Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-09-20 / 74. szám

506 VADÁSZ- ES VERSENY-LAP. 1897. szeptember 20. az apaméni hivatásába magát belenőni és megerősödni, s mivel a Galopin-vérü fiatal mének évről-évre jobbat és jobbat szoktak produkálni (pld. az angol Donovan, a német Fűimen), mi is Gagától a legjobbat várhatjuk. Mindignek az anyja Mutiny, egy Scottish Chieftöl származó kancza, a mely már Muti­neer és Margot-ban olyan ivadékokat hozott, a melyek kenyerüknél, illetve zabjuknál töb­bet tudtak megkeresni. Feltűnő, hogy a Scot­tish Chief vér milyen jól egyesül a Galopin vérrel. Donovannak, a hires derby nyerőnek apja Galopin, anyja egy Scottish Chief kacza Mowerina. Hasonló módon volt tenyésztve Graftón, a Doncaster Cup nyerője, (ap. Galo­pin any Miss Middlewick, Scottish Chieftöl) a mely, sajnos olyan korán kimúlt. Ezen lovak és Mindig között ugyan némi külömb­ség van, a mennyiben Mindig Gagának a közvetítésével kapja a Galopin vért. de ha­sonló esetekre példaként hamarosan csak Raeburnre kell mutatnom, a melynek apja Galopinnek fia St Simon, anyja pedig Mowe­rina, Scottish Chiefnek leánya, s ehhez ha­sonló vérű Tarporley (ap. St. Simon. any. Ruth. Scottish Chiéftöl) és az Oak nyerő Mr. Butterwick (ap. St. Simon any. Miss Middle­wick. Scottish Chieftöl). Mondhatná ugyan valaki, hogv itt mindenütt St. Simon a köz­vetítő s Gaga nem St. Simon, de erre az a válasz, hogy remélhetjük, miszerint Gagá­ból ha nem is St- Simon, de azért egyik első apaménünk lesz. A számrendszer hivei is meglehetnek elé­gedve Mindig pedigreejével. Apja az l-es, anyja a 2-es versenvzö családból származva csoda volna, ha Mindig nem tudná magát legalább is hasznossá tenni. Hátrább haladva a pedigreejében meglepő az örökitő vérnek bősége, a melylyel rendelkezik, ugy hogy Min­diget első generácziónak véve az ötödik gene­ráció tizenhat tagja közül 8 az örökitő vérű, '5 a versenyző vérű, csak kettő származik külső családból, s ez is a 19-es család, a külső családok egyik legjobbja- Valami kü­lünösebb családi bentenyésztésre példa a pedig­reeben nincs, de ez egy valóságos minta kártyája a legjelesebb családoknak, a mely­nek egyik legfigyelemreméltóbb momentuma'az, hogy az ötödik generaczióban a 3-as örökitő és versenyző család nem kevesebb, mint négy taggal szerepel. Az elmondottak, azt hiszem, eléggé igazol­ták azon állításomat, hogy Mindig nemcsak versenyformája, hanem származása után is a leghivatottabb praetendense a jövő évi der­bvnek. Dr. R. Körültekintés. Még egy uj versenyterünk lesz jövő év­ben! Tátra-Lomnicz, Szerajovo és Kotting­brunn után Karlsbad, a cseh fürdők leghíre­sebbje, kívánja magát felvétetni a verseny­terek sorába. A karlsbadi versenyek terve már hároméves és akkor szülemlett meg, mi­dőn Prágában (1894-ben) a lóversenyek a versenytér beépítése miatt megszűntek, de csak most, több rendbeli akadályok le­küzdése után, jutott a kivitel stádiumába. Gyűjtés utján eddigelé több mint 100,000 frt jött össze és igy a versenytér létesülése biz­tosítva van, söt a munkálatokat hamarosan meg is fogják kezdeni. A versenytér Karlsbad központjából kocsin fél óra alatt, lesz elér­hető. A kibérelt terület középszélessége 250 méter, baloldalának hossza 950 méter, jobb­oldalának 350 méter, sikpályájának szélessége 25 méter s igy körülbelül meg fog felelni a czélnak. Lesz a versenytéren egy épület az adminisztráczió számára, tribünök páholyok­kal, udvari páholy, birói páholy, totalisateur­épület, zenepavillon, vendéglök, izzasztó-is­tállók, stb. A kilátás a