Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-01-30 / 5. szám

36 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1897. január 16. Körültekintés. Gróf Károlyi Gyula nevével találkozunk ujabban a berlini «Deutscher Sport» és a londoni «Sportsman» hasábjain. A német szaklap kivonatban közli a grófnak lapunk f. évi 2. számában megjelent czikkét egy jó apamén behozatalának szükségéről és a «grófi újságírót» egy bár fiatal, de látszólag jól felfegyverkezett hippologusnak mondja; közli a lap egyúttal Gulistan pedigreejét, mely első sorban érdekli a német sport-világot, birván emez angol ló kötelezettséggel az idén, juliusban először futandó Grosser Preis von Berlinben, melynek minden valószínűség szerint eleget is fog tenni. — A londoni «Sportsman» Károlyi gróf egy helyreigazítását közli, melyben ez a nevezett lapban Kisbérről nemrég megjelent czikknek némely téves adatait korrigálja, mely alkalommal a gróf ama nézetének ad kifejezést, hogy Kisbér tenyészértéke éppen nem emelkedett az évek folyamán; Napagedlben nem kapott jó kanczákat. Harzburgban azonban igen, azonkivül «oly szerencsés volt, hogy oly országba került (t. i. Németországba), hol első kiasszisu apamének akkortájban ritkák voltak.» Azután igy folytatja a grófi ujságiró : «Ámbár Kisbér sok győztest produkált, köztük három német Derby-gyöztest, mégis azt hiszem, hogy Trollhettát kivéve egyikük sem számitható az első klaszszisba. Másik két Derby-gyöztese szokatlanul silány ló volt». Érdekes, hogy a berlini «Deutscher Sport» erre ezt irja: «Mégis csodálkozni kell, hogy éppen egy magyar az, ki az elvitázhatatlanul legjobb versenylovat, melyet a magyar telivértenyésztés produkált, nem beesüli magasabbra, mikor ez már a tenyésztésben is fényesen bevált; a német telivértenyésztésre Kisbér halhatatlan marad». —A bécsi «Sport» pedig ezt: «Aláírjuk a gróf Károlyi által mondottaknak minden egyes szavát.» Ezek egymással teljesen ellenkező nézetek. Németországban mindig azt állították, hogy Kisbérben egy legelső rangú apalovat birnak, nálunk pedig mindig az volt az általános nézet, hogy Kisbér csak mérsékelt kiasszisu flyereket produkál, kivándorlása tehát nem veszteség tenyésztésünkre. Kinek van hát tulajdonképpen igaza ? * * * Belviszály a franczi Jockey-Clubban. A franczia Jockey-Club kebelében egy második társaság létezik, a «Société d'Encouragement», a melynek tagjaivá csak a Jockey-Clubnak a tagjai lehetnek. — Majdnem 3 évtizeden át (Comte Daru halála óta) nem volt elnöke a Societének, hanem egy úgynevezett versenybizottság, mely jelenleg Kergorlay gróf, Mons. Gonstant és Mons. de Varignyböl állt, végezte ügyeit. Ezen bizottságot azzal vádolták, hogy kevésbé a versenyügyekkel és még kevésbé a lótenyésztés ügyeivel foglalkozott, mint inkább mindkét egylet arisztokratikus jellegének a fenntartásával. — Néhány nappal ezelőtt a tagok szótöbbséggel Arenberg herczeget megválasztották az oly rég üres elnöki székbe. Az uj elnök ugy a versenyző mint a tenyésztő körökben közkedveltségnek örvend s megválasztásának első következménye a fenti hármas bizottságnak a leköszönése volt, a mit a tagok el is fogadtak. A Jockey-Club liberális tagjai, a kiknek élén a Due de Feltre áll, nem elégszenek meg evvel, hanem a Joekey Clubban a tagfelvételi szabályokat ki akarják bővíteni. Okot erre az adott, hogy a mult szombaton január 23-án mons. Deschamps, egy igen kedvelt és népszerű versenyló-tulajdonos egy szavazattal kisebbségben maradt és nem lett megválasztva, mert az