Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898
1898-09-17 / 70. szám
1898. szeptember 17. zott a trombitások utján megindult a lovasság. oldalunkon u felsége és kísérete, a hintójaban a császárné is. Alig 500- 600 lépé- után galoppba mentünk át. a trombitások a Marsch Marschot» fújtak, a kardok magasan villoglak a levegőben s a tiatal császárné büszkén, s mosolygó szemekkel nézte a gyönvörü attakét .. Gyönyörű látvány volt. * * * Közel 20 évvel később volt szerencsém ismét több izben látni császárné királynénkat a Bakoson. az„akkori rókavadászatokon, melyeken ekkor Ő felségeik rendesen megjelenték. s velük együtt a főnemesség mindig fényes és nagy cavakadia. . Egy csunva november borongó reggel (hideg ólmos esö esett) a palotai nagy 8-as covernéi volt a találkozás, déli 11 órakor. () felségeik kocsin jöttek ál Gödöllőről s alig bogy nyeregbe ültek s a jelenvoltak üdvözlését fogadták, megkezdődött a kopók bebocsátása a rejtbe. Sokáig nem találtak rókát s a hideg szélben a lovak fázni kezdtek s némelyik meglehetős tánczolást kezdett. — Ő felsége a király br. Wenckheimmel, a királyné pedig gr. Andrássy Gyulával beszélgetett, töl s alá jártatva lovát a magasabb parton. A királyné látszólag igen vékonyan volt öltözve, s közülünk többen igen kívánták — bár csak megindulhatna már a lovaglás. Egyszerre csak elnyiíTantolta magát egy pár kopó s az avar nád közt megpillantottuk a rókái, a mint 4—5 kopótól szorongatva éppen a királyné felé akart kitörni, ki Andrássyval együtt csendre állítván lovaikat (mi hátul magasabb helyről mintegy 20 lépésnyiről néztük) — várták a róka kitörését ; s bizonyára — mint mi is — féltették, hogy a minden oldalról feléje törő kopók még otl helyben elfogják. De a ravasz kópé erös nagy állat volt, s oly könnyen changirozott át a kopók közt — hogy szerencsésen kijutott a szabadba, segitetve az ostorászok és a közelben le/ö lovasok által is, kik lehurrogatták a kutyákat mig a róka egy jó darab előnyt nyert — s a vasúti töltésen át vigan lobogtat la vitorláját a palotai szöllök felé. (Most az a táj már — hol akkor egészen pusztaság volt. teljesen be építtetett apró telkeken épült iij községgel!) — A palotai szöl lök árkában cselt vetet a róka. hátra fordulva mig a falka kelet felé tartott — egyszerre a Rákosi gyepen tiint fel 500 600 lépésnyi térelönyel s csak alig 8—4 kopó (a tapasztaltabb és finomabb orruak közül) volt nyomában a falkárral együtt, mig az ostorászok s az urak közül többen iparkodtak a falka zömét arraforditani, mi 10—12 pereznyi sebes jó lovaglás után sikerült is. A róka ez alatt ismét megfordult s bal oldalt egy kis ákáczos erdőt iparkodott elérni (a palotai és fóthi határközt), átgázolván a friss patakon, mely akkor az öszi esőzések folytán túláradt partjain.. . Az egész vadászat — az előbb emiitett kanyarodás folytán ismét együtt volt. s a kopók jó formán szemrehajtották már a ravaszt. Falkár. oslorászok a helyükön.... utánuk 30—40 lovassal, balról a' királvné. íobb szárnyon a király, utánuk középen gr. Esterházy, s aztán a többi lovasvadászok... Egy kis halomról lefelé egyenest a kopók után tartottunk egy pataknak, mikor látjuk hogy Hann ich (a derék akadály verseny jockey, ki öszön át akkor mindig az egvik ostorász volt) — ugratja a patakot. — melynek partja itt alig látszott ki a megáradt vizböl — de lovastól együtt hengerbuezkát vet — ugy hogy a viz nagy csobogással fröcscsent szét (alkalmasint egv zsombékon megcsúszott): — tekintetünk a királvnéra irányuk, ki alig 10 