Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899
1899-02-18 / 8.szám
1899. február 18. Ewart tanár közleményei. (Tenyésztési problémák). A Bruce Lowe-féle számrendszer épen olyan lelkes párthíveket szerzett magának, mint a milyen elkeseredett ellenségeket s egészen érdekes Szemlélni a két tábort, a mint argumentumokkal igyekeznek egymást meggyőzni. Nem egyszer, ha argumentumokból kifogynak, a gunvos tigadás fegyvereit mérik össze, Európában ugy, mint Amerikában (Ausztrália, a számrendszer szülőföldje, természetesen egészen ti Bruce Lowe Iheoriára esküszik). S megtörtént legújabban az is (Amerikában), bogy a gúnyból is kifogyva, a «Spirit of the Times» hasábjain olyan hangon mérkőztek az ellerífelek s annyi «tudatlan», «pöffeszkedő ostoba», «buta» és «korlátolt eszű» jelzőket vagdostak egymás fejéhez, hogy a «nem boldog » magyar hazában nem egy, hanem tiz levegőt likasztó és papirt fogyasztó párbajra került volna sértés e polémiából. — Akármelyik pártnak is legyen igaza, egy nagy baszna volt e theoria felállításának.. . tudnillik az, hogy igen sokan kezdettek foglalkozni eme dolgokkal, a kiknek talán külömben eszükbe se jutott volna, hogy részletesebben mélyedjenek be a tenyésztés titkaiba. — • A modern természeti udom any ós orvostudomány alapja a kisértet, az experimentum s igy nem csodálandó, hogy a tenyésztési theoriák harczába beleszól a tudományos kísérlet, a reális alap. a melyen m i|d annak idején fel lehet építeni a befejezd t tudás épületét. Nem akarok Schenk tanár könyvére utalni, nem a termékenyítés befolyásolására czélzó kísértetekre (mint a soda bicarbona injectiók), hanem az edinburghi egyelem egyik tudósának, Ewart professornak legújabb közleményeire, melyek «The Penycuik Experiments» czimen láttak a minap napvilágot. Három előadás ez, melyekben a tudós tanár tenyésztési kísérleteiről lesz jelentést s itt mindjárt megjegyezzük, hogy az eredmények ugyan érdekesek, de magát a tanár urat se elégítik ki s ö tovább experimentál. Kísérletei közül kiemeljük a következőket : Egy hegyi ponny kanczát, abból a fajtából, •a melyet Hestern Highland pony-nak neveznek. egy «Matopo» nevü zebrával fedeztetett s az eredmény egy Romulus nevü hybrida volt. Következő évben egy szürke arabs ménnel fedeztette a ponnyt, az eredmény egy szürke lovacska, a mely sajátságos módon csikós volt, különösen a könyök és vállizület közölt olyan sávjai voltak, a minők még szopós csikóknál is ritkák, a hátgerincz mentén pedig igen sok keskeny sáv húzódott végig, nem olyan élesen mint zebránál, de elég feltűnően. Hasonló eredményt ért el annak idején Darwin is. Egy másik ponnynak egy szamártól volt öszvér csikaja, következő évben egy Benazrek nevü telivér arabs után meddő marad, de már a reákövelkezö évben ugyancsak Benazrek után csikaja volt, a mellnek hátán пеш-csak a szamárra jellemző keresztalaku sötét csikók voltak láthatók, hanem a farkáról is hiányzott a hosszú ldször s egészen szamárfark volt. Ewait tanár ezt nem véletlennek tartja, hanem «reversio»-nak, visszahatásnak, vagy mint más helyen mondja «infectiônak», a mely abból áll. hogy egyes csirasejtek, melyek az elöbbeni nemző állattól ez esetben a -szamártól származva a méhben visszamaradnak, rnég hosszabb idő múlva is (s ujabb fedezéskor) a fogamzás pillanatában érvényre jutnak», A kísérletek nagy része galambokon történt, ezekkel nem akarok foglalkozni, csak a következtetésekkel, melyeket a kísérleteiből levon. Bármely typust rögzíteni csak bentenyésztés képes, de túlhajtott bentenyésztés a fajok