apja mint üzletember kereste vagyonát. Ezen liberális csoport, melyhez több mint 150 tagja a Jockey-Clubnak tartozik, kívánságainak megtagadása esetén ki akar lépni, egy uj «Sociéte des Courses» nevü társaságot alkotni s Páris közvetlen szomszédságában egy uj versenypályát nyitni. * * * Gr. Károlyi Gyula és a londoni The Sportsman. Gr. Károlyi Gyulának minapi levelét (a Kisbérről szólót) nyomon követi egy ujabb, a mely a «Sportsman»-nek e hó 23-iki számában látott napvilágot. A nevezett lapnak The Special Commissioner álnevű munkatársa a minap felemlité, hogy az ausztráliai Merman nevü ménnek a pedigreejében 36 ös közül nem kevesebb, mint 26 származik örökitö és versenyző vérből, s csak 10 külső családokból. Egyszersmind megjegyezte, hogy számos angol pedigree átkutatása után csak 3 olyan lovat talált, a mely hasonló származással dicsekedhet, u. m. Corie Boy, Siffleuse és Donova. Ezen tárgyhoz szól most gr. Károlyi s felemliti, hogy ö 4 olyan lovat ismer, a mely felülmúlja Mermant, s ezek: 1. Worcester, 8 versenyző, 19 örökitö és csak 5 külső családbeli őssel. 2. Keelson, 14 versenyző, 13 örökitö, 5 külső. 3. Galenttia, 13 versenyző, 14 örökitö, 5 külső. 4, Gloire de Diján, 12 versenyző, 15 örökitö, 5 külső. Ezeken kivül ismer három olyan pedigreejü lovat, mint Merman, ugyanis: 1. Shaddock, 10 versenyző. 16 örökitö és 6 külső őssel. 2. Prince Simon, (ezt azonban a mult évben Francziaországban agyonlőtték. Dr. R—r.) 11 versenyző, 15 örökitö és 6 külső. 3. Mena 11, 15, illetve 6. * * * Hogy nincs uj a nap alatt, ezt mondta valamikor Ben Akiba. Ha ma élne, bizonyára nem mondaná. Itt van pld. a motoros kocsi és a kerékpár; lehetett-e még csak rövid idővel ezelőtt is gondolni arra, bogv a lónak, eme kimondhatatlanul hasznos és pótolbatlannak tartott állatnak ly veszedelmes konkurensei fognak támadni. Motoros kocsi 1 Tulajdonképen nem is uj, mert hiszen itt van a villamos kocsi, mely abban az egyben megegyezik a motoros kocsival, hogy neki sincs szüksége lóerőre, meg azután egy váczi-utczai optikusunk már évek óta hajtja az ö motoros kocsiját utczáinkon. De általánossá csak most lesz majd a motorkocsi használata, midőn tökéletesbitették e találmányt. Londonban máris uj korszak kezdődött az 1897. év első napjával. A motorkocsik, vagy a mint nevezik a Horseless carriages (lónélküli kocsik) diadalmasan vonultak be, hogy előbb-utóbb kiszorítsák a közönséges, toporzékoló paripáktól vont kocsikat. Francziaországban különösen Párisban, már régóta használják a motorkocsisat és a boulognei erdő alján, szép napsugaras időben, a fényes kocsisorok közt immár megszökött látvány a zajtanul tovasikló, villámgyors hintó, melyet gyeplő helyett srófokkal igazgatnak. Angolországban, mely egyébként nagyon hajlandó minden czélszerü ujitásra, ez a szerszám eddig azért nem hódított tért magának, mert törvények akadályozták meg a terjeszkedését. Angliában ugyanis régi időben törvénynyel rendelték el, hogy minden gőzzel hajtott közlekedési eszköznek csak igen lassan szabad az utczákon haladni s akkor is szükséges, hogy valaki piros zászlóval járjon előtte, mindenkinek íigyelmeztetéseül, nehogy valami baj történjék. De miután az angol gépgyárak az utóbbi időben egyszerre igen nagy mennyiségben kezdték a motorkocsikat készíteni, az angol parlament többé nem zárkózhatott el az idők hatása elöl. Egyébként az emiitett törvény csak a gőztől hajtott eszközökre vonatkozott, a villamos erőtől hajtott kocsikra egyáltalában nem volt szabály. Ezeket a