Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-10-27 / 89. szám

599 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1897. november 3. ber 3. olcsó árért alkalmas területet engedstt át az intéző bizottságnak ; lesz tehát versenypálya. A napokban Karlsbadból bizottság járt Bécsben élén Schärfler polgármesterrel, mely a freude­naui és kottingbrunni, valamint a bécsi és badeni ügetö-pályákat tanulmányozta. A ver­senypálya elkészítéséhez megnyerték Slaw­kowsky kapitányt, a freudenaui pályafelügyelöt. Karlsbadban körülbelül egyenlő mértékben fogják kultiválni a sik-, az akadály- és ügető­verseny-sportot, ezért három külöuféle pályára lesz szükség, a befutó azonban közös lesz. (! ?) A pálya hossza 1200, szélessége 20, a sik­versenypálya körülete 2000 méter lesz. Építe­nek istállókat, lakásokat, irodákat, öltözőt, tribünöket, páholyokat stb. szóval mindent, minek egy elsőrangú versenytérén hiányozni nem szabad. A versenytér Mayerhöíenben van, 25 percznyire a várostól, gyönyörű fek­vésű helyen. A sik- és akadályversenyeket a prágai verseny-egylet fogja rendezni, mig az ügetö-versenyek a bécsi ü. v. egylet felügye­lete alatt fognak rendeztetni. Nem lehetetlen, hogy az uj versenytér már a jövő évben megnyílik, a mit a nyarat évente Karlsbad­ban tölteni szokott főuraink és sportsmaneink bizonyára örömmel fognak tudomásul venni. * * * Hogy egy anyakancza, különböző apa­ménekkel párosítva, minő különböző tehetségű ivadékokat produkál, arra élő példák—csak utóbbi napok eseményeiből merítve — Jason és Moring. Jason anyja Jessica, midőn Ruper­rával és Ledérrel párosittatoü, Eretneket és Japot ellette, melyek határozott flyerek voltak és jóformán semmi kitartással nem birtak, Morgannal párosítva pedig Jasont szülte, mely csak hosszú távolságokon érzi magát elemében. Továbbá Moring anyja Content, Gagával párosítva Contrát szülte, mely 1000 méternél tovább ma sem tud futni, Morgánnal pedig Moringot, mely 1000 méteren nem is bir érvényesülni és csak hosszabb távolságokra jó ló. Nem minden függ tehát az anyától, söt nagyon is sok az apától! * * * Merman győzelme a Cesarewitchben egyike volt a legnépszerűbb diadaloknak, melyeket ló valaha angol gyepen aratott, pedig-pedig kevés azon boldogok száma, kik elmondhat­ják magukról, hogy nyertek, a Cesarewitch nyertesén. Ami ily népszerűvé tette a győzel­met az, hogy Merman tulajdonosa (azaz "bogy tulajdonosnője) senki más mint a «Yersei liliom», az angol szinész világ egyik legünne­peltebb büszkesége : mrs. Langtry. Mily ünne­peltetés jutott neki osztályrészül! Lordok, dukek, uralkodó ház tagok siettek a boldog sporttadynek gratulálni. S ö? a csodált, a körülrajongott Langtry? Oly közömbösen hatolt rá a nagy diadal, mint" mikor teszem azt a portiandi vagv westminsteri herczeg egy sellingplatet nyer lovával, pedig—pedig, ugy hallatszik közel egy félmillióig volt érde­kelve Merman futásán. Emlékezhetnek a buda­pesti turf látogatói erre az érdekes asszonyra, ki tavaly augusztusban herczeg Esterházy Lajossal végig nézett egy versenynapot a városligetben, s a ki közelebbről megfigyelte öt, észrevehette rajta, hogy közömbösen találják ot a turfeseményei, mi izgalmat sem talál azokban, olybá tünt fel, mint akiben nincs már semmi vér, olybá, mint egy életunt. Alig múlhatott el a Cesarewitch attractiója egy ujabb «öröm» érte Langtry asszonyt. Meghalt a férje. Öröm volt ez reá nézve, miért ? hosszú sora van annak; nem tartozik ugyan szoro­san lapunk hasábjai közé az alábbi történet, de erdekesnek tartjuk mégis elmondani Lang­tryné élettörténetet. Egy Yersei református papnak volt a leánya. A ragyogó szépségű leány még nagyon fia­tal voll, a mikor nőül vette Langtry kapitány, a kinek a révén a pap leánya udvarképes lett. A mikor a St.