Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-07-14 / 49.szám

330 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. rohamát?» (Éppen mint most. Látszik, hogy az angol testör-lovas ezredek mindenkor a legkitű­nőbb lovakkal bírtak; nagy termetűek és a telivér fedező mének u'án — a légmenösebbek vo'tak; mig'az akkorbeli franczia\ehéz lovas­ság csak ügetésben attakirozott s többnyire a rövidebbet húzta, de sokkal számosabb lévén ellenfeleinél — az akkori lőfegyverek csekély hatása mellett — «en masse» néha eredménye­kel is tudott felmutatni). De térjünk vissza elbeszélő régi huszár tisztünkhöz. Az 5-dik dragonyos ezred néhány év óta Erdélyben pyt-lovaz véletlenül, melyről majd később szólunk, valamint ez ország lótenyész­téséről is. — Az első dragonyos ezrednek pedig kiváló jó lengyel lovai vannak, mikről szintén később. A lovak akkori átlag ára volt: egy 4 esztendős curassier ló 130 frt (régi bankó frt), dragonyosnak való ló 120 frt. ily áron eleget kapni, de a nehéz lovas ezred tisztjei és altisztjei számára a császári ménesek jobb lovakat adnak. (Sic!) Minden lovassági tiszt, a Second Rittmeis­tertöl kezdve, egy szolgálati lovat kap az állam­tól (mely 8 év után sajátjává válik) és vehet egy másikat az állami ménesekből a lehető legalacsonyabb áron, melyei részletekben is törleszthet; az alti-zt és a közvitéz, ha lovuk a szolgálatban 10 évet kitöltött al,ittuk 3 aranyat kapnak, s azután minden évben egy aranyat. (Ez a szokás még most is megvolna, de vajmi kevés а/, a katona aki 8 évig szol­gál !) Elmondja aztán hogy a curaséier és dragon­ezredek mindegyike 6 századból állt; mind­egyikben volt : 1 első oszt. százados 2 Sergeant 1 másod oszt. százados 12 káplár 1 Premier lieutenant 130 lovas vitéz — és 11 nemcsatázó, ezek közt egy kovács és egy nyereggyártó ; a többi tiszti szolga : Azaz 159 ember, és 148 ló; hadilábon 10 tartalék-hátaslóval több. Az egyik sergeant a zászlóvivő, a másik a számoló volt. Egy nehéz lovas ezred tehát (á 6 század á 148 = 888) fegyveres lovasból állt. * * * A könyii lovasságra áttérve : elmondja hogy volt 7 chevaux-legers ezred (többnyire az olasz és a lengyel tartományokból), továbbá 12 ezred huszár, és 4 ezred uhlanus. Minden ezredben volt 8 escadron, s minden escadron 4 zug-ból állt. Minden escadronban volt 150 lovas és 4 gyalog ember; a tisztek és nem-csatározók épp oly beosztással mint a nehéz lovasságnál, csak szijjártó nincs, mert a könnyűlovasság a magyar fa-nyerget használja (már akkor is !) Aztán minden escadronnál találkozik egy pár ember, a ki összetudja várni, ha a szerszám szakadozik. (Csoda, hogy vargák nem említtet­nek sem a nehéz sem a könnyű lovasságnál, pedig ezek nélkül alig lehettek; ugy látszik hogy azok — mint most is — a fegyveres legénységből teltek ki.) A 7 dragonyos ezred ugyanazon tartomá­nyokból kapja ujonczait, de lovait nem Cseh­országból vagy a német tartományokból ­hanem vad-lovakból (valószínűleg szabad méne­sekből), melyekel ugy fognak be es szeliditnek meg ; miről majd később. A 12 buszar-e red képezi a könnyű, magyar nemzeti lovasságot (igy !) ; itt az iró hosszú rész­letességgel mondja el, hogy a huszárok tulaj­donképpen a törökök kiűzésére szerveztettek, hogy többnyire pásztor legényekből (csikósok, gulyásokból) fogdostatnak össze vagy verbu­váltatnak ; gyermekségük óta szokva levén mindennemű fáradsághoz és a lóval bánáshoz: igen használható lovasok lesznek . . . Tovább azonban nem folytatjuk a puszták (iának leirását, meri huszártisztünk a senti­mentale néniét romantikusok hibájába esik, s aligha nem e leírásából merítették is később a német novellisták azokat a magyar puszták­ról. csikósokról irt meseszerű dolgokat. E helyett lássuk inkább miket beszél az akkori lovak minőségéről és a pót-lovazásról. * * * Sokan azt hiszik — fo ytalja elbeszélését a szerző, hogy a magyar lovasság (igy 1) csupa magyar lovakkal van ellátva, igen, azelőtt ugy volt; de