyésztésére alkalmas kanczák kérdéséhez. Az alábbiakban gr. Dessewffy Aurél, ki közgazdaságunk minden ágának javításán láradhatatlanul dolgozik és gr. Széchenyi Aladár, ki nemrég az országgyűlésen oly erélyes javaslatot tett katonai lótenyésztésünk érdekében, ;(mint annak idején közöltük), most ismét mulaszthatlan szükséges intézkedések megtételét javasolják, melyek e lapokban is már évek óta szellőztettek, különösen a mi a köztenyésztésre dlkalmas kiváló kanczák megmentését a hadiszolgálat után illeti; átvesszük egész terjedelmükben a Köztelekből gr. Dessewffy A. és gr. Széchenyi emiitett javaslatait s csak az az óhajtásunk, hogy azokhoz Darányi minister ö Excja is, mint az orsz. lótenyésztés hivatott legfőbb pártolója hozzájárulván: azokat alkalmas időben megvalósítsa. Nyilt levél. Gróf Széc-.ényi Aladár orsz. képviselő urnák.) Tisztelt barátom ! A folyó évben, a képviselőházban a budgetvita alkalmával, az országos lótenyésztés érdekében tett felszólalásod arra késztet, hogy erre vonatkozólag^egy tervet pendítsek meg, és ha az eszme nem is tőlem ered, de mivel helyesnek tartom és közérdekű, a nyilvánosság előtt teszem azt, hogy ösmertté legyen és hogy az esetleg, ha részedről is helyeselnéd, felkaroltatván, előbb vagy utóbb men is valósittathassék, habár jól tudom, hogy bizonyos megd lapított módot, a katonai kincstárnál, más alapokra fektetni vagy megváltoztatni nem könnyű feladat. Ettől azonban visszariadni, azért még sem szabad. (Ismeretes dolog, hogy a népies köztenyésztésben igen sok a rossz alkotású kancza, másrészt, a lóanyag, kivitele évről-évre emelkedik, a köztenyésztés legbiztosabb vevőjének, a katonai kincstárnak a hadsereg lószükséglcte mindinkább hazánkban fedeztetik. De az is bizonyos, hogy a közelmúltban a francziák, a görögök, a törökök s legutóbb az angolok, sok alkalmas kanczaanyagot kivittek az országból, miáltal az alkalmas kanczaanyag mindinkább csökken, mert a mi egyszer kivitetett, az többé köztenyésztésre nem tog szolgálhatni. A tenyésztésre alkalmasnak mondható tenyészanyagnak egg másik tetemes rész , minden évben a katonai kincstár (közös hadsereg és honvédség) által vásároltatík meg és a köztenyésztéstől végképen elvonatik. A 4. és 8. év közötti, vagy pedig a öéves korban a MWt, lepik részére bevásárol lovak ott felneveltetvén és ugy kerülvén katonai szolgálattételre, többé nem szolgálnak a köztenyésztésre, a mi nézetem szerint egy nagy közgazdasági kár, mivel ezen lovak szabály szerint 13—14 éves korukig használtatnak az illető ezredekben, a hová beosztattak, ha már ezen kort megközelítik és már gyengülnek, akkor a tramhez kerülnek és onnan már csak akkor mustráitatnak ki és adatnak el, midőn már a köztenyéssztésr al g használhatók czélszerüen, mert az is ösmeretes, hogy a 13 éves kancza csak kivételesen használható a tenyésztésre. A katonai czélokra bevásárolt anyagot pedig minden bizonynyal a köztenyésztésre a legalkalmasabbnak kell tekintenem, mivel szakértők által vásároltatván be, korrekt alkattal bírnak, továbbá jól gondoztatván és a csikótelepekben is jó felnevelésben részesülvén, kellőkép ki is fejlődnek, továbbá a rendszeres munka és mozgás folytán ki is vannak próbálva, a mi tenyésztésnél fö szempont' hogy a munkában miképen felelt meg a tenyészanyag. Már most a legutóbbi időben a közös hadsereg részéről is, életbe lett léptetve a honvédségnél u ár évek óta követeit rendszer, hegy lo ms zrcdenként körülbelül 40 ló tartó és használatra bizonyos vállalkozóknak kiudatik, ezen lovak hasonlókép bizonyos évek múlva, az illető vállalkozók tulajdonába mennek át. Ha most a katonai kincstár ezen lovasezredenként kiadatni szokott 40 lóból, 20 kanczát az illető vállalkozóknak, oly feltétel mellett adna ki, hogy ezeket tenyésztésre is használhatják és viszont a vállalkozók köteleztetnének, hogy ezen kanczák csikóit 3 éves korban a katonai kincstárnak tartoznak bemutatni és eladni, akkor ezen módon évenként, csak 41 lovasezredet vévén fel a közös hadsereg részéről, 820 kancza lenne a jól termett és kipróbált anyagból, a köztenyésztésnek visszaadva, a mi pár év múlva szép kontingens lenne. Ajánlom a tervet szives figyelmedbe, ha helyesled, akkor a kivitel módja fölött alkalmilag még eszmét cserélhetnénk. Sokszor üdvözöl hived : Baden, augusztus hóban. Dessewffy Air él. * * * Nyilt levél. (Válasz gróf Dess,wffg Aurél ő Nagy méltóságának.) Kegyelmes Uram ! A «Köztelek» 62-ik számában megjelent hozzám intézett kegyes szavaidért fogadd bálás köszönetemet, mert ezáltal alkalmat adtál nekem, hogy az Általad fövetett eszméhez én is szerény tehetségem szerint hozzászólhassak. Teljesen igazad van Kegyelmes Uram, midőn azt mondod, hogy a népies köztenyésztésben igen sok a rossz alkotású kancza ; ezt én megtoldom még azzal a kijelentéssel, hogy — fájdalom — a köztenyésztés megmérhetlen kárára igen sok hibd<szetnü kanczát is használnak köztenyésztésre. Nem tudom, vájjon elöbbeni időkben is annyi rosszszemü kancza volt a köztenyésztésben, mint most, vagy csak a nemrég divatba jött tükrözés folytán lett ez nyilvánvalóvá — a mely szemvizsgálati módszert mellesleg legyen mondva épen nem tartom csalhatatlannak — de tény az, hogy a katonai lóavató-bizultsiíg k kénytelenek egy nagy százalékát a kilőnie? teljesen szabályos alkotású lovaknak visszautasítani, mert szembajósak. Nem csodálkozom, tehát, ha minduntalan fölhangzik a panasz, hogy a katonai lóavató-bizottságok nem találnak elég remondának való anyagot. Ha ehhez hozzávesszük még azt a körülményt, hogy amint meg ran ma a nagyobb tengésztökné az a tagadhatatlan tendenezia, hogy beviszik tenyészetükbe az amerikai ügetőt, ugy megvan a köznépnél a hajlam arra, hogy kanezdtkat nehéz hidegvérű méneknz vezessék, mert az ezen keresztezésből kikerülő egyedeket gyorsabban és jobban értékesithetik, mint a katonalovat; akkor nagyon rövid idö múlván nem fos már állani a közös hadügyminiszter urnák az idei delegáezió alkalmával mondott önérzetes kijelentése, hogy a katonalovaknak túlnyomó nagy részét Magyarországon szerzik be. Ausztriában már nem képesek katonalovat vásárolni, mert ott az amerikai és orosz ügető salamint a hidegvéi ü ló a köztenyésztést végleg elrontották. Ha mi a jelenlegi irányban tovább haladunk és a köztenyészlés érdekében nem teszünk semmit, mi is véderőnk nagy hát ányára rövid idö múlva ott leszünk, hol Ausztria van lótenyésztésével ma. Budget-vita alkalmával elmondott beszédem főczélja éppen az volt, hogy kimutassam, miszerint