versenytérről a kör­nyékre hasonlíthatatlanul gyönyörű. A pro­gramm vegyes lesz: sik-, gát-, akadály- és ügetö-versenyek. Négy-öt hónap alatt elké­szül minden és jövő nyáron már futnak, de hogy mikor, ha csak nem junius végén vagy julius elején, arra magunk is kíváncsiak va­gyunk. Különben az luj versenytér keletkezé­sét örömmel üdvözölheti mindenki, a ki a ver­senyek decentralizácziójának barátja. Rendező a prágai versenyegylet lesz. "* * * A nagy angol klaszikus versenyek utolsóját, a hires St. Legert megnyerte a favorit Gal­tee More! «10 to 1 on» olyan fogadási quota, a minőt ezen versenyben még egy ló sem hozott haza. mert még a veretlen Ormonde évében is csak 7:1 Ormonde-ra volt a quota. A favorit ugyan megnyerte a versenyt, de az angolok egy nagy kérdőjel előtt állnak, mert nem tudják, hogy mennyire becsüljék Galtee Morét ? Mert a győzelem felöl ellentétesek a vélemények, vannak a kik azt mondják, hogy igen könnyen győzött, sha lovasa C. Wood akarta volna, husz hosszal is nyerhette volna . .. evvel szemben mások azt vitatják, hogy ez a győzelem nem volt olyan phenomanális győzelem. Tény az, hogy Galtee More csak £ hoszszal győzött Chelandry ellen, s ez csak nyak­kal volt St. Cloud II. előtt, mig a negyediknek bejött Silver Fox csak egy fejjel volt hátrább. A lapok hasábjain formális harezokat vivnak ez eredmény értéke felöl, de a valót csak a jövő, talán az oki. 13-án sorra kerülő Cesa­revitch fogja megmutatni. A St. Legert ez évben 3 perez 31Vs mpercz alatt futották, olyan IOSZ idö. a mi­nőre nem is igen volt még eset; a nyerője azonban azon kevés lóhoz tartozik, a mely­nek sikerült a «hármas koronát» (20O0 gui­nea. Derby és St. Leger) megnyerni. Galtee More most a hetedik, a kinek ez sikerült, elődei következők: 1855-ben West Australi­an. 1865-ben Gladiateur, 1866-ban Lord Lyon, 1886-ban Ormonde. 189l-ben Common és 1893-ban Isinglass. Feltűnő, hogy e hét ló közül a mostani évtizedre nem kevesebb mint háromjut 1 Az angol telivér tökéletesedé­sének volna ez jele? avagy esak az ügyesebb istálló vezetésnek tulajdonítsuk ? Galtee More különben eddig két és hároméves korában 11 versenyben indulva 10 versenyt nyert 24,977 font sterling értékben, a miből 20,595 font ez idei nyereség. Megjegyezzük még. hogy kora tavasszal 15000 fontot Ígértek Mr. Gubbinsnak a lováért, de Mr. Gubbins 20000 fontot kért. a vásárból nem lett semmi s tulaj­donosa most csak örülhet ennek. * * A doncasteri St. Leger hete arról is neve­zetes, hogy ilyenkor van évente az utolsó nagy yearling árverés, még pedig ilyenkor szoktak a legjobb évesek kalapács alá ke­rülni. Igy volt az idén is s nem kevesebb, mint 17 éves csikó ért el 1000 fontnál na­gyobb árat. A St. Leger napján a hires Bruntwood ménes 12 évese 10,650 guineán kelt el, közöttük egy Kendal— St. Marguerit kancza 3000 guinea árat ért el. Még jobb áron keltek el másnap Sir Tatton Stykes évesei, a ki 14 darabot adott el 987 guinea átlag-áron! Közöttük a legdrágább egy St. Simon—Plaisanterie méncsikó volt, melyet 3400 guineán Sir John Blundell Maple vett meg. Sir Maple már azelőtt 6 évvel egy testvérét ezen csikónak 6000 guineával fize­tett meg — a legnagyobb ár, a melyet valaha Angliában éves csikóért fizettek — s ezen vétele Childwick nevet kapva, nemcsak versenydijakban hozta be vételárát, de mos­tan egyike a legtöbb reményre jogosító fiatal méneknek, a melyért e tavaszon 12000 fontot Ígért egy franczia tenyésztő, de hiába. Ré­szünkről a mostani árverésen bevásárlás nem történt, de Németországból br. Oppenheim vett 1200 fonton — a mely valószinüleg a mi pénzünk, mert a Saphir által nyert bécsi derby-dijból került ki — egy pej kanczát, apja Ayrshire, anyja Orsova (apja Bend-Or. anyja Fenella). A vételkedv általában jó volt s az ango­lok most nagy reményekkel néznek egy uj piacz felé, a mely lovaiknak megnyilt. A czi­vilizáczió utján rohamosan haladó Japán ugyanis kezdi fölismerni az angol telivér ér­tékét és Manser trainer, a ki lókivitellel is foglalkozik, e napokban indította útnak az első, 16 lóból álló küldeményt, a melyet nem­sokára ujabb küldemények fognak követni, ugy hogy néhány év múlva talán már a tokioi vagy yokohamai Derbyröl és Oaksról fogunk referálhatni. KÜLFÖLDI GYEPEK. Beau Brummelnek, Harkányi János báró stallion­jának, egy ivadéka győzedelmeskedett Angliában, a 6éves Sir Jacob, megnyerve Lord Hastings részére egy eladó versenyt Garmouthban. A verseny után Mr. C. Morbey vette meg 170 guineáért. Goodfellownak. a kist éri apaménnek 3éves fia Chalereux ugyanazon napon, mint Sir Jacob, ugyan­csak Garmouthban megnyerte a Nelson Platet egy mértföldnyi távon három más ló ellen. Egy «Professor Josef Szalay» hirdeti [önmagát angol sportlapok hasábjain, Ígérve, hogy mindenki­ből. a ki hozzá jön (és öt kellően megfizeti) Herku­lest csinál! Vajh ki ö és merre van hazája. A könyveseknek (bookmaker) nem mindenütt lehet olyan jó dolguk mint nálunk. Angliában szo­kássá vált, hogy a kisebb versenyterekre menő könyvesek a híresebb ökölvívókat szerződtetik, jó fizetés mellett testöröknek. A dolog egy törvény­széki tárgyaláson sült ki, t. i. William Brighton könyves elbocsájtotta Daragon ökölvivót, a nélkül, hogy fizetett volna, s helyébe Nunc Wallace bajno­kot szerződtette. Daragon bepanaszolta Brightont, 7 heti testörösködésért 40 fontot követelve. A törvény­szék igényeinek helyet adott, de követelését leszál­lította 21 fontra. Hogy mi a dolga ilyen testőrnek? ö fizeti ki a követeléseket! Az elmúlt doncasteri telivér-árverések bilan­cziája a következő: 1. nap elkelt 48 ló 7097 guineán 2. « « 102 « 31856 « 3. « « 95 « ... 35411 « 4. « « 74 « 12158 « egészben véve 319 ló elkelt 86522 guineán, a mi circa 271 guinea átlagárnak felel meg. Valóban bá­mulatos eredmény ! ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Mennyi licentiált ménünk van ? Az alábbi kimutatás a lefolyt 1897. évi fedeztetési idényből azt mutatja, hogy az ország területén tenyészigazolványnyal ellátott és köztenyésztésre szánt hány községi és magán mén volt felállítva, miről eddig jófor­mán fogalmunk sem volt. Br. Podmaniczky Gyula buzgalmának köszönhetjük, hogy erről is értesülünk, s igy hozzávetőleg megtudhat­juk. hogy lótenyésztésünknek összesen mintegy 5300 drb. egészséges és megvizsgált repro­ductor áll rendelkezésére, hogy igy (ha csak 40 kanczát fedezne is egy-egy mén) 212.000— 215.000 kancza várhat megtermékenyítésre válogatott mének által. Csak azt tudtuk ama kimutatásból — melyet a földmivelésügyi minisztérium évenként egy teljes lajstromban kiadni szokott — hogy mennyi az állami fedező mének száma. Köztudomásúlag ez mostanában a 2800 körül áll, 2344 a magán-mének száma, mint előbb látjuk tehát, még mindig pár százzal áll az állami mének mögött. A nyugat gazdagabb országaiban ez meg­fordítva van; a magán-ménesek és üzlet­emberek ott pár ezerrel több apalovat bocsá­tanak a tenyésztők rendelkezésére. Ott vannak üzlet-emberek, kik csupán azzal foglalkoznak, hogy apalovakba fektetik kis tökéjüket, s ezekre licentiát váltva az államtól (söt némely

Next

/
Oldalképek
Tartalom