mostanában kicsinynek találják a magyar lovat a huszárság számára. Aztán meg a nagy ménesek, hol jobb katonaló nevel­telik, most elönyö-ebben adják el azokat bécsi lókereskedőknek. Ez a körülmény és az angol fajta ló terjedése (!) annyira megdrágították az árát, hogy a kormány kénytelen volt ide­genben keresni katonalovat. Egy ezrednek azonban még is csupa magyar lovai vannak, s ez a Pest környékén szállásoló 3 ik huszár ezred, mig a második és egy könnyű 4-ik (valószínűleg egy Chevaux-Leger ezred) — Erdélyben veszi pótlovait, hol a lólenyésztés nagyban üzelik. Mr. Pag< t, ki Magyarországról és Erdélyről egy könyvet irt*), egyebek közt azt veti Ausztria szemére, hogy e két országban megrontotta a lótenyésztést, mi azonban megczáfolhaló. Igaz hogy egy osztrák császár, Ferdinand v.Leopold, Andalusiából sok mén lovat hozatott be, hogy ezt az erdélvi ménesbeli kanczákkal páro­sítsa. A Spanyol ló előkelő magatartása, okos­sága és tanulékonysága — csakugyan észlel­hető is a magyar és erdélyi ménesek lovai­nál ; ezek a legszebbek és legkeresettebbek az egész birodalomban, kivéve a lengyel lova­kat; ugy hogy az a három ezred, mely onnan veszi pótlovait, a legjobb lovakkal birónak hivalik az egész hadseregben. De azért nem lehet kétkedni, miszerint az erdelyi fajta ló az utóbbi években vesztett értékéből, és pedig az angol vérrel keverés miatt (!?) Mely, mint Irlandban is, sok kárt okozott ; az igy származott lovak' sem az egyik, sem a másik fajla typusat nem örökölték tisztán, hanem mindegyikből valamit. De a magyar és erdélyi ló korcsolulásának más oka is van. Mert mióta a gyapjú árak nagyon emel­kedtek, a nagybirtokosok — kik derék válo­gatott méneseket tartottak azelölt — inkább a jövedelmezőbb juhtenyésztésre tértek át, s a roppant legelöket — miken azelőtt számos vad-ménesek legellek - a birkáknak enged­ték át. Erre megszeppent a kormány, s bogy a lótenyésztés hanyatlását feltartsa : a katona­lovakat magasb áron kezdte fizetni, különösen Erdélyben: azonkivül egy évvel (ialalabbakat is elfogad — mint a Reglement elöir,a — tehát 4éves helyett 3éveseket.**) Meg kell még emiitnem a 10 ik huszárezredet, mely Lengyel­országban (Polen —irja a szerző — Galiczia helyett) állomásoz és lengyel lovakat használ, továbbá a 11-ket, mely az erdelyi határ széleken fekszik, s melynek legénysége saját lovakkal hir (ez a székely huszár-ezred volt.) A többi könnyű lovasság — és pedig 19 ezred — nagyobbára vadlovakat lovagol ! melyeket^ Mo'dvából, Beszarabiából, Veres-oroszországból és az Ukrainából szállít­nak neki!! — Ismeretes dolog, hogy e ló­szállitások egészen a zsidók, örmények és görögök kezében vannak. Mind amaz orszá­gokban a lókereskedés egészen az izraeliták közvetítésén megy át. Majdnem hihetetlen, mily messze terjed összeköttetésük ; ők szállilják az osztrák had­seregnek a pótlovakat, s ezeket Oroszország belsejéből, s a Fekele-tenger melletti puszla­ságokról szedik össze. Az ilyen vad lovak egész csordákban haj­*) Ugylátszik a czikk irója is hallott vagy olvasta Paget könyvét (mit annak idején a Vad. és Ver­senylap bőven ismertetett), de mint látszjk nem egészen helyesen comentálja azt a szerző.) **) Ezt most is teszi a hadügyminister, s van is értelme, mert a legelő most sokkal kevesebb, s igy a ló felnevelése sokkal drágább ; de ugy látszik — hogy a legfőbb indító ok akkor is most is az : hogy a tenyésztő minél előbb pénz-maghoz juthasson. tatnak vásárra, és sok közülök tiz kézen is átmegy — .mely össze-vissza tapogalja láb­inait, hátsó csánkjait; megvizsgálja szemeit, paláit — amennyire engedik a vadlovak, aztán bélyeget sülne rája, hogy ellopás eseté­ben köröztethessék stb. stb. ugy hogy mire az ily lovak Radautzba, rendeltetésük helyére­érkeznek : az uton szenvedett verés, koplalás és zaklatás folytán még jobban elvadulnak,, s éleiét riskirozza aki hozzájuk közeledni akar. (Folytatása következik.) KÜLFÖLDI GYEPEK. Per Butters (Smith) és