maholnap nem lesz katonalovunk ; ezt a tagadhatatlanul nagy bajt pedig csak ugy lehet megakadályozni, ha lehetővé teszik, ugy a nagy- mint a kistenyészlőnek, hogy katonalovat nevelhessen ; az elsőnél az által, hogy nagyobb árakat fizetnek, az utóbbinál azáltal, hogy gondoskodnak, miszerint ki ne fogyjon a tenyészanyagból és hogy megszüntetik a bevásárlásnál oly lcáros közvetítői rendszert, mely rendszer alkalmazásával kistenyésztö az előirt remondaárt ugyan még nem kapta meg soha. A mai nehéz gazdasági viszonyok között nagy- és kistenyésztö egyaránt arra törekszik, hogy tenyésztése minél inkább kifizesse magát; kedvtelésből kevés ember tenyészt ma lovat; nem lehet tehát zokon venni, ha ki ki ugy és olyan lovat nevel, melyből legtöbb haszna van. A közös katonai kincstárnak tehát ssját jó felfogott érdeke, ha a katonaló tenyésztését az országban lehetőre teszi és azt minden erejével előmozdítja. Szem előtt tartván tehát ezen, most emiitett körülményeket, töltetlenül kivánatos, söt határozottan szükséges lenne, hogy a katonai ezé/okra bevásárolt kanczák bizonyos idö múlván vissza adassanak a köztenyésztésnek. Általánosan tudva van. hogy a honvédség lovait kiadja tartásra birtokosoknak és vállalkozóknak : ezen lovak 4—6 évi tartás után mennek át az illetők korlátlan tulajdonába és ilyenformán 8—10 éves korukban alkalmazhatók tenyésztésre, mert addig — gondolom — minden második évben bevonulnak gyakorlatokra: de az is tudva van. hogy a honvédség nem rendelkezik oly jó anyaggal mint a közös hadsereg, mert még rosszabbul fizet, mint a közös hadsereg, csak a 4-ik évét betöltött lovat veszi meg és nem nagyon válogatós, ami természetes is, mert a javát elszedték már előle ; miután pedig derüre-borura adja ki tartásra lovait akár tenyésztő valaki, akár nem, ebből a kanczakontingensböl is vajmi kevés kerül vissza a tenyésztőhöz, söt ha mind vissza is kerülne, abban sem volna valami nagy köszönet, miután tudvalevőleg a kanczaanyag szine-java és túlnyomó nagy része a közös hadseregnél van. A közös hadseregbeli lovasezredek békeidőben 6 századból állanak, de a háboruállomány 8 .század; ezen két századnak lovait a honvédség példájára szintén kiadják tartásra és bizonyos idö múlván az illetők tulajdonába mennek át, de ismét elkövetik azt a hibát, hogy nincsenek kellő figyelemmel a tenyésztőkre és igy ezen eljárásból sincs haszna sem a köztenyésztésnek, sem a katonai kincstárnak, egyrészt, mert nem bizonyos, ugyan az illető kanczák épen tenyésztők kezébe kerülnek-e és másrészt, ha tenyésztőhöz jutnak is, annak szabadságában áll azt a kanczát bármilyen ménlóval párosítani, tehát amerikai ügetövel és hidegvérű lóval is és ezenkívül nincs kötelezettsége a kancza csikóit a lóavató-bizottságnak bemutatni. Már most Kegyelmes Uram azt hiszem, hogy minden esetre arra kellene törekednünk, miszerint az Általad fölvetett eszmét, a gyakot lati életbe bevihessük, illetve elérjük azt, miszerint a hadsereg czéljaira összevásárolt és ott egy bizonyos ideig jó szolgálatokat teljesített kanczákat, a tenyésztők bizonyos föltételek alatt ismét visszakapják; de egyúttal elismerem azt is, hogy ennek keresztülvitele, mint Magad is emiitetted, nem lesz könnyű feladat. Ezt figyelembevéve, bátorkodom