Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-12-13 / 96. szám

661 TELIYÉREK ES VERSENYEK. Coup-król és trial-ekről. A fogadások elválhatatlan kapcsolatban állván a versenyiigygyel,sjóformán töerösségét képezvén a versenyzési kedvnek és a versenyek népszerűségének, arra számítunk, hogy az alábbiak érdeklődésre fognak találni nem csak azok között, kik aktive foglalkoznak a versenysporttal, de- a sportkedvelő kisebbnagyobb (ogadók közt is. Ez alkalommal a nagy fogadásokról, az istállók coup-jairól kívánunk beszélni. A coup szószerinti értelme vágás, ütés vagy metszés, s a verseny üzemben is lehet neki ilyen értelmet adni; tulajdonképen azonban egy istállónak vagy valamely fogadónak egy nagy fogadás keresztülvitelére irányuló kirohanását jelenti, mely egy bizonyos verseny eredményének logikai valószínűségen alapuló, várható lefolyására van bazirozva. A «coup» tehát vágás vagy metszés a bookmakerek zsebein, ha sikerül. — de metszés a fogadónak zsebén, ha az eredmény nem felel meg a várakozásnak. Egy coup keresztülvitelére nagyon sok dologra van szükség, s e cikk keretében épen arról akarunk szólni, hogy mi minden az. ami a coup sikerét valószínűvé teszi, illetőleg biztosítja. Tudjuk és látjuk, hogy sok coup nem sikerül, aminek különböző okai lehetnek. Mindenek előtt teljes tudatában kell lennünk annak, hogy a szó valódi értelme szerint «biztos» dolgok nem léteznek, már csak azért sem. mert a versenyek lefolyása sok esélytől függ, s az «akczidens» ellen sehol sem lehet biztosítást keresni vagy orvoslást találni. Az akczidensek a legkellemetlenebb dolgok a verseny üzemben s a legjobban előkészített coupnak is sirgödrévé válhatnak. A ló állva marad a startnál, vagy oly rossz startot kap, hogy ennek folytán veszíti el a versenyt. A ló póznát kerül vagy pályát téveszt. mely diqualifikálást von maga után. A ló kinvomatik. vagy kiugrik a pályából, vagy elszalad lovasával. A ló harczképtelen lesz a versenyben, például lábaiba galoppoznak, a ló letörik, vagy lyukba lép. Olykor a lovas lehet harczképtelen, mert a lóról a sik pályán is lebukhatik, vagy egveb baleset éri. A kisebb balesetek — mint neki lovaglás, keresztezés stb.. az ebből származó óvások és disqualifikálások. vagy a helytelen súly, melylyel a lovas a mázsálóhoz visszatér, mind oly eshetőségek, melyek a «biztos dolgok» létezését a turfon kizárják. Gondoljunk csak vissza nehánv akczidensre s mindjárt látni fogjuk, liogv ez egy oly elemi tényező, melyet teljesen számításon kivül hagyni nem lehet, s legalább is annyira figyelembe kell vennünk, hogy arra némileg el legyünk készülve, s belássuk, miszerint egészen «biztos dolgok» nem léteznek. Az 1894. évi Krakkói Derbvben Levente győzelme a holt bizonyosságok közé tartozott. de a konkurrensek egyike daczara a kis mezőnynek, hátsó lábaiba galoppozott, s Leventét fel kellett lovasának tartani. Egy nyeretlenek sikversenvében Amateur hátáról lovasa Hall lebukik, s holtan terül el. mig a ló lovas nélkül száguld tova. Nehánv évvel ezelőtt egy kétéves versenyben Agancsárról esik le a jockey, s a ló lovas nélkül érkezik, a második helyre. 1896-ban egv kis kétéves versenyben Budapesten májusban Ronacher állva marad a startnál, holott a versenyt valószínűleg megnyerte volna, mert néhány nappal rá a Károlyi Memóriáiból vált ki nyertes gyanánt. A Mágus derbyjében négy ló kivételével valamenyi elbukik, s oly baleset adja magát elő, mely a turfkrónikában páratlanul áll. A nvolczvanas évek közepén Tannhäuser lyukba lép, lábát töri, s a helyszínén kell agyonlőni. És igy tovább. Az idei versenyév is eléggé bővelkedett akczidensekben. A Trial-Stakesben Ronacher Guerrier hátsó lábaiba galoppozik, Guerrier átvágott inakkal tartatik fel, s harczképtelenné válik.minden időre. Egy kis handicapban aprilisban csak Blue Bull és Grobian indulnak, ez utóbbi azonban póznát kerül s lovasa jobbnak látja feltartani. Az Abonnent-Hundicapban a biztos győzelemmel kezében Malteser siet a ezét felé, de a tribünök előtt lyukba lép, kiesik az iramból s eltűnik a vert mezőnyben. Itt termeszetesen csak a sikversenyekben előforduló akczidensekröl van szó. s főleg elvan példák lettek felhozva, melyekben minden valószínűség szerint az a ló nyert volna melyet akczidens ért. És habár ama versenyek száma melyben magát akczidens adja elö — tulajdonkéi pen csekély, az akczidens még is rendesen i igen kellemetlen időben jön és sok pénzében van a fogadóknak. Tepper-Läski ismert német sportsman és urlovas az ö nemrég megjelent müvében, mely «Rennreiten» czimet visel. «Ein MusterWettcoup» czimmel ellátott fejezetben a, következő esetet beszéli el. «Az elbalt Ohlschlägerrel közösen Angliában néhány lovat vásárolt, melyeknek nevei Lady of the - Lake, Maraschino és Briallou voltak. A nevezett lovak W. H. Moore. ,T. Beasley és Tepper-Laski ismert urlovasok alatt gátakon kileltek próbálva. m

(ely alkalommal egy negyedik ló jockey alatt mint pacemaker velük ment. A irialt Maraschino nyerte meg Ladv of the Lake ellen, mig Briallou harmadik lett' Ez utóbbi tehát Mr. Beasley alatt legközelebb egy eladó gátversenyben Croydonban pályára lett hozva, a tulajdonosok által bosszú ods-szal. de csak kisebb összeggel fogadva, s az eredmény az ,volt, hogy Briallou a versenyt 10 vagy 12-es mezőnyben megnyerte. Most már nagyon könnvü volt hasonló versenyeket a másik két loval is nyerni, s minthogy a triálról a négy lovason kivül senki sem tudott, meglehetős ods-szokat kapni is kilátásban állt. És ugy is volt. mert ugv Lady of the Lake, mint Maraschino 12 illetve 16 ló ellen nagy stylben nyerték meg

1 az illető eladó gátversenyeket Croydonban, illetőleg Sandown-Parkban ; és bár rövidebb ods-szokkal voltak kaphatók mint Briallou, de oly nagy összegekkel lettek fogadva, s igy a nyereség oly nagy volt, bogv a lovakat verseny után könnyű volt vissza vásárolni». Erre az esetre maga Tepper-Laski is megjegyzi, bogv a dolgok nem mindenkor bonyolíthatók le oly könnyen és óhajtás szerint, mint ebben az esetben, s mi még azt akarjuk hozzá fűzni, bogv a három ló vételében a tulajdonosoknak nagy szerencséjük volt, s igen kételkedünk, vájjon a gátpályán hasonló sorozatát a coup-knak csak nálunk is keresztül vinni egy könnyen bárkinek is sikerüljön, S őszintén megvallva, mi a gátversenyeket sokkal kevésbé tartjuk alkalmasaknak arra nézve, hogy ott coup-k keresztül vitessenek, mint a sikversenyeket, — egyrészt azért, mert ott több az akczidens, s másrészt mert a gátformák soha sem taksáihatók elég pontossággal arra nézve, hogy ugv a coup-lónak, valamint ellenfeleinek képessége a gátpálván fixiroztassék. Szó sincs róla, bogy a gát-pályán is lehet coup-kat. csinálni, de a sikversenyek sokkal alkalmasabb terepét képezik az ilynemű fogadási operáczióknak. mit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a mi fogadóistállóink rendesen csak sikverseny-anyagot tartanak. Ezeknél fogva e helyütt a sikversenyekben keresztül vihető coup-kkal akarunk foglalkozni. Nálunk az aktiv sporttal foglalkozók között elegen vannak, akik szeretnének coup-kat ! csinálni, söt azt olykor meg is kisérlik ; azok| nak száma azonban, akik csakugyan tudják is a megfelelő lovat és a megfelelő versenyt j az illető coup számára megtalálni, s igy a coup-kat rendesen sikerrel keresztül is vinni, i csak kevesekre szorítkozik. Az egyes istállók vezetése is meglehetősen külömbözö lesz, ha az az istálló csupán verj senyezni akar anélkül, hogy lényeges súlyt I kivánna fektetni a fogadásokra, vagy ha a I fősúlyt a fogadási operácziók sikerére akarja 1 alapitani. A versenyistállók manageálásának alapját az képezi, hogy minden ló abban a versenyben. illetőleg oly társaságban induljon, ahol ' annyi-mennyi esélye van. vagy legalább esélye j lehet. Akik fogadási operácziók sikerére, illetőleg j coup-k keresztül vitelére helyezik a fősúlyt, j azoknak fokozottabb mérvben kell arra törei kedni, hogy lovaik kimagasló esélylyel bir: anak. illetőleg, hogy főképen ott indittassa| nak hol csakugyan kimagasló esélyük is van. i A fogadó-istálló is gyakran van ugyan abban j a helyzetben, hogy lovait ott is kell inditania, j ahol csak hozzávetőleges esélye van, de ilyen1 kor tartózkodni fog a' nagyobb fogadástól; I egy versenyév folyamán azonban — különö| sen ha elegendő anyaggal rendelkezik — többI szőr fog alkalom kinálkozni coup-k kéresztüli vitelére, s emez alkalmakat helyesen megj választani és megfelelően kihasználni lesz 1 első sorban czélja az illető fogadóistállóknak. I A coup sikerének kardinális kelléke, hogy I az illető coup-lónak messze kimagasló esélye I legyen, vagy más szóval, hogy klasszisán alól I álló társaságot találjon. E czélból nem csak i a coup-lónak kell képességét megbízhatóan j ismerni, de lehetőleg tisztában kell lenni az I ellenfelek képességével is. Az ellenfelek képességét leggyakrabban ] csak azok nyilvános formájából Ítélhetjük meg, 1 de sokszor egyéb körülményből is sok helyes : következtetést vonhatunk. A coup-ló akkor igazán az, ha képessége még nyilvánosan nem ismert, vagy pedig tulajdonképen jóval nagyobb, mint a mennyit addig a nyilvánosl ság előtt bemutatott, mit természetesen az otthoni trialek alapján lehet megállapítani. A trialek tehát a versenyistálló vezetésében igen fontosak, de hasznuk és jelenlősé1 gük hasonlíthatatlanul nagyobb azoknál az | istállóknál, melyeknél a fogadások lényegej sebb szerepet játszanak. Otthon kísérletezni minden istállónak kell, különben túlságos sokszor kénytelen lovait teljeI sen hiába indítani, mig végre sok versenyzés I után mindarra rájön, amit tulajdonképen egy j jól eszközölt trial alapján sokkal kevesebb j költséggel, eleve megtudhatott volna.A fogadó; istállóknak azonban lovaik esélyével fokozotj tab mérvben kell tisztában lenniük, s ez oknál fogva ilyen istálló az ö lovait lényegesen kevesebbszer fogja versenyben inditani. hanem a j helyett időről-időre trialeket fog tartani, hogy i a lovak formaváltozását vagy jobban mondva | időről-időre előforduló javulását* a fogadásokban kihasználhassa. A coup-knak leghálásabb és egyúttal legked j veltebb talaját az eladóversenyek képezik, mert egy ilynemű versenyben keresztül viendő I coup-hoz tulajdonképen nem kell egyébb egy meglehetős lónál, az esélyt aztán könnyen meglehet magunknak benne csinálni. Meglehetősen könnvü a feladat akkor, ha az j ily eladóversenyre benevezett lovak képessége i vagy helyesebben formája kivétel nélkül ismeretes. Az természeses, hogy az eladóversenyekben a leggyengébb klasszis konkurrál, s igy sok esetben nem is kell- valami túlságos i jó ló, hogy a coup sikerüljön, egy azonban í még is kétségtelen, hogy rossz lóval coup-t i csinálni nem lebet, s ha a coup-lónak csak kevés fontot tudunk kezébe adni, á coup csak ritka esetben sikerülhet. Az Optimismus tehát