Galifard (Hyams) már ma biztos indulóknak jelezhetők az augusztus 24-én lefutandó Grosser Preis von Badenben (2100 méter) melyben a német lovak közül első sorban Sperbers Bruder és Namounával kell majd megmérkőzniük ; ezek talán nem is lesznek legveszedelmesebb ellen­feleik, hanem a franczia lovak ! Galifard snlya e versenyben 57), Per Buttersé 54, Namounáé 52), a franczia 3éves Germainé, mely már ma is favorit e tutamra, pedig 56 kg. Longy Anglia legjobb kétéveseinek egyike, mint igen jó forrásból értesülünk, biztos induló a Baden­Badenben aug. 22-én lefutandó Zukunfts-Rennenben (1200 méter), melyben a magyar tenyésztést Gróf Festetics Tassilo Attilája fogja képviselni, mely 2 kgot kap Longytól ; elég lesz-e ez a sulykülömbözct ahhoz, hogy összehozza az angolt a magyarral? Ez'alig hihető. Ezen a nézeten van a fogadási piacz is, mely Longyot 3, Attilát pedig 8-szoros pénzen kínálja. Mindenesetre az év legérdekesebb eseményeinek egyike lesz az idei Zukunfts-Rennen : mérkőzést nyújtva angol, magyar és német (és esetleg franczia) kétéveseknek. Gastfreundot, a graditzi ménes legjobb három­évesét, a Német derby előtt a mi lovaink egyik veszedelmes ellenfelének tartottuk, pedig most mind­inkább kisül, hogy ö sem jobb a többi német bárom­évesnél, Namounát kivéve, mely közöttük külön klasszist képvisel. Már a német derbyben nem birt Gastfreund szerephez jutni, most vasárnap pedig a Boroszloi dij ban (25,000 mk. 2200 m.) ismét veresé­get szenvedett és pedig Hg. Hohenlohe X nevü lova által ; igaz ugyan, hogy X öt fonttal vitt kevesebbet mint Gastfreund és hogy csak erős küzdelem után. nyakhosszal győzött, c:e viszont a Hohenlohe mén eddig nem tartozott a német háromévesek első klasszisába ; most ugyan oda számítandó, de azért győzelme első sorban mégis csak azt bizonyítja, hogy az idei német báromévesek, Namouna kivételével, igen közepes képességűek és néhány font által egy­mással könnyen összehozhatok. A Grosser Preis von Berlin-t (105.000 mk. 2200 m,) ma délután futják. Ebben találkoznak egymássaL Namouna (54)), Gastfreund boroszlói leverője X (52), valamint Namouna istállótársai : Gaticano (54) és a 4éves Altgold (62 kg.) A futam tehát épDen nem. mondható érdekesnek. Az Eclipse-Stakes t (10 000 font, 2000 m.) ma dél­után futják Sandown Parkban ; indulónak van jelezve 5 négyéves (közöttük a tavalyi derby nyerő J edd ah) és 6 hároméves, közöttük Flying Fox, mely termé­szetesen az egész angol sajtó jelöltje erre a futamra is. VEGYES. Szombat-vasárnap : Siófok ! Siófokra induló különvonat menetrendjét lásd a, programúi fölött. Holnap este : nevezés a czeglédi versenyekre t Vasárnaphoz egy hétre kezdődik a Kottingbrunni «nagv» meeting. Lossonczy Gynla ministeri tanácsos a napokban jölt haza Angliából (jul. 8), hol a kisbéri m. kir. állami ménes telivér kancza állományának kiegészí­tésére a földmiv. Minister ö nagyméltósága Darányi I. ur megbízásából 4 drb elsőrendű kanczát vásárolt. Ezek egyikének (Orsova) pedigréjét már a mult számunkban közöltük, mig a másik háromét jelen számunk más helyén találják olvasóink. — Mint látszik a kanczák oly előkelő származásúak — a minőt most csak választani lehetett, épség és alkat hiba nélkül, és igy megvalósul az a kívánság, hogy Kisbér kevés, de oly kiváló anyagot szerezzen be,, melynek tenyésztéséből első rangú ivadékokat kap­hasson a vásárló. — Ugyanez időben kinn voltak a Newmarketi vásáron : gr. Batthyány Elemér, gr. Szá­páry Iván, br. Harkányi Andor és Baltazzi Aristid ur. Gr. Festetics Tassilo föpohárnokmester élénk tanújelét adta a siófoki versenyek iránti érdeklődésé­nek az által, hogy egyik háromévesét, Alfrédot, benevezte a vasárnap lefutandó Füredi dijra, mely­ben a mén indulni is fog, pedig a Festetics-lovak csak a legritkább esetekben jelennek meg egyebütt, mint a nagy versenytereken, Budapesten, Bécsben,. Kottingbrunnban és Baden-Badenben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom