Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-01-22 / 4. szám

1 8, január 22 VAD ÁSZ- ÉS VERSEKY-LAI33 ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Lossonczy Mihály miniszteri tanácsos és gróf Szápáry Péter elutaztak a méntelepekre, a mének szétosztása végett. A masszálás hatása és annak alkalmazása lovakon. Irta : dr. Plósz liéla tanár. A masszálás egyike a legrégibb gyógymódoknak, melynek jó hatását már a régi egyptomiak ismerték, mert testüket a csata előtt és a csata után dörzsölték, nem különben a regi Chinaiak Kr. e. 3000 évvel is ismerték azt s a test különböző részein való alkalmazhatá-ról már akkor útmutatással rendelkeztek. Krisztus idejében az u. n, dörzsölés és a vele egyidejűleg alkalmazott test mozgás még nagyban divott s annak nagy gyógyhalást tulajdonítottak, később azonban feledésbe ment s azt látjuk, hogy a 17-ik században kezdették azt ismét felkarolni s különböző b 'tegségek gyógyítására használták ugy az embereknél mint az állatoknál. A masszálás tudományos alapot azonban csak a 70-es években nyert s azóta annak gyakorlati alkalmazása és mindinkább terjedőben van. A masszálás physiologikus hatás tekintetében teljesen megegyez a traininggel, mindkettő a vér és nyirok továbbítását elősegíti s lehetőié teszi azt. hogy az izmokból az elhasznált anyag minélelőbb eltárolódjék s azokba uj tápláló rév jusson. Így látjuk pl. bogy a nagy inunkat, végzett versenyló néhány órai pihenés után nehezen, kötötten, fáradtan jön ki boxából, mig a néhány percznyi lépésben vagy ügetésben tartó mozgás után ismét visszanyeri erejét és ruganyosságát. Ugyan ezt érhet nenk el akkor is, ha a pihenés után, tehát a munka kezdetén a ló izmait jól átmasszálnánk. Nem különben képesek vagyunk masszálás utján a. folyékony izzadmányok (pl. lobos termékek) felszívódását nagyban elősegíteni, söt ujonan képződött szöyeteket is szétesésre bírhatunk s igy azokat • is a felszívódásra alkalmassá tehetjük. t A masszálás következtében az izzadmány (zúzódás folytán a bőr alá ömlőit vér, savó, nyirok, valamint a nem fertőzésen alapuló gyulladásból származó lóbos termékek) nagy területekre nyomul es annak felszivódasa gyorsabban történhetik, mert több nyirok űrrel, valamint nyirok és vivöérrel jut érintkezésbe, melyek utján a felszívódás törlenik. Másrészt ha a masszálással az izzadmányt a a környi rész felöl a központfelé, tehát a sziv felé nyomjuk, akkor a vivő és nyirok erekben a nedvekelfolyását elősegítjük, melyek a nyomás helyén megürülnek minélfogva részükről az izzadmány felszívódása élénkebben történik. Hogy a masszálásnak tényleg iljten hatása van azt nagyszámú kisérletek bizonyítják, ha pl. olajban kevert zinnobert vugv tust fecskendezünk állal izületébe, akkor az izület masszálása után a festéket csakhamar megtaláljuk a szomszédos nyirok erekben, nyirok mirigyekben és a kötőszövetben. Ha kutyának lábvégébe gyuladást idézünk elö (a talpába néhány csepp crotonolajat fecskendezünk s azután a lábát 55°-os meleg vizbe helyezzük) és lábnyirok erébe üvegcsövet kötünk, akkor azt fogjuk látni, hogy a rendes nyirok elfolvás következtében, a nyirok az üvegcsőből cseppekben ürül, mig ha a lábat alulról fölfelé masszálni kezdjük akkor a nyirokfolyás az iivegcsövön át sugár alakban történik. *) A masszálásnak ezeken kivül fájdalomcsillapító hatása is van, mert a lobos izzadmány felszívódásával fokozatosan csökken azon nyomás,melyet az izzadmány az idegekre gyakorolt. *) Hoffmann

: Chirurgie. Hogy azonban a masszálással a kivánt hatást elérjük! ismernünk kell a masszálandó szerv boncztani szerkezetét és a masszálás technikáját s mindezeken kivül általában szabályul kell tekintenünk, hogy ott a hol genyes gyuladás van, ott ne masszáljuuk, különben az egy helyben jelenlevő fertőző anyagot a vér és nyirok-áramba juttatjuk s a szervezet általános fertőzésére adhatunk alkalmat a mi sok esetben, azaz a fertözöanvag természete szerint az állat elhullására (genyvérüség, érvér üség) vezethet. A mondottakból kitűnik, bogy a masszálásnak valóban baszna csak akkor lesz, ha azt minden esetben a sziv felé és a felszivó-erek irányában végezzük: ha tehát pl. izmokat masszálunk, akkor azok hosszúsági irányában a felszívó erek men'én eszközöljük a dörzsölést. Lovakon ezen kívánalomnak megfelelően a szőrzet iránya miatt mindenkor masszálni nem lehet, a lábakon pl. alulról felfelé, lehat a sziv felé hosszabb ideig masszálni már csak azért sem lehet, meri az a ször kihullására, illetőleg börgyuladásra vezetne, mi miatt a mnsszálást természetesen esetleg több napra félbe kellene hagyni llven esetekben czélszerüen járunk el, .ha a lábat nedves pergamentpapirosba burkoljuk s akkor a masszáhist a papiroson alulról fölfelé jól végezhetjük és a bőrben gyuladast nem létesitünk. Izmokat puszlji kézzel ma-szálunk és pedig simogatás, dörzsölés nyomás vagy ütögetés alakjában. az utóbbi módját a masszálásnak párnázott fakalapácsokknl is szokás végezni. Kemény daganatok, főleg csontok masszálására igen alkalmas valamely kemény sima tárgy, igy pl. csontból készült papirvágó, m Ívnek végeit kezünkbe fogva a daganaton mérsékelt nyomás mellett ugy c-usztatunk végig, hogy időnkint annak minden részét érintsük. A mű-szálashoz a körfolyamat szakszerű ismerelén kivül, izomerő, nyugalom és gyakorlat kívántatik. A gyakorlat tanit meg arra, hogy a masszálás milyen erővel és minden alkalommal mennyi ideig történjék, általában szünetelni^kell akkor,ha az fájdalmat okoz, mert a túlságos erös és hosszú ideig tartó masszálással gyakran rosszabbodást idézhetünk elö. * * * A masszálást lovakon főleg izom• tnhiively- izület- és csontbántalmak alkalmával végezzük kiválóan jó sikerrel. Az izom megbetegedések-közül leginkább az izom zuzódása és rheumás megbetegedése ad arra alkalmat; ezen utóbbi bántalom főleg az, mely a verseny lovaknál gyakran lordul elö. A rheuma okának még ma is elsöhelyen a meghűlést kell tekintenünk, bár az ujabb vizsgálatok és tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy valamely természetű fertőzésnek is van benne része é< a meghűlés talán csak alkalmi okul szolgál. Eme feltevés mellett látszik szólani az a körülmény, hogy az izmok megbetegedésével egyidejűleg hasonló természetű izület megbetegedések is lépnek fel, valamint az izomrheumával gyakran étvágytalanság és egyébb emésztési zavarok lepik meg az allatot, vagy ezen utóbbiak előzik meg az izom megbetegedést. Az izmok llven u. m. rheumás betegsége tulajdonképen az izomrostok közötti kötőszövet, savós gyű/adásában átl. melynek folytán a duzzadó szövet az idegeket öss e nyomja s a bánlalom a tapintással kimutatható duzzadáson, meleg ségen és érzékenységen kivül a mozgás kezdetén előálló élénk fájdalomban nyilvánul. Idült esetekben az izom közötti kötőszövet megszaporodik és épen ez leszi érthetővé azt. hogy ilyen esetekben a bántalom tökéletesen nehezen, vagy ritkán gyógyul. Az izmok ezen betegségének gyógyítására a masszálásnak kiválóan jó hatása van s azt látjuk hogy a kezdetben enyhe, később fokozatosan erösebb s mintegy 10—20 perczig tartó dörzsölés u'án a fájdalmasság szűnik s az izmok összehúzódása szabatosan váltatik ki, és nem különben látjuk azt, hogy a rheuma által okozott sántaság. ha az állat egy ideig már mozgott, vagy mint köznyelven szokás mondani megmelegedett, szűnik söt teljesen el is tűnik. Az izmok masszálását kezdetben a beteg terület környékén kezdjük s azután folytatjuk a beteg izmon ugy. hogy mindinkább a beteg terület peripherikus széle télé közeledünk. — A dörzsölésnek kezdetben enyhén kell lörlénni, különben ok nélkül oly élénk fájdalmat váltunk ki, hogy az állat a műveletnek ellenszegül s azt nem tűri, mig a masszállás fokozatos erösbbitésével kellemes érzést keltünk. A masszálás tehát simogatásban, dörzsölésben, tennyérrel való nyomásban s végül vastag izom rétegekben (ágyék, farizmain) a kéz élével való iitögetésben fog állani. Magától értetődik az, hogy a bőr és a kezek sikamlóssá tételére valamely zsirós anyagot pl. vaselint használunk. A masszálással elösegitett felszívódást fokozhatjuk az u. n. Preisnitz-féle borogatással, nem különben az időnkint alkalmazott hideg zuhanynyal. * Czélszerüen adagoljuk egyidejűleg a natriumsókat, leginkább a salicylsavas nátriumot, melynek itt specificus hatása van ép ugy, mint chininnek a váltóláz esetében. (Folyt, köv.) Jules Repier & Cie ä Dijon (Cőte d'Or) Propriétaires Vougeot & Romanée. Eau de Vie Marc de Vougeot. Depots ä Budapest: F. Borhegy! ezelőtt Läpossy F. és Tsa Dobos . C. József, es. és kir. udv. szállító. T»r>r Fedezési hirdetmény. Az 1898-ik fedezési idény alatt a csákói ménesben (vasút-, pósta- és távirda-úllomás Kondoros). Ugod ellett 1885. apja Buccaneer, anyja Boadicea; apja Marsyas, — anyakanczákat fedezésre elvállal. Fedezési dij 30 frt. Kanczák gondozása és ellálása a kisbéri díjszabás szerint. — Bejelentések Geist Gyula gazdasága, Csákó, — posta Kondoros. Scheidl ferencz normálczípő és kaptafa-gyár Becs, I., Rathaus Strasse 4. (Azelőtt Hainersteig.) Mindenféle vadászczipök. czélszerüek és. tartósak, Du Pasta-féle viz-, hó- és olvadás-mentes vadászczipök, hivatásos vadászok számára uj szerkezetű vízmentes pagony-czipök. szárcsizmák 16 frt, füzös-czipök 7—10 frt. Mintaczipö beküldése esetén garanlirozom a teljesen megfelelő czipö szállítását.