egy javaslattal föllépni, melyet talán könnyebben érhetünk el és mely az átmenetet képezhetné ahhoz az eszméhez, melyet fölvetni szives voltál. Tudjuk mindannyian, hogy a katonai czélokra bevásárolt 3éves lovaknak szinét-javát a Magyarországon levő négy csikótelepen összpontosítják : itt tartják egy évig és 4éves korukban ki lesznek adva a különböző ezredekhez. Már most azt javaslom, hogy az ezen telepekből az ezredhez küldendő 4 éves kanczák fölött kimustrálásuk előtt egy vegyes bizottság, mely a földmivelési minisztérium kiküldöttjének elnöklete alatt az illető csikótelep parancsnokából, főállatorvosából és az illető megye lótenyészbizottságának tagjaiból állana, tartson szemlét és válogassa ki a tenyésztésre alkalmas egyedeket, melyek majdan visszaadandók lennének a köztenyésztésnek ; ez azért szükséges, mert tudvalevőleg ezen lovak nagy része tiszti-ló lesz és azután [néhány évi használat után az illető tiszt urnák sajátjává válik. Ezen bizottság által kiválogatott, az ezredeknél evidentiában tartott és képesség szerint minösitvénynyel ellátott kanczaanyag 4—5 évi szolgálat után vissza kerülne a tenyésztőkhöz azon föltétel alatt, hogy 1. amerikai ügető vagy hidegvérű ménnel nem szabad párositani és 2. hogy a 3éves csikók a katonai lóavatóbizottságoknak bemutatandók, Ezen fönnemlitett kanczaanyag nyilvános árverésen volna eladandó vagy (mit kisebb tenyésztők érdekében kívánatosabbnak tartanék) vegye meg az egész anyagot a töldmivelésügyi minister ur és részletfizetésekre adja tovább a tenyésztőknek Ezen javaslatom, Kegyelmes Uram, lényegében ugyanaz, mint a Tied, csak kisebb keretben van tartva és ezért ugy hiszem, könnyebben lesz keresztül vihető. Mindenesetre az eszme fölvetése miatt nagy köszönettel tartoznak Neked Kegyelmes Uram mindazok, kik hazánk lótenyésztése iránt érdeklődnek és vele foglalkoznak, de még a közös hadügyminister ur is, kinek a lovasság harczképességének föntartása miatt feltétlenül kell áldozatot hoznia, mert különben rövid idő multán nem fog azzal dicsekedhetni, hogy a katonaló túlnyomó nagy részét Magyarországon szerzik be. Csekélységemet bármikor készen találod, hogy hazánk lótenyésztése érdekében lándzsát törjek és rendelkezésedre állok, hogy a kivitol mikéntjét közelebbről megállapítsuk. Magamat további szives hajlandóságodba ajánlván maradtam kész szolgád és hived Balatonföldvár, 1900. augusztus kóban. Széchenyi Aladár gróf. KÜLFÖLDI GYEPEK. A walesi berezegnek az idén sikerült az, a mi után Anglia számos nagy fia egész életén keresztül hiába áhítozott : megnyerte egy és ugyanazon lóval a Kétezer guineát, a Derbyt és a St. Legert. Diamond Jubilee ezzel a recordjával megmutatta, hogy méltó helyet foglal el Analia «nagy» bároméveseinek sorában, melyeket a történelem is meg szokott örökíteni, és egyúttal ujabb babért szerzett a nagy St. Simonnak, kisbéri apaméniink Dunure apjának. Legutóbbi győzelméről a versenyjelentés következő : Doncaster, szept. 12. St. Leger-Stakes. Sweep-stakes nUO font egyenként. 2900. m. 3évesek. Walesi herczeg p m Diamond Jubilee St. Simon—Perdita II. 57 kg. H. Jones 1 Mr. W. Low. stp m Elopment 57 kg. M. Cannon 2 Mr. J. R. Walker s m Cowl an o7 kg. Sloan 3 Nem helyezve: Sailor Lad, Frontignan, Most