degenérátiójára, sőt ennek következtében teljes kipusztulására vezethet. Ennek kapcsán Ewart tanár felemlíti a híres angol hippologusnak. Mr. Joseph Osborne-nak mondását : VADÁSZ- VERSENY-LAP. к A Birdcatcher-vérből sohase lehet eleget felhal- i moznin s ezzel nem ért egyet, mert a túlfokozott Birdcatcher bentenyésztés ugy, mint minden ilyen túlzás egyenest csökkenti a testi képességet, kisebbíti az életképességet, a vitalitási, korai aggságra, senilitásra vezet s a végeredmény a degeneratio. Tehát a tenyésztésben is az arany középút a fö ! * * * Ewart tanár fejtegetéseinek még egy szakasza érdekelheti a tenyésztőket, tudniillik kísérletei kapcsán tanácsokat ad, miként lehet időnkint a vért íeltrissiteni, vagy a mint ö mondja : megifjusitni. Párosítsunk időnkint olyan ind irídiumokat, a melyek a lehető ellentétes vi- | szonykk között éltek! Ezen alapul az, hogy egyes országokban s igy nálunk is — a belföldi anyag egymás között csak csökkent képességű anyagot bir produkálni s reászorul olyanra, a mely más klíma, más megélhetési viszonyok közül kerül oda. Gyakran egy-egy ménesnek, egy-egy inén, vagy kanczának áthelyezése más vidékre már elégségés jobb eredmény elérésére. A változtatás megakadályozza a degenerátiót s igen sok esetben az életképességek ujabb felserkentésére vezet. Ezen a'apón a dégénérât ni kezdő angol téliéért ausztráliai és newzeelandi vérrel kell felfrissíteni (az amerikai kevésbé alkalmas, mert igen sok amerikai telivér a mi fogalmaink szerint csak félvér), a mely egészenmás éghajlat alól, más viszonyok közül érkezve: ezt a felfrissítést üdvösen fogja végezni, mig az Európából Ausztráliába és Amerikába került telivér az ottaninak degenerátióját fogja megakádályozni. A telivér fenntatása és fejlesztése csakis igy érhető el, reciprocitás révén. Ewart tanár ezen utóbbi fejtegetései oly meggyőzőek, hogy alig tehetünk reájuk megjegyzést. Látjuk nap-nap után, hogy a mi telivérünk is folytonosan arra van utalva, hogy ujabb és ujabb import által maradjon meg azon a fokon, a mit elért ; import nélkül, magára hagyva, degenerálni kezd. A fenti fejtegetés alapjan csak annyit jegyzünk meg, hogy importált fedező méneinket bel földi kanczákkal, belföldi méneinket importált kanczákkal párositsuk ! Igy kívánja a kísérletek alapján a tudomány. Dr. R—r. O RSZÁGOS.LÓTENY ÉSZTÉS. Reminiscentiák egy régebbi luxuslókiállitásról és dijjazásról. Igen tisztelt szerkesztőség! — A «Vadászés Verseny-lap» ez évi 5-ik számában megjelent «Az idei luxmló-vásárok* cz. közleményre szabad legyen néhány sorban visszatérnem, mely ha más értékkel nem is fog birni, de legalább a sok idővel rendelkező olvasó némi idötöllésére fogja használhatni. Hogy a luxusló-eásár (respective az idei márcziusi és áprilisi) dijjazással lesz összekötve, talán egész újításnak nem tekintendő, mert hiszen az (nem emlékszem melyik évben megtartott) 1-sö és 2-ik vásáron is dijjaztattak a fogatok s háti lovak, még pedig 3 négyes, 3 kettes s 3 háti ló. De talán azért ujj it ás részben, mert nem is volt több dijjazás, mint az első és 2-ik vásáron. Én a dijjazást jó találmánynak tartom, mert minden esetre a passionatus lótartó urakat arra fogja ösztönözni, hogy a fogataik s lovaik kiállítására komoly gondot fordítván. igyekezni fognak, a bármily csekély értékű bilicomot is elnyerni. Egy ilyen csekélység mindig nagy értékkel bir a tulajdonosra, s mindig szívesen emlékezik vissza arra a szép j fogatjára vagy lovára, melyet az az igazi szakértő bizottság ugy kitüntetett, — Távol áll 1 fölém, hogy én bizottságok, szakértők ítéleteit, véleményeit kritizálni akarnám, avagy azokat 65 csak távolról is figyelmeztetni, de mivel az általam is hűségesen olvasott «Vadász- és Verseny-lap» a leendő díjazással foglalkozott, eszembe juttalta azt a csekély és jelentéktelen pillanatot, midőn ez az egy szócska, bogv «kicsi» az én nagy reményekkel összekötött b'aliomat teljesen tönkre silánvitotta. Lehetséges, talán az első vásár tartatott, mikor én is berukkollam egy négyessel a jól megszerkeszt elt «Tattersai»-ba. Emlékszem, hogy akkor utasítás is volt adva arra gézve, hogy a fogat egyöntetű, kifogástalan csínnal legyen összeállítva, teliát ló, kocsi, szerszám, cseléd,szóval mindenre nézve lett figyelmeztetve a dijjaztatni óhajtó tulajdonos. — Megvallom, hogy el is akartam adni négyesemet, de azérl a szivem mindig oda dobogott, hogy Bpeströl egy kis bilicomot hozzak haza. Megkezdődött az előhajt ás ; volt 4-es talán 8— 10.de meg merem mondani, hogy «befogva» s kifogástalan ízléssel összeállítót1 fogatot keveset láttam, a melyik számba jött, inkább azt a benyomást tette, hogy «nagyszerű ló, drága ló», de az egyöntetűség, a dijjazáslioz szükséges előírás beváltása hiányzott. — legalább én igy gondolom — és éppen igy gondolom azt is. és nem hiszem, hogy az én fogatomnál valaki egy hajszál kivetni valót is talált volna, mert az oly gonddal volt összeállítva. Igen hamar selejtezett a bizottság, bárom 4est kellelt dijjazni, a selejtezés után maradt négy (köztük az enyém is). Ekkor már az én izgalmam is alább szállott, mert nem tartottam lehetőnek, hogy az a csinos fogat kiessék! Az első s második dijat hamar odaítélte a bizottság a 2. fogat lovainak — mert szerintem ott a ló volt értékes ; de se szerszám, se cseléd, se kocsi — nem volt kiállításra való ; azután megállott a bizottság az én fogatom mellet ; nézte-nézte, elővette a programmât, s nézte, igen jó szemmel s örömmel nézte, mikor is az elnök véleményezte a dijjazást. De hát nem csak eddig volt az, mert a bizottság egy tagja közbe szólott, hogy «kicsin, az a kis «kicsi» szó az én egész örömömet lerontotta, s 1 ett a nagyobb méretű állatokból összeállitoti 4 ló dijjazva. Lovaim közül az elsők 157, a hátsók 158 cm.-ék voltak. Ugy elkeseredtem, hogy «Franczot» (a fö istálló-mestert) előhivattam, s azt mondtam neki. bogv 5 perez alatt vevő legyen. — Volt is azonnal, s a kedves «kicsi» négyest eladtam 600 kemény forintért, mely lestvérek közölt 1,200 frtot megért; persze a kocsi s szerszám megmaradt. Még egy mulatságos volt ebben a «kicsi» dologban; én haza utaztam előtt azt mondtam a tót kocsisomnak, hogy adja fel a kocsit a pályabáznál, s jöjjön ö is haza. A kocsis hűségesen elvitte a kocsit, lelelte a raktár mellett s baza utazott, mint a ki igen jól végezte dolgát, vártam én 1—2—3—4 hétig a kocsit, de hiába, végtére nagy kereséssel s felutazással megtaláltam egy rakodó eresz alatt, tönkre téve teljesen. Mennyi kart tett nekem ez a «kicsi» szó, sohasem feledem el. — De ha csakugyan a 157—158 centiméteres lovakból összeállított fogat nem dijjazható, azt jó lenne jelezni, ne hogy oly jó geseft koronázza valakinek fáradozásai!, mint az enyémet. Girált, 1899. évi február 7-én. tisztelettel Irinyi Irinyi Csaba. Fedezési hirdetés. Deieciais fekete amerikai ügető, kii. rec. U26 1. Fedezési dij : 50 frt. kanczák elfátá'a kisbéri árak szerint ; minden kancza után 5 frt az istálló személyzetnek ; továbbá Eladó 4 drb vemhes kancza, Delectustól ;•'— tudakozódhatni a tulajdonosnál : Rád, u. p. Vácz. Muslay Gyula.