lóhosszal a «Wipper in» után — ugyanott akarta a patakot átugratni, de lova a catastrophának hitt jelenettől meghőkölt s balra kitörni akart. A királvné már ekkor azonban igen éber lovagló volt, s egy pillanatra engedve a ló ösztönének — balra liagyá kanyarodni, s aztán körben megfordítva s egy jobb átugrási partot kiszemelve újra neki hajtott, s gyönyörűen átugratott! Szerettünk volna egy helyeslő kilátásba kitörni. de ez zajos lett volna s lovainkat visszatartva, szemeink akaratlanul a király Ö felségére fordultak, ki alig 10 lóhossznyira a királynétól jobbra, lovát kissé összeszedve — halogatni látszott az ugrást s a királyné manöverjét nézte, s midőn látta, hogy az szerencsésen átugratott — ö is megeresztő a kantárt, és ö is szerencsésen átjutott A fiatalság nagyobb része követte a királyt, mig az idősb snehezebb terhű lovasok jobbra bekanyarodtunk vagy 100 lépésnyire, hol magasabb part közt folydogált a friss patak,_ s ki ugratva, ki átgázolva jutottunk a túlsó partra... Ezzel persze nagyot késtünk, s aztán ugyancsak kellett lovagolni — hogy mégis későn érkezzünk a «killre»... A A vizes rókát ugyanis nemsokára beérték a derék kopók... A király és a királyné elsőkül érkeztek, s a Master ö felségének a királynénak Ítélte oda a róka vitorláját. Haj. de szép idők voltak azok. De talán folytassa valaki tovább ezeket a szép időket, midőn Nagyaszonyunk ily vidám pokat élt át. * * * Kevesen fogják tudni, hogy Királynénk ö felsége a pesti pályán győzelmesen láthatta egy akadályversenyben egyik lovát. 188Í-ben volt ez. Gr. Esterházy Miklós kezdeményezésére november hó 27-én a városligeti pályán vadász versenyeket rendeztek, melyekre királynénk is megjelent, hogy egyik kedvencz vadászlovát, rlhe Pearl-X, egy kisbéri félvér kanczát. a Kisbéri akadály versenyben futni lássa. A lovat. Healy. Ö felsége gödöllői harier falkjának whipper-je lovagolta, s könnvü győzelmet aratott vele. Ez az emlékezetes verseny a következő eredménynyel végződött. Kisbéri dij. Akadályverseny. Dija egy kisbéri ló. Táv. 3200 m. Kladrubi cs. és kir. udv. ménes 6é sga k The Pearl Laueret — Golden Drop 75 k. Healy 1 Ifj. Gr. Esterházy M. 4é sz k Marizl 65 k. Walter 2 Schawel J. ur 4é p m Gregor 65 k. Shennon 3 Gr. Pálffy A. id. stp k Alice 69 k. Ellis 0 Könnyen egy hosszal nyerve, három hosszal a harmadik. * . * * Pár nap múlva e verseny után Ö felsége a királyné Gödöllőn egy Draghunt steeplechaset rendezett, melynek első dijául azt a lovat adta, melyet The Pearl nyert meg. E versenyre vonatkozólag a következőket olvashatjuk. A «Vadász és Versenylap» 1881-ik évi 48-ik számában: «A harrier falka — vonzalék után 45 perczig tarló runt adott; miközben a lovasok az akadály pályán lovagoltak át, s azután a falka letereltetvén. jel adatott a versenyre, melynek pályája mintegy 1001) méterre terjedhetett. .. Elsőnek érkezett be a czélhoz Balfazzi Aristid ur id fv. kanczáján Babyn, 2-dik Baltazzi Hektor ur (nejének Ugarte grófnőnek Martha nevü kanczáján), 3 dik báró Mersens szárnysegéd; résztvettek még Rohonczy Gida. hg. Berghes, br. Twickel, br. Dewitz, gr. Kinsky Jenő, gr. Esterházy Mihály, gr. Teleki Gyula, gr. Andrássy Tivadar, gr. Károlyi István, br. Hering, Harkányi János, ifj. gr. Almássy Kálmán és br. Offermann Kivülök lovon kisérték még a vadászatot: Ő felsége a Királynő, gr. Andrássy Irma és Etelka. Ugarte grófnő, br. Vecseráné, gr Andrássy Gyula, Manó és Aladár, gr. Károlyi Gyula, br. Bán ff y Albert stb. stb Ezen kivül úrhölgyek és urak hintón vagy gyalog nagy számban. A kopók meglehetős paceben vezették a vadászatot, O felsege a Királynő mindenütt <t lovasok élén az ismert egykori akadály verseny lovon. Nihilisten — mindvégig minden akadályt a leyszebben véve. Gyönyörű idö kedvezett e rögtönzött sportnak.» * * * Írországban több idényben részt vett a királyné a lovas vadászatokon, s mindenkit bámulatra ragadott merészségével, amelylyel Mealh és Kildare árkán és sövényein átlovagolt. Vezető lovagja rendszerint Capt. Bay Middleton. az akkori idők egyik legjobb lovasa volt. 1881-ben ö felsége meglátogatta Mr. H. E. hinde eyrefield lodgei telepét s amaz óhaját fejezte ki. hogy egy leczkét szeretne látni az ottani hires ugrató iskolában. Kívánalma rögtön teljesítve lön, s a remek steeplerek közt. különösen egy kétéves vonta magára figyelmét. E | ló apja Ingomar vagy Uncas anyja Mary Hyland volt. Ö felsége nem győzte eléggé dicsérni a re mek állatot mr. Linde előtt, ki erre azt a kegyet kérte, adna nevet neki () felsége. « Tuo-Good» legyen a neve, felelte a királyné. Hogy mily remek gát és akadály versenyló lett belőle, tudjuk. Gr. Erdödy György vette meg. kinek a többi közt a párisi nagy akadályt is megnyerte. * * * Rajongott O felsége a lóért... Egy alkalommal Auteuil gyepén mr. .1. Gubbins egyik jó lova, Chancery a paddockban váratlanul összeesett. Nagy embergyürü vette körül a hempergő állatot, ugy hogy ez alig kapott levegőt. Látta ezt két gyász ruhás hölgy, sürgetni kezdte a tömeget, hogy hátráljanak, adjanak több teiet a szegény párának. Buzgoságukban ök maguk tolták hátra felé a bámészkodókat. A szenvedő !ó lassacskán jobban lett, minek a két hölgy láthatólag örvendett, s kérdezös ködlek : kié a ló ? «Mr. Gubbins-é,» volt a válasz. «Oh. hisz ez irlandi. monda az egyik hölgy, bizonyára láttam akkor az Eyrefield Lodgeban.» A magyar királyné és nővére « nápolyi királyné volt e két hölyy. . . * * * „ Buy Middleton kapitányt, ki O felségét az angol vadászatokon vezette. Anglia legjobb lovasának tartották s mégis] megesett vele. hogy, egy ily vadászaton egy sövény ugrásnál közvetlen a Királyné mellett elbukott. Nem sokára ezen akcidens után egy vers jelent meg Londonban « The Quen of the Chases czimen. melyben a kővetkező sorok fordulnak elö: «The Queen 1 Jes, the Empress, just look how she flies !» «With a nerve Ihat ne'er fails and a pluck that ne'er dies!» «The best man in England can't lead her, lie's down !» «Bay Middleton's back'is done beautifully brown !» «Hark horn, and hark halloo ! Cram on for a place,» «He must ride, who would follow the Queen of the Chase.» (Magyarul: «A Királyné, igen, a császárné nézzétek, mint repül; Merszszel, finely solia se remeg, szerencsével, mely sohase hagyja el öt! A legjobb lovasa Angliának sem tudja vezetni... bukott; Bay Middleton, kinek háta pompás barna lett. Halld a kürtöt, halld a haloot, törjelöre! Lovagolni kell annak tudni, ki a vadászat Királynőjét akarja követni.») r ' •• i ' j. legelegánsabban legizteveves onKenieseK lebben és olcsón felszereltetnek. Weiner és Grünbaum cs. és kir. udvari szabók. II. Vilmos német császár udvari szállilói. Portugal kir. udvari szabók. József főherczeg udvari szállítói József Ágost főherczeg kamarai szállítói. Angol szövetek dus választékban Deák-tér 1. sz. Sorozókötelesek oly árjegyzéket, mely az egyéves önkéntesiévelnyerésére vonatkozó magyar és német szövegű védtörvényczikkeket, utasításokat és folyamodvány-mintákat tartalmazza. Mindennemű felvilágosítás a legnagyobb készséggel adatik.