-James-palotában bemutat­ták, szépsége feltűnt a walesi hercegnek s mi­hamar szembetűnő módon foglalaioskodott a háromágú királyság koronájának örököse a szép Lily körül. A herceg kedveért odahagyta az urát s mint az angol high society egyik legünnepeltebb szépsége a — színpadra lépett. Szépségét és fényes toilettejeit bámulták az emberek. Az Egyesült-Államokban tett uta­zása alkalmával szorosabb viszonyba került Freddy Gebhard-dal, egy német bankár Fiával, a ki rövid időn tönkre tette magát a szép Lilyért, mint később még annyian. Hála az imádók áldozatkészségének és Lily asszony excentrieitással vegyes üzleti élelmességének, tizenöt évi szinészkedése alatt igazán renge­teg vagyont szerzett össze. Palotát vett Lon­donban, nyaralókat a sickes fürdőhelyeken, azonkivül igen jelentékeny istállót alapitott. A sport iránt való élénk érdeklődése bizal­mas viszonyba hozta Mr Abington Baird-del, Angliának a 80-as években egyik legelső istállótulajdonosával és urlovassával (milyen­hez fogható nem egy hamar fog feltűnni), a ki mintegy négy évvel ezelőtt delirium tre­mensben halt meg. Lily utolsó sikeres kiroha­nása sir Rober Peel volt, a nagy államférfi unokája, a londoni társaság legszebb férfia. S a mig a szép bűnös igy nagy kortyokban szürcsölte az élet gyönyöreit: leghőbb kíván­sága teljesittetlen maradt: az elhagyott férj­től való végleges elválás. Langtry kapitány azzal állt boszut a feleségén, hogy a világ minden kincseért sem egyezett bele a válásba. De az egykor szeretett asszony hűtlensége, folyton gyötörte az agyát, a szivét, nyugta­lanul kergette öt ide-oda, mig végre nyolc napja, bezárultak mögötte a chesteri örültek házának kapui. Tegnap mult egy hete, hogy Lily Langtry vágya teljesült: elvált töle az ura, hogy teljesen szabad legyen a felesége: meghalt. * *. * Az utolsó ló. Egy franczia újság mulatsá­gos karrikaturáját adja annak az időnek, a mikor a biczikli, a göz- és a villamos kocsi már egészen kiszorították a lovat, mikor a ló ott fog szerepelni, a hol ma az utolsó bölény. Elmondja, hogy egy fiatal hölgy kirán­dult egy jó barátjával a zöldbe, a hol átadták magukat az édes semmittevésnek. Hirtelen, bösz dobogás, előttük áll — az utolsó ló. A fiatal ember rémülten menekül, a fiatal hölgy erejét az ijedség megbénitja. Könyörögve néz a fenevadra, az elérzékenyül és megkegyelmez neki. Mi több, hátára ülteti és elvágtat vele. A fiatal hölgynek sikerült a lovat megszelídí­tenie és nemsokára föl is lép a czirkuszban, mint ló idomitó. A lónak azonban — tekin­tettel a közbiztonságra — ketreczben kell maradnia. A tudósok meg állapítják, hogy a lóról utoljára 1940-ben történt említés, egy másik jámbor házi állattal, a bérkocsival kapcsolatosan. Az utolsó ló milliókat hozott idomitójának, a ki hálából halála napjáig nem válik meg töle. Versenyjelentés. Zágrábi versenyek 1897. Október 17-én. I. Vándor-dij. Tiszteletdíj a győztesnek. (8 aláir.) Gr. Erdödy T. id p k Lena (fv,) 65} k. Tulajd. 1 Lena körüljárta a pályát. II. Országos dij. 2000 kor. a győztesnek, 400 kor. a másodiknak, 200 kor. a 3-iknak. (7 aláirás.) Gr. Erdödy T. id p k Lena (fv.) 70} k. Tul. 1 Ilansemann A. ur 3é p k Sarah 72} k. Kreutzbruck fhdn 2 Rochlitzer T. hdn. 4é sga k Doris (tv) 66} k. Tul. 3 Kiepach M. ur 4é sga k Stella (fv) 68 k. Tul. 4 Tot. 5:12. — Másfélhoszszal könnyen nyerve, 5 hoszszal a harmadik. III. Magyar Lovaregylet dija. 800 kor. a győztes­nek, 150 kor. a 2-diknak, 50 kor. a 3-diknak. (13 aláirás.) Br. Pletzger R. fhdn. 4é p m Zaunkönig 83 k. Tulajdonos 1 Geist G. ur 3é p h Werther 74 k. Kreutzbruck fhd. 2 Strzygowski V. fhdn. 4é sga k Jenny 78} k. Tul. 3 Rupprecht W. hdn. 3é sga h Glucho (fv.) 70 k. Tulajdonos 4 Tot. 5:16. — Két hoszszal könnyen nyerve, négy hoszszal a harmadik. IV. Száva-dij. 1400 kor. a győztesnek, 200 kor. a 2-iknak, 100 kor. a 3-iknak. (11 aláirás.) Gr. Orsich