Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-01-15 / 3. szám

19 meg, ha a beteg csontfelületek között összenövés jött létre, a gyógyításnak tehát az a leiadata, hogy minél előbb csontos összenövést létesítsen, ezt czélozza az állat pihentetése, a beteg felületre alkalmazott csipös bedörzsölés, a bőrön áthatoló égetés és a csonthártvametszés. A csánkban a nyultetem szintén igen gyakran előforduló megbetegedés, melynek keletkezése a kordállásai és a gyenge csánkkal hasonlóképen szoros összefüggésben áll. Nyultetemnek szokás általában mindazon dudorokat nevezni, melyek a csánk hátulsó felületén, a csánkbubja alatt láthatók. Ezek a dudorok akkor tűnnek fel jól, ha az izületet oldalról tekintjük, ilyenkor látjuk, hogy a csánkbubtól lefelé terjedő vonal nem egyenes, hanem a mondott helyen többé kevésbbé bátra- s kifelé hajlott, vagyis domború. Az egyenes vonal irányának ezt az eltérését okozhatja a bőrnek vagy a pata és pártahajlító innak megvastagodása, vagy a patahajlltó ín hüvelyének nagyobbfoku teltsége, továbbá a csánk hátulsó hosszú szalagának megvastagodása. Azonban a szó szoros értelmében vett «nyultetem» elnevezés alatt csak ennek az utóbb emiitett szalagnak lobosodásából származó megvastagodást kell érteni. E szalagban az idült gyuladás és ezzel kapcsolatosan a megvastagodás akkor lép föl, ha az Ízületben létrejött nagyfokú hajlítás következtében a szalag túlságosan nyujtatik vagy részletesen megszakadt. Hogy a kordállás a csánk hátulsó hosszú szalagának túlságos nyújtását elösegiti. az kitűnik abból, bogy a csánk szalagának feladata az ugrócsontot a csánkkal szoros összeköttetésben megtartani, az ugrócsont pedig az izület feszítőinek hathatós emelökara: amint tehát a csánkszöglet a 180°-hoz közeledik, akkor az izület feszítői mindinkább jobban működvén, a csánk hátulsó hosszú szalagának feszülését fogják előidézni. A csánk feszítése, illetőleg szögletének a 180°-hóz való közelítése kordállás esetében, midőn a csánkszöglet a rendesnél kisebb, az emiitelt szalag nagy fokú nyújtását okozza természetszerűleg. Tattersall. Budapesten. Külső kerepesi-ut. Lovak minden időben ugy eiadas vegett bizományba, valamint egyszerűen csupán tartásra és gondozásra felvétetnek. A legjobb minőségű zab és széna adagolással, naponta háromszori erös abrakolás, bőséges etetés es tiszta almozással. egy ló után" egy napra 1 Irt tartásdíj szamittatik. Ha beállított ló gondozását a tulajdonos szintén a tarsulat részéről óhajtja, ez esetben külön naponkint és darabonkint 30 kr. gondozási dij fizetendő. A tisztogatás, jártatas, lovagias, szigorú felügyelet mellett, szép időben az ügető palyan, egyébkent a fedett lovardában történik. Bővebb felvilágositassal a helyszínen szolgai: Budapesten. 1897. decz. hó. Kropf Béla. tars. titkár. Körültekintés. Pro és contra Bruce Lowe. Érdekes ilyenkor, a mi u. n. bolt-idényünkben, midőn a «népség-katonaság» csendes és a tudósoké a szó, megfigyelni a külföldi lapokat is. Bécsben és Berlinben például most megint egyszer Bruce Lowe rendszere fölött vitatkoznak. Három pártot lehet e tekintetben megkülönböztetni. A «pro»-, a «contra» — és a semleges pártot. Az elsőhöz tartozik a berlini «Sporn», mely Bruce Lowe számrendszere mellett foglal állást, azt most részletesen ismerteti és sajnálkozását fejezi ki a fölött, hogy ez a rendszer a német tenyésztők körében még nem tett nagyobb hódításokat, holott ez — tudományos alapokra lévén fektetve - szinte megfelel a német ember természetének. alaposságának, tudomány-szeretetének. Egészen ellenkező állásponton van a bécsi «Sport.» Ez keményen nekimegy Bruce Lowenak és azt mondja, hogy egész rendszere nem egyéb, mint egy tudományosnak látszó játszadozás («gelehrt aussehende Spielerei»), Egv fact u

