Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-12-02 / 95.szám

^ ••• ''felíjC. fft r. flftmir T^ r-f^W^^ FüSZtdt SC "" —­fthin cam.üil - ES VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet. A vidéki versenyegyletek, Az Urlovasok szöv> tkezete Az Urkocsiíok szőve kezete в az összes lótenyészbizottinányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt, | évre ápril—október végéig (a vers. időszak) 10 frt, * évre január—junius 7 frt és julius—deczember szintén 7 frt. Negyedévenként 4 frt. Az előfizetési pénzek a «Vadász-és Versenylap» kiadóhivataláho« (Ferencziek-bazárja III. lépcső I. emelet) czime/.endök. 96. szám, Budapest, 1899. szombat, deczember 9. XLIII. évíolyam. JVIegjelenilç a budapesti, alagi és bécsi lóversenye^ ideje alatt minden versenynap előestéjén, a többi időben heten^int egyszer (szombaton) HIVATALOS. Versenynapok 1900-ban. (L. 93. sz. lapunkat). Budapest, Nevezési zárnapok. Magyar Lovaregylet vezértitkársága Nemzeti Casino. Deczember. 15. 1900. Tav.-m. Gr. Káh Iyi Gy. emléfcv. 32.000 k. 1000"/ Nevezés — 1901. . . Ef yes. Nem'. Hazali-dij 20.000 k. 1600"/ — • • • Kanuza-dij 20.OÜ0 k. 2000'"/ — • Alagi-dij. 30.000 к 2000™' ... ... ... — • Tatia Lomnicz Kárpáti-díj 50,o00 k. 1200™/. ... — • Nyári-m.Erzsébet Királyné dij'f. dij és 50,000 к.2000*7 • — • Oszi-meet'ng St. Leger 00,000 к. 2800»'/ _ ... — Szt.-László-dij. 32,000 к. 1400™'. — 1902. Tavaszi, meet. Ivadékverseny. (ООО к. 1100™/. < — 1901/1903. Nyéri-meet.Ketlnd Ivadék vers 20,000 к. 1200™/ . — 1900.Tav.-m.Király dij. T.-dij.100.000 к. 1800«/ Kbbánatjeleutés — . Nyári-meet. Szl.-István-uij (10.000 k. 1800'»/ Telivér es félvér lovak árverése. Helyszűke miatt az alább elsorolt, teljesen egészséges s ten per-hibáktól mentes lovak f. é. deczember hó 17-én d. u. 3 órakor Budapesten a Tattersall helyiségeiben nyilvá­nos árverésre bocsáttatnak a) Mr. John Reeves tulajdonából 1. Cottes more, 6é pej herélt (fv) vadász és hölgy­nek való 1(5. 2. Mirzl 2é sga liancza ap. Culloden any. Mistake Huccannertől. Három versenyt nyert. Alagi versenyekre qualifikálva. 3. Tavasz 3é sga kancza ap. Primás 11 any. Becses Buccaneertöl. Vemhes Wiiidgall ntán. 4. 8é pej herélt (Cab) Hölgynek való vadászló és kocsiló. b) Geist Gáspár ur tulajdonából. Nyers lovak (Remont-ok): 5. 3*é. pej kancza (fv) ap. .lohnsbach any. Virils fv. Vicza testvére. 6. 3*é. pej kancza (fv) ap. Johnsbach any. Titkos (fv) 7. 3*é. pej kancza (fv) ap. Johnsbach any. Csecse (fv) 8. 4é fakó kancza (fv). Ciourmand az 1893-iki osztrák Derby nyertese, az 1899/1900-iki fedezési idényben az Aszári ménesben (15 perez Kis­bértől) lesz felállítva. Ivadékaiból nyerők : Szomorú, Gaudriole, Gourgandine, Pattogó stb. Fedezési dij 100 frt. Csak 40 kancza fogadtatik el. Bejelentések decz. 1-töl fogva Ászárra u. p. Kisbér a ménes intézőséghez intézendök. 3—5 Fedezési hirdetés. Alulírott méneskezelöség ezennel közhírré teszi, hogy a fenéki telivér ménesben felállított Duncan ménhez (9éves pej mén, apja Doncaster, anyja Black Agnes) idegen kanczák az 1900. évi fedeztetési idényre fedeztetés végett elfogadtatnak. Fedeztetési dij Két­száz (200) frt, egyéb leltételek ugyanazok, mint a kisbéri állami ménesben. Jelentkezések a méneskeze­löséghez Keszthely-Fenék (vasúti állomás Balaton­Szent-György déli vasut, posta Keszthely, Zalamegye/ intézendök. ,,, , ,„ , Meneslcezeluseg Keszthely-Fenék 2-3 TELIVÉREK ÉS VERSENYEK* A Versenyzés sportja és tapasztalatok a turf köréből. I A turfnak összes, a sporttól közelebb és lávolabb álló alakjai, fegyvereiket összemérni vegyülnek a turf eseményeinek zajába, s a kis fogadótól kezdve, aki forintjaival a [tota­lisateur pénztárait keresi fel, mindenki arra törekszik, hogy ne ö huzza a rövidebbet, hanem ellenkezőleg a különböző mérkőzések böl lehetőleg haszonnal kerüljön ki. A trainernek, jockeynek és egyéb alkalma­zottaknak elsősorban, a bookmakereknek másodsorban, meg kell a turf érték forgal­mában találni azt, a mi anyagi existencziá­ját és boldogulását többé-kevésbbé biztosítja ; a fogadó és lótulajdonos azonban lényegesen nagyobb rizikóval megy az ütközetbe, sőt tudvalevő, hogy a közönség, fogadók és istálló­tulajdonosok zsebe kénytelen a turfot fentar­lani s annak költségeit fedezni. Ily viszonyok között is a turf ezen fenntartó elemeinek az lesz a törekvésük, hogy az egyesekre esö anyagi áldozat lehetőleg a minimumra szorítkozzék s manöverjeit mindenki ugy fogja intézni, hogy a terhet másra hárítsa, a maga szám­láját legalább is fedezve lássa, sőt ha lehet­séges, haszonra is tegyen szert. Akiknek tehát a turfhoz több kevesebb közük van. azok törekvése az lesz, hogy a lurfnak értékforgalmából mentől többet írhassanak számlájukra, akár (ogadás, akár versenydij vagy a lovak értéknövekedése czimén. Emez elönvök elérésében pedig — a turf mozgalmának közepette — fogadó a fogadó­val*) lótulajdonos a lótulajdonossal, mint ellen­felek állanak szemben, s fegyvereiket össze­mérik, hogy az erkölcsi sikerrel karöltve járó anyagi sikert mindenki a saját részére bizto­sítsa. Tagadhatatlan, hogy a sikerek eléréséhez részben a szerencsének is hozzá kell járulnia, de viszont az is kétségtelen, hogy a tartós sikert nem a szerencse, hanem a versenyügy alapos ismerete, a hozzá való szakértelem és az erök czélszerü felhasználása kepes biz­tosítani, s csupán ezen eszközök alkalmasak arra is, hogy az esetleges baíszerencset kifárasszák, s legalább aránylagos kárpótlást nyújtsanak az idők folyamán. Az erök ismerete, azok öntudatos és czél­szerü felhasználása illetőleg beosztása, képe­zik tehát a hozzá való értelem alapjait, s talán alig van egyéb tér, a hol ezen tudás és tájékozottság annyira a tapasztalaton nyugodnék mint épen a turf. Nem mindenki tud egyforma jól tapasztalni *) a bookmakert tulajdonképen csak közvetítő sze­mélynek t ekint ve. A legközelebbi szám szombaton jelenik meg. — Nyolez oldalos szám ára illetőleg a tapasztalatból nem mindenki tudja eg* forma sikkerrel levonni a [konzekvenc/.iá­kat, s azokat kellőleg felhasználni. Sokan viszont a kik képesek volnának erre -— fel­téve, hogy kellő alkalmuk is va i rá, — nem veszik maguknak a szükséges fáradságot, hogy minden irányban a dolgok mélyére hatol­janak, s igy a valóban kiemelkedő sports­manek száma nem oly nagy. mint azt sokan képzelik ; viszont több-kevesebb ismerettel számosan rendelkeznek, mit azonban a bevégzettség csimborasszójának nevezni nem lehet. Egy jó sporísmannek tájékozottnak kell lennie a telivér-tenyésztés problémáiban, - ismernie kell a lovat phisicailag és anato­tnice, ugy annak jelenében mint várható fej­lődésében, — ismernie kell [a training fázisait s a lovaknak versenyczélra való előkészítését ; teljesen birnia kell azon tudást, mely képesili a lovak verseny képességének megítélésére s a lovak formájában való eligazodásra s végül ismernie kell a versenyügy kereteit, tehát a versenypropozicziokat jóformán könyv nélkül kell tudnia. Csak mindezek ismerete biztosithat állan­dóbb sikert ugy a versenyzés terén, mint a fogadásokban, melyekhez a fennforgó viszo­nyok és személyek ismeretén és helyes meg­ítélésén kivül még egyéb turferénveknek is hozzá kell járulni, mint például türelemnek, játék-conduitenak, egy kis szerencsének, és — vagyoni erőnek. Miután pedig az itt felsorolt kardinális és viszonyított tulajdonságok nem lehetnek meg mindenkiben egyformán, ennélfogva a turf mérkőző alakjai sem egyforma erejűek, s igy a sikereknek megosztottaknak és részben egyenlőtleneknek kell lenniök. Midőn tehát e czikksorozatunkban a ver­senyzés sportjához hozzászólunk, az itt mon­dottak tanulságai a versenyzésre és fogadá­sokra egyaránt vonatkozással birnak. s mind­két irányban való sikeres működésre némi támpont gyanánt akarnak szolgálni. A turf rendes látogatói közt természetesen legtöbb a fogadó, mert erre mérsékelt pénz­viszonyok is képesítenek. Viszont legkevesebb ama versenyzők száma, akik egyáltalában nem vagy csak kivételképen fogadnak. A legtöbb versenvzö azonban egyúttal fogadó is, s itt van azon kapocs, mely a nagy közönséget a versenyzőkkel vagy lótulajdonosokkal összeköti s esetről esetre közös érdeket teremt. A versenyzés és fogadás szoros kapcsolat­ban állnak egymással, mert a versenyzés körül való ügyességnek vagy másként jó istálló­vezetésnek teljesen azonos előfeltételei vannak, mint a fogadásokban \aló sikerek elérésének, s igv a versenyzés terén való siker mindenkor összeköthető a fogadásbeli sikerrel. A versenyistállónak első gondját az anyag­beszerzés képezi. Az istálló pénzügyi ereje e tételnél döntő befolyá st fog gyak orolni sjnár 20 Mir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom