Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-09-12 / 78. szám

L 1900. szeptember 12. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 485 alapján a bécsiek Morganról és lovaglási módszeréről. Sikereitől kezdetben el voltak ragadtatva és ujjongtak neki, mihelyt azonban látták, liogy mindig bizony még sem tud nyerni, még ö sem, elkezdették bírálgatni. Mindenekelőtt megkérdezték, tulajdonképen miért is lovagol igy és nem ugy ? «Morgan válasza erre nagyon rövid volt: Azt, kérem, magam sem tndom; mi amerikai jockeyk mind igy lovagolunk. Mi ezt az indiánoknál láttuk és tőlük vettük át.» Persze, Morgan magyarázataira e tekintetben nem is szorulunk, mert már régen tudjuk, hogy az amerikaiak azért lovagolnak igy, mert ez által nézetük'.szerint felszabadítják a ló hátát a lovas testsúlyától és megkönnyítik a futását: De vannak ennek a lovagíási módnak hátrányai is, nevezetesen az, hogy a lovas nem birja a lovat megtartani az egyenes irányban, legalább nem mindig és főkép nem akkor, ha mezőny közepén valahol lovagol és át akar vágni a barrierhez. Különösen látható voltoez a mult héten Loti és Pimasznál, két nehezen lovagolható lónál, melyekkel Morgan nem birt elbánni. Ezekkel a ;lovakkal ide-oda bumlizott a mezőnyben, nem a lovas parancsolt a lovaknak, hanem ezek vitték Stet a hova ők akarták. Pesze, az amerikai «ülés» mellett a lovas nem eléggé uralkodhatik lova fölölt. ... Ez pedig veszede mes állapot. Mert ha a lovas [nem bir a lovával, ugy számtalanszor beállhat a nekilovaglás, keresztezés és carambolage veszedelme és az «óvások» csak ugy lógnak a levegőben. Használhat-e tehát állandóan amerikai jockeyt oly istálló, mely fogadni is szokott? Nem. Mert legszebb fogadásai is füstbe mehetnek. Az ostor Morgan kezében nem ér semmit; nem birja használni; ha használja is, nem •ér el vele semmit, mert veszedelmes «ülésénél» fogva a nyeregben nem bir erőt kifejteni. Olv remek íinisheknek látványosságát tehát, mint Adams és Barker, e két nagy finish-müvész, Morgan nekünk soha nem nyújthatja. Az angol jockeyk «taktikáját» (várásra lovaglás, bujkálás a barriere mellett stb.) Morgan nem is ismeri. Instructiókat adni neki: egészen fölösleges. Midőn Honour Brighttal nyert, mondá neki a ló tulajdonosa verseny után: «Miért nem lovagolt Ön ugy, mint én mondám, várásra ?» És mit felelt erre Morgan? Íme: «Uram, Ön téved, én elöl váltam/» Égy másik istálló-tulajdonos az mondá neki : «Ne menjen a lóval, hanem majd csak a vége felé jöjjön»; ennek meg Morgan igy felelt : «Azt kérem nem tudom meglenni, én majd elöl várok!» És itt elértünk az amerikai lovaglási módszer tulajdonképeni titkához. Amerikában mindent az idő reguláz. Ügetöverseny vagy lóverseny, az mindegy, minden «idöre» megy. Ott nem mondja a trainer a reggeli munkánál a jockeynak, hogy végezzen a lóval egy ilassu vagy erös cantert, egy lassú, félsebes vagy gyors galoppot, hanem azt mondja neki hogy futtassa be a lóval az előirt távolságot •ennyi és enn\i idő alatt. Az amerikai jockey tehát a versenyben az iramot akkor tudja legjobban megítélni, ha elöl lovagol és az időt veszi számításba. Ezért a nálunk szokásos •«taktikázást» az amerikai versenypályákon inem is ismerik; ott mindenki starttól kezdve lovagol oly iramban, a milyenre ellenfelei őket szorítani birják; ha nem nagyon bírják, ugy «elöl vár». És tényleg, a frontban «várás» bir legalább is annyi értékkel, minta hátul «várásralovaglás», melynél számtalanszor megtörténik, hogy a lovas egypillanattal «elkésik.» Főkép nagyon menös lovakra (pulierekre) nézve nagyon előnyös, ha starttól elöl lehetnek, mint ha a visszafogás által akaraterejét megbénítják. Hogy a starttól jó iramban lovaglás nem árt ( a telivér szervezetének, mutatja az a körül- 1 mény, hogy az amerikai telivérek sokkal to- I vább maradnak talpon mint a mieink; a kétévest ott nem kímélik, fut 30—35 versenyben is, mégis még mint hatéves is részt vesz a versenyekben. Visszatérve a «frontban várásra», ez különben nálunk sem uj dolog, csakhogy nem képez rendszert ; jól emlékszünk pld." hogy Kara tavaly a Szent-László dijat éppen azzal nyerte meg, hogy start után rögtön az élre ment és «elől várt»; a többi ló nem forcirozta az iramot, igy azután Karának volt ideje a «versenyt felvenni» 600 méterrel a czél előtt, innen a czélig pedig kibírta speeddel. Egyébként pro vagy contra Morgan — tény, hogy ez az ember alaposan felrissitette versenyeinket és hogy iskolája hódit; urlovasok. jockeyk és lovászfiuk többé-kev'ésbbé utánozzák őtet: Legérdekesebb, a mit Barker és Poole cselekesznek. A la Morgan ülik a lovat de csak a mig lehet, a mig nincs veszedelem, a döntő pillanatban azután — felegyenesedik a nyeregben, előkerül az ostor és sarkantyú és finishelnek — angol módra. Ök tehát összekötik a régi rendszert az ujjal, átveszik ebből és megtartják amabból mindazt a mi hasznos és ezzel nem egyszer nagyobb sikereket érnek el mint Jim Morgan. Versenyjelentés. Holicsi versenyek 1900. Első nap. Csütörtök, szeptember (i. A Reithlehrer-Institut első vadászkülönitményének, (vagyis az első évfolyamban levő tisztek számának fele, kik aug. 14-én jöttek ki Holicsra és szept. 8-án vonultak be Bécsbe, honnan őket az cisö évfolyam második fele váltja fel) versenye f. hó 6-án tartatott meg az alábbi eredménynyel I. Megnyitó akadályverseny. 3200 m. Tdijak. Dedinszky fhd. 5é p h Öcsi 72 k. tulajd. 1 Kicinsky fhd. 5é p k 72 k. Tulajd. 2 Gr. Podstatzky hdn. 5é p k Com Avay 72 k. 0 5 hosszal bizto-an nyerve. Come Avay kitört. II. Kauczadij. 4000 m. Tdijak. Sweetbread kisbéri 78 k. Raunichar fhd. 1 Vihar mezőhegyesi 71 k. Br. Schell hdn. 2 Furioso XXI. mezőhegyesi 75 k. Br. Difurt fhdn. 3 Gidr.m XXIX. « " 76 k. Folbert fhdn. 4 Nonius XXXI. « 76 k. Lanner fhdn. 4 Dzsinghiskhau bábolnai 68 k. Hg Croy hdn. 0 III. Akadályverseny. 4000 m. Tdijak. Folberth fedn: 5é p k Cereal 81 k. 1 Hg Croy hdn. id p k Cherry ripe 2 Weinzetl hdn. id s h Lahor lb k. 3 Hauihar fhdn id s h Challenoe 78 k. 0 Manner hdn. id p h Gaylad To k. 0 Könnyen 10 h. nyerve, rossz 3-ik. IV. Vadászverseny. 6UŰ0 m, Tdijak. Mannhardt fhdn. id s k Olivier Tulajd. 1 Dedinszky fhdn. id p k So was Tulajd. 2 Ditfurth fhdn. id s k Oranien Tulajd. 3 Lanner fhdn. 6é p k Sherabj 7. Tulajd. 4 Menner fhdn. id p h linsel Tulajd. 0 Kicinski fhdn, ' é p h Student Tulajd. 0 Ruppert hdn. id s h Fadingen Tulajd. 0 Raunihar fhdn. 5é f h Ton Tulajd. 0 Majthényi fhdn. id f k lunpenfee Tulajd. 0 Jankovich fhdn. óé p h Hatos Tulajd. 0 Könnyen 8 h. nyerve, } h. 3-ik. ORSZÁGOS LOTENYESZTES, Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ur héttőn megszemlélte a párisi nemzetközi lókiállitást; a rendező-bizottság minden egyes ország lovait külön eiővezettette a miniszternek, a ki bizonyára szintén örömmel értesült a helyszínén a magyar lovakat ért kitüntetésekről. Darányi Ignácz földmivelésügyi minister ur, ki valóban fáradhatlan tevékenységet fejt ki tárczájának minden ágazatában, a napokban megtekintette a kolozsvári állatkiállitást. Legelsöbben a kiállított lovak osztályát nézte meg, hol ennek az osztálynak fönöke ifj. Zeyk József br. kalauzolta és szolgált szakszerű felvilágosításokkal. Rendkívüli érdeklődéssel, alaposan szemlélt meg mindent a minister. Tudakozódott az egyes kiállítók felöl, gazdaságuk helyéről, fekvéséről. Bement a kitüntetett lovak ketreczeibe, és látható örömmel szemlélte meg a szép állatokat. Meglepődve jegyezte meg : — Nem hittem volna, hogy már ennyi nagy lovatok van. — Mostanában már mindenütt arra tőrekesznek. Exportra csak az való, mert csak azt fizetik. Pár rövidre vágott farkú lovat látva, mosolyogva kérdezte br. Zeyktöl: Hát már tinálatok is rövidre vágják a lovak farkát, azt hiszik, igy szebb ; én más vél eményben vagyok. Majd kérdeezösködött, hogy van e most lóvásár is. A csikók, anyakanczák megszemlélése után a fogatok elvonulása következett a minister előtt. Ezután a kiállítás többi részét szemlélte meg a minister, másnap pedig kis körútra indult Erdélyben és megszemlélte többek közt a Koloson általa alapított erdélyi félvér-ménest is. A párisi nemzetközi lókiállitáson. melyet hétfőn bezártak, összesen 1718 ló vett részt és pedig : Francziaországból 1191 Belgiumból 154 Németországból 96 Oroszországból 89 Angliából " 62 Magyarországból 44 Hollandiából 40 Ausztriából 20 Töiökországból 18 Olaszországból 3 Dániából 1 összesen 1718 A részünkről a kiállításra küldött anyagot annak idején részletesen ismertettük, ép ugy most a kapott kitüntetéseinket is, de hogy testvér-államunkból Ausztriából mit küldtek ki a kiállításra és ebből mi nyert ott dijat, erről mindeddig nem hallatszik semmi. VADÁSZAT,JL0VESZET, Gróf Károlyi Lajos Tót-Megyeri birtokán a mult héten ritka sikerrel folytak ie, mint lapunk egy barátja velünk közli, a fogolyvadászatok, melyek öt napig tartottak. Jelen voltak a vadászatokon, a házi úron kivül gróf Apponvi Gvuia, gróf Esterházy László, grofjTorök József, Báró Révay Simon, gróf, i erchtold Kázmér, Báró Inkey József, gróf Draskovics Dénes, gróf Schönborn Károly,Meszlényi Bencze. Manassy György, gróf Fries Moritz, Báró Vécsey Miklós. Az első napon 6 puskás 612 darabot lött; a második napon 9 puskás 847 ; a harmadik napon 11 puskás 1363; a negyedik napon 12 puskás 1076 darabot; az ötödik napon 9 puskás 963 darabot. Megjegyzendő hogy az első napon egész nap szakadt az esö, és az utolsó napon egy erös szél fujt, a mi tudvalevőleg a fogolyvadászatokra, legrosszabb idö. Annak daczára mégis az össz eredmény 5 napon 4861 darab : a miből fogolv'esett 4778 darab, vegyes vad pedig 83 darab. VEGYES. Marosvásárhelyen szombat-vasárnapon tartják meg az idei meetinget, mely igen érdekesnek ígérkezik ; az első napi versenyekre 52, a második napira (a Vigaszversenytöl egészen eltekintve) 37 lovat neveztek, melyek között ott találjuk a Báró Szentkeresztyek, Gróf Bethlenek stb. lovait, valamint Lipthay Béla urnák néhány Alagon futott lovát is. A nevezéseket a Hivatalos rovatban közöljük. Mr. Silton a hároméves Barkarolt eladta br. Berg Hermann századosnak. A Jnb lenm-dijban vasárnap valószínűleg a kővetkezők fognak pályázni: Iro 65} lov. Poole Attila 55} « Warne Sobri 53 « Cleminson Topromene 55} « Adams Sternbusk 60} « Black Kartal 53 « S Bulford Altgold 60} « Sopp *) Per Butters 65} « H. Huxtable Leader 60} « Hesp *) Quota 56} « ? *) Kétes indulók. Lang Puchhof Károly a 2éves Hutscbachtel-ért — Hu tab testvéréért — bánatot jelentett az Ausztriadijban. Gomba egy valóságos unicum. Ámbár már tavaly is és az idén is ménesben működik, képes még arra, hogy megnyerjen egy nagy versenyt jó lovak ellenében (a Saphir-versenyt Kölnben), pedig első csikai már az idén tavaszszal napvilágot láttak. 1901-re Gomba máris kötelezettséggel bir az Ausztriadijban és minthogy ekkép nincs kizárva, hogy még 1902-ben is trainingbeu marad és kilenczedik életévében is részt vesz még valamelyik versenyben, igy éppen nem lehetetlen, hogy 1902-ben — apa és fia vagy leánya találkozni fognak egymással a versenypályán, a mire nálunk eddigelé még soha nem volt eset. Gr. Batthyány Elemér a 4éves Gaudriole-t ismét tovább adta, még pedig a szászbereki ménesnek. Adams már csak két egységgel champion Wilton előtt; az előbbinek 56, az utóbbinak 54 győzelme