dolgokat rendezni kellett, a mi a parlament legutóbbi ülésszakában történt. Ekkor ugyanis törvényt hoztak, mely megengedte, bogy a motorkocsik az utczákon járhassanak. Ezt a bilit szentesitette a királyné, és most lépett életbe. A gépgyárak eddig 6£ millió font sterlinget költöttek motorkocsik készítésére, legjobban sikerült gépjeiket elküldték Londonba, a motorkocsik versenyére melyet a napokban tartottak meg. Óriási néptömeg gyűlt össze a Whitehall-téren, a hol vagy harmincz különféle alakú és szerkezetű motorkocsi várakozott az indulásra. Pontosan féltizenegy órakor volt a start s a kocsik a tömeg egetverő éljenzése közben indultak el. A kitűzött czél Brighton tengeri fürdő volt. Az első kocsi négy óra alatt futotta be az utat, melyet a villámvonat egy óra alatt tesz meg. Á verseny után az utcákon mindenfelé lehetett látni a motor kocsikat, ünneplőbe öltözött zenészekkel. A nép mindenütt éljenzéssel fogadta őket. Legelterjedtebb a motorkocsi Franciaországban. A Páris—Marseille között és vissza (1728 kilométer) nem rég megtartott nagy verseny-kocsizásban 52 mindenféle szerkezetű motorkocsi vett részt és ezek között a leggyorsabb 25"6 kilóméter átlagos sebességet bírt felmutatni óránként. Igen sok motorkocsit látni ma már Páris, London és a nagyobb német városok utczáin. sőt már a nagyobb üzletek is motoros kocsikon hordják szét a megrendelt árukat : A legtöbb motoroskocsi, külső formájára és kiállítására hasonlít a ló által vontatott kocsihoz. A hajtási szerkezet egy könnyű masinából áll, mely a légszesz-motor elvén alapszik, csakhogy a hajtó erőt benzin vagy petroleum adja, melynek meggyújtását egy villamos szikra eszközli; néhány csepp benzin elég egy kerékforgatáshoz. A motor többnyire a kocsi szekrénye alatt, a kerekek közölt van elhelyezve, hol majdnem láthatatlan ; az előidézett hajtó-erö, mely a kocsi nagysága szerint 2—10 lóerőt pótol, hajtó-lánczok vagy fogaskerekek által vitetik át a hátsó kerekekre. A hajtáshoz minden körülmények között csak egy emberre van szükség. A rendes utczai használatra oly kocsikat gyártanak, melyek 20—25 kilómétert futnak be óránként — melyik ló képes erre. különösen több órán keresztül ? Motorkocsi-versenyekre oly kocsikat gyártanak, melyek óránként 60 kilométert futnak be, vagyis ugyanannyit, mint egy gyorsvonat: egy kilómétert egy perez alatt! ' Egy motorkocsi 2000—2500 frtba kerül vagyis annyiba mint egy közönséges kocsi és egy pár használati ló, de az üzemfentartás olcsóbb, mert a lónak akkor is kell zab, ha nem fut, a motornak ellenben benzin csak akkor ha használják; egy nagy előnye pedig, hogy nem kell felkantározni, befogni és evvel is sok időt tölteni. Ugy halljuk, hogy az idén tavaszszal Bécsben tartandó sport-kiállitás alkalmából motorkocsi-versenyek is lesznek a Rotunda mögötti ügetöpályán ; ekkor közelebbről is megismerhetjük majd a 19. század eme legújabb találmányát, melynek fontosságát és jelentőségét további fejleményeiben ma még sejteni sem lehet. * * * Kerékpárosok lovasság ellen harczolnak! A lónak egy másik veszedelmes ellensége a kerékpár; ez oly hódításokat tesz, hogy ma már a táviral-kihordó is kerékpáron jár, Berlinben pedig kerékpáros hordárok állanak a közönség szolgálatára; kezdi kiszorítani a lovat már a katonaságnál is — hát nincs uj dolog a nap alatt? A párisi »Avenir militaire« czimü lapban olvassuk, hogy a 87. gyalogezredben egy kerékpáros osztályt alakítottak, mely áll 3 tisztből, 12 altisztből és 60 közemberből; az osztály két alosztályra,