Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-04-09 / 19. szám

1897. márczius 31. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAI145 zsenge fiatal korában a trainer kezébe. hanem hogy neveltessék azokból ép egészséges ló, mert annak bizonyára nagyobb értéke lesz akár a bel-, akár a külföldön, akár mint hát- és vadász-ló, vagy mint elsőrendű kocsi-ló, mint egy össze toldott-foldott rossz versenylónak. Ezt volnának megteremtendök a vidéki pályák s ngyszintén ezen pályákon kellene hazánk jó félvér lovait is kipróbálni, hogy remekelni lássuk. Na de nem kivánom becses lapjának értékes helyét továbbra is igénybe venni, majd ha ez eszme mások és szakavatottabbak által is meg fog pendittetni: majd akkor bővebben leszek bátor e tárgyhoz hozzá szólani. Bun. 1897 április 4. Kiváló tisztelettel: Báró Szentkereszty Pál. Nevezések. Pozsonyi versenyek 1897. Tavaszi meeting. Hétfő május 17. VI. Pozsonyi Nagy Hadseregi Akadályverseny. Tiszteletdíj és 7500 kor. a győztesnek, 1000 kor. a 2-iknak, 700 kor. a 3-iknak, 500 kor. a 4-iknek, 300 kor. az 5-iknek. Tiszteletdíj a győztes lovasnak. 5000 méter. 1. Hoffmann L. száz. p h Dávid Goliáth—Gioconda 2. Ugyanaz 5é p m Gladiator 3. Ugyanaz 4é sga k Viora 4. Jankovich M. száz. 4é p k Madonna 5. Lov. Janota Bzowsky L. öé sga k Angora 6. Ugyanaz 4é stp m Kominek 7. Jony F. száz. 6é sga h Strafutante 8. Kundl L. száz. sga h Broisz 9. Gr. Lamberg H. tbnok stp h Gibiez (fv.) 10. Merhal F. száz. óé p m Fiddler 11. Ugyanaz p m Vadorzó 12. Br. Pletzger R. fhdn. 5é sga m Ferdinando el Reg 13. Hg. Schwarzenberg G. fhdn. Abbazia 14. Weigel F. hdn. 6é stp h Naturalist * * * * * ########## *l 1* cs. és Ijii]. éljszeiiész. Budapest, Váczi-utcza 25. szám. m Ajánlja saját kes^i...>euyét aranyban, ezllstben és drágakővekben. Különlegességek: phantasietárgyak, verseny- és vadász-dijak saját mintázaton kint. «•hl VERTESSI SÁNDOR illatszertár a (Vőnushoz). BUDAPEST, KRISTÓF-TÉR 1. SZ. Ajánlja gazdagon felszerelt Mindennemű illatszereket, bajkenöcs-, olaj- s szappanneműeket, úgyszintén nagy választékban bel- és külföldi toilette czikkeket. Az agarászatról.— az agarászoknak Az agarász sport, a legférfiasabb és legkellemesebb szórakozások egyike, — a hires lovas magyar fajnak, mindig kedves mulatsága volt, s fénykorát e század elején élte. Ä birtokviszonyok változásával, e század második felében hanyatlásnak indult. Mig néhány évtizeddel ezelőtt, az ország hires agarászai, daczára a kezdetleges közlekedési eszközöknek, messze vidékről felkeresték egymást s anélkül, hogy szervezve lettek volna, egyik vármegyéből a másik vármegyébe visszhangzott a «Hajra» ! s nem ritkán száz lovas vágtatott az agarak nyomába, — addig az utóbbi időben, alig öt-tiz lovast látunk a biró háta mögött. Ebbe az időbe uraink, egy-egy szép asszony vagy leány gratulatiójában, itt-ott egy billikom vagy más emléktárgyban, a baráti poharazás és tánczmulatságban megtalálták mindazt, a mi az agarászati kedv fokozását biztosította, később már divatba jöttek a dijagarászatok, de az agarászat évről-évre hanyatlott ennek daczára. Azok, a kik sajnálattal látták a visszaesést, legalább az egyes vármegyék és vidékek területén elszórtan lakó agarászokat kívántak összetartani s megalakították az agarász-egyleteket, melyek közül ha jól tudom, a Szabolcs vármegyei fejlődött minden tekintetben legjobban. Lelkes és ügybuzgó agarászainak egy része előtt, azon tiszteletre méltó czél lebegett, hogy összehozzák az ország kiváló agarászait s igy állandóan ébren tartsák az agarászat iránt érdeklődőket, — megalakult tehát évekkel ezelőtt az országos agárversenyt rendező szövetkezet. A szövetkezet elnöke, a sport minden ágában kiváló Beniczky Gábor volt, s versenyeit Czinkotán rendezte. A szövetkezet áldozatkész elnökének elhunytával versenyterületét is elvesztette. A rövid idö alatt szép hirre és magas színvonalra emelkedett versenyek s vele az országos agarász ügy válságba jutott s Perczel József m. kir, honvédhuszár ezredes energiájának s néhány ügybuzgó és áldozatkész szövetkezeti tag meleg érdeklődésének, valamint ifj. báró Wodianer Albert és néhui Blaskovich Miklós szívességének köszönhető, hogy a Szolnok melletti szandai és kengyeli uradalom területén az 1894. évi versenyek megtarthatók voltak. Ezen verseny sikere arra indította a résztvevőket, hogy 1895, 1896 és 1897 évre terjedő kötelezettséggel újra alakítsák az országos agarász verseny szövetkezetet, mely ez idö szerint — 60 tagot számlál. Az igazgatóság, elnöke Almássy Géza cs. és kir. kamarás főispán, igazgatósági tagok : Perczel József, Andrássy Géza gróf, Blaskovics Aladár, Gencsy Albert, Gerliczy Ferencz báró. Magyary Kossá Béla, Harkányi Andor báró, Vojnits Simon, Graefl Jenő, Rajza Aladár, szövetkezet tagjai: Szilassy István, Lenk Gusztáv. Világhi Gyula. Harkányi Károly báró, Losonczy Mihály, Podmaniczky Endre báró, Bothmer Béla báró, Magyary Kossá Ödön, Gencsy Samu, Blaskovics Elemér, Horthy Zoltán, Nemes János gróf, Almássy Imre gróf, Baich Iván báró, Nákó Kálmán gróf, Csekonics Endre gróf, Lipthay Frigyes báró. Szabadhegyi Géza, Kornis Károly gróf, Königswarter Hermann báró, Návay Géza, Lonovits József, lfj. Bli skovich Ernő, Podmaniczky Béla báró, Juhász Bálint, Rónay Lajos, Kövér Lajos, Spilka Zsigmond, D'Orsay Olivér gróf, Beretvás Endre, Szatmári Király Pál, Magyary Kossá Géza, Szápáry György gróf, Ferenczy Béla, Baghy Gyula, Baghy Béla, Návay Kálmán, ifj. Benedikty Gyula, Györgyey Miklós, Gorove László, Fáy Béla, Isaák Elemér. Wolfner Sándor, Papp Béla, Halász Zsigmond, Magyary Kossá Pál, Losonczy Gyula, Csáky Adorján gróf. Koczán László, titkár: Kludik Gyula. A sport iránt érdeklődő ezen lelkes tagjai a szövetkezetnek, tették lehetővé az országos agár versenyek megtartását, szives támogatásuk és áldozatkészségük által. A szövetkezet székhelyéül Szolnok állandósitatott, e czélra kiválóan alkalmas volla miatt. Hazánk e nagyforgalmu góczpontjára naponként 10 gyors és személy vonattal lehet eljutni Budapestről, s ezen kivül 38 vonat közlekedik Kolozsvár. Debreczen és Arad felé. A város nagy comforttal berendezett szállodákkal bir. A versenytér kitünö karban tartott inaccadam uton 10 perez alatt elérhető. A versenyek igen kellemes társadalmi érintkezés mellett már 3éve Szolnokon tartatnak meg, az érdeklődés irántuk nagy volt. s kielégítették mindenkor az agár sport kedvelőinek passióját, igényeit. A jelen év, az utolsó lévén a szövetkezet alakulása időtartamában, időszerűnek vélem más irányú hivatásom és elfoglaltságom daczára, e néhány szerény sor keretében,faz agarászat sportja iránt érdeklődők szives figyelmét, azon általam felvetendő kérdésekre irányítani, váljon kivánatos-e a jövőre is fenntartani és megalakítani az országos agárverseny szövetkezet ? továbbá mi módon lehetne azon czélt elérni, hogy a szövetkezet által rendezendő versenyek, az országos verseny jellegének és czéljának mindinkább megfeleljenek és ez által jótékonyan támogassák az agarász sport felendülését annak érdekeit. * * * Az imént érintett kérdések elsejére nézve szabadjon reménylenem, miszerint az agarászat iránt őszintén érdeklődő sport férfiak vélemény különbség nélküli felfogása, hogy az országos agárverseng szövetkezet a jövőre is fentartandó, megalkotandó, sőt feladatunk, ezen még a régebbi és jobb időkből eredő férfias testedző sport fenállását jóakaró áldozat készséggel biztosítani. Hiszen az agarászat sportja, kívánatos, hogy támogattassék, mint a magyar társadalom azon részének férfias szórakozása, melynek a mai viszonyok között oly annyira túlhajtott és fokozott kiadásokkal járó más egyébb sportmulatságok üzésére talán.az anyagi eszközök nem is állanak rendelkezésére. De talán az elmúlt jobb idők iránti pietás is kötelességet hárit reánk! Emlékezzünk vissza azon jó időkre, midőn az agarászat a magyar lovas társadalómnak sok jó napot szerzett, — a midőn e férfias mulatság teljesen megmételyezetlenül, minden lukrativ tendenciák nélkül, tisztán a passzió és a magyar társadalom nagy vidékének romlatlan, kedélyes szórakozásának volt igen előnyös, ártatlan és fellendítő eszköze, — a hol és a mikor a férfias passzió üzésénél, a totalisateur, bookmaker, Sacher ebéd, baak és póker ferbli, vasalt nadrág és rőfös havanna szivarok, nem játszottak még oly nagy szerepet. * * * A második felvetett kérdésre nézve, hogy mi módon biztosíttatnék a jövőben az országos jellege, s mily módon szolgálhatnának czélravezetöen a szövetkezet által a jövőben rendezendő versenyek, az agarász sport fellendítésére, támogatására szabadjon szerény nézetemet e tekintetben tisztelettel előadni. Felfogásom szerint ezen kérdés akkor oldatnék meg helyesen, ha igyekeznénk az országos agárversenyeket, az agarászversenyek Derbyjévé tenni, azokat ezen színvonalra emelni. Ennek elérésére szükségesnek tartom a fokozottabb anyagi támogatását biztosítani, hogy igy mód nyíljék arra, miszerint az országos [agárverseny tehát ezen Derbynek megfelelő nagyobb dijakat Írhassunk ki a jövőben. Ennek megvalósítására szükséges volna, hogy az agarászat iránt érdeklődő sportférfiak, igyekeznének társadalmi uton, a szövetkezetnek az eddiginél nagyobb taglétszámot biztosítani. — továbbá, hogy az ország területén lévő vármegyei agarászegyletek, mint testületek, például 50 frt tagsági dijjal kegyeskednének támogatni a szövetkezet érdekeit. Igyekezni kellene, hogy az agár derby versenyre legalább is kétezer koronában állapítsuk meg az első dijat; a többi dijakat, az elsödijhoz aránylagos mérvben biztosíthassuk. Ezen irányú törekvés, módot nyújtana igénytelen nézetem szerint, az anyagi kérdés megoldására, mely a czél elérése szempontjából már a mai időben figyelmen kivül nem hagyható szerepet játszik. De kívánatos volna, hogy az országos versenyszövetkezet versenyei tekintetéből, a vármegyei agarász egyletekkel közös megállapodásra jussunk. Módosítani kellene a versenyszabályokat, ujabban, czélszerübben. Főleg suly volna helyezendő arra, hogy a vármegyei agarász-egyletek versenyének batárideje oly módon legyen megállapítva, hogy azok mindenesetre előbb tartassanak meg, mint az országos derbyversenyek. Igy az előbb már kipróbált legjobb agaraknak lenne a derby verseny a találkozója. A versenyzés e módja biztosítaná a derby verseny fokozottabb érdekességét, és az agarászó sportférfiak nagyobb érdeklődését és versengését a derby dijért. Az agarász sport fellendítésének egyik eszközéül tartanám, ha a vármegyei agarász egyletek között a kollegiális érzés felébresztetnék, kölcsönösen meglátogatnánk egymást; e tekintetben az országos agár versenyszövetkezet volna.hivatott modus procedendit megállapítani s azt e szép férfias mulatság érdekében érvényesíteni is. Szándékom, de sőt verseny-szövetkezetünk igazgatóságának megbizása folytán kötelességem is, « jelen év május első felében egy Budapesten megtartandó agarász congressust összehívni. Ezen congressusra lesz szerencsém az országos agarász verseny-szövetkezet tagjait, ugy az összes vármegyei agarász versenyegyleteket tisztelettel meghivni. Remélhetőleg módot találunk a fentebb felvetett kérdések megbeszélésével és gyakorlati megoldásával, szolgálatot tehetni az országos agarászat nemes sportjának. Midőn ez igénytelen sorokat befejezem, bocsánatot kérek az igen tisztelt agarász sport férfiaktól, ha lalán avatatlan kézzel fogtam azok megírásához. Mint az országos verseny-szövetkezet igénytelen elnöke megbizást nyertem e kötelességem teljesítésére. Méltóztassanak elhinni : több volt a jóindulat bennem az ügy iránt, midőn e sorokat megirtani, mint idö, mely e kötelességem teljesítésénél rendelkezésemre állott, — mert mi türés-tagadás, főispáni tisztem és más egyébb hivatásaim, eléggé igénybe vesznek más irányban is. Azon reményben, hogy agarász társaim, kik nálamnál avatottabbak e sport terén : felvetett eszmémhez e lapokban hozzászólni kegyeskednek, kérem méltóztassanak egyleti életükben is foglalkozni e