mot utólag kiszámítani, tényeket, melyeket minden gondolkozó tenyésztő ismer, a számoknak egy rendszerébe összeállítani: ez csak nem ujitás, ez csak nem felfedezés. Annak utólagos konstatálása, hogy Buccaneer egy running és sire — családból származik, édes-kevés praktikus értékkel bir; Bruce Lowe nélkül sem volt titok a világ előtt, hogy Eclipse kitűnő versenyló és Pocahontas nagyszerű anyakancza volt. Egy theoria, mely nem ismer átöröklési és tenyésztési hibákat, mely klimát és sok egyebet figyelmen kivül hagy és csak running — és sire — családok szerint számítgat, ez gondolkozó tenyésztőknél nem verhet gyökeret. Ugyan miként magyarázná meg nekünk Bruce Lowe — kérdi tovább a bécsi lap — például azt a körülményt, hogy Angliából importált anyakanczáink ivadékai közül csak azok válnak be. melyek anyjukban vagy anyjukkal jöttek hozzánk, az itteniek ezeket alig hogy megközelítik (Red Hot-ot is újra Angliába kellett küldeni, hogy egy Ganache-t kapjunk)? Francziaországban már régen sutba dobták az egész számrendszerjátékot; nálunk is igy lesz nemsokára, mert végre is Derby-nyeröt minden évben csak egy tenyésztő tenyészthet; a «nagy» lovak, daczára Bruce Lowenak, mindig a ritkaságok közé fognak tartozni. Semleges állásponton van a berlini «Deutscher Sport». Megemlékezik St. Gatienröl, mely oly nagy csalódást hozott Németország-» nak. Kitűnő versenyló lévén és remek küllemmel birván, az apalovak non plus ultrája látszott lenni, midőn hozzájuk került, addig pedig eddigelé egyetlen nevesebb ivadéka sincs. Bruce Lowe hivei azt állítják, hogy 1896 1897 1652 1710 1652 1638 1287 1247 144 142 lö6 146 45 72 207 196 66 127 95 24 81 254 5415 5556 ennek oka ama körülmény, miszerint a tenyésztők .nem figyeltek arra, hogy St. Gatien pedigreejében kevés a síre- és running-vér. Ö hozzá leginkább az t-es családbeli kanczák valók, ilyen pedig igen kevés van Németországban; a graditzi ménesnek van ugyan négy ilyen anyakanczája, de gróf Lehndorff ezeket az idén sem küldi St. Gatienhez, söt ehhez csakis gyönge klasszisu kanczákat osztott be. vagyis: nem osztozik Bruce Lowe híveinek nézetében Hogy jó e vagy sem Bruce Lowe rendszere, az persze majd csak évek múlva fog eldőlni; addig is — : tenyésszünk csakis a minden tekintetben legjobb és a feltétlenül jó mének és kanczák után és akkor nyugodtan szemlélhetjük, miként vitatkoznak egyik vagy másik rendszer helyessége vagy nem helyessége felett szomszédaink. * * Angol telivér-tenyésztés. Most jelent meg az angol méneskönyv XVIII. kötetéhez az első supplement, mely többek közt az Angliában és Írországban 1897-ben tenyésztésre használt telivérkanczák neveit, ellett, ivedékaikkal, valamint az elletett csikók jegyzékét. apáik szerint csoportosítva tartalmazza. Rendkivül érdekes és tanulságos egy pillantást vetni abba a nagy tömegbe, mely a brit birodalom telivér-tenyésztésének szolgálatában áll. E szerint a telivér-anvakanczák közül méncsikót szült kancza-csikót \ meddő maradt elvetélt fedezve nem lett az előző évben félvér-mének által fedezve lett az előző évben kimúlt külföldre vitetett kimustráltatott nem érkezett hir Összesen Mindenekelőtt tehát: 58 ménnel több. 14 kanczával keveseßb, végeredményben tehát 44 csikóval több született. 1897-ben mint 1896-ban, daczára annak, hogy 1896-ban 40 kanczával több maradt fedezetlenül mint 1895-ben; hogy továbbbá 27 telivér-anyakanczával több fedeztett 1896-ban félvér-mén által mint 1895-ben (azaz vonatott el a telivér-tenyész téstől) ; hogy végre kétszer annyi kancza exportáltatott és háromszor annyiról nem érkezett hir mint 1896-ban. Igaz másrészt, hogy 40 kanczával kevesebb maradt meddő és jóval kevesebb lett kimustrálva mint 1896ban, de azért e rengeteg számok — 5000-nél több telivér-annyakancza — ujbol mutatják, bogy a világ telivér-tenyésztésében még igen hosszú időkre Angliáé a vezérszerep. * * * A lovak konkurrensei. Nir.cs többé lóvasut Budapesten. A villamos kocsik kiszorítják a lovas kocsikat. — mert sebesebben járnak és ha a szükséglet nagyobb (mint nyári vásár és ünnepnapokon) akkor könynyebb a szénadagokat megduplázva erősebb villamáramot előállítani, mint reserve lovakat kellő számban elővenni. Ezen ujitás már egymagában is csökkenti a lovak iránt a keresletet- de ez még nem elég. Ujabb konkurens tűnik fel a láthatáron: az automobilkocsi. Cornevin. e kérdés alapos ösmeröje, a Journál de Lyonban ezeket irja e tárgyban : Ezelőtt 45—48 esztendővel, midőn a vasutakat épitették. megrémültek a lótenyésztők, hogy most már mi lesz az ö lovaikkal? A félelem nem volt egészen indokolt, mert a lótenyésztés azóta még emelkedett. Ámde akkor csak fővonalakat épitettek, most azonban a sok viczinális át meg át hálózza a vidékeket, a mihez a villamos vasutak is járulnak. Ezek a mellékvonalok már is észrevehetővé tették a hanyatlást, a mely a lótenyésztésben beállott. Azonban az automobil kocsik, a göz, benzin és gázkocsik még erö1*