Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-12-24 / 97.szám

1899. deezember 24. Körültekintés. Magyar jukkerek Bajorországban. Döry József dombovár-sütvényi ménesét a napok­ban Németországból Lang-Puehhof ismert teli­vér tenyésztő és versenyistállótulajdonos, a ver­senyistállóban társa Schmieder ur,nagybirtokos és Báró Hohenfels I ajor kir. Landstallmeister lá­togatták meg. Ez alkalommal megvettek kilencz darab tenyészkanczát. A kanczák a ménes is­mert jellegét kiváló mértékben magukon viselő, kitünö minőségű, igazi «magyar-jukkerek», 6—11 évesek, 160—165 centimeter magasok, valószínűleg vemhesek, vételára három darab­nak 8000 frt, hat darabnak 6000 frt. mind a kilencz kanczának 14.000 frt. Szép ár ! De azért ez üzlethez bajor szomszédainknak iga­zán gratulálni lehet, ismerve a Döry-ménes kitűnő lóanyagát. A kanczákat Bajorország­ban tenyésztési czélokra használják. * * i * . • Karlsbad elsőrangú versenyhelynek készül A napokban közös konferenczia volt Karls­badban, melyen résztvettek : az Osztrák •jockey-club és a prágai verseny-egylet kikül­döttei. a karlsbadi polgármester és mások. Határozatba ment, hogy a karlsbadi verseny­pálya 10 évre ái adatik az Osztrák jockey­clubnak, mely ajánlatot ez utóbbi a napok­ban tartott ülésében elfogadta. E szerint te­hát jövö, évben már gyakorlott bécsi kezek fogják rendezni a karlsbadi versenyeket. A programm nagyjában már készen is van : julius első felében, tehát még Kottingbrunn előtt egy «nagy» meeting, nem kevesebb mint kilencz versenynappal naponta hét futam­mal (öt sik-, egy gát- es egy akadályverseny­nyel) össszesen tehát 63 futammal, melyeknek díjazására 400,000 korona van tervbe véve. Lesz persza naponta egy-egy nagy dij, söt 50.000 koronás is. — Bennünket ez a hir legkevésbbé sem lep meg. Akik az idén Karlsbadban voltak, mind azt állították, hogy az egész monarchiában egyetlen város vagy fürdőhely sincs annyira versenytérnek pre­desztinálva mint Karlsbad, ahol nyáron ál­landóan több mint 10.000 a fürdővendég, ki mind szórakozást keres, de nem igen talál. Az idén esős idők jártak a versenynapokon, rozoga omnibuszok tartották fenn a közleke­dést a versenytérrel, melyen kezdetléges, fedetlen tribünök várták a közönségei és ez mégis ezer és ezerszámra kereste fel a yer­senyleret. Milyen másként lesz ez a jövő év­ben ! Villamos vasút fogja néhány perez alatt kiszállítani a közönséget a versenytérre, hol kényelmes, fedett trübünök fognak rendel­kezésére állani és egy elsőrangú nemzetközi versenytérhez méltó programm fog lezajlódni ... És valóban már a belépti dijakból be­folyó összegek és a nevezési, bánat- s egyéb pénzek kell, hogy nagyjában fedezzék a karlsbadi meeting összes költségeit, ugy, hogy szinte nem is tűnik fel áldozatnak a karlsbadi versenypályának átvétele az Osztrák Jockey-Club által. Mindamellett nem lehet tőle az elismerést megtagadni, hogy megal­kotni segit monarchiánkban egy Kottingbrun­nal egyenrangúnak látszó nagy versenyteret, melynek dijaiból — reméljük! — egy tekin­télyes rész a magyar istállótulajdonosoknak fog jutni. * • * Baden-Baden nemzetközi verseny-egylete nagy megelégedéssel tekinthet vissza leg­utóbbi nevezési zárlatára : oly sikert aratott, mely felülmúlja a várakozásokat és azt bizo­nyltja, hogy Baden-Baden mint internationa­lis versenyhely évről-évre nyer kedveltségben és jelentőségben. Csak két nagy versenyére kellett ugyan f. hó 1-én nevezni : az 1901. évi Grosser Preis von Badenre (aranyserleg és 60.000 mk. 2400 m. 3 év. és id. lovaknak) és az 1902. évi liirstenberg- Memóriáira (tdij és 40.000 mk. 2400 m. 3 éveseknek) de ez a két VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. verseny képes volt Európa négy legelső lóte­nyésztő országának tenyésztői körében érdeklő­dést kelteni, söt Npmetj és Fr/incziaország te­nyésztőire oly, vonzóerőt - gyakorolni, hogy lóanyaguknak ugyszóív.án szine-javát köte­lezték e két versenyre. Az alábbi összeállítás mutatja, mely prçzàg­ból mennyi nevezés érkezeit a két futamra az utóbbi években: 2 • m m . s = -ф й С . ю ttí Z te >.. M •ф 0 £ — to w ES . С fa. С. M • о Grosser Preis ven Baden 1898 66 20 24 12 9 131 1899 70 25 32 16 7 150 1900 : 68 11 24 15 5 123 1901 75 .16 60 9 1 161 Fürstenberg-Memorial (1899-ig Preis von Iffezheim) 1899 11,4 30 ' 23 ' 13 9 189 1900 108 l ! 10 18 9 4 149 1901 112 10.' 13 13 2 . 150 1902 124 31 50 9, 0 214 Mint pbből látható, főkép csak az angol nevezések száma apadt, amin azonban nem lehet csodálkozni, ha tudjuk, mily nehezen határozza el magát az-angol .tenyésztő, kinek egész éven át számtalan verseny áll rendel­kezésére, szárazföldi expeditióra ; különben az angol lovak idei vereségei Baden-Baden­ben sem igen lehettek buzditó hatással. Egyébként azonban a siker teljes, legteljesebb pedig az által, hpgy Franeziaország e két verseny mindegyikére annyi lovat nevezett, mint még solia ezek fennállása óta. Ki hitte volna még csak tiz év előtt is, hogy a fran­cziák ennyi szimpátiát mutassanak egy német versenytér iránt. Persze nagyban elősegítette ezt Gobseck idei kettős gyö'zelmeBaden-Baden­ben. - . ..' . . •:! г:!.. : :; i A mi a benevezett lóányagot illeti, az ter­mészeteâen ma még nagyrészt ismeretlen, származásra nézve azonban nagyrészt olyan, hogy kíbirja az j összehasonlítást á világ bár­mely klássZikus versenyére leadott nevezé­sekkel, a minthogyez-természetes is, mint­hogy Baden-Badenben nagy dijat céakis klasszis lóval lehet megnyerni és mely lóban lehetne inkább sejteni a klasszist mint a kiváló szár­mazásúban. Angliából a legtöbb nevezést Sir Blundell Maple adta le, franczia és német részről neveztek a legkiválóbb tenyésztők, tőlünk pedig a következők. 1901-évi Nagy dijra : Dreher ur: 4 ló (köztük Capo Gallo) Péchv ur : 4 ló (köztük Kara) Gr. Festetics T.: 2 ló (köztük Attila) Br. Springer és Baltazzi ur: 2—2 ló Lovag Wiener és Szemere ur : l-l ló. 1902-évi Fürstenberg-Memorialra : Baltazzi ur : 16 csikó Lov. Wiener. Dreher és Luczenbacher urak : 3-3 Blaskovich Ernő és Péchy urak : 2-2 csikó Gr. Pállfy és Br. Springer : l-l csikó. Nevezettjeink közt apalovaink legjava kép­viselve van és igy tenyésztésünkkel annak idején talán némi sikerrel fogjuk majd felve­hetni a küzdelmet a külfölddel szemben. :* • * . * ••• A franczia katonatisztek ugy látszik igen szigorú felügyelet alatt állanak verseny­lovaglásaikban. Minden városban, ahol ver­senyek tartatnak, a versenyeket rendező helyi bizottságban a hadsereg is képviselve van egy-egy tagja által. kinek feladatát képezi hogy őrködjék afelett, miszerint ne történjék semmi olyas a versenytéren, ami a hadsereg érdekeibe ütközik vagy a hadsereg tekinté­lyének árthatna. Igy természetesen a katona­tisztek is versenydovaglásaikban mintegy fel­ügyelet alatt állanak. A hadügyminiszter még sincs megçlégedve. Most rendeletet adott ki, melyben megrójja azokat: akik megengedték, hogy némely versenytéren ; az előirt vadász­versenyek helyett egyszerű gátversenyek tar­633 tattak és a katonatisztek mégis ezekben is (!) lovagoltak ; jövöre. úgymond, az ilyesmit leg­szigorúbban fogja, büntetni. —, Fpancziaország­ban tehát, egészér) ellentétben Németország­gal. ugyancsak megszorítják a katonatisztek­nek nyilvános versenyekben való részvételét, ha már az is tiltva van. hogy gátversenyek­ben lovagoljanak * • *. * Érdekes, jelenséget képez a lótenyésztés történetében az alábbi hirdetés, meiy már ; hosszabb idö óta napról napra látható a berlini lapokban : Eiste americanische Pferde-Verkaufs- und Anctions-Halle 1 Beständige Auswahl von einigen Hundert Americanischen Arbeits­Gèbraucbs- u. Luxüs-Pferden zu billigsten Preisen. S. & F. Berg, Berlin NW., Schiffbauerdamm 33. Jelentéktelen dolognak iátázik ez a hirde­tés és mégis fontos. Mert nóm kevesebbet mond mint azt, högy az amerikai ló-konku­renczia az utóbbi időkben oly arányokat öl­tött, hogy immár mindenféle használati és munka-lovakkal, no meg luxus-lovakkal (minőket mi még mindig nem tudunk eleget produkálni) árasztja el olcsó pénzért Európát. "Még csak egy évtized előtt is'kevesen hitték el, hogy ez bekövetkezhessék. " * ... •' ,* * A németek császárjáról, mint sportman­röl báró de Vaux «Le Sport en France et â l'étranger» czimü müvében érdekes dolgo­kat mond el. Azon kezdi, ; hogy a császár már zsenge ifjúságában nagy előszeretettel viseltetett a ló iránt, s már mint ötéves gyer­mek kitünö mesterek oktatása mellett tanulta egy ponny hátán a lovaglás művészetét. «Nem hiszem, hogy volna manapság jobb, elegán­sabb és biztosabb lovas a német hadsereg­ben, mint a császár» mondja a báró. Fiatal korában sokat lovagolt a, manegeben, ma tekintet nélkül az időjárásra, csak a szabad­ban lovagol. Amint ö nem kiméli magát, azonképen sokat kiván tisztjeitől is. A manő­vereknél nem ritka eset, hogy pdalovagol egy hadoszlop élére, s maga vezeti támadásra azt, az útjába kerülő akadályokat a legna­gyobb hidegvérrel és biztossággal ugratva. Ha a császár nincs elfoglalva katonai dol­gokkal, akkor órák hosszát lovagol az állat­kertben vagy a Grünewaldban, s állandó kísé­rője Wed ell gróf. Nagy előszeretettel viseltetik Vilmos csá­szár a parforce vadászatok iránt, egy Huber­tus sem mult el még a Grünewaldon, hogy jelen ne lett volna, csakúgy öltözve, mint a többiek, vörös frakkban. Mindig a kutyák mögött van s elsők közt a hallalinál. A császár istállói mintaszerűek, a kocsi és a császári család hátas lovain kivül, saját használatára tizenkét ló van rendesen bekötve. Pxtase, egy trakehnei kancza a kedvencz lova, melyet akkor basznál, ha a gárda ez­red uniformisában lovagol, ;— e mellett ked­vencz lovai még Kurfürst, egy angol félvér, Margrafé, Heros anglo-arabsok stb. A könyv irója ezután részletesen elsorolja, hogy II. Vilmos mily sokoldalú sportsman. Szenvedélyesen szeret hajlani, leginkább az­zal a négy magyar juekerrel, melyet a mi királyunk ajándékozott neki. E négy lóval a Potsdamból Berlinig terjedő 28 . kilométernyi utat 65 perez alatt teszi meg. A lizisportnak úgyszólván nagyobb hive, mint a lósportnak ; van neki több verseny­yachtja, melyekkel résfctvesz a cowesi nagy regattákon,, hol leghíresebb yáchtjával, a Meteor-ral már számos dijat nyert. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom