Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899
1899-12-24 / 97.szám
1899. deezember 24. Körültekintés. Magyar jukkerek Bajorországban. Döry József dombovár-sütvényi ménesét a napokban Németországból Lang-Puehhof ismert telivér tenyésztő és versenyistállótulajdonos, a versenyistállóban társa Schmieder ur,nagybirtokos és Báró Hohenfels I ajor kir. Landstallmeister látogatták meg. Ez alkalommal megvettek kilencz darab tenyészkanczát. A kanczák a ménes ismert jellegét kiváló mértékben magukon viselő, kitünö minőségű, igazi «magyar-jukkerek», 6—11 évesek, 160—165 centimeter magasok, valószínűleg vemhesek, vételára három darabnak 8000 frt, hat darabnak 6000 frt. mind a kilencz kanczának 14.000 frt. Szép ár ! De azért ez üzlethez bajor szomszédainknak igazán gratulálni lehet, ismerve a Döry-ménes kitűnő lóanyagát. A kanczákat Bajorországban tenyésztési czélokra használják. * * i * . • Karlsbad elsőrangú versenyhelynek készül A napokban közös konferenczia volt Karlsbadban, melyen résztvettek : az Osztrák •jockey-club és a prágai verseny-egylet kiküldöttei. a karlsbadi polgármester és mások. Határozatba ment, hogy a karlsbadi versenypálya 10 évre ái adatik az Osztrák jockeyclubnak, mely ajánlatot ez utóbbi a napokban tartott ülésében elfogadta. E szerint tehát jövö, évben már gyakorlott bécsi kezek fogják rendezni a karlsbadi versenyeket. A programm nagyjában már készen is van : julius első felében, tehát még Kottingbrunn előtt egy «nagy» meeting, nem kevesebb mint kilencz versenynappal naponta hét futammal (öt sik-, egy gát- es egy akadályversenynyel) össszesen tehát 63 futammal, melyeknek díjazására 400,000 korona van tervbe véve. Lesz persza naponta egy-egy nagy dij, söt 50.000 koronás is. — Bennünket ez a hir legkevésbbé sem lep meg. Akik az idén Karlsbadban voltak, mind azt állították, hogy az egész monarchiában egyetlen város vagy fürdőhely sincs annyira versenytérnek predesztinálva mint Karlsbad, ahol nyáron állandóan több mint 10.000 a fürdővendég, ki mind szórakozást keres, de nem igen talál. Az idén esős idők jártak a versenynapokon, rozoga omnibuszok tartották fenn a közlekedést a versenytérrel, melyen kezdetléges, fedetlen tribünök várták a közönségei és ez mégis ezer és ezerszámra kereste fel a yersenyleret. Milyen másként lesz ez a jövő évben ! Villamos vasút fogja néhány perez alatt kiszállítani a közönséget a versenytérre, hol kényelmes, fedett trübünök fognak rendelkezésére állani és egy elsőrangú nemzetközi versenytérhez méltó programm fog lezajlódni ... És valóban már a belépti dijakból befolyó összegek és a nevezési, bánat- s egyéb pénzek kell, hogy nagyjában fedezzék a karlsbadi meeting összes költségeit, ugy, hogy szinte nem is tűnik fel áldozatnak a karlsbadi versenypályának átvétele az Osztrák Jockey-Club által. Mindamellett nem lehet tőle az elismerést megtagadni, hogy megalkotni segit monarchiánkban egy Kottingbrunnal egyenrangúnak látszó nagy versenyteret, melynek dijaiból — reméljük! — egy tekintélyes rész a magyar istállótulajdonosoknak fog jutni. * • * Baden-Baden nemzetközi verseny-egylete nagy megelégedéssel tekinthet vissza legutóbbi nevezési zárlatára : oly sikert aratott, mely felülmúlja a várakozásokat és azt bizonyltja, hogy Baden-Baden mint internationalis versenyhely évről-évre nyer kedveltségben és jelentőségben. Csak két nagy versenyére kellett ugyan f. hó 1-én nevezni : az 1901. évi Grosser Preis von Badenre (aranyserleg és 60.000 mk. 2400 m. 3 év. és id. lovaknak) és az 1902. évi liirstenberg- Memóriáira (tdij és 40.000 mk. 2400 m. 3 éveseknek) de ez a két VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. verseny képes volt Európa négy legelső lótenyésztő országának tenyésztői körében érdeklődést kelteni, söt Npmetj és Fr/incziaország tenyésztőire oly, vonzóerőt - gyakorolni, hogy lóanyaguknak ugyszóív.án szine-javát kötelezték e két versenyre. Az alábbi összeállítás mutatja, mely prçzàgból mennyi nevezés érkezeit a két futamra az utóbbi években: 2 • m m . s = -ф й С . ю ttí Z te >.. M •ф 0 £ — to w ES . С fa. С. M • о Grosser Preis ven Baden 1898 66 20 24 12 9 131 1899 70 25 32 16 7 150 1900 : 68 11 24 15 5 123 1901 75 .16 60 9 1 161 Fürstenberg-Memorial (1899-ig Preis von Iffezheim) 1899 11,4 30 ' 23 ' 13 9 189 1900 108 l ! 10 18 9 4 149 1901 112 10.' 13 13 2 . 150 1902 124 31 50 9, 0 214 Mint pbből látható, főkép csak az angol nevezések száma apadt, amin azonban nem lehet csodálkozni, ha tudjuk, mily nehezen határozza el magát az-angol .tenyésztő, kinek egész éven át számtalan verseny áll rendelkezésére, szárazföldi expeditióra ; különben az angol lovak idei vereségei Baden-Badenben sem igen lehettek buzditó hatással. Egyébként azonban a siker teljes, legteljesebb pedig az által, hpgy Franeziaország e két verseny mindegyikére annyi lovat nevezett, mint még solia ezek fennállása óta. Ki hitte volna még csak tiz év előtt is, hogy a francziák ennyi szimpátiát mutassanak egy német versenytér iránt. Persze nagyban elősegítette ezt Gobseck idei kettős gyö'zelmeBaden-Badenben. - . ..' . . •:! г:!.. : :; i A mi a benevezett lóányagot illeti, az természeteâen ma még nagyrészt ismeretlen, származásra nézve azonban nagyrészt olyan, hogy kíbirja az j összehasonlítást á világ bármely klássZikus versenyére leadott nevezésekkel, a minthogyez-természetes is, minthogy Baden-Badenben nagy dijat céakis klasszis lóval lehet megnyerni és mely lóban lehetne inkább sejteni a klasszist mint a kiváló származásúban. Angliából a legtöbb nevezést Sir Blundell Maple adta le, franczia és német részről neveztek a legkiválóbb tenyésztők, tőlünk pedig a következők. 1901-évi Nagy dijra : Dreher ur: 4 ló (köztük Capo Gallo) Péchv ur : 4 ló (köztük Kara) Gr. Festetics T.: 2 ló (köztük Attila) Br. Springer és Baltazzi ur: 2—2 ló Lovag Wiener és Szemere ur : l-l ló. 1902-évi Fürstenberg-Memorialra : Baltazzi ur : 16 csikó Lov. Wiener. Dreher és Luczenbacher urak : 3-3 Blaskovich Ernő és Péchy urak : 2-2 csikó Gr. Pállfy és Br. Springer : l-l csikó. Nevezettjeink közt apalovaink legjava képviselve van és igy tenyésztésünkkel annak idején talán némi sikerrel fogjuk majd felvehetni a küzdelmet a külfölddel szemben. :* • * . * ••• A franczia katonatisztek ugy látszik igen szigorú felügyelet alatt állanak versenylovaglásaikban. Minden városban, ahol versenyek tartatnak, a versenyeket rendező helyi bizottságban a hadsereg is képviselve van egy-egy tagja által. kinek feladatát képezi hogy őrködjék afelett, miszerint ne történjék semmi olyas a versenytéren, ami a hadsereg érdekeibe ütközik vagy a hadsereg tekintélyének árthatna. Igy természetesen a katonatisztek is versenydovaglásaikban mintegy felügyelet alatt állanak. A hadügyminiszter még sincs megçlégedve. Most rendeletet adott ki, melyben megrójja azokat: akik megengedték, hogy némely versenytéren ; az előirt vadászversenyek helyett egyszerű gátversenyek tar633 tattak és a katonatisztek mégis ezekben is (!) lovagoltak ; jövöre. úgymond, az ilyesmit legszigorúbban fogja, büntetni. —, Fpancziaországban tehát, egészér) ellentétben Németországgal. ugyancsak megszorítják a katonatiszteknek nyilvános versenyekben való részvételét, ha már az is tiltva van. hogy gátversenyekben lovagoljanak * • *. * Érdekes, jelenséget képez a lótenyésztés történetében az alábbi hirdetés, meiy már ; hosszabb idö óta napról napra látható a berlini lapokban : Eiste americanische Pferde-Verkaufs- und Anctions-Halle 1 Beständige Auswahl von einigen Hundert Americanischen ArbeitsGèbraucbs- u. Luxüs-Pferden zu billigsten Preisen. S. & F. Berg, Berlin NW., Schiffbauerdamm 33. Jelentéktelen dolognak iátázik ez a hirdetés és mégis fontos. Mert nóm kevesebbet mond mint azt, högy az amerikai ló-konkurenczia az utóbbi időkben oly arányokat öltött, hogy immár mindenféle használati és munka-lovakkal, no meg luxus-lovakkal (minőket mi még mindig nem tudunk eleget produkálni) árasztja el olcsó pénzért Európát. "Még csak egy évtized előtt is'kevesen hitték el, hogy ez bekövetkezhessék. " * ... •' ,* * A németek császárjáról, mint sportmanröl báró de Vaux «Le Sport en France et â l'étranger» czimü müvében érdekes dolgokat mond el. Azon kezdi, ; hogy a császár már zsenge ifjúságában nagy előszeretettel viseltetett a ló iránt, s már mint ötéves gyermek kitünö mesterek oktatása mellett tanulta egy ponny hátán a lovaglás művészetét. «Nem hiszem, hogy volna manapság jobb, elegánsabb és biztosabb lovas a német hadseregben, mint a császár» mondja a báró. Fiatal korában sokat lovagolt a, manegeben, ma tekintet nélkül az időjárásra, csak a szabadban lovagol. Amint ö nem kiméli magát, azonképen sokat kiván tisztjeitől is. A manővereknél nem ritka eset, hogy pdalovagol egy hadoszlop élére, s maga vezeti támadásra azt, az útjába kerülő akadályokat a legnagyobb hidegvérrel és biztossággal ugratva. Ha a császár nincs elfoglalva katonai dolgokkal, akkor órák hosszát lovagol az állatkertben vagy a Grünewaldban, s állandó kísérője Wed ell gróf. Nagy előszeretettel viseltetik Vilmos császár a parforce vadászatok iránt, egy Hubertus sem mult el még a Grünewaldon, hogy jelen ne lett volna, csakúgy öltözve, mint a többiek, vörös frakkban. Mindig a kutyák mögött van s elsők közt a hallalinál. A császár istállói mintaszerűek, a kocsi és a császári család hátas lovain kivül, saját használatára tizenkét ló van rendesen bekötve. Pxtase, egy trakehnei kancza a kedvencz lova, melyet akkor basznál, ha a gárda ezred uniformisában lovagol, ;— e mellett kedvencz lovai még Kurfürst, egy angol félvér, Margrafé, Heros anglo-arabsok stb. A könyv irója ezután részletesen elsorolja, hogy II. Vilmos mily sokoldalú sportsman. Szenvedélyesen szeret hajlani, leginkább azzal a négy magyar juekerrel, melyet a mi királyunk ajándékozott neki. E négy lóval a Potsdamból Berlinig terjedő 28 . kilométernyi utat 65 perez alatt teszi meg. A lizisportnak úgyszólván nagyobb hive, mint a lósportnak ; van neki több versenyyachtja, melyekkel résfctvesz a cowesi nagy regattákon,, hol leghíresebb yáchtjával, a Meteor-ral már számos dijat nyert. 2
