Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-12-02 / 95.szám

— 1899'. deezember 9. ADÁSZ- Li VERSENY-LA; (5 3 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS, 90. 238/11. 1. sz. , Értesítés. A bombayi cs. és kir. osztr. magy. consu­Ja'us hivatalos értesítése szerint az indiai kormány 1988 drb. katona lovat szándéko­zik vásárolni Bombayban. Calcuttában és Madrasban. A lovak 4—5 évesek és 15 marok­nál nagyobbak legyenek. Ailag-ár 4-5 £ Budapest, 1899 november 28. Földmivelésügyi m. Ur. minister. О Felsége legkegyelmesebben méltóztatott tailallah El Hedad Mihályi, a bábolnai ménes parancsnoki állásra áthelyezn', s Schlosszer Frigyes századost a székesfehér­vári mentelep, — Rónay Lajos századost a fogarasi ménes parancsnokává kinevezni. Lókivitelünk és lóértékesitésünk kérdéséhez. Egyik felvidéki tenyésztőnktől kapjuk az alábbi sorokat : Tekintetes főszerkesztő ur! Bizony szomorú dolog, hogy midőn kilátás van rá, hogy az országból ily tömeges lókivitelünk lesz, mint jelenleg Parisba, Indiába és Bulgáriába, akkor mi közvetítőkre szorulunk, hogy ők néhány száz­ezer forintot zsebre tegyenek s mi tenyésztők ugyan­ennyit veszítsünk. Mire való akkor a Budapesti Tattersall, mely fenhan­gon, nagy belükkel hirdeti, hogy ö a Magyarország . jobb ló értékesítésére alakult részvénytársaság ; talán bizony azért, hogy néhány luxusló-vásárt rendez évenkint, melyen a külföld megveszi az állami mé­nesekből felküldött jó kanczaanyagot, a melynek inkább az volna a rendeltetése, hogy az országban a lótenyésztést emel je, holott ellenkezőleg még ezek­kel concurrentiát csinál a hazai lótenyésztőknek s még inkább lenyomja ezek lovainak az árát, Szerintem a Budapesti Tattersallnak az volna egyik feladata, hogy a midőn biztos vevőket tud, kik ná­lunk tetemes lóvásárlásokat óhajtanak tenni, akkor az illetőknek tudtára adatnék, hogy a Tattersallbau kaphatnak lovakat, csak tessék egy bizonyos időt kitűzni a lóvásárlásra, ezen batáridő az ország min­den részében publikáltatnék s én bizton reményiem, hogy a tenyésztők sietni fognak az ily kedvező kö­rülményeket felhasználni s lovaikat szép számban felküldik, természetesen, ha biztosak lesznek a felöl, hogy a Tattersallban a költségeket és a levonandó perczentekei nem fogják annyira felemelni, hogy is­mét ezek emésztik fel a netaláni csekély hasznot; igy talán mi is megélhetnénk s nem csupán a közvetítők. Ez az én véleményem, nem tudom Szerkesztő ur osztja-e nézetemet; egy kis kísérlet azt hiszem nem volna káros. Tisztelettel ß-.y. Készséggel közöltük a fentebbi levelet, mert lóérté­kesitésünk és ebből kifolyólag lókivitelünk ügyét oly fontosnak tartjuk, hogy ezeket illetőleg az eszmék tisztázásához örömmel 'járulunk hozzá ; már pedig ki volna illetékesebb ahhoz, hogy hozzászóljon ló­kivitelünk fontos kérdéséhez mint maguk hazánk tenyésztői, kiknek érdekeit elsősorban érinti hazánk lókivitele. A mi fenti soroknak a közvetítőkre vonatkozó ré­szét illeti, nehéz dolog ezeknek igazsága elől elzár­kózni, mert tény, hogy lóexportunk ma majdnem kizárólag, lovainknak itthon való értékesítése pedig szintén nagy részt a közvetítők kezében van — de mik az okai ennek ? Első sorban a megváltozott gazdasági viszonyok, melyek a tenyésztők existen­tiáját is megnehezítik és szinte utalják őket arra, hogy a kedvezőbb alkalmakat be nem várva, lovai­kat mielőbb eladják, persze a közvetítőknek, kik mindenkor készek a vásárlásra ; másodsorban pedig azon szintén tagadhatlan tény, hogy a Lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság («Budapesii Tat­tersall»), mely első sóiban volna hivatva lókivitelün­ket előmozdítani és tenyésztőinknek ez ügyben se­gítségére lenni, nem képes ebbeli feladatának meg­felelni, de nem mintha vezető férfiaiban nem volna meg ebhez a tehetség és az akarat, hanem mert pénzügyi helyzete teszi erre képtelenné. A mi különben az igen tisztelt levélíró ur által proponált módot illeti, az éppen nem kivihetetlen •és ezért ajánljuk is a budapesti Tattersall igazgató­ságának figyelmébe ; mint közvetítő a Tattersall tény­leg nagy szerepre van hivatva ; a jelen esetben pl. (lásd fenntebb a Minister közleményét) ha az indiai kormánnyal érintkezésbe lépne és ezt rá tudna bírni arra, hogy Budapestre lóvásárló bizottságot küldjön, itt könnyen lehetne összehozni tenyésztőinktől pár ezer darab lovat és nem volna szükség a lóügynö­kökre. . . . URKOCSISOK SZÖVETKEZETE, Az Urkocsisok szövetkezete január 17-én köz­gyűlést tart, melyre mindazon egyleteket, tenyésztőket, versenyzőket meghívja, kik ügetö­sporrial foglalkoznak. Az Urkocsisok szövetkezetének U99-ik évi ver­senyein a dijat nyert istálló tulajdonosok a követ­kezők : 1.) Nyertes istálló! illa'jdonosok : nyert Gr. Károlyi Lajos 9700 korona Wienerwaldi ménes 5100 « Br. Sennyey István 4-700 « Gr. Andrássy Géza 3200 « Gr. Dessewffy Miklós 2250 « ifj. Bernrieder József 2100 « Comp. White 1700 « Chernel György 1300 « Gr. Károlyi László 1000 « Kubinyi Márton 1000 « ifj. Vojnich Sándor 900 « Pröckl Tivadar 900 « Gr. Keglevich Gyula 850 « Br. Sennyey Géza 500 « Förster Ottó 450 « Gr. Csáky György 300 « Gr. Teleki L. Gyula 250 « Mr. Black 250 « Gr. Korniss Károly 200 « Br. Haupt Stummer L. 200 « Mi-. Fred 200 • « Blau A. D. 200 « Gr. Schönborn Károly 150 « Gr. Andrássy Tivadar 50 « összesen 37.450 kor. ÜGETOVERSENY, TENYESZTE A hazai ügető sport és tenyésztés kérdéséhez. Kaptuk az*alábbi sorokat: Igen tisztelt főszerkesztő ur ! Becses lapja buzgó olvasója vagyok, az ügetösport­tal évek óta foglalkozom. Természetes, hogy gróf Keglevich 0 mélt. czikkét nagy figyelemmel olvastam; sajnálom, hogy a gróf ur nézeteivel ellentétbe kerü­lök, de az ügy érdekében szólalok fel és reménylem, hogy ezt Ö méltósága megbocsájtani fogja. Az ügetősportnak. nincsenek ellenségei, de igenis vannak rosz barátjai, és nincsenek, a mi még sajnosabb, párt­fogói. kik anyagilag és erkölcsileg támogatnák. A rivalitással vádolt galoppozok a 70-os években . mit mindent tettek, mozdítottak ; mennyit áldoztak ügyük érdekében ! Az, élen álló magyar főurak mily nagy összegekkel segélyezték a kezdetet s áldoztak addig is, mig csak később a magas kormány és a főváros is támogatni kezdte a lóversenyeket! De még fényesebb példa az Urlovasok Szövetkezete, mely nem egyébbel mint czéltudatos akarattal és az illető egyéniségek áldozatkészségével") emelkedett rövid egynehány év alatt mai magaslatára. Hogy az íigetösport nem tud lábra kapni, első sor­ban a tenyésztők bűne, kik csak eladni és nem ver­senyezni akarnak : mi által a jó ló külföldre kerül, nálunk pedig nem marad anyag, melylyel versenyeket rendezhessenek. Itt megint csak ayaloppozókra kell utal­nom, kiknél azelőtt minden tenyésztő versenyzett is. Második sorban okozható az Urkocsisok Szövetkezete, mely nem iparkodik az ügynek támogatását kieszkö­zölni a magas kormánynál és a főuraknál, és nem tesz semmit, hogy a polgárság szélesebb köreit is megnyerje az ügetésnek. Teremjenek csak az ügetésnek Magyarországon is oly férfiai mint a galop-sportnak voltak és vannak : Esterházy, Festetics, Batthyány : akkor kézfordulat­ban minden rendben lesz és van ügetösportunk is Áttérve az iigetök tenyésztésére, be kell ismernem, hogy itt az amerikai vérnek sok és m ikacs ellenségei vannak ; de megint csakis a tenyésztők bűne, hogy igy áll a dolog, mert daczára annak, bogv az eddigi tenyésztés kizárólagosan csak oda irányult : magyar kanczákból jó jukkert és hámoslovat nevelni, van a derékegyházi, királyteleki, parnói, betléri, sasbaimi, puszta-berényi, szt.-ábrahámi, tömördi, vedrődi, tö­kés-ujl'alui ménesben elegendő számú amerikai vér­ből származott csikó, mely nyereg alatl épp ugy fe­lelne meg, mint az angol félvér : magam ismerek egynehányat, mely Alagon is kellő előkészítéssel meg­tudná keresni zabját. Ezek a lovak, lia nyereg alatt be lennének mutatva a luxuslóvásár alkalmával az ott egybegyűlt «ellen­ségnek», hamar győznék meg ezt, hogy nemcsak jó szivart, de sebes ügető és hátaslovat egyiránt pro­dukálni képes méneket is lehetne importálni Ame­rikából. *) Es nagyobbrészt a Magyar Lovaregyletével ! Á föszerk. Hogy az amerikai lónak általánosságban-alkati hibái vannak, már tagadom : mert a felsorolt hibák ép ugy előfordulnak az angol telivérben, mint az ere­deti magyar vérben ; elismerem azonban, hogy az eleintén hozzánk került anyagban túlnyomók azon tulajdonságok, mely magyar szemeinket sértik : de ez megint a tenyésztő vétke, miért nem vesz olyat, mely kívánságának megfelel? Mindenfelett szeretem a szép és jó lovat, voltam is Amerikában, még pedig 6 esztendeig, és merem állítani, hogy ott ezer meg ezer lovat találni, a me­lyet egy magyar állami ménesbe beosztva, a legna­gyobb lóismerö sem tudna alkatáról megismerni, hogy nem magyar. Gyulai gróf ur müvét ismerem és bámulattal tölt el, hogy rövid tanulmányútja alatt mily helyesen tudott tájékozni ; egyben azonban téved, mert ott a szép ló sem"ritka, sem pedig drága: a Yankee a «green­bakjait» csakis a sebes lóért teszi le, szivesebben vesz egy csúnyát, ha az csak «/ б másodperczczel gyorsabb mint a szép. Amerikában egy legénységi akadályversenyt lát­tam 2 angol mértföldre, a versenyt egy szfp deresen nyerte egy altiszt 4 perczen felül, de már nem em­lékszem, hány másodpercz volt még; a ló 200 dol­lárért lett eladva; mit szólna ehhez az a passionatus galoppozó, ki annyira dicséri az amerikai kocsiloval ? Az amerikai ló a jelen és a.jövö lova. Magyaror­szágon is meg fog honosulni és túléli a byciclit; de még az automobilt is. Kiváló tisztelettel B. A. D. Helyet adunk e soroknak, hogy tisztázzuk azt a kérdést : nem rontja-e el az amerikai lóval keresz­tezés — a bátasló-tenyésztést ; de azt talán feles­leges mondanunk, hogy a beküldő nézeteivel nem értünk mindenben egyet. Azt mondja pl. hogy az. ügetősportnak nincsenek a magyar főurak közt párt­fogói, mint voltak és vannak a galopp-sportnak, de ez az állítás igy odadobva téves, mert a galopp-sport ha­zánkban már több mint70éves múltra tekinthetvissza, de az ügetö-sport egy Amerikából impoitált intéz­mény. melynek még nincs oly múltja, mely impo­nálólag tudna hatni és vonzóerőt birna gyakorolni ; szükségessége és hasznossága felett pedig eltérők a vélemények, ugy hogy nincsen semmi olyas, mi az embert fellelkesíteni tudná iránta vagy éppenséggel arra tudná birni, hogy áldozatokat hozzon érette. Es mégis ki tagadhatja, hogy a magyar íigetösport élén álló férfiak máris nagy áldozatokat hoztak az ügy­érdekében ? A sok kiváló amerikai ló importja, a budapesti uj versenytér megalkotása stb. stb. bizo­nyítják ezt. A mi az Urkokocsisok szövetkezete ellenében fel­hozottakat illeti, kénytelenek vagyunk ez állításoknak ellenében megjegyezni, hogy a versenytér kieszközlése, annak nézőterekkel ellátása, totalisateur-engedély kieszközlése és üzembe tétele, a versenyeknek foly­vást gyarapodása és erre szükséges költségek elő­teremtése, az Urkocsisok igazgatóságának — elég fáradságába kerültek. A mi fenti czikkelyben a tenyésztőkre és a tenyész­tésre vonatkozólag mondottakat illeti, nem akarunk most meddő polémiákba bocsájtkozni ; ehhez hozzá­szólani különben is tenyésztőink vannak hivatva, kiknek tapasztalataik elmondására szivesen bocsájt­juk rendelkezésükre lapunkat. 76250 I/l-a. fezt Az alábbi vadászterületeknek 1900 január elsejétől 10 évre való bérbeadása iránt folyó évi deezember hó 28-án d. e. 10 órakor az elősorolt hivatalok helyi­ségében és a magy. kir. földmivelésügyi ministerium erdészeti főosztályában zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni. Bővebb felvilágosítások a tárgyalási helyeken s az erdőgondnokságoknál nyerhetők. Az Írásbeli zárt ajánlatban kiteendö, hogy ajánlat­tevő az árverési és szerződési feltételeket ismeri s magát azoknak aláveti. •3 H A hivatal Az erdögond­nokság A vadász­terület kiter­jedése Évi bér, il­letve kikiál­tási ár •3 H n e v e kai. holdj korona 1 Liptó-Ujvár Teplicska I. 5244 600 i 2 « « « II. 5013 600 3 Mrs.-Sziget Bogdán 25778 1000 4 « « Fehérlisza 39765 100O 5 Zsarnocza Bród 6292 60,1 6 « Geletnek 7169 6"0 7 Nagybánya Láposbánja-fermzélj 28993 600 8 Bustyaháza Hus/.t 6203 600 9 Lippa Berzova 1410 40 Budapest, 1899. november hó 27-én. Magy. kir. földmivelésügyi minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom