Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-01-14 / 3.szám

26 VADÁSZ- É S VERSENY-LAP. 1899. január 14. Tiszteletteljes véleményünk tehát az, hogy meg kell osztani a hatáskört ugy a mint azt a természet is megjelöli, t. i. a társadalmi tevékenység s az ügy fejlődésére befolyással biró jelenségek megfigyelése, helyes gazda­sági szakismeretek terjesztése stb. képezze tovább is a gazdasági egyesületek eléggé fontos és elismerésre méltó feladatát, — ellen­ben, a7< országos lótenyésztés egyöntetű fej­lesztésére szotgáló kormányi rendelkezések­nek néha erelyes eszközöket követelő végre­hajtása, bizassék azon állandó hatóságra, melynek működése és ereje nem az idökint változó egyesületi tagok számától és ügy­buzgóságatól függ. Mindezen érvek állanának akkor is, ha az egész ország minden törvényhatóságában, helyesen alkotott alapszabály mellett rende­sen működő gazdasági egyesületek volnának. De tényleg bogv áll a dolog ? Bizonyára egyik leghitelesebb forrásnak kell elfogadni e tekintetben az országos magyar gazdasági egyesület legutolsó — 1898. évi — évkönyvét. Ennek 144. lapján láthatólag, 39 vármegyei gazdasági egyesület lépett he a gazdasági egye­sületek országos szövetségébe. Fel kell tételezni, hogy ennél több — várme­gyei — gazdasági egyesület nem is létezik. — vagy ha van, azoknak száma kevés s munka­kedv e — és közügyekre való befolyása oly csekély, hogy azok közreműködésétől, a ló­tenyésztés érdekében figyelemre méltó eredményi várni hiába való volna. Mert ha kilüzött czélu­kért annyira sem lelkesülnek, hogy az orszá­gos szövetségbe belépjenek s társaikkal kar­öltve működjenek, akkor más téren sem kelt­hetnek bizalmat. Ez nem akar vád lenni a különböző gaz­dasági egyesületek elnökei és vezető férfiai ellen, mert nagyon jól tudjuk és ismerjük azon nehézségeket, melyek az egyesületek szerves működését gátolják, s épen ezért, még elismeréssel is viseltetünk irányukban azon törekvésért, hogy a nehéz viszonyok daczára is, legalább formailag igyekeznek fenntartani az egyesület életét. Csak arra anartunk utalni, bogv a hol létfenntartással is oly sokat kei/ küzdeni, onnan nehezen vár­ható tekintélyhjel biró activ cselekvés. Azon másik érve vonatkozólag pedig, hogy annak idején, az akkori földmivelésügyi minis- ter ur. azon szándékát jelezte volt, miszerint a lótenvészbizottságokat lehetőleg a gazda­sági egyesületek által alakittatja : a követ közöket jegyezhetjük meg. Igaz. hogy az 1868-ban kibocsátott kör­evéiben jeleztetett ezen szándék, — de ez azon reménynvel volt indokolva, hogy a minisztérium, a gazdasági egyesületek fel­éledő tevékenységében, a czél elérésére hatal­mas támaszt találand. 1 udomásunk szerint akkor 29 gazdasági egyesület neve vezettetett nyilvántartásban, — s ma — mint előbb emiitök — az országos gazdasági szövetkezet, a 63 vármegyéből és városi törvényhatóságokból összesen 39-el tud beszámolni. Tebá a lefolyt 3D év alatt az összes szaporodás 10 ! Pedig a bárom évtized alatt volt minister urak egyikét sem lehet vádolni, hogy az egyes iletek létre jöttét nehezítette és fejlő­désüket akadályozta volna. Sőt mindenik szives készséggel nyújtott segélyt és gyámo­litást a törekvő egyesületeknek. Ha tehát 30 év alatt csak ennyi történt s jövőben sem lehet egyhamar kedvezőbb eredményeket várni : az ügy érdekében lat­szik kívánatosnak végkép elejteni a gazda­sági egyesületek hivatalos közreműködésére irányuló tervet. Ezáltal azon néhány gazdasági egyesület, a inely öntudatos erélyes vezetés mellett rendszeresen és sikerrel működik, semmit sem vészit, — mert hiszen az ily egyesületek vezérlő fárfiai. már a törvényhatóság előtt is oly tisztelet és tekintélyben állanak, hogy a törvényhatóság igyekszik az ö közreműkö­désüket megnyerni, — s készségesen adja — megválasztás által — kezükbe mindazon esz­közöket és eröl. melyekkel az ügy érdekében sikeres iniiküdést fejthetnek ki. Nem hagyható továbbá figyelem nélkül az sem. hogy a bizottsági tagokra nézve is kívá­natos, miszerint a törvényhatóság egész terü­letére kilerjedöleg egyenletes legyen azok száma szétosztva. • A törvényhalóság képviselő bizottságának szervezete olyan, bogv annak minden — meg a székhelytől legtávolabb fekvő vidé­kekről is vannak tagjai. — és pedig rendesen a legbefolyásosabb emberek közül : — minél fogva mindenütt rendelkezik szükséges meg­bízottakkal, végrehajtó közegekkel, — s egyszersmind saját hivatalnokait is utasítja az ezekkel való közreműködésre. Ellenb n a gazdasági egyesülelek, ha számba veszik tagjaik számát s azoknak lakhelyeit, bizony kénytelenek belátni, hogy aránylag kevés embert és csekély erőt tud­nak az annyira fontos ügy szolgálatában ren­delkezésre bocsátani. Mindezek alapján, az országos lótenyész­tés jól felfogott érdekében all nak lárijuk azon óhajtásunk megvalósulását, hogy az egész országra kiterjedöleg. egyöntetű és állandóan biztosnak tekinthető szervezet léte­süljön. * * * A «Csikótelep Gödöllőn»-czimii közlemé­nyünkre vonatkozólag megjegyezzük, hogy ab­ban tévedés volt az a rész, ininthaegv csikó telep Gödöllőn létesíttetnék, mert a terv csak az, hogy jövőre, a magán tenyésztőktől egy éves korban vásárlandó csikók nem Mezőhe­gyesen, hanem egy e czélra majd valahol létesítendő csikótelepen neveltetnek fel. Ez a hely azonban még nincs megjelölve. Ellenben Gödöllőn mar pár év óta van egy gazdasági félvér ménes, melynek anyakancza állománya ez idöszerint körülbelül ötven darab. Ez a gazdaság által kezeltetik s a mén ivadékok főként a községi ménszükséglet pótlására for­díttatnak. Ez is azonban semmi összefüggésben nincs a mezöhegyesi ménessel a melynek bárhova való helyezéséről egyáltalán szó sem lehet — mint azt már hangsúlyoztuk. Állami mének 1898-ban a külső fedező állomásokon 131,937 kanczát fedeztek, az előbbi évinél 4891-el többet. Fedezési dij fejében 513,567 fit folyt be, az előbbi évinél 5988 frttal több. Az 1897-diki fedezések (127.046 kancza) eredménye­ként elleútt: telep területén 25,042 csikó « « 21.714 « « « 17,251 « « « _ 8,008 « tehát összesen 72,015 csikó, s ezenkívül voltak az elvetélések stb. a sz -fehérváii a nagy-körősi a debreczeni a szt.-györgyi Az 1898-ban Magyarország területén köztenyész­tésre engedélyezett mének jegyzéke szerint (melyet a földmiv. miniszter ur dolgoztatott ki) 2106 mén-ló működött. (Kár, hogy még nincsenek adatok : mennyi kanczát fedezett e 2016 drb. licehtiált mén I ? Azon­ban a fölemivelésiigyi miniszter ur már tavaly elrendelte : az ilyenek által fedezett kanczák össze­írását, valamint az ellett csikók mennyiségét is...) E licentiált mének 4 részre (minőségre) oszlanak, u. m. : 1. a köztenyésztésre kisorolt állami mének 139 drb. 2. Állami felügyelett alatt községi m. 143 « 3. községi tulajdona m. 313 « 4. Tenyész-igazolv. ellátott magán mén 1511 « *) Ez utóbbiak közt találhatók már az egyes urak­nál vagv nagy ménesekben (mint Pettend, Tükés­Ujfalu, Sárd stb.) felállított első vagy másod rangú telivérek és ügetők is. Fajtákra nézv: következő: Angol telivér 97 drb. Angol fajta 1117 « Arab telivér 4 « « fajta 140 « Furioso 94 Gidran 161 « Nonius 217 « lipizui 79 « hidegvéiü 117 « Összesen 2016 drb. E részben nagy segítségére vannak az államnak a dunántuli nagyménesek, s a tiszántúli és bánát­földi vagyonos községek, melyek jó részében látszik az iparkodás, hogy évről-évre nagyobb számú saját ménekkel bírjanak, mi más rész azt is mutatja: hogy a ló- illetőleg mén-lovak tenyésztése azon vidé­keken annyira javult : miszerint saját produktumai­kat használhatják fel, s igy talán valaha megérjük azt, miszerint a mayántenyésztők maguk látják el jól nevelt apalovakkal az országot, s a kormány fel lesz mentve arról gondoskodni . . . Mily nagy tér nyílik a privát tenyésztésnek. (Csak aztán konstansság lenne benne! Vájjon meg fogjuk-e valaha érhetni, hogy mint Anglia kormányának (de csak is ez egy állam­nak és Amerikának- az angol szász-faj) nekünk nerr> kell gondoskodni erről is. Lapunkban hirdetett fedező-mének : Kisbéri ménes apalovai] Mez hegyesi « « U g9 9Q s z , Bábolnái « « ( Fogarasi « « 1 Napajedl : Matchbox 300 frl] « Stronzian 200 « j « Master Kildare 300 « t 87. 90. sz. lapban « Tokió 200 « í « Althorp 200 « Zsupán 300 Monostor : Orwell 150 trt. 90. 91. 92. számában Jack О Lantern 50 frt. 90. 91. 92. Abony : King Monmouth 400 frt] « Beau Brummel 200 « Bálvány 200 « Timothy 200 « Buckingham 25 Pölöske : • einlies И. 200 frt. '91. 92. sz. lapban. Törökbecse : Dor a 50 frt «2., 93. 94. sz. lapban Pervát : Xantrailles 500 frt.] « Abonnent 200 « } 92. 93. sz. lapban « Benczúr 50 « ) Néma : Acrobat Zichy-U falu К Almonareh 50 frt 94. 95. 96. sz. lapban Bocsár: Goo fellow 100 frt 95. 96. sz. lápban. Szolgagyör : Vép 50 frt 95. 96. sz. lapban. Tó-Almás: Marin 50 frt 1899. évi 1 és 2 sz. lapban. Pettend Windgall 200 frt.^ Morgan 200 frl.) 99 évi 2. sz. lapban. 91. 92. sz. lapban MÉNES ÉS GYEP-UJDONSAGOK. Gr. Esterházy Móricz a jelen fedezési idényre nordkircheni ménesének anyakanczáit a következőleg osztotta be : anyakancza ménhez : Estrella Nickel Puppenfee u. a Verona u a. Viceversa Gouverneur Mrs. Maybrik u. a. Baronin Aspirant Himmelblau u. a. Neruda Le Yusticier Rikiki u. a. I Jadwiga Saphir Stability u. a. A ménesben tavaly a következő csikók ellettek : s. т. Zsupán — Baronin. p. m. Duiiure— Estrella. j). m. Kegy-ur—Himmelblau. p. m. Culloden—Jadwiga. s. к. Zsupán— Mrs. Maybrick. s. к. Zsupaii— Puppenl'ee. s. k. Le Justicier—Rikiki. s. k. Zsupán— Stability. p. к. Theodore— Verona. p. к. Aspirant— Vice-Versa KÜLFÖLDI GYEPEK. A nizzai versenyek tegnap pénteken kezdődtek. Nem lehet mondani, hogy a külföldön valami nagy érdeklődés mutatkoznék e versenyek iránt, főkép mivel az ott futó lovak nálunk például meglehetősen ismeretlenek, de a franczia gát- és akadály verseny­istállók nagy számban adtak le nevezéseket és mind­járt a tegnapi első napon a Prix de Monte Carlo- ban nem kevesebb mint 16 ló indult. Ez a futam

Next

/
Oldalképek
Tartalom