P. hdn. 4é p k Thekla (fv) 61 k. Tulajdonos 1 Geist G. ur 4é p h Számos (fv) 66 k. Kreutzbruck fhdn 2 Br. Pletzger R. fhdn. Nevermind II. (fv) 75} k. Tulajdonos 3 Strzygowski V. fhdn. 4é p k Mucha 66 k. Aupprecht G. hdn 4 Müller R. száz. 7é sz h Dandy (fv) 70} k. Lukasztek lhdn 5 Tot. 5:30. — Harmincz hoszszal nyerve, 1 hosz­szal a harmadik. V. Hölgyek dija. Tiszteldij. (8 aláirás.) Geist G. ur 3é sga k Rejtély 71} k. Kreutzbruck fhdn. 1 Br. Pletzger R. fhdn. 3é sga k Hetäre 71} k. Tul. 2 Gr. Orsich P. hdn. 3é p k Sori 76} k. Tul. 3 Tot. 5:11. — Egy hoszszal nyerve, 3 hoszszal a harmadik. ÜGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS, Gyulay Adolf gróf legközelebb Nizzába utazik, hogy az ottani sportkörökkel megbe­szélje ama módozatokat, melyekkel a magyar és osztrák föuri köröket rá lehetne birni arra, hogy Nizzában urkocsis-versenyekben részt vegyenek. Eddig Nizzában ilyenek nem is igen tartattak, de Gyulay gróf ama nézet­ben van, hogy ha nagyszabású ily versenyek rendeztetnének, azoknak könnyen lehetne a nemzetközi jelleget megszerezni. Tény, hogy aristocratiánk január—márcziusban szép szám­ban tartózkodik a Riviérán és talán arra is rábírható volna, hogy jobb ügetöit oda vigye, melyek ott könnyen nyerhetnének dijakat. Gyulay gróf fáradozásának tehát teljes sikert kívánunk. V AD ÁSZ AT, LÖ VÉSZÉT, Az idei agancskiállitás teljesen megfelelt a vára­kozásoknak ugy számra, mint minőségre olyan im­posans gyűjteményt mutattak he főuraink, hogy a kiállítás egyike volt a legj ibbaknak, a melyek idáig Budapesten tartattak. Különösen szép volt a nyilt területi szarvasagancsok collektiója, melyek között feltűnően sok igazi kapitalis példányt láttunk. Egyes kiváló példányok sem hiányoztak ; igy a gr. Feste­tics Tassilo által kiállított 22-es nemcsak erőssé­gével, de különleges formájával, remek szép koroná­jával, rendkivül erös és szabályos szemágaival és fekete színével: méltó feltűnést keltett. Hasonlóan kitűnt erősségénél fogva gróí Esterházy Mihály kapitalis 10-ágasa és József Ágost fhg 14-ese, melyek a 2-dik, illetve a 3-dik dijat nyerték; de a helye­zett többi agancs, valamint a gróf Majláth-féle dolnji-miholjáci uradalomból bemutatott szarvas­agancsok is kivétel nélkül mind ritkaságszámba mehetnek erősség dolgában és tanúbizonyságai voltak az idei jó évjáratnak. Érdekes agancsokban sem volt hiány; igy a Tichay József igazgató erdömester által Montenuovo Alfred hg. ráez-töttösi erdőségeiben Baranya-megyében lőtt 20-asnak az egyik agancsszára kettős volt, teljesen kifejlett koronával, ugy, hogy ennek a ritka tropheának három agancsszára és ugyanannyi koronája van. A vadas­kerti szarvas-agancsok kivétel nélkül igen jó agan­csokkal voltak képviselve s különösen a gróf Draskovich-féle I-sö dijas becsületére válhatna bármely nyilt területnek is. Dámlapátokban Coburg Fülöp hg. vacsi vadászterülete excellált, mig az özagancsok csoportjában József Ágost fhgnek ugy számra mint minőségre nézve szinte páratlan gyűjte­ménye keltett kiváló érdeklődést. Végül zergekam­pókból is, különösen az I. és II. díjjal kitüntetettek olyan remek példányok voltak, a melyekhez hasonló­kat csak az erdélyi havasokon s ott is csak ritkán lehet ejteni. A kiállítást Ö felsége a király, ugy szintén József Ágost fhg. és Coburg Fülöp hg. is megtekintették. — A biráló bizottság a következőket tüntette ki: A nyilt vadászterületi agancsoknál. 1. dij gr. Festetics Tassilo. 2. dij gr. Esterházy Mihály, 3. dij József Ágost fhg. 4. hely hg Esterházy Pál. 5. hely gr. Erdödy Rudolf, 6. hely gr. Keglevich Gyula, 7. hely gr. Mailáth László, 8. hely gr. Mailáth László, 9. hely gr. Nádasdy Ferencz, 10. hely gr. Apponyi Géza. A vadaskerti agancsoknál: 1. dij gr. Drasko­vich Iván, 2. dij gr. Károlyi Mihály, 3. dij gr. Nádasdy

Next

/
Oldalképek
Tartalom